Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-13 / 215. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 215. SZÄM 1981. SZEPTEMBER 13., VASÁRNAP A népi ellenőrök munkája Komolyan vett bejelentések Ha vala<kdt sérelem ér, vagy nehezen megoldható problé­mája, gondja akad, többféle fórumhoz, is fordulhat. Az emberek egy része panaszai­val, bejelentéseivel a népi el­lenőröket keresi fel. Bíznak a népi ellenőrökben, akik bi­zony sok visszaélést, tör­vényszegést felfedtek már. Névtelen levelek — Az elmúlt fél évben nyolc országos témavizsgálatban vettünk részt, s ezen kívül sa­ját témavizsgálatot is tartot­tunk, amely az ifjúsági tör­vény végrehajtását tartalmaz­ta — mondotta Bene József, a városi-járási NEB elnöke. — Az utóbb említett vizsgálatot egyébként a KISZ-fiatalokkal együtt végeztük, összesen ki­lenc gazdasági egységben. Örömmel mondhatom, hogy a munkahelyen szívesen fogad­tak bennünket. A népi ellenőrök persze nemcsak előre meghatározott témák szerint végzik a mun­kájukat. Sok közérdekű beje­lentés is érkezik a címükre. —- A közérdekű bejelenté­seknek csaknem a fele névte­len levél formájában jut el hozzánk — magyarázza a NEB elnöke. — Ezek között szép számmal akad alaptalan is. Mivel mi minden hozzánk ér­kező jelzést komolyan ve­szünk, a névtelenül érkező le­velek nyomán is végzünk vizsgálatot. Előfordulhat, hogy egy-egy bejelentésnek nagyon komoly alapja van, s a levél­író fél a megtorlástól. Bejelentés alapján derült fény arra, hogy Farmos ter­melőszövetkezetének elnöke, s még néhány vezető a szövet­kezet gépkocsiját magáncél­ra használja. Hat vezető ellen indítottak eljárást a népi el­lenőrök. Az okozott kár egyéb­ként megközelítette a 34 ezer forintot. Becsapott vásárló A kereskedelemben persze nemcsak minőségi kifogások akadnak. A vásárlók megká­rosítása eléggé gyakori. Vagy a mérlegre kerül kevesebb áru, mint amennyiért végülis a pénztárnál fizetni kell, vagy a pénztáros követ el hibát. S ebben az a legfurább, hogy so­hasem az üzlet, mindig a vá­sárló kárára. — A ceglédi áruházban adódott nemrégiben egy ér­dekes eset, amelyről a sértett személyesen tett bejelentést — meséli a NEB elnöke. — Haj­szárítót vett 175 forintért. A masina rövidesen elromlott, elvitte a GELKÁ-hoz, ahol közölték vele, hogy ezt a tí­pust nem tudják javítani, mert alkatrész sincs hozzá. Az áru­ház műszaki osztálya számára a GELKA kiállította a meg­felelő papírt az áru értékének visszafizetéséhez. A vevő nem óhajtott cserét, neki a pénz kellett. A műszaki osztályon azonban vita támadt. Az el­adó először rá akarta beszélni a vevőt, hogy vásárolja le a pénz értékét. Miután az nem ezt tette, az osztály megtagad­ta a pénz visszafizetését. A bejelentő panaszt tett az áru­ház igazgatójának, aki telefo­non utasította a pénztárat a hajszárító árának kifizetésére. Miután a vevő visszament az osztályra az eladó goromba volt hozzá, s 145 forintról szó­ló számlát állított ki, amely­nek másolatát nem is adta oda a vevőnek. A vásárló szó­vá tette, hogy ő a hajszárító­ért 30 forinttal többet fizetett. Az eladó erre azzal érvelt, hogy az áruházat is kár érte, s miután ezt is eléggé udva­riatlanul közölte, magára hagyta a vevőt. Ezután került az ügy hozzánk, s remélhe­tőleg rövidesen megszületik a megfelelő eljárás is. Kinek a nevében? Gyakoriak a jogi problémák is, egy-egy gazdálkodó egység vezetője ellen szóló bejelenté­sek, amelyek általában névte­lenül érkeznek. Arra is akad példa, hogy a NEB-hez küldött levél alján szerepel ugyan név, de az másé, s nem a pa­naszosé. A városi-járási NEB elnöke egy érdekes példát me­sél el, amely nem itt, az or­szág egy másik részén történt. Az egyik munkahelyen egy dolgozó kollégáját, akivel rossz viszonyban volt, s min­den bizonnyal a helyére sze­retett volna kerülni, fura mó­don távolította el. Névtelen le­velet írt a NEB-hez az igazga­tója ellen, de a levél tartal­mát úgy fogalmazta meg, hogy abból egyértelműen felismer­hető legyen a kollégája. A vizsgálat után, amely megál­lapította, hogy a felsorolt vá­dak alaptalanok, az igazgató eltávolította munkaköréből az ál-levélírót, s annak érdemi szerzője került a helyére. Vádaskodók Ebből a tanulságos példából is látszik, hogy egy-egy beje­lentés milyen komoly követ­kezményekkel jár. No meg az is, hogy az alaptalan vádas­kodás nemcsak feszültségeket teremthet, de a népi ellenőrök figyelmét is hosszabb-rövidebb időre elvonja a valóban társa­dalmunk érdekeit sértő mun­káról. Csitári János Eredményes tehenészet Jászkamjenőn Érdekeltté tették a dolgozókat A kisborjú még alig áll a lábán, tántorog, de látszik rajta, hogy minden erejét ösz- szeszedve talpon akar marad­ni. Pár órája született mind­össze, s egy-két napos társai­hoz hasonlóan már otthon ér­zi magát a borjúnevelőben. A ládákat, vagy ahogy itt, a jász- karajenői Árpád Termelőszö­vetkezet Petőfi telepén is ne­vezik, a „bölcsőket” infralám- pákkal melegítik a kellő hő­mérsékletre. A telepen három­száztíz fejőstehén van, mely az Uj Barázda valamint a Szűcs telep állományával együtt je­lentős mennyiségű tejet ad. A tej komoly bevételi forrást je­lent a termelőszövetkezet szá­mára, nem véletlen tehát, hogy kiemelten foglalkoznak ezzel az ágazattal. A vízellátás meg­oldása is ezt a munkát segí­tette elő. Rend, van és tisz­taság. Lakos János telepveze­tő, elégedetten tekint körül. — Ez a magyartarka állo­mány már nemegyszer meg­mutatta, milyen eredmények­re képes. Gazdaságunk a nem tejtípusú tehenészetek rangso­rolásában a hetedik helyen áll. 1978-ban úgy látszott az akko­ri rekordtermelés sokáig utol­érhetetlen marad. A három és fél millió liter tej 4 ezer 19 literes átlagot jelentett. 1980- ra ez 4 ezer 240 liter lett. Nö­veltük a legeltetéshez szüksé­ges öntözött területek nagysá­gát, a kísérleti zöldtakarmány mennyiségét, és nem utolsósor­ban a munkakörülményeken is javítottunk. Idén azonban az eddigi mutatószámok azt jel­zik, azt az eredményt is ma­gasan túlszárnyaljuk. A tava­lyi 15 literes napi átlag most 17 körül lesz. — Hogyan sikerült ezt el­érni? — A megoldás, az ötlet régi, csak a bevezetése új. Az elv, aki többet dolgozik, kapjon érte magasabb bért. Régebben Szüreteld diákok A ceglédi szakmunkásképző intézet ötven női szabóta­nulója szüretelt almát ezen a héten a Lenin Termelőszövetke­zet almáskertjeiben. Felvételünkön, a lányok munka közben. egyszerű volt a dolog, minden istállót négy dolgozó látott el. Felváltva, vagy együtt etették a teheneket, gondozták őket, tették amit kellett. Most azon­ban új megoldást vezettünk be, amit standfejésnek nevez­nek. A kereset arányos elosz­tása helyett az egyéni bérezés lépett életbe. Mindenki kapott bizonyos számú tehenet, amiért felel. A kifejt tej mennyisé­gétől függően pedig kapja a fizetést. — Mik az eddigi tapaszta­latok? — Az első öt hónapban mintegy negyedmillió liter tej­jel többet tudtunk leadni, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. A tej zsírdúsabb lett. Egy háromhónapos idősza­kot véve példának, tehenenként az 1 ezer 510 literből 1 ezer 783 liter lett. A dolgozók szinte állandóan a jószág körül van­nak. Érdekelt, a takarmányo- zó is, hiszen ennek arányában kapja ő is a pénzt, akárcsak az elletős. Érthető tehát a lelkesedésük, a munkaszerete­tük. Persze ne túlozzunk, ha nem lett volna ennek előz­ménye, a jó kollektíva nem ért volna már eddig is e) jft ered­ményeket, egycsapásra nem le­hetett volna ilyesmit bevezet­ni. — A jó munkához hozzátar­tozik a megfelelő vezetés is. Mi a helyzet ezzel? — A szigorú követelmények, a munkatempó és a minőség valóban csak akkor váltható valóra, ha hozzáértő, tenni- akaró a vezetés. Termelőszö­vetkezetünkben mindenki sze­mélyesen felel a rábízott jel- adatokért, a premizálás is ezt veszi figyelembe. Egyénileg le­bontva határoztuk meg, közö­sen, ki, mikor kaphat jutal­mat vagy esetleg felelősségre- vonást. Sok mindent szeret­nénk csinálni, többek közt épületfelújítást, a munkakörül­mények javítását környezet- rendezést és még számos dol­got. A magyartarka állomány most már Holstein-frizzel ke- vért. Ez is biztató eredménye­ket hozott — mondotta a te­lepvezető. Cs. B. Dohányt termesztenek Háztáji mintagazdasájf Bárány István kocséri tsz- gazdát régen ismerem. Jó pár éve ment nyugdíjba a Petőfi Termelőszövetkezetből, ahol 15 esztendeig dolgozott. A napokban találkoztam ve­le. A feleségével látogatott be a községbe a XIII. dűlőbeli tanyájáról. Az áfész-termény- boltból 15 zsák táptakarmányt szállított kifelé, a hízó disz­nóknak, gumikerekű kocsi­ján, melyet jó erőben levő, nagy szamara húzott Tavaly egyszer már jártam náluk. Szépen gazdálkodnak, a tanyájukhoz mért 800 négy­szögöl háztáji területen. A múlt évben 34 disznót hizlal­tak és értékesítettek. — Most hány süldőt hiz­lalnak? — kérdeztem tőlük. —: Most csak húszat, de nemsokára megellik a két anyadisznó és a malacokat is befogjuk a hizlalásra — mondták. — Nem nehéz a csacsinak ez a 15 zsák? — Elbírná az a dupláját is. Nehezebb nekünk a sok jó­szággal bánni... — Segítségük akad-e? — öt Lányunk van. Három már férjhez ment, kettő lakik még otthon, de az egyik már menyasszony. Ök segítenek. Így aztán a disznók mellett, három tehenet is tarthatunk és 800 négyszögölön terme­lünk dohányt. Tudja, kell a pénz a lányok kiházasítására. K. L. Labdarúgás Félbeszakadt mérkőzés Dánszentmiklós—Kocsér 4-0 (1-0). "“Kocsér: Bállá — Herczeg, Fazekas, Benyus, Faragó, Szon­di (Szécsány), Dénes, Marsa, Kerekes, Podmaniczki, In­ges. Dánszentmiklóson 1-0-ás ál­lásnál a kocséri csapat javá­ra nem adott meg két gólt és két 11-est, a kocsériak véle­ménye szerint. E rovatban már foglalkoztunk ezzel a témával: ebben az osztályban a játékvezetők gyengébb mű­Tanyai hétköznapok II. Közel a természethez A tanyai emberekkel sző­kébb lakóhely ükön érdemes közelebbről megismerkedni, így aztán az idegen tengely­törő földutakon indul el a szántó- és kukoricaföldek kö­zött megbúvó magányos épü­letek felé. Távolban egy trak­tor szánt, hol közelebb, majd távolabb fordulva. Az első tanya lakatlannak tűnik. Magasra nőtt a gaz az egykori udvaron, a ház ajta­ján lakat. Az istállóajtó szé­lesre tárva, a helyiség üresen kong. A szántóföld túlsó szé­lén egy másik ház áll, fiúcs­ka szemlélődik bátortalanul. Később a gyerek szavaiból ki­derül: az a tanya is lakatlan, valamikor az övéké volt, s most kijött kicsit. Hogy miért, s hogy a szülei hol vannak, ar­ra már csak a vállát vonogat- ja. Kár firtatni a kérdést. Vagy fél kilométerre, a kö­vetkező tanyán már eleven élet fogad. Kutyák csaholnak láncra kötve, tyúkok futkároz- nak az udvaron, két sertés hű- sől egy fa ó.rnvékában. Aztán felbukkan a ház asz- szonya is, ak> először bizal­matlanul szemlél. Törtei három kilométerre van Kákásdűlöhöz, amely egy­kor a Beretvás-birtok egyik majorsága volt. Több család él itt egymás közelében, s az idősebbek közül legtöbben az egykori uraság cselédjei vol­tak. Ki tudja, hogy miért, de még ma is hozzáteszik nevé­hez a méltóságos jelzőt. Kákásdűlő Király Pálné azonban, aki a köves úthoz legközelebb lévő házban lakik, nem tartozik az idősebbek közé. Négy évtized szállt el mindössze a feje fö­lött. Férje a termelőszövetke­zetben dolgozik, ő maga az ál­latokat gondozza. — Itt születtem a tanyán, megszoktam ezt az életmódot, nem is akarok innen elmenni. . Pénzünk sincs, hogy elköltöz­zünk — mondja. — Vagyis nem elég ahhoz, hogy másfaj­ta életet kezdjünk ... — Télen hogy telnek a na­pok? — Ügy, mint máskor. A téesz letakarítja a havat a be- kötőutakról, azzal nincs gond. A köves úttól busz jár, azzal bemegyek a faluba ha vásá­rolni kell. — Szórakozni, művelődni szoktak? — Nincs nekünk arra időnk — legyint. — Újságokat per­sze járatunk, meg van rádió is. Tévét vettünk volna már, de minek, nincs villany. A fiatalasszony édesanyja a szomszédos tanyán lakik. Hallgatja lánya szavait, s köz­ben egyetértőén bólogat. — Mi már ezt az életet szoktuk meg, tetszik tudni — mondja. — Meg aztán jól is érezzük itt magunkat. Segí­tünk egymásnak, ha szüksé­ges. — És ha betegek? — Kijön ide az orvos, ha kell, meg a mentő is — von­ja meg a vállát a fiatalasz- szony. Villany helyett Az egykori major legszél­sőbb házában idős házaspár, Fehér Bálint él feleségével. A 67 éves ember 1941-ben ke­rült a tanyára feleségével együtt, mint a birtok feles kertésze. — Két lányunk van, de ők nem maradtak itt. Az egyik Törteién lakik, a másik messze, Dunakeszire költözött. Sertéseket, csirkéket tartunk, no meg van egy kevés háztá­ji is, ahol paprika, burgonya, kukorica terem — magyaráz­za. Bár két idős ember lakja, a tanyaépület, szépen karban­tartott. Még saját áramfejlesz­tője is van, amely a villanyt pótolja. Ide is járnak az új­ságok, könyv is jó' néhány akad, esténként meg ott a te­levízió. A szomszédos tanyák­ról is ide jönnek az emberek tévét nézni, ha egy-egy jobb műsor van. — A gyerekek gyakran meglátogatnak bennünket — mondja az asszony. — Telje­sen azért nem szakadtak el innen. Ha már mi nem bírjuk, úgyis az övéké lesz minden ... — Azoknak ez már nem kell — legyint a férfi. — De hát nem baj... Mi már nem köl­tözünk el, az biztos. Megszok­tuk ezt az életet. Pedig a tanyai élet nem is olyan egyszerű, időnként ve­szélyek is leselkednek a ma­gányosan élőkre. Fogtak már el a környéken rendőrök rossz szándékkal érkezett embere­ket is. A ceglédi járás egy másik községe, Jászkarajenö környé­kén is jelentős a tanyai em­berek száma. Győri Mária, a községi tanács vb-titkára ha­sonló gondokról, eredmények­ről beszél, mint törteli kollé­gája. Kiterjedt terület — Nálunk jelenleg 880 a ta­nyai ember. Nagyon kiterjeut a terület, a legtávolabbi épü­let bizony több mint húsz ki­lométerre van ide. Két tanyai bolt látja el az embereket na­ponta friss kenyérrel, tejjel, s amire szükségük van. Nálunk is sok az idős ember — mond­ja. —* A fiatalok zöme más­hová költözik, sokan Nagykő­rösre, Szolnokra kerülnek. Itt is az állattartás a jellemző. Sokan azzal érvelnek, hogy azért nem költöznek be a fa­luba, . mert ott ebben korlátoz­nánk őket. Pedig ez nem igaz. A faluban most is számtalan sertést s vagy 600 szarvasmar­hát tartanak háznál. A tanyaiak közel vannak a természethez. Nyugodt, ki­egyensúlyozott emberek zöm­mel. Sokan szinte kétszer any- nyit dolgoznak, mint a falu­si, városi ember. De nem is ez a lényeg. Sokkal inkább, hogy nem tudnak, nem is akarnak elszakadni megszokott életük­től, amelybe, beleszülettek. Csitári János ködösére a szakvezetésnek és a játékosoknak számítani kell. Meg kell őrizni nyugal­mukat a tévesnek vélt íté­letek ellenére is. A kocséri csapat sem tette helyesen, hogy a 80. percben levonult, sajat magának ártott. Ez nem kritika, tapasztalatbeli jó ta­nács, a játékvezetők működé­sével szemben nem lehet semmit tenni, csak még joib- ban játszani. Nagykőrösi Kinizsi—Ceglédi Vasutas 1-1 (0-1). Kinizsi: Molnár (Gömöri) — Benkó, Karcsú, Szabó B„ Csikós, Torma, Orbán (Sza­bó Gy.), Farkas J., Németh (Székely), Bűz, Farkas I. Mindkét csapa részére jó edzőmérkőzés volt, a ceglé­diek összjátéka pontosabb és gyorsabb volt, a hazaiaké las­sú és körülményes, sok a fe­lesleges labdavezetés, gyor­sabb indítással eredménye­sebbé lehetne tenni a támadó­játékot. Góllövő: Farkas I. Szombaton délután 3 órakor az első csapat az ificsapattal játszik edzőmérkőzést, mert vasárnap négy körösi játékos a járási válogatottban szere­pel. Amely csapatok nem ad­nak a válogatottba játékost, azok a november 22-i fordu­lót játsszák le. A járási válo­gatottak mérkőzésének külö­nösebb jelentősége nincsen, lebonyolíthatók lettek volna hét közben is, és akkor nem kellett volna a csapatoknak november végén rossz pálya- viszonyok között játszani. P. S. Mai sportműsor Kézilabda Jászkarajenö: Káratetétlen SE ifi—Nk. Kinizsi ifi, me­gyei bajnoki mérkőzés. Teke Budapest: Zuglói Danuvia— Nk. Mészáros Tsz SK, NB III-as csapatbajnoki mérkő­zés. ISSN 0133—Stop- (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom