Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-13 / 215. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 215. SZÄM 1981. SZEPTEMBER 13., VASÁRNAP A népi ellenőrök munkája Komolyan vett bejelentések Ha vala<kdt sérelem ér, vagy nehezen megoldható problémája, gondja akad, többféle fórumhoz, is fordulhat. Az emberek egy része panaszaival, bejelentéseivel a népi ellenőröket keresi fel. Bíznak a népi ellenőrökben, akik bizony sok visszaélést, törvényszegést felfedtek már. Névtelen levelek — Az elmúlt fél évben nyolc országos témavizsgálatban vettünk részt, s ezen kívül saját témavizsgálatot is tartottunk, amely az ifjúsági törvény végrehajtását tartalmazta — mondotta Bene József, a városi-járási NEB elnöke. — Az utóbb említett vizsgálatot egyébként a KISZ-fiatalokkal együtt végeztük, összesen kilenc gazdasági egységben. Örömmel mondhatom, hogy a munkahelyen szívesen fogadtak bennünket. A népi ellenőrök persze nemcsak előre meghatározott témák szerint végzik a munkájukat. Sok közérdekű bejelentés is érkezik a címükre. —- A közérdekű bejelentéseknek csaknem a fele névtelen levél formájában jut el hozzánk — magyarázza a NEB elnöke. — Ezek között szép számmal akad alaptalan is. Mivel mi minden hozzánk érkező jelzést komolyan veszünk, a névtelenül érkező levelek nyomán is végzünk vizsgálatot. Előfordulhat, hogy egy-egy bejelentésnek nagyon komoly alapja van, s a levélíró fél a megtorlástól. Bejelentés alapján derült fény arra, hogy Farmos termelőszövetkezetének elnöke, s még néhány vezető a szövetkezet gépkocsiját magáncélra használja. Hat vezető ellen indítottak eljárást a népi ellenőrök. Az okozott kár egyébként megközelítette a 34 ezer forintot. Becsapott vásárló A kereskedelemben persze nemcsak minőségi kifogások akadnak. A vásárlók megkárosítása eléggé gyakori. Vagy a mérlegre kerül kevesebb áru, mint amennyiért végülis a pénztárnál fizetni kell, vagy a pénztáros követ el hibát. S ebben az a legfurább, hogy sohasem az üzlet, mindig a vásárló kárára. — A ceglédi áruházban adódott nemrégiben egy érdekes eset, amelyről a sértett személyesen tett bejelentést — meséli a NEB elnöke. — Hajszárítót vett 175 forintért. A masina rövidesen elromlott, elvitte a GELKÁ-hoz, ahol közölték vele, hogy ezt a típust nem tudják javítani, mert alkatrész sincs hozzá. Az áruház műszaki osztálya számára a GELKA kiállította a megfelelő papírt az áru értékének visszafizetéséhez. A vevő nem óhajtott cserét, neki a pénz kellett. A műszaki osztályon azonban vita támadt. Az eladó először rá akarta beszélni a vevőt, hogy vásárolja le a pénz értékét. Miután az nem ezt tette, az osztály megtagadta a pénz visszafizetését. A bejelentő panaszt tett az áruház igazgatójának, aki telefonon utasította a pénztárat a hajszárító árának kifizetésére. Miután a vevő visszament az osztályra az eladó goromba volt hozzá, s 145 forintról szóló számlát állított ki, amelynek másolatát nem is adta oda a vevőnek. A vásárló szóvá tette, hogy ő a hajszárítóért 30 forinttal többet fizetett. Az eladó erre azzal érvelt, hogy az áruházat is kár érte, s miután ezt is eléggé udvariatlanul közölte, magára hagyta a vevőt. Ezután került az ügy hozzánk, s remélhetőleg rövidesen megszületik a megfelelő eljárás is. Kinek a nevében? Gyakoriak a jogi problémák is, egy-egy gazdálkodó egység vezetője ellen szóló bejelentések, amelyek általában névtelenül érkeznek. Arra is akad példa, hogy a NEB-hez küldött levél alján szerepel ugyan név, de az másé, s nem a panaszosé. A városi-járási NEB elnöke egy érdekes példát mesél el, amely nem itt, az ország egy másik részén történt. Az egyik munkahelyen egy dolgozó kollégáját, akivel rossz viszonyban volt, s minden bizonnyal a helyére szeretett volna kerülni, fura módon távolította el. Névtelen levelet írt a NEB-hez az igazgatója ellen, de a levél tartalmát úgy fogalmazta meg, hogy abból egyértelműen felismerhető legyen a kollégája. A vizsgálat után, amely megállapította, hogy a felsorolt vádak alaptalanok, az igazgató eltávolította munkaköréből az ál-levélírót, s annak érdemi szerzője került a helyére. Vádaskodók Ebből a tanulságos példából is látszik, hogy egy-egy bejelentés milyen komoly következményekkel jár. No meg az is, hogy az alaptalan vádaskodás nemcsak feszültségeket teremthet, de a népi ellenőrök figyelmét is hosszabb-rövidebb időre elvonja a valóban társadalmunk érdekeit sértő munkáról. Csitári János Eredményes tehenészet Jászkamjenőn Érdekeltté tették a dolgozókat A kisborjú még alig áll a lábán, tántorog, de látszik rajta, hogy minden erejét ösz- szeszedve talpon akar maradni. Pár órája született mindössze, s egy-két napos társaihoz hasonlóan már otthon érzi magát a borjúnevelőben. A ládákat, vagy ahogy itt, a jász- karajenői Árpád Termelőszövetkezet Petőfi telepén is nevezik, a „bölcsőket” infralám- pákkal melegítik a kellő hőmérsékletre. A telepen háromszáztíz fejőstehén van, mely az Uj Barázda valamint a Szűcs telep állományával együtt jelentős mennyiségű tejet ad. A tej komoly bevételi forrást jelent a termelőszövetkezet számára, nem véletlen tehát, hogy kiemelten foglalkoznak ezzel az ágazattal. A vízellátás megoldása is ezt a munkát segítette elő. Rend, van és tisztaság. Lakos János telepvezető, elégedetten tekint körül. — Ez a magyartarka állomány már nemegyszer megmutatta, milyen eredményekre képes. Gazdaságunk a nem tejtípusú tehenészetek rangsorolásában a hetedik helyen áll. 1978-ban úgy látszott az akkori rekordtermelés sokáig utolérhetetlen marad. A három és fél millió liter tej 4 ezer 19 literes átlagot jelentett. 1980- ra ez 4 ezer 240 liter lett. Növeltük a legeltetéshez szükséges öntözött területek nagyságát, a kísérleti zöldtakarmány mennyiségét, és nem utolsósorban a munkakörülményeken is javítottunk. Idén azonban az eddigi mutatószámok azt jelzik, azt az eredményt is magasan túlszárnyaljuk. A tavalyi 15 literes napi átlag most 17 körül lesz. — Hogyan sikerült ezt elérni? — A megoldás, az ötlet régi, csak a bevezetése új. Az elv, aki többet dolgozik, kapjon érte magasabb bért. Régebben Szüreteld diákok A ceglédi szakmunkásképző intézet ötven női szabótanulója szüretelt almát ezen a héten a Lenin Termelőszövetkezet almáskertjeiben. Felvételünkön, a lányok munka közben. egyszerű volt a dolog, minden istállót négy dolgozó látott el. Felváltva, vagy együtt etették a teheneket, gondozták őket, tették amit kellett. Most azonban új megoldást vezettünk be, amit standfejésnek neveznek. A kereset arányos elosztása helyett az egyéni bérezés lépett életbe. Mindenki kapott bizonyos számú tehenet, amiért felel. A kifejt tej mennyiségétől függően pedig kapja a fizetést. — Mik az eddigi tapasztalatok? — Az első öt hónapban mintegy negyedmillió liter tejjel többet tudtunk leadni, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. A tej zsírdúsabb lett. Egy háromhónapos időszakot véve példának, tehenenként az 1 ezer 510 literből 1 ezer 783 liter lett. A dolgozók szinte állandóan a jószág körül vannak. Érdekelt, a takarmányo- zó is, hiszen ennek arányában kapja ő is a pénzt, akárcsak az elletős. Érthető tehát a lelkesedésük, a munkaszeretetük. Persze ne túlozzunk, ha nem lett volna ennek előzménye, a jó kollektíva nem ért volna már eddig is e) jft eredményeket, egycsapásra nem lehetett volna ilyesmit bevezetni. — A jó munkához hozzátartozik a megfelelő vezetés is. Mi a helyzet ezzel? — A szigorú követelmények, a munkatempó és a minőség valóban csak akkor váltható valóra, ha hozzáértő, tenni- akaró a vezetés. Termelőszövetkezetünkben mindenki személyesen felel a rábízott jel- adatokért, a premizálás is ezt veszi figyelembe. Egyénileg lebontva határoztuk meg, közösen, ki, mikor kaphat jutalmat vagy esetleg felelősségre- vonást. Sok mindent szeretnénk csinálni, többek közt épületfelújítást, a munkakörülmények javítását környezet- rendezést és még számos dolgot. A magyartarka állomány most már Holstein-frizzel ke- vért. Ez is biztató eredményeket hozott — mondotta a telepvezető. Cs. B. Dohányt termesztenek Háztáji mintagazdasájf Bárány István kocséri tsz- gazdát régen ismerem. Jó pár éve ment nyugdíjba a Petőfi Termelőszövetkezetből, ahol 15 esztendeig dolgozott. A napokban találkoztam vele. A feleségével látogatott be a községbe a XIII. dűlőbeli tanyájáról. Az áfész-termény- boltból 15 zsák táptakarmányt szállított kifelé, a hízó disznóknak, gumikerekű kocsiján, melyet jó erőben levő, nagy szamara húzott Tavaly egyszer már jártam náluk. Szépen gazdálkodnak, a tanyájukhoz mért 800 négyszögöl háztáji területen. A múlt évben 34 disznót hizlaltak és értékesítettek. — Most hány süldőt hizlalnak? — kérdeztem tőlük. —: Most csak húszat, de nemsokára megellik a két anyadisznó és a malacokat is befogjuk a hizlalásra — mondták. — Nem nehéz a csacsinak ez a 15 zsák? — Elbírná az a dupláját is. Nehezebb nekünk a sok jószággal bánni... — Segítségük akad-e? — öt Lányunk van. Három már férjhez ment, kettő lakik még otthon, de az egyik már menyasszony. Ök segítenek. Így aztán a disznók mellett, három tehenet is tarthatunk és 800 négyszögölön termelünk dohányt. Tudja, kell a pénz a lányok kiházasítására. K. L. Labdarúgás Félbeszakadt mérkőzés Dánszentmiklós—Kocsér 4-0 (1-0). "“Kocsér: Bállá — Herczeg, Fazekas, Benyus, Faragó, Szondi (Szécsány), Dénes, Marsa, Kerekes, Podmaniczki, Inges. Dánszentmiklóson 1-0-ás állásnál a kocséri csapat javára nem adott meg két gólt és két 11-est, a kocsériak véleménye szerint. E rovatban már foglalkoztunk ezzel a témával: ebben az osztályban a játékvezetők gyengébb műTanyai hétköznapok II. Közel a természethez A tanyai emberekkel szőkébb lakóhely ükön érdemes közelebbről megismerkedni, így aztán az idegen tengelytörő földutakon indul el a szántó- és kukoricaföldek között megbúvó magányos épületek felé. Távolban egy traktor szánt, hol közelebb, majd távolabb fordulva. Az első tanya lakatlannak tűnik. Magasra nőtt a gaz az egykori udvaron, a ház ajtaján lakat. Az istállóajtó szélesre tárva, a helyiség üresen kong. A szántóföld túlsó szélén egy másik ház áll, fiúcska szemlélődik bátortalanul. Később a gyerek szavaiból kiderül: az a tanya is lakatlan, valamikor az övéké volt, s most kijött kicsit. Hogy miért, s hogy a szülei hol vannak, arra már csak a vállát vonogat- ja. Kár firtatni a kérdést. Vagy fél kilométerre, a következő tanyán már eleven élet fogad. Kutyák csaholnak láncra kötve, tyúkok futkároz- nak az udvaron, két sertés hű- sől egy fa ó.rnvékában. Aztán felbukkan a ház asz- szonya is, ak> először bizalmatlanul szemlél. Törtei három kilométerre van Kákásdűlöhöz, amely egykor a Beretvás-birtok egyik majorsága volt. Több család él itt egymás közelében, s az idősebbek közül legtöbben az egykori uraság cselédjei voltak. Ki tudja, hogy miért, de még ma is hozzáteszik nevéhez a méltóságos jelzőt. Kákásdűlő Király Pálné azonban, aki a köves úthoz legközelebb lévő házban lakik, nem tartozik az idősebbek közé. Négy évtized szállt el mindössze a feje fölött. Férje a termelőszövetkezetben dolgozik, ő maga az állatokat gondozza. — Itt születtem a tanyán, megszoktam ezt az életmódot, nem is akarok innen elmenni. . Pénzünk sincs, hogy elköltözzünk — mondja. — Vagyis nem elég ahhoz, hogy másfajta életet kezdjünk ... — Télen hogy telnek a napok? — Ügy, mint máskor. A téesz letakarítja a havat a be- kötőutakról, azzal nincs gond. A köves úttól busz jár, azzal bemegyek a faluba ha vásárolni kell. — Szórakozni, művelődni szoktak? — Nincs nekünk arra időnk — legyint. — Újságokat persze járatunk, meg van rádió is. Tévét vettünk volna már, de minek, nincs villany. A fiatalasszony édesanyja a szomszédos tanyán lakik. Hallgatja lánya szavait, s közben egyetértőén bólogat. — Mi már ezt az életet szoktuk meg, tetszik tudni — mondja. — Meg aztán jól is érezzük itt magunkat. Segítünk egymásnak, ha szükséges. — És ha betegek? — Kijön ide az orvos, ha kell, meg a mentő is — vonja meg a vállát a fiatalasz- szony. Villany helyett Az egykori major legszélsőbb házában idős házaspár, Fehér Bálint él feleségével. A 67 éves ember 1941-ben került a tanyára feleségével együtt, mint a birtok feles kertésze. — Két lányunk van, de ők nem maradtak itt. Az egyik Törteién lakik, a másik messze, Dunakeszire költözött. Sertéseket, csirkéket tartunk, no meg van egy kevés háztáji is, ahol paprika, burgonya, kukorica terem — magyarázza. Bár két idős ember lakja, a tanyaépület, szépen karbantartott. Még saját áramfejlesztője is van, amely a villanyt pótolja. Ide is járnak az újságok, könyv is jó' néhány akad, esténként meg ott a televízió. A szomszédos tanyákról is ide jönnek az emberek tévét nézni, ha egy-egy jobb műsor van. — A gyerekek gyakran meglátogatnak bennünket — mondja az asszony. — Teljesen azért nem szakadtak el innen. Ha már mi nem bírjuk, úgyis az övéké lesz minden ... — Azoknak ez már nem kell — legyint a férfi. — De hát nem baj... Mi már nem költözünk el, az biztos. Megszoktuk ezt az életet. Pedig a tanyai élet nem is olyan egyszerű, időnként veszélyek is leselkednek a magányosan élőkre. Fogtak már el a környéken rendőrök rossz szándékkal érkezett embereket is. A ceglédi járás egy másik községe, Jászkarajenö környékén is jelentős a tanyai emberek száma. Győri Mária, a községi tanács vb-titkára hasonló gondokról, eredményekről beszél, mint törteli kollégája. Kiterjedt terület — Nálunk jelenleg 880 a tanyai ember. Nagyon kiterjeut a terület, a legtávolabbi épület bizony több mint húsz kilométerre van ide. Két tanyai bolt látja el az embereket naponta friss kenyérrel, tejjel, s amire szükségük van. Nálunk is sok az idős ember — mondja. —* A fiatalok zöme máshová költözik, sokan Nagykőrösre, Szolnokra kerülnek. Itt is az állattartás a jellemző. Sokan azzal érvelnek, hogy azért nem költöznek be a faluba, . mert ott ebben korlátoznánk őket. Pedig ez nem igaz. A faluban most is számtalan sertést s vagy 600 szarvasmarhát tartanak háznál. A tanyaiak közel vannak a természethez. Nyugodt, kiegyensúlyozott emberek zömmel. Sokan szinte kétszer any- nyit dolgoznak, mint a falusi, városi ember. De nem is ez a lényeg. Sokkal inkább, hogy nem tudnak, nem is akarnak elszakadni megszokott életüktől, amelybe, beleszülettek. Csitári János ködösére a szakvezetésnek és a játékosoknak számítani kell. Meg kell őrizni nyugalmukat a tévesnek vélt ítéletek ellenére is. A kocséri csapat sem tette helyesen, hogy a 80. percben levonult, sajat magának ártott. Ez nem kritika, tapasztalatbeli jó tanács, a játékvezetők működésével szemben nem lehet semmit tenni, csak még joib- ban játszani. Nagykőrösi Kinizsi—Ceglédi Vasutas 1-1 (0-1). Kinizsi: Molnár (Gömöri) — Benkó, Karcsú, Szabó B„ Csikós, Torma, Orbán (Szabó Gy.), Farkas J., Németh (Székely), Bűz, Farkas I. Mindkét csapa részére jó edzőmérkőzés volt, a ceglédiek összjátéka pontosabb és gyorsabb volt, a hazaiaké lassú és körülményes, sok a felesleges labdavezetés, gyorsabb indítással eredményesebbé lehetne tenni a támadójátékot. Góllövő: Farkas I. Szombaton délután 3 órakor az első csapat az ificsapattal játszik edzőmérkőzést, mert vasárnap négy körösi játékos a járási válogatottban szerepel. Amely csapatok nem adnak a válogatottba játékost, azok a november 22-i fordulót játsszák le. A járási válogatottak mérkőzésének különösebb jelentősége nincsen, lebonyolíthatók lettek volna hét közben is, és akkor nem kellett volna a csapatoknak november végén rossz pálya- viszonyok között játszani. P. S. Mai sportműsor Kézilabda Jászkarajenö: Káratetétlen SE ifi—Nk. Kinizsi ifi, megyei bajnoki mérkőzés. Teke Budapest: Zuglói Danuvia— Nk. Mészáros Tsz SK, NB III-as csapatbajnoki mérkőzés. ISSN 0133—Stop- (Ceglédi Hírlap)
