Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-16 / 217. szám
1981. SZEPTEMBER 1G., SZERDA v/íI.Bf! mi 3 KGST-kepcsokiok jelene (2.) A késztermékek kedvező árai Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az exportálandó késztermékek árai — mivel hasonló módon állapítják meg — szintén kedvezőek a vásárló szocialista országok számára. Az előző ötévi — spekulációtól és rövidtávú hullámzásaitól mentes — tp- kés világpiaci átlagáraik ugyanis csaknem minden terméknél — ha nem is olyan mértékben, mint az olajnál — alacsonyabbak a jelenlegi tényleges tőkés külkereskedelmi áraknál. S azt sem feledhetjük, hogy a szocialista eladó ország, érzékelve az energiahordozók és nyersanyagok világpiaci felértékelődését, külkereskedelmi „megkemé- nyedését", egyre inkább él kedvező pozíciójával és érvényesíti a „kemény cikkért kemény cikket” követelményt. Nagy érdeklődés Vagyis: az olajért, illetve fontos nyersanyagokért cserébe korszerű. versenyképes, esetenként jelentős tőkés importot tartalmazó terméket kérnek. Előfordul, hogy olyan áruk és berendezések szállításához is ragaszkodnak, amelyek gyártása számukra — az adott árszinten —, nem gazdaságos. Nem kell azonban félteni a magyar külkereskedőket, ahogyan mondják, ők sem könnyű partnerek, s ahol lehet igyekeznek mind magasabb árat kapni a keresett termékekért. A baráti országok általában megbízható, jó szállítónak, de nem éppen olcsó partnernek tekintik hazánkat. A hazai üzemek és vállalatok termékei iránt általában Kedden ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége a MNOT székházában. Napirendjén elsőnek a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok helyzete szerepelt. Megállapították, hogy társadalmunk sokoldalúan foglalkozik az egészséges fejlődésben veszélyeztetett gyermekek és fiatalok helyzetevei, s az állami gyermek- és ifjúság- védelem intézményhálózata alapvetően megoldja feladatát; de a figyelemre méltó eredmények és erőfeszítések ellenére sem kielégítő a gyermekes ifjúságvédelem rendszerének hatékonysága. Az ülésen bejelentették: a közeljövőben az illetékes állami szervek megvizsgálják, milyen intézkedések hozhatók a veszélyeztetettség csökkentése érdekében. Az elnökség tagjai egyetértenek abban, hogy bár a veszélyeztetett fiatalok helyzetének javítása elsősorban állami feladat, megoldásához szükséges a társadalmi összefogás, a tömegszervezetek és mozgalmak támogatása. Ennek megfelelően az MNOT tagjai és aktívái is részt vesznek a veszélyeztetettség okainak korai felderítésében és megszüntetésében, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkában. Az elnökség ezután a nők közelgő világkongresszusának előkészületeiről tájékozódott. Világszerte széles körű politikai tevékenység előzi meg a nők világkongresszusát, amelyet a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség ez év október 8 és 13 között rendez meg Prágában, az egyenlőség, nemzeti függetlenség, béke jelszavával. A kongresszus számba veszi a nők helyzetében az utóbbi öt évben bekövetkezett változásokat és meghatározza a további feladatokat. A kongresszuson megrendezik a szocialista országok küldötteinek fórumát, amelyen alkalom adódik arra, hogy a szocialista országok képviselői ismertessék országaik politikáját, társadalmuk fejlődését, eredményeit. A magyar nők tíztagú küldöttsége sok nagy az érdeklődés a KGST- országokban. Ügy tűnik, hogy ebben a viszonylatban a magyar áruk exportját szinte nagyobb erőfeszítés nélkül jelentősen növelni lehetne. Ez azt a látszatot keltheti, mintha csupán kormányzati elhatározástól, a vállalati export- lehetőségek központi engedélyezésétől függne a szocialista külgazdasági kapcsolatok jelentős bővítése. Intenzív módszerek A tájékozatlan vagy rosszindulatú szemlélődő a formális logika alapján téves következtetésre is juthat. Mert kétségtelenül — egyes kivételektől eltekintve —, nem szorgalmazzuk a terven felüli szocialista exportot, annál inkább ösztönözzük a gazdaságos tőkés kivitelt. Mindebből azonban egyáltalán nem következik, hogy megváltozott volna Magyarország külgazdasági stratégiája. Szó sincs ilyesmiről, Nem a politikában, hanem a KGST-államok gazdasági helyzetében, fejlődésében, következésképpen kapcsolalrendszerében figyelhetők meg változások. A 60-as évek végén, a 70-es évek elején hazánkhoz hasonlóan a legtöbb KGST-or- szágban a szabad munkaerő- tartalékok forrásai elapadtak. A gazdasági fejlődés új, intenzív módszerei általában a termelésnövekedés, a nemzetközi jövedelemnövelés mérsékeltebb ütemét eredményezik. A kisebb országok fejlődése lehetőségét tovább szűkítette a külgazdasági feltételek kedvezőtlen változása: a csere- arányromlás az eladósodás, az információval, kiadvánnyal és filmek bemutatása révén tájékoztatja az érdeklődőket a magyar nők helyzetéről, élet- körülményeiről. A nők világkongresszusa után október 14—15-én tartják ugyancsak Prágában a Nemzetközi Demokratikus Nő- szövetség VIII. kongresszusát. A szokásosnál másfél hónappal előbb, már most megkezdték a jövő évi üdülőjegyek szétosztását az ágazati szakszervezetek között — erről tájékoztatta az újságírókat kedden Kovács István, a SZOT üdülési és szanatóriumi főigazgatóságának vezetője. Számítógépes rendszer alkalmazása tette lehetővé, hogy a beutalókat előbb elosszák, azok november végéig eljussanak az alapszervezetekhez, s így a dolgozók kellő időben értesülhessenek jövő évi üdülési lehetőségeikről. Mind a 19 szakmai ágazat taglétszámának megfelelő azonos arányban jut üdülőjegyhez, sőt az egyes üdülési fajtákat külön-külön is a taglétszám arányában osztják szét. A különösen kedvelt üdülőket kiemelten kezelik, s valameny- nyi szakszervezetnek, valamennyi turnusban biztosítanak helyet, itt is betartva a taglétszám arányait. 1932-ben összesen 388300-an vehetnek részt szakszervezeti üdültetésben, számszerűen ugyanannijian, mint az idén, a létszámom belül azonban lényegesen bővül a családi üdültetés. Az idei 94 000 helyett jövőre 129 000 személy számára kapnak beutalót a családok. Több üdülőt felújítottak, bővítettek, így a beutaltaknak jövőre már 56 százaléka töltheti szabadságát első osztályú üdülőben. Fokozott gonddal fejlesztik a gyógy- üdültetést, szanatóriumi ellátást. A jövő hónapban Vajtán és Kőszegen gyermekszanatóriumot hoznak létre, ahol mozgás- és légzőszervi meg- betegedésű gyermekeket gyógyítanak, pihentetnek. Ezeknek energiahordozó- és nyersanyagimport növelésének korlátozottsága. Gyoiszbb ütem A mérsékeltebb gazdaságnövekedési ütemből még nem következik szükségszerűen az árucsere-forgalom stagnálása. Sőt, mind az intenzív fejlődés követelményei, mind a növekvő külgazdasági feszültségek erősítik az egymásra utaltságot és szükségessé teszik a KGST-n belüli kapcsolatok elmélyítését, gyorsabb ütemű bővítését. A gyakorlat azonban mást mutat: a KGST-or- szágok az egymás közti áruforgalmat az utóbbi esztendőkben és a tervek szerint mind szerényebb ütemben növelik. Kovács József •• IlwegsmSyái A vegyszerek, agresszív kémiai anyagok kezelése egyre nagyobb gondosságot és biztonságot követel. A hagyományos anyagok sok szempontból nem előnyösek az ilyen anyagok tárolására, annál inkább az üvegszálvázas poliészter tartályok, amelyeket normál, élelmiszeripari, vegyipari és nehezen éghető kivitelben ma már a hazai ipar is előállít 0,2—90,0 köbméter űrtartalommal. a beutalójegyeit egyelőre nem osztják ki, mivel a jelentkezés folyamatos, és az egészség- ügyi szervek a jelentkezők közül a legrászorultabbakat választják ki. Ezeket a jegyeket a szakszervezeti központok juttatják majd el a kiválasztottak szüleihez. 1982. január 1-én lép életbe az új üdülési szabályzat, amely az eddigieknél lényegesen több jogot biztosít a szakszervezeti alapszervezeteknek és kevesebb lesz a központi szabályozás. Az üdültetésre a bizalmiak tesznek majd javaslatot és a szakszervezeti bizottság titkára dönt. Változatlanul egyéves szak- szervezeti tagsághoz kötik a beutalást és egy évben egyszer lehet igénybe venni kedvezményes üdültetést. Gondoskodnak arról is, hogy minél többen üdülhessenek a főidényben, ezért ugyanaz az ember két egymást követő évben a főszezonra nem kaphat beutalót. A szakszervezeti beutalójegyek térítési díja jövőre változatlan marad, ami azt jelenti, hogy a SZOT-üdülőkbe beutaltak a tényleges költségeknek mindössze 30 százalékát fizetik. A sajtótájékoztatón azt is elmondták, hogy a szakszervezeti üdültetésben részt vevő több mint 388 000 ember csupán egyharmada a társadalmi üdültetésben részt vevőknek, a dolgozók kétharmadának nyaralásáról a vállalatok gondoskodnak. Egymilliónál is jóval többen tölthetik jövőre szabadságuknak egy részét szakszervezeti vagy vállalati üdülőben. Az MNOT elnökségének ülése Világkongresszus előtt Sz&kszer/ezeti üdüléjsgyek Számítógépes elosztás A politizálás is magas fokon Az utóbbi két évben tények sora bizonyítja, hogy jelentősen megerősödtek a termelőszövetkezetekben működő pártszervezetek. Ma már a termelőszövetkezeti tagoknak mintegy tíz százaléka tagja a pártnak, ami jelzi, hogy eredményes a pártépítés. A pártszervezetek munkájának középpontjában a gazdaságpolitikai tevékenység áll. Ugyanakkor ezzel összefüggésben nagy gondot fordítanak a tsz-ta- gokkal és alkalmazottakkal való foglalkozásra. Örködnek a demokrácia érvényesülésén. A gazdaságok dinamikus fejlődésével összhangban tartalmasabb lett a szervezeti élet, erősödött a politikai, az ideológiai nevelés. A párttaggyűléseken a párttagságnak mintegy 85—90 százaléka részt vesz, s megnőtt a korábbihoz képest az aktivitás is. A felszólalók zöme elsősorban a gazdasággal, a termeléssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Állandó téma az anyagi, technikai ellátottság, a munkaszervezés, a bérkérdések, s a bírálatok mellett javaslatok is elhangzanak. Sajnos, ideológiai, közművelődési témák ritkán szerepelnek a testületi üléseken, s a gazdasági problémákat, a gondok okait nem mindig kapcsolják össze az elvi-ideológiai kérdésekkel, a pártmunka lényegével. Választ kell adnhk a bírálatokra Bevált gyakorlat néhány mezőgazdasági nagyüzemben a „fórumtaggyűlés”, ahol a párttagság előre meghatározott napirend nélkül tehet fel kérdéseket vagy kifejtheti a pártszervezet, vagy a termelőszövetkezet egészével kapcsolatos véleményét. A fórumokon elhangzott javaslatokra, bírálatokra a következő taggyűlésen az alapszervezet vezetősége, a tsz kommunista gazdasági vezetői érdemi válaszra kötelezettek, amennyiben a kérdésekre nem tudnak helyben, azonnal válaszolni. A javaslatokat pedig megvizsgálják és hasznosítják a termelésben. A ráckevei és a váci járási agrárértelmiségiek klubjában fiatal szakemberek vállalták a korszerű tapasztalatok népszerűsítését, új elképzelések terjesztését. A középtávú — valamint az éves gazdasági koncepciók megvalósításáról, a tervek végrehajtásáról a pártszervezetek időnként beszámoltatják a kommunista gazdasági vezetőket. Egy-egy pártvezetőségi ülésen szóba kerül a korszerű üzem- és munkaszervezés, a beruházási, a termelési tennivalók, a hatékonyság, a szakosítás, a lakossági ellátás —, minden, ami befolyásolja a tsz vagy a község egészének életét. Az MSZMP Központi Bizottsága 1978-ban elemezte a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta elért eredményeket és a további teendőkre határozatot hozott. A Pest megyében működő termelőszövetkezeti pártszervezetek e határozat alapján fogalmazták meg saját feladataikat: rövid-, illetve hosszú távú tervek készültek. A helyi sajátosságokat, valamint az addig elért eredményeket figyelembe véve tárták fel azokat a tartalékokat, amelyek alapjai lehettek a további fejlődésnek. Ezek a tervek különös gonddal fogalmazták meg a termelést alapvetően befolyásoló tényezőket, azokra az ágazatokra koncentráltak, amelyek a tsz-ek pillérei voltak. A termelés, a feldolgozás, az értékesítés, a háztáji integrálásának ekkor születtek a közép- és távlati elgondolásai. Az akkor kialakított terveket azóta rendszeresen ellenőrizték, végrehajtásukat elemezték. Elmondható, hogy a pártszervezeteknek nagy részük van a sikerekben, abban, hogy az adottságoknak leginkább megfelelő termelés- szerkezeteket alakították ki, s Pest megye híres lett termelési rendszereiről. Nagy figyelmet fordítottak a hatékonyság elemzésére, a jövedelmezőség, a beruházások, a készletgazdálkodás, az élő és holt munkával, valamint az energiával való takarékosság, a tőkés export alakulására. Együtt a szellemi és energiaerő A termelőszövetkezetek maximálisan hasznosítják termőföldjeiket, e tekintetben is jó együttműködés alakult ki a mezőgazdasági üzemek és a községi tanácsok között. Táblá- sítással, földcserével újabb és újabb földeket tettek megművelhetővé. Érdemes szólni például a ráckevei járás termőföld-hasznosításáról, arról, hogy a mögöttünk álló évtizedben számos tsz egyesült, így koncentrálva az anyagi, a szellemi erőt. Csupán ebben a járásban az V. ötéves terv idején 56 millió forintot áldoztak a gazdaságok meliorációra. A ráckevei Aranykalász Tsz tíz év alatt mintegy három és fél ezer hektáron végzett állami támogatással meliorációt. Nem véletlen tehát, hogy tavaly például búzából 5,22 tonnát termeltek hektáronként, kukoricából 8,15 tonnát ugyancsak hektáronként. Említésre érdemes a dunavarsányi Petőfi Tsz, amely 1977 óta 807 hektáron javította meg a talajt. Ugyanezt a törekvést a megye más gazdaságaiban is nyomon tudjuk követni. Ma már természetes, hogy a termelőszövetkezetekben közgazdasági elemzés folyik, s ezzel szorosan összefügg az ellenőrzés magasabb színvonala is. A vezetés korszerűsítése szinte mindenhol tapasztalható. A vácszentlászlói Zöldmező Tsz-ben a korábbi üzemegységrendszert felváltották az ágazati rendszerrel, önelszámoló ágazatokat szerveztek a Duna Termelőszövetkezetben, ezen belül kisebb elszámoló egységek önálló érdekeltségét alakították ki, melynek alapja az egy főre jutó nyereséghatékonyság. A Sasad Tsz-ben 43 önelszámoló egység dolgozik. Ebből következik, hogy az ágazatvezetők jog- és hatásköre kibővült, ami megsokszorozza az alkotókedvet, a kezdeményezést, ami nélkül nem lehet jól gazdálkodni. Több gazdaságban megújították, szigorúbbá tették a munkaköri leírásokat. A vezetőkkel szemben megnőtt az igényesség, s ahol a vezetők önmaguktól is sokat követelnek, a tagság, valamint az alkalmazottak munkafegyelme is megszilárdult. Mindez nem jelenti azt, hogy nem akadnak olyan gazdaságok, amelyek ma még idegenkednek a korszerűbb vezetési formáktól, nehezen szakadnak el a régi, megszokott gyakorlattól, nehezen értik meg: ami jó volt néhány esztendővel ezelőtt, ma már idejétmúlt. Mind több gazdaság kapcsolódik be valamilyen termelési rendszerbe, illetve sok Pest megyei nagyüzem gesztora valamilyen termelési rendszernek. A csepeli Duna Tsz a gombatermesztés, a dunavarsányi Petőfi Tsz a nyúlhústermeiés és a szemes termények nedves tárolásának rendszergazdája. Ugyancsak jelentősek a tsz-társulások, mint például a többi között a vecsési karotta-zöldségtermelé- si társulás, amely tizenkét tagot számlál. A Rákosmezeje Tsz tizenhét társulásban vesz részt. A Duna Tsz tizenegy gazdasági társulásnak a tagja, úgyszintén a pilisi Aranykalász Tsz, amely a tizenegy társulás mellett három termelési rendszernek is tagja. Az ócsai Vörös Október Tsz több társulásnak a gesztora, nevéhez fűződik a gyenge adottságú szövetkezetek profiljának kialakítása, nyereségessé tétele. Ezekben a társulásokban jó szakmai kap-' csolatok szövődnek, számos esetben kölcsönösen segítik egymást az üzemek, jók a termelési eredmények. Jellemző, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek ma már nemcsak csoportérdekeiket nézik, vigyáznak, hogy az összhangban legyen a népgazdasági kívánságokkal, a társadalom egészének érdekeivel, így alakultak ki nagy zöldségtermelő területek (a Duna Tsz például 920 hektárra növeli zöldségtermelését, s kívánság szerint növeli szarvasmarha-tenyészetét is.) A vecsési Ferihegy Tsz húsz százalékkal növeli zöldségtermelését, s ennek mintegy háromnegyedét a fajlagos hozam növekedéséből éri el. Megkétszerezi tejtermelését, juhállományát pedig 54 százalékkal emeli. Eszmei hm az emberért A szigetcsépi Lenin Tsz állattenyésztése, a dömsödi Dózsa Tsz szőlőtelepítése, napraforgó-termelése, szikes és homokos területének termőfölddé változtatása, s más termelő- szövetkezetek sok-sok példája bizonyítja a gazdaságok fejlődőképességét, a tagságban rejlő energiát, A tartalékok feltárásában, a kezdeményezőkedv felkeltésében, az állandó újra törekvésben óriási szerepet vállalnak a pártszervezetek. Szorgalmazzák az új technológiai eljárások bevezetését, mint például a Rákosmezeje Tsz-ben, elősegítik a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok közös érdekeltségét, mint Hernádon, s növelik a káderekkel szembeni követelményeket. Előbbre, mindig előbbre — ez a jelszó honosodott meg a megyében. A hűtőházi program megvalósulása is példázza, hogy arra koncentrálják az erőt, ami egyaránt fontos a népgazdaságnak és a helyi érdekeket is szolgálja. A ráckevei Aranykalász Tsz új hűtőháza gyorsan, a célnak megfelelően épült, s már akkor üzemelt, amikor a szerelés, berendezés még javában folyt. Épül a vecsési és a dánszentmiklósi hűtőház, s termel a Törökbálinti Állami Gazdaság gyümölcs- feldolgozója. A mezőgazdasági dolgozók, miközben örülnek az újnak, a fejlődésnek, meg kell barátkozniuk az új technológiákkal, a nagyobb szakértelmet kívánó berendezésekkel, hiszen nemcsak szemlélői, élvezői a modern vívmányoknak, hanem részesei is. Márpedig a pártszervezetek tudatformáló, a szakmai, a politikai műveltség elsajátítását sürgető munkája nélkül semmiféle áldásos technika nem győzhetne e gazdaságokban sem. A nagyüzemek megalakulása, megszilárdulása önmagában is nagy tudatformáló tényező. Ezt a folyamatot hivatott gyorsítani az az elterjedt gyakorlat: a termelőszövetkezetek anyagilag is támogatják a helyi kultúrát, részt vállalnak a községek kulturális felemelkedésében., A pártszervezetek erőfeszítése nyomán — együttműködve a gazdasági, társadalmi és állami szervekkel — alapvetően megváltozott a községek lakóinak élet- és munkakörülménye. Nem ritka ma már a tsz-ekben az üzemi étkeztetés. Sok tsz-ben gondoskodtak szociális létesítmények emeléséről. Szakmai és politikai oktatást szerveznek, széles körű ismeret- terjesztést biztosítanak dolgozóiknak. A demokratikus fórumok élettel telik: működnek a szocialista brigádvezetők fórumai, a szakszervezetek tevékenységének is érződik hatása, élénkek a küldöttgyűlések és vitakészek a közgyűlések. Miközben számos a napi tennivalójuk, mégsem feledkeznek meg nyugdíjasaikról. Csakis az emberség, a dolgozókkal való törődés, a politikai és szakmai nevelés lehet továbbra is alapja a jó hangulatban végzett gazdasági munkának, fejlődésnek. A pártmunka sajátos eszközeivel jól élnek a termelőszövetkezeti pártszervek. Jól érvényesül a pártirányítás és a pártellenőrzés. Ahol a pártszervek szorosan együttműködnek a gazdasági irányítókkal, a közös látja hasznát. Meggyőző példák bizonyítják, hogy Pest megye termelőszövetkezeteinek döntő többségében ez a forrása az előrehaladásnak. DR ARATŐ ANDRÄS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára
