Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-16 / 217. szám
^ w ívfa \ A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 16., SZERDA Érthetetlen ellenkezők Az állategészségügy éber űréi Megkezdték a baromfi védőoltását / Ha jelentést kellene írni Cegléd, Nagykőrös és a ceglédi járás állategészségügyi helyzetéről az elmúlt nyárral kapcsolatban, könnyű dolga volna az iromány szerkesztőjének. Ilyesmiket írna: Az állategészségügyi szolgálat ellátásában fennakadás nem volt, a nyár különösebb zökkenők nélkül telt el. A legkisebb hiba Ezért a nyugalomért több mint 30 állatorvos dolgozott hajnaltól napestig! Orvosolva a beteg jószágokat, meggyőzve az értetlenkedő állattartókat. Ámbár, ha beteg az értékes állat, majdnem mindenki ész nélkül rohan a kétvagy négylábúak orvosához. Ilyenkor általában nincs szükség meggyőzésére. Kivételek persze akadhatnak- Ám ha megelőzésről van szó, akkor már más a helyzet. Az állatorvosnak ebben az esetben nem az eszközeit kell jól forgatnia, hanem a szavakat. Mindaddig, amíg nem győz. Mert a megelőzés mindennél fontosabb. Má már nemcsak az a dolga az állatorvosnak, hogy a betegségeket orvosolja, hanem az, hogy egyáltalán ne legyenek beteg állatok. Lehetett-é a nyár valójában zavartalan? — Zökkenők nélküli igén, de gondtalan nem — mondja dr. Faith István járási-városi főállatorvos. — Például a nyár második felében a tartós meleg tetemes károkat okozott a csirkeállományban. Sok gondot okozott ez a hprek- kenés, többek között a nagykőrösi Mészáros János Tsz baromfitelepén. Élelmiszerhigiéniai szempontokból sem volt kedvező a tartós kánikula— Különösen a tejházakban volt nehéz a helyzet. Ha valahol csak a legkisebb hiba becsúszott a tejhűtés technológiájába, azonnal nehézségek mutatkoztak a bakteriális szempontból előírt minőség megtartásában. A bajok általában már a tejbegyűjtés közben jelentkeztek. Tudniillik, mire a tej a feldolgozó üzembe ért, felmelegedett a tartálykocsiban. Szóval nehéz dolga volt a tejiparnak. •. — Az állattartók legnagyobb réme a járvány. Előfordult.te ilyen epidémia a járás és a két város területén? — Járvány nem. Mindenesetre két, bejelentési kötelezettség alá eső fertőző megbetegedést észleltünk a közelmúltban ezen a területen. Az egyik a veszettség. Emiatt Cegléd XI. és XII- kerületében ebzárlatot kellett elrendelni, mely, ha nem jön közbe semmi, akkor november 24-ig tart. Az intézkedés előzménye az, hogy az egyik tanyán egy odatévedt rókát vertek agyon, melyről kiderült, hogy veszett volt. Ott a húsevő háziállatokat állami kártalanítás nélkül leölettük. Bejelentési kötelezettség — Az említett területen a kóbor ebeket és ' macskákat késedelem nélkül ki kell irtani. A fontos tudnivaló ezzel kapcsolatban, hogy a húsevő háziállatokat elzárva kell tartani, minthogy a veszettséget ezek közvetítik. Sohasem a vadállatok, mert azok mindig gyanúsak! A taxiállomáson ténfergő rókáról mindenki, az ugyanott tekergő kutyáról viszont senki sem gondolja, hogy beteg. Logikus következtetés, hogy a veszettséggel kapcsolatban a húsevő háziállatokra kell különösképpen figyelni. •. — Mi volt a másik fertőző betegség, mely felbukkant? — A házinyulak mysoma- tosisa. Ezt két ceglédi udvarban észleltük. Azonnal városi, belterületi