Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-18 / 219. szám
Sajtos, ropogós ostya Isaszegről Üzem — csupa asszonnyal Munkájuk egész embert kíván Vendégségben, tévézés közben gyakran majszolunk sajtos, sós, ropogós ostyát. De ke, vesen tudják, hogy ezt a közkedvelt csemegét tizennégy asszony készíti az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat is elszegi üzemegységében. A Rákóczi úti, csendben meghúzódó kis üzemben szorgos munka folyik. — Igen-sok megrendelésnek kell eleget tenni — mondja Skribek Istvánná üzemegységvezető. — Gödöllő és környéke Budapest, Gyöngyös, Eger, Miskolc és Sátoraljaújhely üzleteibe jut el készítményünk. Ezért kell három milszakban dolgoznunk. Napi teljesítményünk ezerötszáz csomag sajtos. Végigjárjuk a munkahelyeket. Egy asszony keveri a tésztát. hárman sütik, a következő csomagolja. Fityus Lászlóné hatalmas villás kulccsal matat egy óriási gázpalack nyakánál. Ha kifogy a gáz, a palackot is nekik kell cserélni, hiszen ez egy olyan üzem, ahol egyetlen férfi sem dolgozik. A munka pedig nehéz, a hatvan fok sem számít ideális hőmérsékletnek. Ezek az asszonyok egy éve megalakították a Kállai Éva nevét viselő szocialista brigádot, amely rövid idő múlva oklevelet kapott, összeszokott csapat ez — mondja Sáfár Lászlóné vállalati szb-titkár. — Igaz, vezetőjüket is jól választották meg — teszi hozzá. Srkibekné, akit itt csak Gabikának szólítanak, megfelelő képzettséggel és tudással rendelkezik, egyike a ma is itt dolgozó öt alapító tagnak. Háromgyermekes anya, s így nem csoda, hogy nagyon jól megérti az asszonyok családi életében jelentkező problémákat is. Ügyes-bajos dolgok pedig mindenütt adódnak. Hogyan oldják meg ezeket, merül fel önkéntelenül a kérdés, hiszen egy-egy műszakban öten dolgoznak és itt valóban szükség van minden kézre. — Kisegítjük egymást — válaszol az egyik sütőnő — hasonlók a gondjaink, a segítség is kölcsönös és természetes. Az összefogás a családok között is megnyilvánul. Gyakran dolgoznak együtt például ünnepségek előkészítésében, kirándulások szervezésében. Az a hír járja, mondom, hogy a női brigádok tagjai között sűrűbbek az összekoccanások. Igaz ez? — Nem érünk rá veszekedni — állítják többen is. Elnézem a sütőgépek mellett sürgő-forgó asszonyokat, ' ahogyan nagyon ügyesen és szakszerűen dolgoznak. Ez a munka valóban egész embert kíván és nagyon kell figyelni, hiszen a forró gépek veszélyesek. Egy rossz mozdulat és máris megvan a baj. Bodor Tiborné a sajtos érméket süti. A szerző felvétele Az asszonyok azonban elkerülik ezeket, öt éve baleset- mentesen dolgoznak. Teljesítményük kiemelkedő, amit a vállalat erkölcsiekben és anyagiakban is méltányol. Így nem csoda, hogy ez a kis brigád jól érzi magát itt, miközben a helybeli dolgozás előnyeit is élvezhetik. Isaszegen ezt kevesen mondhatják el magukról. Az elégedett ember jól dolgozik. A jó munkának pedig az az eredménye, hogy a vállalaton belüli kis üzemek között az isaszegi asszonybrigád az első helyen áll. Fejéregyházi László Művelődési központ Koncert és színház A következő hetekben több, érdekesnek ígérkező program színhelye a városi művelődési központ. Szeptember 26-án, szombaton a táncdalfesztiválon is nagy sikerrel szerepelt KFT-együttes koncertjét tartják meg a színházteremben. Két nappal később, 28-án a Polpresszó sorozat újabb rendezvényére kerül sor, amelynek témája a gebines vendéglátás. A színházkedvelőknek a kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátékára hívjuk fel a figyelmét. A társulat Turgenyev Egy hónap falun című tragikomédiáját mutatja be október 6-án, kedden. Az előadáson fellép Básti Juli, Pogány Judit, Jordán Tamás, Rajhona Ádám, Máté Gábor, Lukáts Andor, Csákányi Eszter. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM. 219. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 18., PÉNTEK Lakóterületi KISZ-mozgalom Kihasználni a lehetőségeket Unaloműző lehetne a kulturálódás GSC Sakkszakosztály Nemrégen számoltunk be e hasábokon a gödöllői sakkozók mostoha helyzetéről. Szakosztály kellene, írtuk akkor. Most arról adhatunk hírt, hogy amint azt Tompa Ferenc, a járási-városi sportfelügyelőség munkatársa elmondta: sakkozóink az 1982-es bajnokságban szervezetten vehetnek részt. A GSC szeptember 22-én, délután 5 órakor a városi művelődési központban tartja a sakkszakosztály alakuló ülését. Kérik, hogy a sakk iránt érdeklődők minél többen jelenjenek meg. Köztudomású: fekvése, földrajzi és társadalmi értelemben vett helyzete következtében járásunk is az eljárók, bejárók hazája. S nemcsak az agglomerációs községek esetében áll a megállapítás; sokan keresnek és találnak munkaalkalmat a fővárosban, Gödöllőn, az ikladi Ipari Műszergyárban a járás távolabbi községeiből is. A bejárás egyben sajátos életformát is jelent, amely a fiatalokra is jellemző, legyen szó akár eljáró diákokról, ifjúmunkásokról, fiatal mezőgazdászokról. Az eljárók megannyi gondja lecsapódik az ifjúsági mozgalomban is, elsősorban a lakóterületi KlSZ-szervezetek- ben. Életükről tevékenységükről tárgyalt legutóbb a járási KISZ-bizottság. Az előterjesztést Túrosán István, a KISZ aszódi nagyközségi bizottságának titkára állította össze, tőle érdeklődtünk a gondokról, eredményekről. Mindennapi gondok — Hány fiatalt érint a lakóterületi KISZ-mozgalom? — Külön kell beszélni azokról a fiatalokról, akik KISZ-tagok s azokról, akiket még nem sikerült bevonni a közös munkába. Sajnos az utóbbiak száma a nagyobb. A járási KISZ-bizottság irányítása alatt tíz lakóterületi bizottság működik. 15 alapszervezettel, 450 taggal. Közülük is kiemelkedik Aszód és Kerepestarcsa, ahol 3-3 alapszervezet van. A tagság összetételére jellemző, hogy hatvan százaléka eljáró középiskolás. A lakóterületi KISZ-szervezetekben létszámunkhoz mérten sajnos alacsony a dolgozó fiatalok aráKözös az ünnep is Egy kiváló együttes pályája Nagykátán a szövetkezeti népi együttesek Pest megyei találkozóján láttam a csömöri pávakört, ahol Tóth Mihály, a csoport vezetője örömmel újságolta: — megkaptuk a szocialista kultúráért kitüntetést. — A jó hír tudatában határoztam el, hogy felkeresem a csömörieket. Szerencsém volt, éppen ünnepre érkeztem. A csoport Mária és Rozália nevű tagjait köszöntötték. — így szoktuk — mondta Morva Pálné —, együtt is megünnepeljük a névnapokat. Ha közös a készülődéssel, meg a fellépésekkel együttjáró gond, izgalom, legyen közös az ünnep is. A többiek rábólintanak Mor- váné szavaira. Természetes hűség Tóth Mihály tréfás komolysággal névsorolvasást tart, bár jól tudja, igazolatlanul nem marad távol senki. Itt van Morva Pálné, Vigh Lajosné, Horváth Pálné, ördög Istvánná, Vlkán Jánosné, Heinfart Andrásné, Krizsán Györgyné, Fogd Józsefné, Garai Jánosné, Hortobágyi Józsefné. Igazoltan távol: Tóth Ferencné, Szlauké Pálné, Szigeti Antalné. A férfiak következnek. Fogd József, id. Tóth Mihály, ördög István, Szigeti Antal, Zsák Kálmán, katonásan mondják az igent, amikor a nevük elhangzik. A kitüntetésre terelődik a szó, amelyet a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének javaslatára kaptak, az indokolás szerint azért, mert természetes hűséggel tolmácsolt dalaikkal, a szlovák nyelv anyanyelvi szinten való megszólaltatásával, igazi emberi közösségük kialakításával, a csoporttagoknak a munkahelyeken és a magánéletükben egyaránt mutatott példaadó magatartásukkal kiérdemelték az elismerést. — Hagyományőrző nemzetiségi együttesnek tartjuk magunkat — mondja Tóth Mihály és az asszonyok igazolják a szavait. — A felszabadulás előtt egy kicsiny kis szlovák sziget voltunk itt a főváros szomszédságában. Egy kicsit mindig gyanúsak, és megvetettek. Még a báljainkba se tévedt be a szlovákon kívül más vendég. Külön mulattak svábok, szlovákok, katolikusok, evangélikusok. Minden társaságnak megvolt a maga kocsmája. Két próbával A népviselethez csak a szlovákok ragaszkodtak, akár csak a szüleiktől, nagyszüleiktől hallott dalokhoz. — Lánykorunkban mindig szlovákul énekeltünk. így hallottuk az öregeinktől. Lehet, volt ebben dac is, meg konok- ság. így mutattuk ki érzelmeinket. Zsák Kálmán, az együttes legidősebbje leinti az asszonyokat. — Minek mindig a múltat emlegetni! Arról szóljatok, hogy szerveződött a csoport, hogy jutottunk el a kitüntetésig. Bizony, erről is van mondanivalója az asszonyoknak és a férfiaknak. — Hat éve alakultunk. Először csak nyolcán voltunk asz- szonyok. A férfiak két évvel később jöttek. Alakulás után két próbánk volt és már felléptünk az Oroszlányban rendezett vértesi napok nemzetiségi műsorában. Három hét múlva meghívtak bennünket Tatára. Innen sejtettük, hogy Oroszlányban sikerünk volt. A Hévízgyörkön 1977-ben rendezett megyei minősítő hangversenyen jó minősítést szereztünk. A következő esztendőben Szentendrén, az országos minősítőn már kiválóak lettünk. Még ugyanebben az évben szerepeltünk a televízió Röpülj páva műsorában. 1979-ben a szlovákiai Gyetván vendégeskedtünk, ahová p világ minden tájáról érkeztek szlovák nemzetiségi együttesek. Az idén a rádióban lépnek fel, s ismét várják őket Szlovákiába. Elhangzanak még város- és községnevek, ahol a hat év alatt felléptek, ahol százakat és százakat ismertettek meg a szlovák hagyományokkal, dalaik szépségével, népviseletük színes gazdagságával. A sikerek, az elismerések mellett — talán azért, hogy ne zavarják az ünnepet — csak halkan, csendesen szólnak a gondokról, az áldozatokról, melyeket a csoport minden tagja meghoz az együttlét, a közös éneklés öröméért. Új tagok Be kellene szerezni az együttes ruhatárát. Most minden ruha a tagok sajátja. Gond, hogy egy-egy szereplésre nincs autóbusz, ilyenkor saját gépkocsikkal mennek. De hát a meghívást el kell fogadni. Sok időt igényel a felkészülés is. A nyári hónapokban este kilencnél előbb nem kezdődhetnek a próbák és gyorsan rájuk köszön az éjfél. Másnap pedig helyt kell állni. Nem hangzik panaszként a csömöriek szava, mert ha gondok vannak is, azért a közelmúltban is új tagokkal szaporodtak. Tóth Károly, Tóth Károlyié, Tóth István — egy egész család — vállalta a csoport citerakíséretét. — Nincs itt semmi baj — mondja id. Tóth Mihály —, csak olyan az ember természete, hogy a nyomorúságot könnyen elfelejti, a fiatalabb nemzedék nem is ismeri Hosszú volt az út a farsangi szlovák báloktól a máig. De végigjártuk. — Erre koccintunk, aztán kezdődik a próba felhangzik a kórus éneke. Fercsik Mihály nya. Egyben ez a lakóterületi ifjúsági mozgalom legnagyobb gondja: a szervezettség. — Mi az oka a jelenségnek? — Az okokat kutatva természetesen az eljárás kívánkozik az első helyre. Gop- doljuk csak meg: a bejáró fiatalok többsége naponta 2— 3 órát utazik lakó- és munkahelye között. Legtöbbször már ez is elegendő ahhoz, hogy a szervezett mozgalmi munkától szükségképpen távol maradjanak. Azt is figyelembe kell venni, hogy nemcsak az eljárás, hanem a családalapítás, az egzisztenciateremtés mindennapi gondjai is lefoglalják a fiatal dolgozókat. Innen egyenes út vezet a lakóterületi KlSZ-alapszer- vezetek gondjaihoz, amelyek gyakran azt eredményezik, hogy az a vonzerő is hiányzik, amely a mozgalomba csalogatná a fiúkat, lányokat. — Milyen konkrét gondokkal küszködnek az alapszerveztek? — A személyi és a tárgyi feltételek között egyaránt problémákra bukkanhat a vizsgálódó. Az egyik nagy gond a káderhelyzet. Kevés a mozgalmi múlttal, szervezési gyakorlattal rendelkező KISZ- vezető, . s nagy , a fluktuáció. Tudatos, tervszerű kádermunka csak néhány alapszervezetben jellemző: például Ik- ladon, Erdőkertesen. A pártirányításnak is hatékonyabbnak kellene lennie. Az együttműködési hiányosságok itt elsősorban az életkori különbségekből fakadnak, az idősebbek nem mindig értik meg a fiatalok gondjait. Politikai képzés — Mit eredményeznek a fenti problémák? — Emeljünk ki egy példát. Ha a lakóterületi KISZ- alapszervezeteket összehasonlítjuk a tanulói vagy dolgozói terület szervezeteivel, kitűnik, hogy az előbbiek lemaradtak például a politikai képzésben. Néhol az alapvető formák is hiányoznak, s nem nehéz észrevenni az összefüggést a káderhelyzet hiányosságaival sem. A jövőben arra kell törekedni, hogy az új politikai képzési határozat szellemében a helyi sajátosságoknak legjobban megfelelő, vonzó, színes és hasznos képzési formákat alakítsunk ki. Művelődés, sport — Eddig jobbára a gondokról volt szó. Nem lenne azonban hiteles a kép az eredmények nélkül. Miben sikerült előbbre lépni a lakóterületi KISZ-mozgalomban az utóbbi időben? ■— Határozott javulás mutatkozik például a helyi tanácsok és a KlSZ-szerveze- tek együttműködésében. Bár nem mondhatjuk, hogy ezen a területen már minden lehetőséget kihasználunk, s hogy nincsenek zökkenők, de a KISZ-esek többsége kiveszi részét a községfejlesztési munkákból. Egyben megnövekedett beleszólási joguk is, a korábbinál jobban kikérik a véleményüket. Előrelépés az is, hogy a tanácsok már valamennyi községünkben képeznek ifjúságpolitikai alapot, amelynek felhasználása megfelel az ifjúsági törvény előírásainak. További feladat az érdekképviselet erősítése. Meg kell keresni a községi négyszögek megalakításának lehetőségét s az sem mellékes szempont, hogy a KISZ-ti^- : károk lehetőség , szerint helyben dolgozó fiatalok legyenek, hiszen így előbb lesz a kapcsolat a községi szervek és a KISZ között. — Mi jellemzi a fiatalok művelődését, szórakozását, hiszen köztudomású, hogy a községek általában nem dúskálnak a lehetőségekben? — Valamennyi községben szoros a kapcsolat a KISZ és a közművelődési intézmények között. A KISZ-esek általában a művelődési házakban kapnak helyet, programjain keresztül jutnak művelődéshez, szórakozáshoz. De ez sem gondtalan. Nem ritka jelenség ugyanis, hogy amíg a fiatalok unalomra panaszkodnak, a művelődési házak kongnak az ürességtől. Gyakran csak a diszkó jelenti az egyetlen közösségi szórakozási formát. Ugyanezt elmondhatjuk a sportról is, hiszen miközben szerencsére egyre többen vesznek részt a tömegmozgalomban, továbbra is bosszantóan sok lehetőség marad kihasználatlanul. G. Z. Itthon és távol Sulibuli, fesztivál Bogiak és hévízgyörkiek fellépése Mozgalmas lesz a hét vége Bagón és Hévízgyörkön. Szombaton délelőtt II órakor kezdődik a Suli-buli című KFT- koncert. A rendezvényre az aszódi, az ikladi, a domonyi iskolák gyerekeit is vendégül látják a bagi művelődési házban. Az említett községekből és Hévízgyörkről rendkívüli autóbuszjáratok indulnak Bagrá. A Muharay Elemér népi együttes ugyanezen a napon Gyöngyösön szerepel az északmagyarországi néptáncfesztiválon. Két alkalommal lépnek fel Délután a Mátra művelődési központban, este pedig Gyöngyös főterén mutatják be Tímár Sándor Bagi gyermek- játékok és táncok, valamint Széli Márta Májusfaállítás című koreográfiáját. Vasárnap tartják Pest megye napját a BNV-n. Itt is fellépnek a bagiak és a hévízgyörkiek. A hévízgyörki asz- szonykórus délután fél kettőkor a kamaraszínpadon, a bagi népi együttes 14 órakor a szabadtéri színpadon szerepel. Városi moziműsor Valahol Európában. Magyar film. Csak 4 órakor. Csatár a pácban. Színes francia szatirikus filmvígjáték. Kísérőműsor: A téma, Magyar Híradó, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1937 <GödöU61 Hírlap) t a á v