Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-17 / 218. szám
Jászapátiban Vatikáné kiállítása Vankóné Dudás Juli munkáit állítják ki a jászapáti Vágó Pál emlékházban. A jászberényi Jász Múzeum és a jászapáti művelődési ház által rendezett bemutatót holnap, 17 órakor nyitja meg dr. Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója. Művelődési központ Virágkötészet, kosárkötés Ikebana-virágkötészeti kört Indítanak, megfelelő számú jelentkező esetén, a gödöllői művelődési házban. A foglalkozásokat október 2-től tervezik, kéthetente, mindig pénteki napokon. A kör vezetője Kereszty Kornél. Részvételi díj havi 50 forint, valamint az élővirágok ára. Jelentkezni Varga Kálmán képzőművészeti előadónál, illetve a központ portáján lehet. Ugyancsak októberben Indítják a kosárkötő tanfolyamot, amelyet Nagy Mari és Vidák István ifjú népművészek vezetnek. A foglalkozásokon a résztvevők megismerkednek a természetes anyagok, a gyékény, a nemez felhasználási módjaival, valamint az ezekből készíthető használati tárgyakkal, a különböző fogásokkal. A tanfolyamra ugyanott lehet jelentkezni, ahol a virágkötészetre. Pécel Torna ovisoknak Szombaton beiratkozás Meglehetősen népszerű az ovis torna, amelyet a kicsinyeknek hirdettek meg az idén is a péceli Szemere Pál Művelődési Házban. Tavaly húsz aprósággal foglalkoztak rendszeresen, az idén ennél is több gyermeket várnak. Szakképzett nevelő szoktatja majd őket játékos formában a kulturált, rendszeres, szép mozgásra. Az új csoport foglalkozását, és egyúttal a gyerekek beíratását szeptember 19-én, szombaton 11 órától tartják, s minden héten ebben az időpontban találkoznak a péceli ovis tornászok. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Áldozat a holnapért Jármű, levegő, szennyezés Az ember szédítően fejlődő technikájával már az űrben szárnyal, otthona azonban a Földön van, ahol létfeltételei egyre romlanak. Riasztó adatok sokkolnak bennünket, megkésve ugyan, de a maga valóságában kezdjük felismerni életünk és környezetünk összefüggéseit, kölcsönhatásait. Ma már tudjk, hogy az ember nemcsak okozója, de áldozata is környezete romlásának. Környezetünk megóvásának részfeladatai közül a tiszta levegő, az éltető oxigén biztosítása az egyik legfontosabb, hisz enélkül életünk csak másodpercekkel lenne mérhető. A mérlegnek két oldala van. Melegházi hatás Az egyiken sokasodnak és tömegükben nőnek a levegő- szennyezők, a motorizáció szennyezése már meghaladja az ipar szennyző hatását. A gépjárművek harmincszor any- nyi oxigént nyelnek el a légtérből, mint a lakosság. Fogyasztásuk évenként négytized százalékkal emelkedik. A gépjárművek káros széndioxid-kibocsátását környezetünk növényvilága már-már nem képes életfolyamatába beépíteni, semlegesíteni, de nem képes azt a tengerek óriási víztömege sem feloldani, közömbösíteni. Ártalmassága abban is megnyilvánul, hogy a földfelszín közelében lebegő gáztömeg egyrészt gátolja a napsugárzást, másrészt az előidézett melegházi hatással megemeli az alsóbb légréteg hőmérsékletét, a magas légkörét viszont csökkenti. A kutatók ezzel magyarázzák az éghajlat és a csa- i padékviszonyok megváltozását Kartal Sportszerű csapatok Jövőre bővül a bajnokság Járásunk számos községében évek óta megszervezik a kispályás labdarúgó-Dajnoksá- got. E sokaikat megmozgató, hasznos testmozgás egyik-másik helyen félbeszakadt, no nem azért, mert a játékosoknak elment a kedve a pettyes kergetésétől, vagy éppen erre ne futná az idejük, hanem egyszerűen azért, mert nincs aki kézbe vegye, szervezze a mérkőzéseket. Másutt az idén indítottak először bajnokságot, így Kartalon is, ahol a labdarúgásnak régi hagyományai vannak. A község csapata jelenleg is a megyei bajnokságban játszik, s a tabellán középütt foglal helyet. A kispályás bajnokság megszervezésére a helyi sport- bizottság elnöke, Horváth József termelőszövetkezeti dolgozót kérte fel, aki öt lelkes társával — Zsigri Józseffel, Vaka Lászlóval, Glagyovik Józseffel, Tóth Jánossal és Fodor Jánossal — hozzálátott a csapatok megalakításához, s a bajnokság lebonyolításának meg tervezéséhez. összesen mintegy kétszáz ember jelentkezett játékra, s a szervezők tíz csapatot állítottak fel, amelyek a mérkőzéseket a községi nagypályán és az általános iskola kispályáján játszották le. Játékukat a sportszerűség és a fegyelmezettség jellemezte, a kilencven mérkőzés kétszer harminc percében ugyanis egyetlenegy elítélendő durvaság sem történt, így a játék vezetése nem jelentett különösebb nehézséget az arra vállalkozó hivatásos bírók számára. A kispályás meccsek is sok érdeklődőt vonzottak, egy-egy alkalommal százötven-kétszáz ember figyelte, izgulta át a félidőket, s buzdította góllövésre a labdát kergetőket. A bajnokság iránt azonban nem csupán a helybeliek érdeklődtek, hanem szomszéd község- beltek is, aszódiak, vérségiek, akikben a példa láttán felébredt a vágy, hogy ne csak nézhessék a játékokat, hanem maguk is aktívan részt vehessenek benne. Kérésünkkel kapcsolatban a bajnokságot irányító bizottság úgy határozott, hogy az őszi fordulóba való bekapcsolódásuk a tavaszi mérkőzések hiánya miatt értelmetlen lenne, jövőre azonban semmi akadálya, hogy a nevező csapatok számát ily módon is növeljék. Az őszi bajnokságból már két fordulót játszottak le eddig, amelynek eredménye: Tsz—Törekvés 3:2, Lendület— Viktória 5:1, Üisorosi—ATE 7:3, Fortuna—Pedagógus 1:2, KSC—Haver 1:0. A második forduló eredményei: Törekvés —Fortuna 1:4. Viktória—Pedagógus 3:1. Haver—ATE 0:1, Lendület—Tsz 1:0, KSC—Oj- sorosi 3:1. Jelenleg a Lendület áll az első helyen, de helvet cserélt a tavasszal harmadik helyen végzett ATE is az újsorosi csapattal. B. M. változékonyságát. A vészcsengő állandóan figyelmeztet arra, hogy a földi életet az ibolyántúli sugárzás túlzott nagysága ellen oltalmazó ózonréteg két évtized alatt 7—8 százalékkal ritkult. Az ipari üzemek, erőművek és fűtőberendezések által kibocsátott kéndioxid mennyiségét a gépjárművek is növelik, a szennyezés — például a fővárosban — máris kétszeresen haladja meg a megengedhető mértéket. Ártalmas levegőszennyező a tüzelő- és hajtóanyagok tökéletlen elégésekor keletkező szénmonoxid. Egyes kutatók összefüggést vélnek találni közte és a manapság oly gyakori halálok, az infarktus között. Szenvedünk a kipufogógázokban található nitrogénoxid- tól és a nehézfémparányoktól. Ezek közül az ólom szervezetünkben is felhalmozódhat. A mérleg eme negatív serpenyőjét terheli a levegőben szállongó füst és korom. A gépjárművek nyomán, a burkolat nélküli utcákban ful- doklunk a porfelhőben. Ez az állapot már-már sebességkorlátozást igényel. Hazánkban évenként 2 millió tonna por rakódik le. A mind gyakoribb légúti és tüdőmegbetegedés okát látják benne. Károsodó gének Érdemes felfigyelni egyes genetikusok feltevéseire is; ők az ember minőségét meghatározó örökletes anyag, a génállomány károsodását is részben környezeti ártalmakkal vélik megmagyarázni. A mérleg másik oldala. Az ártalmas levegőszennyezőkkel szemben mit helyezhetünk a mérleg másik — mondhatjuk — pozitív serpenyőjébe, ami kiegyensúlyozza a biológiai mérleget? A gépjárművek hajtóanyagának a tökéletesebb elégetése, a kipufogógázok megszűrése, a korszerűbb fűtés, az utak portalanítása csak csökkenti a szennyeződés nagyságát, de a levegőből elvont oxigént ezzel még nem pótoltuk. A pótlást az erdők faállománya és lényegesen kisebb részben, a szántóföldi növények végzik. Az oxigénmérleg egyensúlyának a helyreállításában tehát, az erdő jelentősége kimagasló, hisz háromszor annyi oxigént termel, mint az egyéb növénytakaró. Valóságos oxigéntermelő nagyüzem ez, amely ezenkívül elősegíti a légcserét, kiegyenlíti a hőmérsékletet, csökkenti a por- és zajártalmat, a fáradt embernek felüdülést jelent. A növények a széndioxidot, fotószintézis útján, a napsugárzás hatására lebontják, miközben oxigént szabadítanak fel. Megragadó tény, hogy egy érett korban levő fenyő — egész évi vegetációja alatt — egy felnőtt ember oxigénszükségletét képes kielégíteni. Ennek jelentősége akkor lesz nyilvánvaló, ha tudjuk azt is, hogy egy gépjármű 30 embernek elegendő oxigént von el a légtérből. A természetvédelem tehát környezetvédelem. Védjük erdeinket, hisz országunk erdősültsége viszonylag alacsony, mindössze 16 százalékos, hogy oxigénmérlegünk egyensúlyban maradjon. Erdeink megújuló képessége nemcsak lassú, de véges is. Növeljük közvetlen környezetünk zöldterületét, teremtsük meg az otthonok bensőséges kapcsolatát a természettel. Egy korty víz Mit tesz a társadalom és mit tehet az egyén? Az állam megalkotta a környezetvédelmi törvényt, amely bünteti a levegőszennyezőket is. A környezetvédelmi létesítmények költségesek és a kiadások hasznossága sem érvényesül azonnal. A kérdést vagylagosan lehet értelmezni: ma hozzunk áldozatot a holnapért, vagy a holnapot áldozzuk fel a máért? A széles körű irodalom az egyén környezetvédelmi szemléletét alakítja, tudatosítja, hogy alá kell rendelni az egyéni és csoportérdekeket a nagyobb térség vagy közösség érdekeinek, felébreszti benne a felelősség érzését, hogy minden szippantásnyi levegő, korty víz, szűkebb környezetéhez tartozik, amit óvni, védeni kötelessége! Legközelebb arról szólunk, hogy mit tehetünk mi, itt, Gödöllőn. Szakonyi Dezső Tervszerű korszerűsítés Szüret előtt a dányiak Jól fizet a szőlő az idén Mint a tenyerét, úgy ismeri a dányi határt Gádor János, a Magvető Tsz elnöke. Nem véletlen, hiszen élete nagy részét ebben a községben élte és éli. ,A talajt is ismerve javasolta, hogy nagy területen telepítsenek szőlőt. A dányiak néhány év alatt 180 hektár szőlővel gazdálkodtak, amely már termőre fordult. Lépni kívántak előre, ezért úgy határoztak, a szőlőültetvényben korszerűsítést hajtanak végre. Erre szükség volt a munkáskezek fogyása miatt is. Teljes gépesítés Korszerűsítési programot dolgoztak ki és munkájukba beavatták a Szőlészeti-Borászati Kutató Intézet laboratóriumát is. Talajvizsgálatot kértek, továbbá levélanalízist végeztettek, hogy megtudják, milyen fokú talajerő-visszapótlásra van szükség. A munka kezdetét vette és ma már 70 hektár az a terület, amelyről el lehet mondani, hogy korszerű. Gépi műveléssel történik a szüretelésen kívül minden. A szőlőtáblák jelenéről és jövőjéről beszélgettünk a szövetkezet központjában Gódor János elnökkel és Körömi Sándor általános elnökhelyettessel. — Teljes egészében korszerűvé kívánjuk tenni a szőlő- ültetvényünket. Eredetileg három év alatt akartunk végezni a munkával, de akadályok jöttek közbe, és így valószínűleg egyéves csúszás lesz a teljes befejezésig. Hogy eddigi munkánk, milyen eredményt hozott, javaslom, látogassunk ki a szőlőbe — mondotta Gódor János. Gépkocsival érkeztünk a színhelyre, ahol a csodálkozástól szinte szólni sem tudtunk pillanatokig. — Ez nem minden — mondta Gódor János —, menjünk a kétesztendősbe. Ritka, szél és napfényjárta sorok, gazdag, bő termés látszik a tőkéken. Több szempontból is jó az ilyenfajta szőlőművelés. A vesszők magasan vannak a földtől, így kisebb a fagyásveszély, a betegség sem támadja meg olyan gyorsan és a ritkább sorok több napfényhez jutnak. Az ilyenekben a gépek köny- nyen mozogna!^. Csemege- és borszőlőből négyfélét termesztenek. Ván Glória, Hungária, Szőlőskertek királynéja és Saszla. A fáradhatatlan gyalogló Tízszer az első helyen Az atlétikai versenyek egyik küzdő embere Kacsuk• Ferenc, a Gödöllői EAC ifjúsági gyaloglója. Edzője, Kirchoffer József lelkendezve beszél arról, hogy Feri milyen nagy lelkiismeretességgel készült az elmúlt télen az idei versenyre, különösen a szocialista országok atlétáinak találkozójára, az IBV-re, az ifjúsági barátságversenyre, amelyet Debrecenben rendeztek meg. Szinte önmagát szuggerálta, hogy most a csúcsra jusson. Előzőleg a csapatbajnokságban tíz alkalommal első helyezést ért el, valamennyi versenyén aranyjelvényt szerzett. Azzal az elhatározással indult a nyolc i nemzet versenyén, hogy ott jól helytáll. A versenyen a magyarok közül a legjobb helyezést érte el, végeredményben az ötödik lett. A verseny igen izgalmas légkörben zajlott le. Kacsuk Feri nem volt magárahagya- tott, hiszen édesanyja és hat gyalogló versenytársa kísérte el Gödöllőről a verseny színhelyére. Tagja a Pest megyei atlétikai válogatottnak is, amely az NDK-ban szerepelt. A szeptemberi nyárban sárgán csillog a napfény a gyönyörű nagyra nőtt szemeken. Jártuk a hatalmas táblákat, itt-oít kattant a fényképezőgép. Még mindig a kétévesben, a két éve korszerűsített- ben vagyunk. Harminc asszony Kinn a sor végén asszonyok szorgoskodnak, szedik a csemegeszőlőt, ami a budapesti Zöldérthez kerül. A hatalmas fürtök igen ízletesek. Harminc asszony tölti a ládákat. A borszőlőszüret előreláthatólag három hét múlva kezdődik. Az egész termés az Egri Borkombinátba kerül. Megnéztük a hároméves táblát is, végül a hagyományost, a különbséget könnyen lemérhettük, hiszen a laikusnak is szembetűnő. A korszerűsítésnél minden második sort kivágtuk, mondja az el-, nők, és mégis 20 százalékkal több a hozam. A valósághoz tartozik, hogy rügyfakadástól kezdődően augusztus 10-ig teljes felkészültségben voltak. Nyolcnaponként permeteztek. A maximális növényvédelem hatásaként az eredmény sem maradt el. Titok nélkül Az időjárás kedvezett a szőlőnek, nem lehet sok panaszunk. Egy hektárról átlagosan 45 mázsa betakarítását tervezték. A hároméves táblákon becslés szerint 100—120 mázsát szednek, de lehetséges, hogy még többet is. A dányiaknak nincsenek titkaik, az időben végzett szakszerű munka gyümölcsét szüretelik. Az érdeklődőknek szívesen mutatják meg szőlőskertjüket, amelyben ősszel és tavasszal tovább folytatják a korszerűsítést. Csiba József Városi moziműsor Valahol Európában. Magyar film. Csak 4 órakor. Csatár a pácban. Színes francia szatirikus filmvígjáték. Kísérőműsor: A téma; Magyar Híradó. Anyakönyvi hírek Névadó ünnepséget tartott: Nagy Lajos és Csapó Zsuzsanna: Eszter Zsuzsanna: Flieg József és Bors Mária: András; Pál István és Kovács Piroska: Brigitta; Farkas Zoltán és Rajkert Márta: Ágnes Márta; Öz Béla és Zebegnyei Edit: Balázs Gábor; Barna Attila és Taliga Zsuzsanna: Attila nevű gyermekének. Házasságot kötött: Kovács András Attila és Hornika Mária; Szabó Antal és Hantz Márta Beáta; Medgyes László és Horváth Ágnes; Tóth Ferenc István és Hajdú Katalin; Kovásznai-Szász Dániel Gábor és Szalai- Gabriella. Elhunyt: Csillag Márton, Gödöllő, kastély; Madarász Árpád, Szada, József Attila utca 3.; Kukucs Józsefné Kir- ner Antónia Erzsébet, Gödöllő, kastély; Kanyicska Árpád- né Langa Erzsébet, Gödöllő, Rózsa utca 50.; Molnár László- né Hollmann Aranka, Gödöllő, Kör utca 3. Árammérőgyár A Ganz Árammérőgyárba érkezők hónapok óta láthatják, hogy az épület külső falai köré állványerdőt emeltek. Most már kezd, a munkának eredménye lenni, színesedik, csinosodik a vállalat külső arculata is. A rekonstrukciós munkáról érdeklődtünk a vállalat gyártásfejlesztési és műszaki koordinációs Felállított külső falak r Évtizedes elmaradást pótolnak önnálló osztályának vezetőjétől, Gergely Bélától. — A vállalat épphogy önállóvá vált, rögtön olyan felújítási munkába kezdett, amelyre hosszú idő óta wem volt példa. Miért volt ilyen sürgős? — Az Árammérőgyár főépületeinek megépítése óta, gyakorlatilag harminc éve, nem került sor az épület karbantartására. A rossz tetőszigetelés már sok helyütt át- szivárgást okozott, a feltáskásodott vakolat nagy részén levált és az ablakok hibás konstrukciója miatt nem lehetett a kitört üvegeket pótolni. — A tavalyi év folyamán a fő- és melléképületek tetőszigetelését teljes egészében felújítottuk. Idén a bádogosmunkákat végeztettük el, és az új villámhárító-rendszert is kialakítottuk. A most folyó munkák közül mindenki láthatja a külső tatarozást, leverték a régi vakolatot, az újravakolást cementtel megerősített habarccsal oldották meg. Az egyik homlokzatot és a szerelés felőli frontot már le is festették műanyagalapú festékkel. Látszik is már, de elmondom, a külső falak színét úgy kívánjuk összeállítani, hogy az épület a zöld területbe beilleszkedjék, nyugtató hatású legyen. A téglavörös homlokzati, valamint az U- alak hátsó része szinte kiemeli, megmagasítja majd a falakat, a két benyúló front pedig pasztellsárga lesz. A kőműves- és festőmunkákkal egyidejűleg az évek, sőt egyes helyen évtizedek óta hiányzó ablaküvegek pótlására is sor kerül, ezután pedig az ablakokat mázolják. Rá sem lehet majd ismerni a volt szürke-kopott épületre! — Meddig jutnak el a külső kivitelezők ez évben a tatarozással? — A hernádi Március 15. Tsz melléküzemága általában igen jó minőségű munkát végzett eddig, reméljük, a továbbiakban sem lesz okunk a panaszra. Amennyiben a felvett ütemet tartani fogják, év végére a homlokzati részeket. valamint a szerelésüzem felé eső U-alakzatot befejezik. A teljes épülettatarozással a jövő évben készülnek el. M. G. ISSN 0133—1?57 (Gödöllői Hírlap) t 1 1