zárlatot rendeltem el. Ez azt jelenti, hogy Cegléden a városból sem kivinni, sem oda behozni nyu- lakat nem szabad. Nem vonatkozik ez az intézkedés azokra, akik beoltatták nyu- laikat, s az oltás óta már eltelt lü nap. E várakozási idő után hazai vágóhidakra kiengedhetek a nyulak. — Mit kell tenni annak, aki a nyulain a betegség tüneteit észleli? — Akkor is jelentkezni kell a körzeti állatorvosnál, vagy a járási állatorvosi hivatalban, vagy az illetékes szakigazgatási szerveknél, ha a betegségnek csak a gyanúja felmerül! Aki ennek a bejelentési kötelezettségének eleget tesz, azt nem éri kár, mert á szükségképpen leölt nyulaiért kártalanítjuk. Viszont, ha a bejelentést mondjuk a szomszéd vagy az állatorvos teszi meg, akkor nincs helye a kártalanításnak. Hasonlóképpen feltétele a kártalanításnak a veszélyeztetett állomány beol- tatása. Nem hatóanyag — Miről lehet felismerni ti mysomatosist? — Az állat természetes testnyílásai körül a bőr kipirosodik, megduzzad. Ilyen duzzanat nő például az állat orrán, fülén. — Egy másik fertőző betegséggel kapcsolatban a megelőzéséhez fogtak hozzá... — Szeptember 2-án megkezdtük a két városban és a járásban a baromfipestis elleni kötelező és díjtalan védőoltásokat. Az egész földgolyón ez a legszörnyűbb baromfibetegség- Elterjedése az állomány teljes kipusztulásához vezethet. A munkát immár harmadik éve a Török János Állategészségőr Szakközépiskola harmadéves diákjai vállalták. Kivéve néhány tanyás települést. Jól és szakszerűen dolgoznak. — Legalábbis ott, ahol megengedik az oltást... — Sajnos, akadnak olyanok, akik semmibe veszik a törvényt és a józan ész törvényeit- Különösen Cegléden. Előttem teljesen érthetetlen — mondja felháborodottan a főorvos —, hogy miként lehet valaki ennyire kultúrálatlan állategészségügyi szempontból. A lényeg^ mindenesetre az, hogy az oltás engedélyezését megtagadókkal szemben a hatóság igen szigorúan lép fel. Semmiféle indoklást sem lehet enyhítő körülményként figyelembe venni. Ugyanis a baromfipestis elleni oltásnak semmiféle káros következménye nincs! — A beoltott szárnyasok azonnal fogyaszthatók. Tojáshozamuk sem csökke-n az oltástól. Sokan az oltóanyag fekete színétől idegenkednek. Ez a fekete szín egyszerűen szénportót származik, melyet az emberek is használnak gyógyszerként. Ez persze a baromfiak esetében nem Hatóanyag. Egyszerűen megjelölésre szolgál. V Nevelő hatással — Ha valaki azt észleli, hogy az oltás után baromfi- állományában kedvezőtlen változások léptek fel, azonnal jelentse. Az állatorvos ki fogja deríteni ennek okát, de az teljesen bizonyos, hogy a tüneteknek semmiféle kapcsolata nincs a pestis elleni oltással. — Segíthet-e lapunk az állatorvosoknak ? — Nagyon gyakran. Most azt kérem, hogy a baromfipestis elleni oltás engedélyezését megtagadókra kiszabott büntetésekről írjanak, ha majd elkészültek a hatáíoza- tok. Talán lesz nevelő hatása annak az írásnak. — — Rajta leszünk... Farkas Péter Vöröshagyma Folyamatosan érkezik a jó minőségű makói vöröshagyma a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregységébe. Az osztályozó gép méret szerint szétválogatja az alapanyagot. Apáti-Tóth Sándor felvétele Könyvek, plakátok A fegyveres erők napjára gazdag programmal készül a ceglédi .helyőrségi művelődési központ. Megszervezték a honvédelmi ismeretek hetét, melynek eseményei közé tartozik a szeptember 24-én nyíló könyv- és plakátkiállítás, az ifjúgárda-vetélkedő és az író— olvasó találkozó, melynek vendége dr. Csorba Csaba történész-író lesz. Gyomok dzsungelébei Érthetetlen közöny Íróasztalomon a gyűjtött növényeik: fekete üröm, mezei katáng, keserűfű, betyárkóró, de van a disznóparéj nemzetségből is egy-egy faj. Aki járatos a növénytanban, most gondolhatja, hogy kétes értékű lesz a herbárium ilyen ékességekkel, mert mind közönséges gyomnövény. De nem kell ahhoz nagy botanikusnak lenni, hogy valaki azonosítani tudja ezeket a növényeket, különösen gyakoriak a parlagon hagyott földeken. Hol van manapság parlag terület? Kint a határban bizony nehezen találni, de van a város szívében. Kis gyűjteményem darabjait jól ismerik a Kossuth Ferenc utca—Táncsics utca—Széchenyi út közötti szakaszának páratlan oldalán lakók, hiszen az ő ablakuk alatt terem az egy-két méteres gaz. Két éve adták át a lakásokat. Egy éve a házak és a kollégium-iskola közötti területre jó fekete tőzeg, termőföld került. Azóta is úgy van nagy halmokban. Persze történt némi változás — a kiváló virágföldet alkonyattájt vödörrel hordták haza, cserépbe. Aztán benőtte a gaz, a sok szemét, a szagok se bíztatóan e területen, így alább hagyott a mozgalom. Akció azért volt jószándékú is. Diákokat láttam, társadalmi munkában rendezték a terepet. Feltűnő volt, mert a lakók az ablakból nézték ügyködésüket. Talán a pedagógusok is felismerték, hogy furcsa a helyzet, mert többször nem jöttek. Azóta minden megállt, a gyom pedig kúszik a betonjárdára. Lehet, hogy csak én vettem észre, . és szmoggal teli betonrengeteg világunkban másnak nem is olyan zavaró. Igaz, nem kérdeztem senkit. Nem kérdeztem a gyerekeket, hogy tetszik-e. Ha tetszene, itt játszanának a gazban, s nem a házsor túloldalán az úttesten. Nem kérdeztem az ott lakókat — tetszik-e? Ha nem tetszene, akkor itt már régen pázsit zöldelne, s ültettek volna fákat, mint a szomszédok, a Táncsics utca lakói tették, szép eredménnyel. A házak túloldalán füvesítettek, örökzöldeket ültettek, amint elkészült az új út. Itt miért nem? Valami előttem ismeretlen titokzatos terv akadályozza itt a munkát. Talán szuper játszóteret terveztek? De amíg megépül egy-két-öt év múlva, addig miért nem lehet itt pázsit? Vagy így marad örökké, mert oktatási célokat szolgál: ismerje meg a lakótelepi gyerek is, milyen egy gyomtársulás? Vagy egyszerűen a pénz hiányzik? Akkor nincs baj, mert lehet pótolni jószándékkal, tenniakarással. Ez pedig csak akad Cegléden. Gy. A. Négyszázezer kilométer Érek óta azeses italon A hűvösödő szeptemberi reggelek óhatatlanul is jelzik, hogy vége a nyárnak. Az abonyi központból ilyenkor egymás után fordulnak ki a tömött járművek a négyes főútra és kanyarodnak Szolnok, Új szász vagy Cegléd felé. A hét óra 25-kor Ceglédre induló csuklósbusz az iskolába igyekvő diákoké, Földi Pál gépkocsivezető régi ismerőse a gyerekeknek. Évek óta járja ezt a vonalat, Abony és Cegléd közt, nyugodt tempóban, baleset nélkül. Tizennégy esztendőn át vezetett buszt, ezalatt, ha hinni lehet a kilométerórának, tízszer kerülte meg az Egyenlítő mentén Földünket. Talán kiszámítani sem lehetne, hány utast vitt járatain. Fájós lábú, idős néniket, kismamákat, vagy iskolába siető diákokat, minden generációnak a tagjait. A régi, fűthetetlen, nehezen forduló, lelket kirázó buszoktól, a mai, modern, szervokormányos, párátlanítóval felszerelt csuklós Ikarusokig mindenféle járművön. Nehéz munka, teljes embert kíván. Figyelem és összpontosítás, nyugalom és fegyelem, ezek jellemzik a jó buszvezetőt. A 20. számú Volán autóbusz- vonalai behálózzák az egész járást, mindenfelől dolgoznak itt a vállalatnál. Földi Pál nevét mégis ismeri mindenki. Főnökei nyugodt, jó kedélyű, megbízható dolgozóként jellemzik, munkatársai sem vélekednek másként. 1968 óta tagja a szakszervezetnek, négy esztendőn át volt bizalmihelyettes. Tavalyelőtt megválasztották bizalminak, s ezen a poszton is megállja a helyét. Kitartását mi sem jellemzi jobban, mint hogy a munka, a házépítés mellett, levelezőn letette az érettségit. A tanulásban azonban nincs megállás. A vállalat által szervezett egyéves tanfolyamon gépjárművezető és karbantartó képesítést is szerzett. Jelenleg másodállásban a szolnoki MHSZ autóvezetői tanfolyamán hivatásos jogosítványt szerezni akarókat tanítja gyakorlati vezetésből. Aktív, tevékeny ember. A Dolgozz hibátlanul mozgalom követelményeit évek óta teljesíti, oklevelei is erről tanúskodnak. Gyakran látni, hogy pihenőidőben olvas. Szereti a könyveket, így aztán szép könyvtárra tett szert odahaza is. Mivel felesége, a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola tanítónője, könyvbizományos, így első kézből tudja beszerezni az újdonságokat is, mondja a beszélgetés során. De hobbija a kiskert és a barkácsolás is. Szinte mindent megjavít, ami otthon szükségessé válik. Falusi István, a váltótárs nemegyszer találkozott műszakkezdéskor a szolgálatot leadó Földi Pál családjával, kik együtt várták a hazatérőt. Bizonyára van igazság abban is, hogy a jó munka alapja a kiegyensúlyozott családi élet. Elérkezett az indulás ideje. A kalauz csenget, a könyv a táska mellé kerül. Az indexlámpa balra villog, s a busz lassan kigördül az állomásról. Irány Cegléd. Cs. B. Labdarúgás fiz első győzelem A megyei bajnokság harmadik fordulójában a Ceglédi VSE ifjúsági és felnőtt csapata egyaránt győzött. Az 1981—82. évi bajnokságban a felnőttek most szerezték meg először mindkét bajnoki pontot. Az ifjúságiak találkozóján: Ceglédi VSE—Pilis 3-1 (1-0). CVSE: Kenyó — Hegedűs, Gracza, Adámi,\ Laki, Karai, Kovács, Dankó (Babicz), Boksa (Madár), Tóth. L., Pálfalvi (Szoljár). A vehdég pilisiek 2-0 után szépítettek. A CVSE a hajrában Gracza révén előbb elhibázott egy 11-est, majd Szoljár fejes góljával bebiztosította a győzelmét. A Vasutas fiataljai javuló teljesítményt nyújtottak, bár a helyzetek kihasználása még most sem sikerült megfelelően. Gólszerzők: Baksa,'Tóth L., Szoljár. Jók: Adámi, Kovács, Baksa, Hegedűs. A felnőtteknél az utolsó tavaszi összecsapáshoz képest a Pilis játékosállománya csaknem teljes egészében kiÁruk és árak Választékos, drága piac Frissen vert diót is kínáltak Őszi színek, őszi illatok, szemet gyönyörködtető áruk, zsebet fosztó árak: ez jellemezte a hét eleji ceglédi piacot. Tulajdonképpen mindent kaphatott az ember, ami az évszak jellemző termése. Zöldségből, gyümölcsből választékos volt a kínálat, hoztak már friss diót, télre tárolható burgonyát, almát, volt gyalult káposzta és előre kicsumázott, savanyításhoz, tölteni való paprika is.. A kora reggeli vásárló talált tojást, gombát, tejfölt és túrót. S most lássuk: mit, mennyiért? Többen észrevételezték, hogy a termelőszövetkezeti árudáknak csak némelyike volt nyitva, így ár és ár közt kisebb volt a különbség. A burgonyát általában 6—8 forintért adták kilónként. Eny- nyit kértek a fejeskáposztáért is. Karalábét, zellert gumónként 4—6 forintért lehetett vásárolni, 6 forint volt a sárgarépa, 6—8 forint a vegyeszöldség csomója. Vöröshagymát 8—10 forintért kínáltak kilónként, a jokhagyma darabjáért 3—4 forintot, kilójáért 35—40 forintot kértek. A salátának való uborkát 6 forintért, a téli eltevésre alkalmasat 8—12 forintért kínálták. A paradicsom kilója 5—8 forintba került, a lecsópaprikát 6-ért, a szebbet 9—16 forintért kínálták. A szép karfiolnak, a parajnak megkérték az árát, viszont aránylag olcsó volt a szép, friss, szabadban termett gomba: egy négy tagú családnak gombapörkölt vacsorához elegendő csomót 15 forintért kínált az árus. ínyenc falatnak számíthat viszont a tojásos gomba, mivel a tojás darabja 2,40—2,70 forint volt most. Nem is hoztak sok tojást eladni a piacra». Választékos a gyümölcskínálat. Alma, körte, őszibarack, szilva több fajta is akadt, a legolcsóbb alma kilójáért 8, a szilváért 6 forintot kértek. A friss diót 25—30 forintért mérték. S mintha á koranyár visz- szaköszönne: egy-két helyen szamócát is lehetett látni, a kiskert termését. cserélődött, az eltávozottak helyén fiatalok kaptak játék- lehetőséget. A színvonal alig érte el a közepest, de a szurkolók mégsem bosszankodtak, mert a huszonkét labdarúgó 90 percen át egész erejét latba vetve küzdött, harcolt labdával, ellenféllel egyaránt. A ceglédiek végig nagy mezőnyfölényben játszottak, de a tetszetős adogatást nem követték gólveszélyes támadások. Az első félidőben mindkét oldalon 1—1 gól esett, Dudás találatára Duhaj válaszolt. Szünet után Kovács S. jobb oldali beadását Dudás értékesítette, ezzel újra vezetést szerzett csapatának, majd Z’ó- gon 25 méteres szabadrúgásgóljával végleg eldőlt a mérkőzés sorsa. A CVSE játéka most is elmaradt a várakozástól. A mostani teljesítmény a Pilis ellen elég volt, ami legközelebb, erősebb ellenfél ellen minden bizonynyal kevés lesz. A CVSE az alábbi összeállításban szerepelt: Kassai —Juras, Petró, Vágó, Klein, gon, Kreisz (Kökény), dás, Fekete T., Varga, vács S. (Józsa). V. ZáDuKoAbonyi filmklub OaSiárpapa mozivásznon Az abonyi művelődési ház filmklubja szeptemberben — politikai krimik és szatírák mellett — bemutatja a nemrég felújított sikeres magyar filmet, a Dollárpapát. A programok szerdánként este 8 órakor kezdődnek. Zenés őszi estek Zenei eseményekben gazdag lesz a szeptember vége Cegléden. Szinte minden rendezvény a Ceglédi őszhöz kötődik. Szeptember 27-én a Pest megyei zeneiskolák tanárai adnak ünnepi hangversenyt a zeneiskola nagytermében, 30- án a Kossuth étteremben lesz dzsesszhangverseny, október 1-én pedig a zeneiskolában a Petrik-trió dzsesszhangversenye következik. ISSN 0133—aSQO- (Ceglédi Hírlap)
