Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-09 / 211. szám

9ft inan Több bölcsődei hely7 1*1® fl PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 9., SZERDA Jók a fel fér elek Tagozatos osztályok indulnak A városi tanács művelődési osztályán elmondták, hogy 1 millió 188 ezer forintot köl­töttek el a nyáron az iskolák, óvodák festésére, mázolására, meszelésére, az asztalosmun­kákra, a villanyhálózat és a vízvezeték javítására. A Gá­bor József Általános Iskola ka­zánjának vegyszeres tisztítása 377 ezer forintba került. Külön kell szólni arról, hogy az első félévben a tár­sadalmi munka értéke a vá­rosban 1 millió 795 ezer fo­rint volt. Legjelentősebb a Gá­bor József Általános Iskola sportudvarának a létrehozása, mely 1 millió 20 ezer fo­rintot ér. Sokat elárul a la­kosság aktivitásáról az alábbi két számadat is: a szülők 72, a tanulók és intézmények dol­gozói 81 forint értékű társa­dalmi munkát láttak el. Ahogyan az oktatással foglal­kozó jelentésekben megfogal­mazták: a tárgyi feltételek ki- elégítőek a tanév kezdetén. De milyenek a személyi fel­tételek? Babiák Mihály ta­nulmányi felügyelő szerint a szakosellátottság száz száza­lékos, üres helyen nem alkal­maz a város képesítés nélküli tanárt. A fogalmazásban az is benne van, hogy gyesen lévő pedagógus helyett ebben az esztendőben is fognak diplo­ma nélküliek tanítani. Diploma nélkül Az Árpád úti általános is­kola Köztársaság úti intézmé­nyében szeptember 1-től angol tagozat indult. Az induláshoz szüséges létszám a városból került ki. A gyerekek a Sztá­ron Sándor Gimnázium an­gol tagozatán tanulhatnak to­vább. Az elképzelés része egy tágabb koncepciónak, az alsó és középfokú iskolák igazod­ni próbálnak egymás képzési profiljához. A Báthory úti is­kola orosz tagozatot működ­tet, s két testneveléstagoza­tot fenntartó intézményünk is van. A tagozatokat nem bő­vítik tovább, mert az áttérés az ötnapos munkahétre zök­kenőmentes megoldása leköti az energiákat. Összefogással Az országban 170 iskola kapta a Művelődésügyi Mi­nisztériumtól a' nehéz és meg­tisztelő feladatot, hogy kísér­letezzen az ötnapos munka­hét bevezetésével. Városunk minden óvodája és iskolája az útkeresők között van. Csakhogy az üzemek nagy ré­sze 1982. január 1-től tér át erre a rendszerre. A közok­tatás — ez is ritkán fordul elő — megelőzte a gazdasá­got. Ebből következik, hogy a pedagógusoknak a jövő nap­tári év elejéig, nehezebb dol­guk lesz. A szülők esetleg dol­gozni fognak, olyan szombato­kon, amikor a gyermek sza­bad. Fokozottan fontossá vá­lik az egy üzem — egy is­kola, az egy raj — brigád, egy őrs — egy család mozga­lom, mert az iskola segítséget vár a társadalomtól. Az öt­napos rendszer akkor éri el a célját, ha nagyszülőktől a brigádtagig mindenki részt- vesz a fiatalok megosztásá­ban. Szombati ügyelet A szülőknek felesleges nyug­talankodni. Kérésükre az is­kolákban — aktívák bevoná­sával is — szombatonként fel­ügyeletet fognak biztosítani. A kulturális és közművelő­dési programok egyeztetése céljából szeptember 10-én a Madách Imre Művelődési Köz­pontban az oktatási és köz- művelődési intézmények veze­tői megbeszélést tartanak. Re­mélhetőleg sikerül hosszú táv­ra is kidolgozni a város le­hetőségeiből, sajátosságaiból adódó legjobb programokat. Vicsotka Mihály A város legfiatalabb állampolgárait 295 területi és 75 üze­mi bölcsődei hely várja. A tavalyi 175-ről a Födváry téri és a Gombási lakótelepi bölcsőde átadásával 295-re emelkedett a gyermekintézmények befogadó képessége. Képünkön a Föld- váry téri 60 személyes bölcsödében is láthatóan jól érzik ma­gukat a gyerekek. Papp László felvétele Lélekrázó gödi utak Mire költhet a tanácstag? Göd tanácsa ebben az év­ben létrehozta az úgynevezett tanácstagi alapját. Ez azt je­lenti, hogy minden tanácstag 2 ezer forintot kapott — tájé­koztat a községi tanács vb- titkára. — Ezt azt a célt szolgálja, hogy a tanácstagi körzetben felmerülő legsürgősebb teen­dőket lakossági összefogással lehessen megoldani. — Túl vagyunk a féléven. Mi a tapasztalat, mire hasz­nálják fel az alapot? Vác a hazai lapokban A Népszabadság tudósítója beszámolt arról, hogy a VI. ötéves terv időszakában fej­lesztik a szolgáltatásokat Észak-Pest megyében és en­nek kapcsán több kisiparos­nak műhelyt adó mesterek há­za létesül Vácott is. A Pesti Műsor oldalas mél­tatást közölt arról az ese­ményről, hogy Kondor Béla Munkácsy-díjas festő- és gra­fikusművész születésének fél­százados évfordulóján kiállí­tás nyílt műveiből a váci Madách Imre Művelődési Köz­pontban. A Szövetkezet című hetilap híradása szerint a Váci Áfész a közeljövőben Vácott bővíti üzlethálózatát. Még ebben az ötéves tervben új presszót és éttermet hoz létre a városban. P. R. — Vízelvezetésre, s útjaink állapotának javítására. Azok sajnos nem a legjobbak, a jár­da is kevés. Megközelítőleg 90 kilométeres úthálózatunk van, s mind a két oldalon járda is kellene. Ma, 3 millió forintba kerül egy kilométer új út meg­építése. Így már azt hiszem, érthető, hogy mindenhol az ilyen jellegű igények megvaló­sítása az első. Sok méter jár­da készült el. Vannak utak — Váci Mihály út, Alag út —, ahol a gödröket megszüntet­tük. Helyzetünk ismeretében az utak felújítására a VI. ötéves tervben a megyei tanácstól 9 millió forint támogatásra szá­mítunk. Jelenleg a Köztársaság út felújításánál tartunk. A ta­nácstagi alapból és a lakosság hozzájárulásával. A tanács pénzének jól megtervezett fel- használásával reméljük Gödön is egyre több járda kap szilárd burkolatot, s a mostani lélek­rázó utakon is lehet majd au­tózni. Kovács Csaba Értékes gyűjtemények Az Esti Hírlap hosszú, képes riportban számolt be — Sze­retett városa nevét vette föl, Míves könyvek mestere — címmel a városunkban élő, többszörösen kitüntetett könyvkötő kisiparosról, Váci Györgyről. A lap kiemeli, hogy a könyvkötő művész megrendelői államelnökök, mi­niszterek. fejedelmek, király­nők. A hatvanhárom éves mester ma már alig foglalkozik könyvkötészettel, restaurálás­sal, inkább mesterfogásokra tanítja utódait, akiket arra ne­vel, hogy ha kell, négyszer-öt- ször tervezzék meg munkáju­kat, mielőtt a könyv beköté­séhez fognának. Az ő színe a fehér, anyaga a bőr, díszítése a 22 karátos arany. Munkái az egész világot bejárták. Saját költségén egy könyvkötőmú­zeum alapjait rakta le, könyv­kötészeti kiállítás anyagát te­kintette meg, s ez az utóbbi években nemcsak az országot, .de a külföldét is bejárta. Há­romszáz kötetnyi — az ország egyik leggazdagabb — bélyeg­gyűjteménye van, melyet Vác városának ajánlott fel. M. Gy. Foton Tsz-pályázat Pályázatot hirdetett a fóti Béke Termelőszövetkezet gaz­dasági vezetése és KISZ-bi- zottsága. Két igen fontos té­mában kérnek javaslatokat. Az egyik az állattenyésztésben keletkező melléktermékek komplex hasznosítása. A má­sik a kertészeti és erdészeti ágazatoknál keletkező nyese- dék hasznosításának lehetősé­gei. Pályázhatnak a szövetke­zet dolgozói egyénileg vagy csoportosan. Fontos kikötés, hogy a megvalósítás minél ki­sebb beruházást igényeljen, és a helyi viszonyoknak megfe­leljen. Pályadíjként az első he­lyezettek ötezer, a második helyezettek pedig 2 ezer fo­rintot kapnak. A beérkezett anyagokat a vezetőség bírálja el. A pályaművek beküldési határideje szeptember 15. Száz kép Ha köd ereszkedik a tájra Ősszel vonulnak a vándormadarak Díjkiosztásrbemutatóval Szeptember elején, amikor magasan jár még a nap, s néha hosszú napokon keresz­tül fullasztó forróság üli meg a határt, a rétek apró virágai esőfelhőket kutatnak az égen, és a fák levelei kókadtan ül­nek az ágakon. A nedves ár­kok, patakok mentén húzódó bodza bokrosok rej tekében szinte láthatatlanul megjelen­nek az első nagy fülemülék, a délnek tartó madarak előőr­sei. Vizen, levegőben é A gyakori, közönséges füle­mülével rokon nagy fülemü­le, hazánkban csak az észak­keleti országrész folyóárterei­ben. párás ligeteiben fészkel, de vonuláson mindenütt meg­jelenik — így a váci ligetben is —, ahol számára alkalmas sűrűséget talál. Korán, feltűnés nélkül in­dulnak útnak a kis őrgébi­csek, a gyurgyalagok, a sar­lós fecskék és a sárgarigók. Ezek a madarak szinte csak fészkelni jönnek hozzánk. Május első napjaiban érkez­nek, és alig repítették ki fió­káikat, máris megindulnak dél felé. Nyolc hónapig van­nak távol, mégsem maradnak Afrikában, hanem minden évben visszatérnek szeretett ősi otthonukba. Gazdag madárélet zajlik már a vizek mentén is. A levonuló árhullám után a Duna zátonyain, az iszapos parton lilék, cankók és se­regnyi parti madár szedege­ti az apró rovarokat, csigá­kat. Kicsit elidőznek, meg­pihennek itt a madarak, majd folytatják vándorlásukat. A víz fölött sirályok szállnak, s egyre több tőkésréce hintá­zik az apró hullámok hátán. Ezek egy része a közelben ne­velkedett fiatalokból áll, de szép számmal érkeznek már északabbi példányok is, me­lyek ittmaradnak, vagy a dé­len fekvő nagy tengeröblök­höz utaznak. Megkésett költés A kedves, csicsergő villás- farkú füsti fecske és a fehér hasú molnárfecske kicsit ké­sőbb, indul útnak, de azért szeptemberben ők is javában készülődnek. Kisebb testű ro­konuk, a partifecske már elhagyta a fészkelőhelyül szolgáló homokbányákat, és valahol délen szárnyal tele­lőhelye felé. Idehaza viszont gyakran látni második köl­téssel megkésett molnárfecs­kéket, melyek még akkor is az eleséget hordják a fészek bejáratánál leskelődő fiókáik­nak,' mikor az első csapiatok megindulnak telelőhelyeik fe­lé. Ezeknek a kései fiókáknak a sorsa teljes mértékben az időjárástól függ. Ha kedvező meleg, napsütéses ősz ragyog rájuk, szerencsésen kirepül­nek és eljutnak a többiek után, de esős, szeles időben, ment­hetetlenül elpusztulnak. Igaz, még októberben is találkozha­tunk fecskékkel, de ezek egy­től egyig északabbról érkez­tek hozzánk, s csak átrepül­nek hazánkon. A madárvonulást befolyásol­ja a mindenkori időjárás. Me­leg, őszi napokon hosszasan elidőznek a gólyacsapatok a mezőkön, ahol ilyenkor bő­ségesen találnak sáskát, szöcs­két. és néha egy-egy kövér egeret is elcsíphetnek. De ha hajnalra sűrű köd ül a tájra, esőfelhők takarják a napot és szél fodrozza a vizek hátát, szárnyra kél a csapat és bú­csút int a tájnak. Persze, nem egyfolytában teszik meg az utat Afrikáig, csak délebbre repülnek egy-kéitszáz kilomé­terre, s alkalmas helyen me­gint megpihennek. Csapatosan vonuló mada­rak közé tartoznak a récék, a gólyák, fecskék és a sere­gélyek, magányosan vonul a kakukk, a jégmadár■ és a ra­gadozómadarak. Sokan úgy képzelik, hogy a madarak ir­datlan magasságokban, a fel­hők között repülnek, holott a vonulás, általában néhány 100 méteren zajlik, de azért képesek igen nagy, 3—6 ezer méter magasságba is emel­kedni, például, amikor a na­gyobb hegységeket kell át­repülniük. Éjszaka repülnek A madárvonulás többnyire szemünk elöl rejtve zajlik, hi­szen a legtöbb madár éjsza­ka vonul és nappal pihen, táp­lálkozik, erőt gyűjt a továb­bi repüléshez. Amikor nálunk borongóssá válik az idő és reggelente vé­kony jéghártya fedi a vizeket, az utolsó vándormadarak is elindulnak dél felé és a Föld­közi-tenger partvidékén, Afri­ka nagy mocsaraiban, a sza­vannákon vagy a trópusi ős­erdőkben töltik a téli hóna­pokat, de minden évben fel- kerekednek s elindulnak az ősi, jeltelen vándorutakon. hogy fészket rakjanak, fióká­kat neveljenek igazi ottho­nukban. Dénes János A Pest megyei művelődési 'központ és könyvtár foto- szakbizottsága az év elején Színesdia pályázatot hirdetett. A felhívásra 47 Pest megyei és budapesti szerzőtől 443 da­rab pályamű érkezett be. Va­lamivel kevesebb, mint ta­valy, de színvonalában nem alacsonyabb annál. A zsűri 39 ■szerző 100 képét találta bemu­tatásra érdemesnek. A har­minckilenc közül 21 buda­pesti, 7 váci, 4 ceglédi, 2 százhalombattai, 1—1 dabasi, gödi, szokolyai, őrbottyáni, tú­rái. A nyilvános bemutatóra szeptember 6-án, a váci Ma­dách Imre Művelődési Köz­pont színháztermében került sor, ahol bíráló bizottság dön­tött a díjak kiosztásáról. A bemutatót Teknős Erzsébet, a váci művelődési központ elő­adója, a megyei fotószakbi­zottság vezetője nyitotta meg Köszöntötte a megjelenteket a bíráló bizottság tagjait, Bauer György fotóesztétát Hangai Lászlót, a Pest megyei művelődési központ és könyv­tár vizuális művészeti előadó­ját, Eifert János és Kocsis Iván fotóművészt. Ezután Vá- rady Géza, a megyei művelő­dési központ hálózati, mód­szertani osztályvezetője érté­kelte a színesdia pályázat ed­digi eredményeit. A bemutatott képek mind­egyike új, egyéni megvilágí­tásban, de csaknem mind a természetben kereste a szé­pet s csak elvétve akadt nonfiguratív, impresszionista alkotás. A bíráló bizottságban sokáig tartó vita folyt a dí­jak odaítéléséről. Közben Dozvald János fotóművész diaporáma-bemutatót tartott. A bíráló bizottság a késő dél­utáni órákban hirdette ki az eredményt. Az ötezer forintos kollek­ciódíjat a zsűri megosztotta a váci Dunakanyar Fotóklub és a ceglédi Látomás Színesfény- képezők Klubja között. A pá­lyázat l. díját Lehotka László gödi lakosnak ítélte oda be­küldött tíz képéért. Két má­sodik díjat és három harma­dik díjat osztottak ki. Máso­dik díjat kapott Kaszap Ist­ván budapesti lakos Széllo­vas, Kriss Géza budapesti la­kos Téli táj és özek című al­kotásaiért. Harmadik díjat nyert Magyar Ferenc Gyom­növény, Prohászka György szokolyai lakos Metszet, Pa­tak, Toboz, Jég, Takács Gábor budapesti lakos Magányos fa című művéért. Az eredményhirdetés után a dijat nyert képeket még egy­szer levetítették. M. Gy. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) üicpénikns és «pcizciaséigos az energiatakarékos olajkazán Szeptember 10-től 15 -ig KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR a Széchenyi utca 6. sz. alatt. Tűzhelyek, kazánok, radiátorok, olajkályhák teljes választékban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom