Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-23 / 223. szám

WS1* M EC Iff 1981. SZEPTEMBER 23., SZERDA IM-MT ’81 j\j ozgásszínház — e fogalom kevésbé Közismert, mint a művészeti kifejezésforma, ame­lyet takar. Lényegében a pan­tomimből nőtt ki ez a színhá­zi előadásmód: a drámai cse­lekmény kifejezési eszköze el­sősorban a mozgás, nemcsak a színészeké, hanem a tárgyak, a fényeffektusok és a hangok mozgása is. Tehát olyan kí­sérlet, amely a színházi mű­vészet megújításával foglalko­zik. Váltjuk meg: az előadá­sokat váltakozó siker kíséri az egész világon. A formát lehet vitatni, de tény, hogy nem­igen tudunk közömbösek ma­radni a produkciókat látva. Izcralmas kísérlet. Ennek lehetünk tanúi szep­tember 28. és október 4. között. A Budapesti Műszaki Egyetem KlSZ-bizofctsága és az intéz­mény Szkéné Színháza a jövő héten rendezi meg a mozgás- színházak második nemzetközi fesztiválját. Valamennyi elő­adást az egyetem éoiiletébcn tartanak meg, s a szervezők az» ígérik, hogy nem ad iák el elővételben az összes legyet, mindig l**sz hílép^^tusitás a produkciók előtt. Sőt. arra is gondosak, hogy a belénők»- gvek felét elsősorban a vidék­ről érkező érdeklődőknek tart­ják meg. Céljuk. hf'"v a fesz- tív.i’t országos hatókörű ren­delvén vso**ozattá tegyék. Az utcákon már tek az IM-MT ’81 feliratú transzn*rpnsek. amelyek a nemzetközi fesztivál angol nyelvű elnevezésének rövidíté­sét leien tik. Tizennégy színház közeik öt. magv»r — tár­sulata összesen 37 előadást tart, ma»d hat nan alatt- Érkeznek együttesek Janánból, Angliá­ból. Franciaországból, Nvugat- Berlinből, Cs eh szittyák iából és Lengvclországhól. A már ki­nyomtatott műsortól eltérően, nem érkezik csonort az Egye­sült Államok képviseletében, meri nem futotta a pénzből. Egyébként valamennyi színház tagjai a saját költségükre utaz­nak és ingyen szereoelnek. Magva rországot. képviseli a Népszínház, az Állami Bábszín­ház, valamint az Universita3 együttes, a IV. Tanulmány Színházi csonort és a Szkéné Pantomim Mozgás Színháza. A TI. mozgássrínházak nem­zetközi fesztiválja a Budapos- ti művészen betek programjá­hoz kapcsolódik. Kr. Gy. A balettmuzsika rajongója Emlékezés Kenessey Jenőre Öt esztendeje nincs már köztünk a szelíd tekintetű, alacsony termetű, finom muzsikus: Kenessey Jenő. Szeptember 23-án lett vol­na 75 éves. A karmesteri dobogón Kenessey Jenő, a Nemzeti Zenedében kezdte tanulmá­nyait zeneszerzési és orgona­szakon. Ugyanakkor az egye­tem jogi fakultására is fel­vették. Hamarosan átkerült a Zeneművészeti Főiskolára, ahol Lajtha László és Siklós Albert növendékeként 1929- ben kapott diplomát. Jogi ta­nulmányait szintén befejezte. A feltűnő tehetségű ifjú mu­zsikust 1928—29-ben ösztön­díjjal jutalmazták. A Milánói Scalában, a római Teatro Reáléban, a salzburgi ünnepi játékokon és a bayreuthi Wag­ner-előadásokon szerzett ta­pasztalatokat. A budapesti Operaházhoz 1929-ben szer­ződtették korrepetitornak, majd 1932-től karmester lett. Ott működött 1965-ig, nyuga­lomba vonulásáig, sikert si­kerre halmozva. Főleg balette­ket vezényelt. Nemcsak saját műveit, hanem olyan emléke­zetes előadásokat, mint a Ciep- linski koreográfiájára készült Coppelia. (Swanilda szerepében Szalay Karolával, Coppelius- ként Harangozó Gyulával, aki később szerzőtársa is lett szá­mos művében.) Milyen nagy­szerűen vezette Csajkovszkij Rómeó és Júlia táncköltemé­nyét vagy ama nevezetes A csodálatos mandarin-előadást, amelyben nem kisebb művé­EMBERSEGBOL PÉLDÁS Kiállítás és hangverseny szék táncoltak, mint Lakatos Gabriella, Róna Viktor vagy Fülöp Viktor. A hatvanas években ő dirigálta sokáig A fából faragott, királyfit is, mi­dőn Havas Ferenc és Ugray Klotild léptek fel benne. Kenessey lett a társulat ve­zető balettmestere. Zeneszerzői sikerek A művész több nemzeti hangvételű táncjáték szerző­iéként hozzájárult a magyar balettművek repertoárjának megteremtéséhez. Első darab­ját 1931-ben mutatták be Montmartre címmel. Ezt kö­vette a Csizmás Jankó Ha­rangozó Gyula koreográfiájá­val. Ugyanő tervezte Majális című balettjét Fóthy János szövegére. Paulini Béla is írt Kenesseynek balettszüzsét. Ke­nessey igazi nagy sikerét 1948-ban A keszkenő című táncjátékkal érte el, majd 1954-ben a Bihari nótájával, amelyhez Oláh Gusztáv és Bá­lint Lajos találták ki a me­sét. A keszkenő mintegy rep­rezentálta az 1950-es évek ele­jének népies törekvéseit itt­hon és az Operaház balett- együtesének külföldi vendég­játékain egyaránt. Méltó elismerések Sok nagyzenekari, kamara­zenei és kórusműve, szóló- hangszerre írt kompozíciója jellemzi széles körű tevékeny­ségét. Kuruc bordalok című kórusát a Munkás Dalosszö­vetség számára komponálta. Szépek Ady- és József Attila- dalai is. A korabeli lapok el­ismerően írnak hangverseny­dirigensi munkásságáról. Kenessey Jenőt számos ki­tüntetéssel jutalmazták. Előbb érdemes művész lett. 1953-ban megkapta a Kossuth-díjat, később a Munka Érdemrend arany fokozatát, s 1966-ban el­nyerte a SZOT-díjat. Utolsó műveinek egyike volt Krúdy Gyula nyomán alkotott Bale­rinák című egyfelvonásos hu­moreszkje, amelynek 1975. szeptember 23-t rádióközvetí­tését még megélhette ... Kristóf Károly BEVÁLT A SZENTENDREI AUTÓSMOZI Éjszakai előadások is V A mozgássérültek nemzet­közi évéhez kapcsolódva szer­veznek programokat Ócsán szeptember 26-án szombaton kora este. A két rendezvény teljes bevételét a nagyközség­ben, illetve a környékén élő rokkantak támogatására for­dítják. Az országos akciók adták az ötletet az Öcsán te­vékenykedő egészségügyi dol­gozók Németh László brigád­jának, hogy részt vállaljanak az ENSZ által kitűzött cél megvalósításából. Kezdemé­nyezésüket támogatóan felka­rolta az MSZMP járási bizott- ■ sága és a járási hivatal, vala­mint a nagyközségi művelődési ház. Szombaton délután 5 órakor nyitják meg Szidu Szika, gö­rög származású Magyarorszá­gon élő festőművész kiállítá­sát a művelődési ház kamara­termében. A tárlatot október 5-ig tekinthetik meg az érdek­lődők, mindennap délelőtt 10 óra és este 6 óra között. A második program 18 óra­kor kezdődik: hangverseny lesz az építészetileg kimagas­lóan értékes románkori mű­emlék templomban. A műsor­ban fellépnek: Moldován Ste­fánia és Veszély Gabriella énekesek, Kovács Endre orgo­naművész, Horváth Csaba fu­volán, valamint Hadzsász László lanttal és gitárral. A hozzávetőlegesen ezer embert befogadni képes templom min­den bizonnyal zsúfoltságig megtelik, hiszen már az elmúlt hét végén elfogyott a belépő­jegyek számottevő hányada. Az érdeklődés nemcsak a rangos műsornak szól, hanem kifejezi azt is, hogy nagyon sokan vállalnak érzelmi, gon­dolati közösséget az egészség- ügyiek kezdeményezésével. A még csak a szocialista címért dolgozó Németh László brigád emberségből ismét jelest érde­mel. Október első szombatján még egy programot tart a művelődési ház és a brigád tagsága: baráti találkozót rendeznek a mozgássérültek­nek, s ez alkalommal adják át az ajándékokat is. Végül pedig a művelődési ház citerazene- kara és néptáncegyüttese mu­tat be műsort az általános is­kola kamarakórusának közre­működésével. PÁSZTOR PÉTER TÁRLATA Különös invitáló Egv hónappal ezelőtt nyílott meg Szentendrén az autós­mozi. Sikerült-e megkedveltet- ni, hogy a szabadban, a csil­lagos ég alatt nézzenek az em­berek filmet? Tölgyesi Zoltán a Pest megyei Vendéglátóipa­ri Vállalat rendezvényirodájá­nak vezetője szerint kezdettől nagy az érdeklődés. Az elkép­zelések szerint csupán hétvé­geken várta volna előadás a Teátrum étterem kerthelyisé­gében a vendégeket. Időközben azonban megváltozott a terv, minden este vetítenek, s min­dig legalább száz kocsi érke­zik. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat, s a vendéglátóipar összefogása az új kezdeménye­zéssel két és félszeresére emelte a Teátrum étterem forgalmát. Az esti órákban ér­kezők szívesen falatoznak is az előadás előtt, vagy éppen utá­na. A szép, ligetes, fás környe­zetben a nézőközönség nem türelmetlenkedik, ha néha- néha technikai hibák zavar­ják az előadást. A kocsikban elhelyezett hangszórók megfe­lelően működnek. S még tá­vozáskor sincsen gond, három perc alatt kiürül a kocsipark a vetítés után. Er. K. ZENEI PANORAMA Őszi eseménycsokor Szeptemberben megélénkül a zenei élet, 25-én az Erkel Szín­házban a hagyományos Bar- tók-esttel indul a hangverseny­évad: a Magyar Állami Hang­versenyzenekart Ferencsik Já­nos vezényli, közreműködik Kocsis Zoltán. A nemzetközi Liszt—Bartók zongoraverseny ez évi esemé­nyei már a befejezéshez köze­lednek, hisz e rangos vetélke­dő 15-én kezdődött, s a díj­nyertesek gálaestjére 30-án kerül sor a Zeneakadémián — közreműködik az ÁHZ, vezé­nyel Kovács János. Trombitásvetélkedő A budapesti Bartók Béla Szakközépiskolában Pest me­gye, valamint Fejér és Nóg- rád megye legjobb trombita­szakos zeneiskolásai vetélked­tek a körzeti válogatón azért, hogy eldőljön, ki jut közülük az országos döntőbe. A három korcsoportban ösz- szesen 22 ifjú trombitás indult. Az első korcsoportban a köte­lező mű számukra Hammer­schmidt: Csókdal című szerze­ménye volt, s mindenki játsz­hatott egy szabadon választott darabot is. Továbbjutott: Fe­kete József (Dunaújváros, ta­nára Kovács Attila), Pintér At­tila (Dunaújváros, tanára, Ko­vács Attila), Récsi István (Abony, tanára, Gajdos István), Vincze Tibor (Abony, tanára Gajdos István). A második cso­port kötelező versenyszáma Couperin: Gavotte-ja volt. E korcsoportból Kokas László (Érd, tanára Hellinger Gábor), Kunu László (Abony,- tanára Fejes István), Széplaki József (Érd. tanára Németh János) indulhat az országos döntőn. A harmadik csoportban Diabelli Szonatinájának első tételét kö­telezőként, s a szabadon vá­lasztott darabját is szépen megoldó Lukács Gábor (Szob, tanára Mayer József) került még a jövő hónap közepén Za­laegerszegen lebonyolításra ke­rülő döntőbe. Hanglemezsiker A Hungaroton-hanglemezhe- teken számos érdekességet ta­lálhatnak a vásárlók. A díja­zott lemezek között Pest me­gyét a Vujicsics-együttes dél­szláv népzenealbuma képvi­seli. A huszonöt mű, három ki­vételével az együttes feldolgo­zása. megyei eredetű közülük a Ketus (Tököl), a Lepa Nera (Pomáz), a Kalaski svatovac (Budakalász), Skoci kolo (Po­máz), a Kukunjesce (Pomáz), valamint a Kolo, a Natalija és a Srpkinjica is. A fiatal művészeket jól is­meri közönségünk, de népsze­rűek szűkebb pátriájuk hatá­rain túl is. A sokoldalú, a leg­nemesebb hagyományokat ápo­ló művészetüket méltán érte a megtisztelő kitüntetés. A Bor­bély Mihály, Brczán Miroszláv, Eredics Kálmán, Eredics Gá­bor, Győri Károly és Szendrödi Ferenc alkotta együttes vala­mennyi tagja külön-külön is több hangszeren — köztük nem egy eredeti, régi délszláv népi hangszer — játszik, sőt énekel is. Pest. megyében az idei évad­ban huszonhat ifjúsági és há­rom felnőtt bérleti sorozatot rendez az Országos Filhar­mónia — természetesen számos bérleten kívüli koncertet is. Abonyban, a Bihari János Állami Zeneiskola dísztermé­ben Varsányi László zongora- művész koncertjével indul az évad. Cegléden négy hangverseny­ből áll á sorozat: Pege Aladár, a nagybőgő kitűnő művésze mutatkozik be elsőként Szabö­kj/ Márta zongorakíséretével, Koneeriek Vácott Vácott természetesen a helyi adottságokat — a Bartók Béla Állami Zeneiskola kitűnő or­gonáját, a város kórusait és zenekarát — kihasználva állí­tották össze a programot. Pé­csi Sebestyén orgonaművész hangversenyén a Városi KJSZ Kórus, Peskó György orgona­művész koncertjén a Vox Hu­mana Énekkar, Elekes Zsuzsa orgonaművész műsorában a Musica Humana Kamarazene- kar működik közre. A Postás Szimfonikus Zenekar és a Bu­dapest Kórus, valamint a Ma­gyar Állami' Operaház szólis­tái Händel: Saul című orató­riumát mutatják be, s fellép a sorozatban a Moszkvai Vonós­négyes is. Az ifjúsági bérletek műso­rán Schubert, Schumann, Brahms és Mendelssohn dalai és szólóhangszerekre kompo­nált művei szerepelnek A dal- irodalom remekművei — A ro­mantika című összeállításban. A kamarazenekari művek és áriák műsorába ■ J. Haydn, Mozart és Mendelssohn művé­szetét mutatják be. Az általános iskolások, gim­náziumi és szakközépiskolai tanulók részére ebben a tanév­ben Aszód, Bag, Dabas, Duna­keszi, Érd, Főt, Gödöllő, Gyál, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, Örkény, Ráckeve, Százhalom­batta, Szentendre, Szob, Tá- piógyörgye, Vác, Veresegyház, és Zsámbék lesz a helyszíne a hangversenyeknek. Pintér Emőke ÉLŐ TÖRTÉNELEM. Teg­nap. az esti órákban egy nagy­szabású dokumentum-műsor- sorozat indult el a rádióban. Szerkesztői, összeállítói — élükön Asperján Györggyel —, nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy számba vegyék kö­zelmúltunk történelmét, a fel- szabadulástól kezdve egészen napjainkig. A nyolcrészes adás időben is imponáló, több mint nyolc­órás rádióprogramról van szó. s a korabeli dokumentu­mok, tanulmányok, valamint a rádióhangarchívum anyagai­nak felhasználásával készült. A nagy horderejű munká­ról szólva Asperján György i elöljáróban azt vallotta: „Két- j három éve a sajtóban több, a ' középiskolások és azegyetemis- J tóik körében ötletszerűen ké­szített felmérés jelent meg. Szerzőik a fiatalokat felszaba- j dulás utáni múltunk főszerep- | lőirőj, például Rajk Lászlóról, Rákosi Mátyásról, Nagy Imré- : ről faggatták, A diákok két- ■ ségbeejtően tájékozatlannak j mutatkoztak? A kép talán még j riasztóbb- lett volna, ha a kér- ! dések nem csupán a szemé- i lyekre. hanem a tartalmi tá- i jékozódást is kívánó esemé- j nyekre irányulnak. Ezeket j ugyanis — bármilyen történel­mi korszakról legyen is szó —, nem elég bebiflázni. Ok és okozat, természetük megérté­se nélkül üres dátumok, ame­lyek nem kapcsolódhatnak ösz- sze emberi hitekből, akarások- j bői, érzelmekből és tettekből I álló társadalmi folyamattá.’’ RADIOFIGYELO Éppen a folyamat világos áttekintése érdekében tagolód­nak az egyes adások. Az első — melynek tegnap este lehe­tett fültanúja a hallgató —, a felszabadulás első napjaitól, tehát, amikor a szovjet csapa­tok Battonyánál 1944 szeptem­berében átlépték a magyar ha­tárt, az 1947-es választásokig öleli fel az eseményeket. A második rész a fordulat évéig terjed. Ezt követi az elhatal­masodó személyi kultusz és az 1953-at követő felemás politi­ka korszaka. Két adás foglal­kozik az ellenforradalom ese­ményeivel és végül három mű­sort szenteltek a forradalmi konszolidáció éveinek, ame­lyék megvetették jelenlegi po­litikánk szilárd alapjait. Cí­méül találóan választották: A politika a népet szolgálja. Visszatérve az első részre, mint tegnap este tapasztalhat­tuk: az alkotók a gondos kró­nikás felelősségével idézték föl azokat a sorsdöntő esemé­nyeket, melyek nyomán vér­ben és kínban foganva meg­született hazánk szabadsága. A feudális-népelnyomó kor­szak sötét felhői felszakadoz­tak, egy új társadalmi rend csírái — ha lassan is —, éle­dezni kezdtek. Ám. mint a történelmi do­kumentumok felsorakoztatása híven bizonyítja, nem volt könnyű kilábolnr az országra rászakadt poliitikai-társadal­mi-gazdasági csődből. A de­mokratikus átalakulásért az illegalitásból legális pártszer­vezetekbe tömörülő kommu­nisták mellett a szociáldemok­raták, a parasztpártiak és a kisgazdák igyekeztek elsősor­ban kivenni a részüket a po­litikai harcból. Ügy, hogy — elsősorban —, a kisgazdáknak és a szociáldemokratáknak a párton belül saját jobbolda­lukkal is meg kellett küzde- niök. Ez sem ment máról hol­napra. De az erjedés mindenesetre megindult. Sorra alakultak a Nemzeti-, majd a Földigény­lő Bizottságok. A kommunis­ták által meghirdetett földosz­tást némiképp megkönnyítet­te, hogy a földesurak jobbnak látták elhagyni az országot, az egyház reakciós elemei is egyelőre hangfogót tettek a nyelvükre, bár a kisgazdák jobboldali szárnyán keresztül kezdettől fogva próbálták be­folyásukat érvényesíteni, (csak később léptek a nyílt összees­küvés útjára). Az adott lehetőségek között az ország óriási erővel fogott az újjáépítéshez. Így az 1945-ös választások alkalmá­ból, az akkor még kisebbség­ben lévő kommunista párt meghirdette az újjáépítés prog­ramját. Maga Gerő Ernő mon­dotta ez alkalommal a szószé­ken, hogy sokak szerint har­minc esztendő is kevés lesz, míg az ország talpra áll, de a munkások-parasztok összefo­gásával három év alatt fel­épülhet a haza. (A rádió hang- archívumának jóvoltából Ká­dár János mellett Szakasits Árpád választási beszédéből is hallhattunk részleteket, aki a kommunistákkal való együtt­működés mellett tett hitet.) Az események ez időben szinte egymásba torlódtak. Megtörtént a leszámolás a ma­gyar háborús bűnösökkel. 1946. II. 1-én Magyarország köztár­sasággá alakult, első elnöke Tildy Zoltán lett. Államosítot­ták a bányákat. Megszületett az új pénz, amit világcsodá­nak neveztek. Az 1947-es vá­lasztások a koalícióba tömö­rült baloldali pártok kapták a legtöbb szavazotot. A minden eseményt gondo­san nyomon követő, valóban élő történelemkönyv első feje­zet itt ért véget. A következő rész a váratlanul kirobbant kormányválsággal vészi majd kezdetét. Az első adás után a hallga­tó szíves figyelmébe ajánljuk a következőket. Akár átélték, akár nem ezt a korszakot, mindenkinek sok, elgondol­kodtató tanulsággal szolgál. Kár, hogy a sorozat első részét kedvezőtlen időpontban sugározta a rádió; a televízió­ban ugyanis pont akkor mu­tatták be az isztambuli vonat című. egyébként érdekes, kri­mi III. részét, s félő, hogy so­kan inkább a tévékészülék előtt ültek tegnap este. Sz. E. Pásztor Péter díszlettervező, grafikus kiállítását a múlt hé­ten nyitották meg Pesterzsébe­ten. Azóta már sok látogatója volt a tárlatnak, ami nem is csoda, hiszen köztudomásúan a XX. kerület egyik kiemelkedő kulturális centruma a főváros­nak. Hívogató szó azért minden kiállításhoz szükségeltetik. Szerkesztőségünk ezúttal — a szokásos, nyomtatott szóróla­pon, és a díszes meghívón kí­vül —, olyan invitáló sorokat is kapott, amely nemcsak ránk tartozik, hanem olvasóinknak is érdemes megismerniük. Pásztor rajzai — több mint egy évtizeddel ezelőtt — la­punkban is megjelentek. Bizo­nyára akadnak még, akik emlékeznek azokra. Pásztor Péter időközben négy infarktuson, három trombózison esett át. Mindez magánügy lenne, ha alkotá­saiban nem tükröződne az a sok szenvedés, amelyet elvisel­ni kényszerült. Az élet nem volt túl kegyes hozzá. Ám 6 akaraterejének megfeszítésével győzött a betegségeken — al­kotott. Az alkotásoknak csu­pán egy részét jelenti az a mintegy száz rajz, amelyet most a kiállításon bemutatnak. Miként a művész vallja, mun­káinak bizonyos része a film. a televízió és a sajtó inspiráló hatása alatt készült. Ez a val­lomás sem szokásos. Pásztor nem tagadja, hogy miközben az életért, az életben maradá­sért küzdött, naguon is fiaveit mindenre, a zajló társadalmi életre. Ezért is ajánljuk szíves fi- gvelmiikbe kiállítását. amely október 4-ig tart nyitva. P. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom