Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-15 / 216. szám

Otília A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 15., I^EDD Csonthéjasok Kosdon Kéz helyett a gép szedi Bélvízelvezetés Féton A belvíz elleni védekezés — más községekhez hasonlóan — Foton is állandó gondot jelent. A nagyközségi tanács jóvá­hagyása alapján tervszerűen folyik a kritikus községrészek­ben a levezető csatornák létesítése. Képünk a Fürst Sándor utcában készült, ahol 6 tagú csapat Molnár Mihály brigád­vezető vezényletével, betonlapokból készít nyitott csatornát. A munkálatok a környező utcákban az elkövetkezendő hetekben tovább folytatódnak. Kovács Csaba felvétele Módosult a szerződés A törzsgárdatagok javára Néhány évvel ezelőtt egy kertészeti szaklapban olvas-' tam, hogy Magyarországon ajánlatos volna alma helyett csonthéjasokat telepíteni, mert a nagy bel- és külföldi igé­nyek ellenére igen kevés van belőlük. A csonthéjasok elter­jedésének akadályait az írás főként a bizonytalan termés­hozamban, s a leszedés las­sú, körülményes voltában je­lölte meg. Valóban nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy az ember észrevegye, az -erős, dús lombú meggy,-, dió- és cseresznyefákat, amint csak néhány szem termés árválko­dik az ágakon. A csontéj hasok problémái a meggyfákon együtt jelentkeztek, mintha szemléltetni akarnák a faj hátrányait. A piac és a kon­zervipar pedig éppen a megy- gyet kereste. A kilónkénti ár hosszú évek óta nem esik húsz forint alá. Új fajták Az erőteljes kísérletek — úgy tűnik — a szó szoros ér­telmében kezdik beérlelni a gyümölcseiket. Az önporzós in­tenzív fajták közül az Érdi bőtermő, az Űjfehértói fürtös, a keresztezéssel javított Pán- dy hozamai magas nyereséget ígérnek a vállalkozóknak. Né­hány éve működnek már ha­zánkban az elsősorban nyu­gatról vásárolt szedőgépsorok is. Nagy szükség van rájuk, mert a meggy felfutásával pár­huzamosan a gazdaságokban megfogyatkozott a munkáske­zek száma. A rendszerszerű termesztés azonban további súlyos gondokat vetett fel. A rázógépek csak ipari feldol­gozásra alkalmas gyümölcsöt ^produkálnak”, a kézi szedés hiányának az ára az, hogy a klasszikus értelemben vett piaci minőség nincs meg. A feldolgozóipar biztos fedezete nélkül a telepítés kockázatát tehát nem lehetett vállalni. Körzetek kialakulása Az eddigieket felismerve ha­tározták el a megye északi ré­szén fekvő termelőszövetkeze­tek és a szobi szörpüzem, hogy társulást alapítanak és hűtő- alagutat építenek. A perőcsé- nyi, kosdi, fóti és sződi ter­melőszövetkezetek nagy csont­héjastelepítési programot haj­tottak végre. A szobi szörp­Mit láttam Somogyi István festőművész kiállításán? Azt, amit vártam. Sajátos ízű, szín­ben, témában kiforrott alko­tásokat. Mondhatná bárki: azért még nem kell tollat fog­ni, hogy amit az értőbbek éke­sebben tudnak papírra vetni, azt én egy mondatba tömöm't- sem. Nem is érem be egy mondat erejével. Valami tör­tént itt a Galga-parton. Meg­nyílt egy kiállítás. Újra itthon A megnyitó után öt perccel még nem ment el senki. Fél óra múlva még mindig tömeg. Mi történt az emberekkel? Máskor jó, ha eljöttek, most nem akartak elmenni. Felis­merték, hogy a képek _ róluk vagy nekik szólnak. Múltjuk­ról. mindennapjaikról, rokon világok létéről, eszmék, indu­latok. vágyak születéséről és elmúlásáról. A művész, Somogyi István üzem anyagilag is támogatja a termelőszövetkezeteket, a kos- diaknak például 14 ezer 500 fo­rintot adott hektáronként az­zal a kikötéssel, hogy a maj­dani termésből 60 százalékot a léüzemnek kell eladni. A szemet, szívet gyönyör­ködtető gyümölcsöst járjuk a kosdi Lenin Termelőszövetke­zetben Mészáros Emil ker­tészmérnökkel és Borovits Gé­zemé agronómussal. Ötvenöt hektár meggyet és negyven hektár „Stanley” szilvát fúj- dogál itt a csendes őszi szél. A telepítéskor a tudomány va­lóban bevonult a termelésbe. Mintegy húsz szakember — a geológustól a meteorológusig — vett »részt az előkészítés­ben. Az 1978-ban telepített fák jól fejlettek, a talaj munka pfcxdás. Mészáros Emil beszél a rövid múltról. — Ezen a helyen a kosdiak szórványfái voltak. 'Az 1975- ös tsz-egyesítés után ezeket nem lehetett tovább tartani, új koncepciókban kellett gon­dolkodni. A málnásaink el­öregedtek, jó, ha a szinten- tartást biztosítani tudjuk. A jövedelemkiesést pótolni kel­lett korszerűbb gyümölcsök­kel. A hektáronkénti telepí­tés az 1978-as árszintet fi­gyelembe véve a szilvánál és a meggynél is 9 ezer forint. Szilva és meggy — Szokatlan a koronafor­ma. — Igen, a gépi szedéshez al­kalmazkodunk. Az alsó ágcso­port 80 és 100 cm magasság­ban van, hogy a tartály alá­férjen. Jövőre kimetsszük a sudárt, s marad a tölcsérko­rona. Rázáskor a felső ág­csoportokról így nem esik rá a gyümölcs az alul lévőkre. — Miért szilvát telepítet­tek a meggy mellé? —• Mert a gépi- és a talaj­munkaigénye a két gyü­mölcsnek hasonló. Ugyanaz a gépsor szedi majd mindket­tőt. Több fajta csonthéjast nem akartunk ültetni, mert a nagyüzemi módszer alapja a kevés faj nagy tömbökben. — Mikor fordul termőre a két gyümölcsös? Galgamácsán született, öt év óta újból otthon dolgozik. Nemzetközi és hazai elismeré­sek után eszméit, képileg fo­galmazott gondolatait szűkebb hazájában, munkásoknak, pa­rasztoknak, vidéki értelmisé­gieknek és az ifjúságnak igyekszik átadni. Kisvárosok­ban, falvakban közönséget ta­lálni, közben újnak, igaznak maradni nehéz dolog. Bennem e törekvés feltétlenül tisztele­tet vált ki. Munkája egyben felhívás nekünk a vizuális műveltséget terjesztőknek. A rajzot, művészettörténetet ta­nítókon múlik ugyanis, hogy a gyerekek, a közeljövő felnőtt­jei ne csak nézzék, hanem lás­sák is, amit meglátni öröm, s mit megnézni érdemes. Néző és kritikus Végül arról, hogyan látja a festőt, s képeit a néző és a kritikus: „Köszönjük a Mű­vész úrnak az igazán tartal­ven kell teremniük. Az eddigi fejlődésükkel elégedettek va­gyunk. Málna a háztájiban A meggy és szilva termesz­tése tehát megindult a me­gyénk északi részében is. Szólni kell azonban arról is, hogy ezzel párhuzamosan a málna és ribiszke termeszté­se visszahúzódott a háztájik­ba, a tsz-nél (Perőcsényi, Göd, Kösd) maximum a szinten- tartás a cél. A málna gépi betakarítása megoldatlan, a nyugati piac csak kiváló mi­nőségben, frissen veszi meg. Gondot okoz, hogy egyre ke­vesebb a cseresznye. Nagyüze­mi céllal történő telepítéséről a megye északi részében nem tudunk. A házikertekben pe­dig — megfelelő gépek hiá­nyában — a termés jó része kukacos lesz. Pedig ebből a gyümölcsből igazán bőtermő és kitűnő ízekkel rendelkező fajtáink vannak. Vicsotka Mihály Évek óta visszatérő téma, hogy az egy munkahelyen hosszú ideig becsülettel vég­zett munkát nem ismerik el, sokszor a „vándormadarak” járnak jobban a sok munka^ hely-változtatással. Pedig az újonnan belépők sokszor csak hónapok múlva lesznek teljes értékű munkatársak, ismerői az új technikának. Ezért fo­galmazódott meg az Egyesült Izzóban, hogy a törzsgárdata­gok nagyobb megbecsülésben részesüljenek, s az elismeré­sen túl az anyagiakban is. lapban, de írásaival olykor gyermeklapokban is találko­zunk. Ezekből Péter Pál, a vá­rosi és járási könyvtár mun­katársa ad ízelítőt, akinek vi­szont a versmondás a szenve­délye, elismerten magas szín­vonalon. Érzések, gondolatok, képileg megfogalmazva. Erről Mikes J. István festőművész beszél, aki hosszantartó barát­ságot kötött a cementipar dol­gozóival, s ezen az estén azok is megismerhetik, akik még nem találkoztak vele. A műsort a Petőfi Sándor Általános Iskola kamarazene- kara teszi még színesebbé, hangulatosabbá, hogy a követ­kező havi találkozásig emlé­kezetes élményt nyújtva feje­ződjön be az alig több mint 60 perces rendezvény. Megjelent a DCM Híradó idei kilencedik száma, amely­ben nagyon sok érdekes infor­máció olvasható a Duna-parti nagyüzemről. A Még egyszer az I. félévről című írás pél­dául arról tájékoztatja az ol­vasókat, hogy az energiagaz­dálkodás terén a klinkerter- melés fajlagos hőfelhasználása a tervezettel szemben kedve­zőtlenül alakult. Az okok lé­nyege a Dopol-kemence beru­házásainak elhúzódása. A tervezettnél rosszabb volt a cementtermelés folyamán fel­használt villamosenergia fel- használás is. Jelentős mérté­kű nagyjavításokat végeztek el ebben az évben. Elkészült a három kemence nagyjavítása, a Il-es cementmalom átépíté­se. a Prall törő nagyjavítása, a darupálya részleges cseréje, a központi elevátorok átépíté­se. A fejlesztés keretében fe­jeződött be a IV-es kemence hűtőtorony felújításának ki­vitelezése, ami 20 millió fo­rintba került. A bányaüzemi rekonstrukció úgynevezett sziklamunkáira eddig 25 mil­lió forintot költöttek. A kiad­vány ■ egyik írása hírül adja, hogy már készülnek a gyár fiataljai az őszi ifjúsági par­lamentre. melvmek beszámo­lóit' írásban ad iák majd köz­re a fiatalok között. A gyár anyagi lehetőségei­hez mérten eddig is előnyben részesítették a törzsgárdát, de leginkább csak az évi szabad­ság volt kedvezőbb számuk­ra. A törzsgárdaszabályzat módosításához a lehető leg­szélesebb körben kérték ki a gyár vezetői a véleményeket. A módosítás eredményekép­pen jelentős anyagi megbe­csülésben részesülnek a törzs­gárdatagok. Az idén átadott kitüntetések és az azzal járó jutalmak kétszázötvenhét sze­mélyt érintettek. Az anyagi elismerés is jelentős, mivel egy tízéves törzsgárdatag két­ezerötszáz forint jutalmat kap. Az ötéves, fokozatonkénti be­sorolás, harmincöt éves felső határral és ezertől nyolcezer forint jutalom kifizetéssel jár. A régi dolgozók megbecsü­lése azt is jelenti, hogy nem elég sok évet eltölteni az Iz­zóban, hanem azt becsületes munkával, fegyelmezett maga­tartással ki kell érdemelni. A törzsgárdabizottság felülvizs­gálta a listát és öí munkatár­sat kizárt a törzsgárdatagság- ból, mivel fegyelmi vétségük miatt méltatlanná váltak ar­ra. Három személyt ugyan­csak fegyelmi vétség miatt egyéves kizárásra büntettek. Törzsgárdatagnak lenni ma már nemcsak rangot, hanem kötelezettséget is jelent. Ezt a kötelezettséget egyre többen vállalják és egyre kevesebb azoknak a száma, akik veszik a kalapjukat és odébbállnak. Papp László A Hírek rovatában olvasha­tó, hogy a Ság vári Klubban ezen az őszön is indítanak szabás-varrás tanfolyamot, ha Szabó Sándornénál, a művelő­dési bizottság vezetőjénél, vagy este a klubvezetőségnél összesen legalább húszán je­lentkeznek. Ugyanezt kell ten­niük azoknak is, akik gyerme­küket a jelen és méginkább a közeljövő nemzetközi nyelve, az eszperantó megtanulása vé­gett szeretnék a szakpedagó­gus vezette tanfolyamra be­íratni. A szocialista brigádok­nak bőséges programjavaslat­tal szolgál a szerkesztőség és a művelődési bizottság. Színes, tarjca műsorok, rendezvények sora várja a művelődni, szóra­kozni vágyókat. K. T. I. / Tapasztalatcsere' Szcdligeten A KISZ Pest megyei Bizott­sága kezdeményezésére idén is megrendezik a közeljövő­ben az ifjúmunkás és szak­munkástanuló napokat. Ennek kapcsán Sződligeten lesz a szakmai tapasztalatcsere, ok­tóber 11-én délelőtt 9 órai kezdettel. Jegyzet Kitűnő megoldás Nem formális az a meg­állapítás, hogy a Dunai Ce­ment- és Mészművek és a deákvári Petőfi Sándor Ál­talános Iskola vezetősége között jó kapcsolat, jó együttműködés alakult ki. Az egy üzem — egy iskola mozgalomnak olyan példá­ja ez, melynek tapasztala­tai más iskolák gyakorlatá­hoz is ajánlható. Az érde­kek közösek, hiszen a Ce­mentipar munkásainak gyermekei többségükben ebbe az iskolába járnak. Kovácsné Pöltz Piroska igazgató szerint nem mo­lesztálják a gyáriakat apró- cseprő dolgokkal, hanem akkor szólnak, akkor kere­sik őket, amikor a gyerme­kek zavartalan és színvona­las tanítása érdekében kell a segítség. Sokféle oktatási felszerelés látható itt, me­lyeket a szocialista brigádok tagjai, ügyes kezű mesterei alkottak meg. Most ismét lényeges kér­dés megoldása végett ült össze a két vezetőség. Gyors és rugalmas megoldás szü­letett az iskola javaslatára. Az ötnapos munkahét beve­zetése az iskolákban ugyan­is gondot okoz a szülőknek. Az üzemben még szomba­ton is dolgoznak. De mi le­gyen addig a gyerekekkel? A kérdésre a gyakorlatban adták meg a választ azzal, hogy a gyár vezetősége fel­ajánlotta; — jöjjenek el a Ságvári Klubba, ha már az iskolának az a véleménye, hogy ezt a szabad időt nem iskolai környezetben aján­latos nekik eltölteniük. Le­gyen kötetlen, kellemes a hétvégi kikapcsolódásuk, de mégis tartalmas. Tanár felügyel majd rájuk, finom tapintattal irányítja is az ott folyó eseményeket, de a legtöbbet a nagyüzem ak­tivistái segítenek. A KISZ vállalta, hogy a klubterem­ben filmvetítéseket tarta­nak, olyanokat, ami a gye­rekeket jól szórakoztatja. Szabad lesz a sportpálya is, rúghatják a bőrt a kispá­lyán, futhatnak a salakon a gyerekek, s délben aki akar, indul ebédelni a deák­vári ételbárba, ahol 13 fo­rint harminc fillérért mé­rik a déli menüt. Ez iránt a szolgáltatás iránt kisebb az érdeklődés, mint az előbbi iránt, ahová eddig közel 35 gyerek részvételét jelentették be, s mivel a Radnóti úti iskolában csak 5—6 szombati felügyelete látszik megoldatlannak, ne­kik is azt ajánlották; jöj­jenek petőfis pajtásaik kö­zé a Ságváriba. Köszönik, jönnek is. Csatlakozott a családi gondok megoldásá­hoz a Hazafias Népfront je­lenleg igen aktívan dolgo­zó körzeti bizottsága is. Odafigyelnek. segítenek megtenni, ami tehető azért, hogy a gyerekek jól érez­zék magukat. Az iskola vezetősége úgy látszik, kifogyhatatlan a jó ötletekből. Javasolták, hogy jelentkezzenek azok a szü­lők, akik valamilyen játékos foglalkozást tudnának ve­zetni, s egyáltalán van va­lamilyen ötletük, javasla­tuk. A foglalkozási napok tervezete már egész évre elkészült. Még sok hely van az üres rubrikákban, de egyikben-másikban máris találunk neveket. A férfiak, az apukák inkább a szabad­téri, sportszerű játékok le­vezetésére, vagy megtanítá­sára vállalkoztak. Az anyu­kák között van, aki úgyne­vezett szabályjátékokat akar bemutatni és megta­nítani, a gyerekekkel együtt játszani, s a nők többnyire teremben vállalnak ilyen szolgálatot. Lám, kellemes, de fárasztó gondjainkat milyen nagy­szerűen segíti megoldani a kollektív bölcsesség, a tár­sadalmi. a szülők és az is­kola összefogása. A licenc ingyenes, meg lehet vásá­rolni. Kovács T. István ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) — 1985 körül már intenzí­Amlt látni öröm fi Galgaparti kiállítás Űrkutató, költő, csillagász Az első őszi este műsora Több évfolyamot ért meg, közben egyre iátogatottabb és népszerűbb lett. Mi az? A ta­lálós kérdésre a deákváriak azt felelik, tudjuk; A deákvári esték. Az idei évad első mű­sorát minden este 6 órakor, mintegy a szolidaritási hét műsorának folytatásaként ren­dezik. Első műsorszámként Rozmaring Sándor, a DCM portalanítóüzemének szocialis­ta brigádvezetője mutatkozik be, majd kérésére azonnal tel­jesül a brigád kívánságműso­ra. A dobogó vendége lesz dr. Nagy Sándor űrkutató és Gesztesi Albert csillagász. Mindketten a penci obszerva­tórium munkatársai, akik a brigád és a közönség kérdé­seire válaszolnak. — Mi a dolga a gyermek­pszichológusnak, a nevelési tanácsadó vezetőjének? össze­egyeztethető-e mindez a köl­tészettel? A kérdést Flamm Jánoshoz intézik, aki városunk nevelési tanácsadójának vezetője, s versei, novellái gyakran jelen­nek meg a Pest megyei Hír­mas, mondanivalókban gazdag kiállítást... Különösen tet­szettek „Tavaszvárás”, „Vér­nász az újjászületésért”, „Vi­torlások Tihanynál” című al­kotásai ... (F. Mária) „Számomra kissé szokatlan a technika, de megnyerte tet­szésemet. További sikereket...” (M. B. Klára). Az „Űj Auróra” Irodalmi és Művészeti Folyó­irat 1981. 2. számában olvas­hatjuk: „Losonci Miklós írja: „Kutató, kereső elme. szenve­délyes alkat...” Különös a vi­lága, s az még különösebb, hogy domborítja képeit, ame­lyek egyszerre színesek és plasztikusak.” (Tomka Mihály: „Mindennap újra indulok” ... Beszélgetés Somogyi István festőművésszel) „Szépen, a képekhez mél­tóan rendezett kiállításukat köszönjük, örülünk, hogy So­mogyi művész úr sokadik ki­állítása is ily színvonalasan rendezett” (Sz. István és cs.) A kiállítás vendégkönyvéből idézve, a művelődési ház dol­gozóit már nem is kell dicsér­nem rendezői, szervezői mun­kájukért. Pantali Sándor Az üzemi újságban olvastuk Hírek a DCM-ből f * v i t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom