Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-09 / 211. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 9., SZERDA Vizsgálat és kikérdezés Feltárul a rejtett betegség Szerda délelőtt, tizenegy óra. A vérségi orvosi rendelő zsú­folásig telt, noha a rendelési idő kezdete óta sokan távoz­tak már. Amikor 1968-ban hozzákezdtek az orvosi rende­lő és lakás építéséhez, aligha tételezte volna fel a tervező vagy a község vezetősége, hogy e helyiségben néhány év múl­va gyakorta szorongani fog­nak a betegek, olyankor is, amikor semmiféle járvány nincs. Tény, sok a beteg, de nem csupán helybeliek fordulnak dr. Sárospataki Györgyhöz, a helyi körzeti orvoshoz, hanem Kálióról, Erdőtarcsáról és más közeli falvakból is számos be­teg keresi fel a rendelőjét, mert nagyon jó orvos, biztos szemmel ismeri fel a különbö­ző betegségeket, alkalmazza a gyógyszereket, gyógymódokat, birtokában van mindazon is­mereteknek, amiket ma egy orvosnak tudnia kell. Egyértelmű a haszna Tekintélyes gyakorlat áll mögötte. Diplomáját 1963-ban szerezte meg, majd a néphad­seregben folytatott öt és fél éven keresztül orvosi gyakor­latot, utána hívták meg Ver- segre a körzeti orvosi állás betöltésére. Azóta is itt dol­gozik, s ez év nyarán sajátos, egyedi vállalkozásba kezdett: egy felmérés készítését tűzte maga elé célul, mégpedig az összlakosságról. — Honnan ered a felmérés gondolata? — Nyolc-tíz évvel ezelőtt a megye elkezdett egy hasonló jellegű felmérést készíteni, de mert a munka lassan haladt, a számos akadály abbahagyás­ra késztette a kezdeményező­ket, s azóta hivatalosan ilyen jellegű vizsgálat nem készült. Mivel ennek egyértelmű a haszna, elhatároztam,' hogy megpróbálkozom vele. Helyben — Mi a célja az adatok Jel- halTaozásának? — A cél három részből te­vődik össze. Az elsőt röviden úgy fogalmazhatom meg, hogy a rejtett betegségek feltárása, s ezek gyógyításának megkez­dése. Vannak ugyanis olyan emberek, akik egészségesnek érzik magukat, nincsenek pa­naszaik, holott a valóság mást mutat. A felmérés során jó néhányról kiderült, hogy ma­gas a vérnyomása, vagy cu­korbeteg, s természetesen a lappangó betegségek időbeni felismerése könnyebbé és gyor­sabbá teszi a gyógyítást. Azt is megtudtuk, kiknek van szük­sége időnkénti orvosi ellenőr­zésre. — Amint az eddig elmondot­takból is kitűnik, a felmérő lapokra egyrészt konkrét, hely­ben elvégzett vizsgálatok ered­ménye került, másrészt pedig az előre összeállított kérdések­re írásbeli válaszok a vizsgáit személy részéről, amely ugyan­csak több betegség megállapí­tását tette lehetővé. — A felmérés másik célja annak feltérképezése, milyen körülmények között él a falu lakossága. Ezen belül lakáskö­rülményekre, jövedelmekre, a szabad idő felhasználására és művelődésre vonatkozó kérdé­sek szerepeltek. — A harmadik cél az alko­holfogyasztás mértékének meg­állapítása volt, milyen italokat fogyasztanak leginkább, milyen összefüggés van a termelt és vásárolt szesz fogyasztása és az emberek egészségi állapota között. A három együtt pon­tos képet ad arról, hogyan él Versegen a lakosság, milyen kapcsolódási pontok vannak, mert minden bizonnyal van­nak, az alkohol, s a rejtett es meglévő betegségek között. Törzskönyvi karton — A felmérés itt is féioe- ssakadt, lesz-e folytatás, illet­ve van-e ereje, ideje a befeje­zéséhez? A felméréshez a nyári hó­napokban kezdtünk hozzá, az idő megválasztása nem volt éppen szerencsés, a dologidő miatt. E hónapban 'folytatjuk, illetve fejezzük be, a nyári munka már lement, az őszi még nem kezdődött el, így vár­hatóan nem lesznek megjele­nési gondok, mint előzőleg. Ezután még óriási munka ma­rad hátra, a rengeteg adatlap válaszainak értékelése, összeg­zése. Ehhez számítógépet hí­vunk segítségül, s e nagysza­bású vizsgálat konkrét ered­ményeiről csak azt követően lehet majd szólni. — Mindez egy kísérlet, s önnek rendkívül hasznos a munkája közepette, de bizo­nyára nem elégszik meg eny- nyivel. — A számítógépes feldolgo­zás és értékelés után a követ­kező lépés egy oly módszer­nek a kidolgozása, amely le­hetővé teszi, hogy a felmérést rutinszerűen el lehess'en végez­ni, s gyorsán Is, mint például a tüdőszűrést, s így nem lenne akadálya annak, hogy a vizs­gálat bevezetése, alkalmazása az egész megyére vagy az egész országra kiterjedjen. — Ennek alapján készülne mindenkiről egy törzskönyvi karton, amit bele lehetne ten­ni például a személyi igazol­ványba. A kartonon a rá vo­natkozó legfontosabb egészség­ügyi adatok szerepelnének, s ha valaki hirtelen rosszul lesz, elájul, összeesik, a karton alapján az eddigieknél sokkal gyorsabban megkaphatná a segítséget, számos esetben or­vosi közreműködés nélkül is. Persze, ennek gyakorlati meg­valósítása nem megy egyik év­ről a másikra. — Csaknem két évtizede él a faluban, áll a betegek szol­gálatában. Milyennek ítéli a helyzetét? — Azt mondhatom magam­ról is, és a járásban dolgozó társaimról is, hogy kulturált körülmények között élünk • és dolgozunk, jóval kedvezőbb környezetben, mint például a szabolcsi vagy somogyi or­vosok. Meg vagyok elégedve a munkahelyemmel, a környe­zetemmel és a felsőbb szervek támogatásával is. Ilyen felté­telek mellett egyáltalán nem érzek hátrányokat, nehézsége­ket, amiket gyűjtőszóval vidé­kinek szoktak nevezni. Bene Mihály Kisállattenyésztés Tefcp Kubában Kubai vendég járt .nemré­gen a Lati Közös Vállalat­nál. Espinosa O., aki egyút­tal a szocialista országok gaz­dasági együttműködési bizott­ságának munkatársa is, elis­meréssel nyilatkozott a ma­gyarországi laboratóriumi kis­állattenyésztésről, majd el­mondotta: lehetőséget lát ar­ra, hogy a Lati-ban kubai szakembereket képezzenek ki erre a szakmára. Ezenkívül azt is javasolja, hogy labor­állattenyésztő telepet létesít­senek Kubában. Ipari szövetkezetek Nyereség és bér Hat ipari szövetkezet mű­ködik járásunk községeiben. Ezek munkája ma már a la­kossági szolgáltatásokban is nélkülözhetetlen. Ipari szö­vetkezeteink együttes terme­lési értékének évi átlagban legalább 6—7 százalékkal kell emelkednie, amelyet a terme­lékenység 7—8 százalékos nö­velésével szükséges elérni. Ügy tervezték, hogy a nyere­ség évi 10—11, a bérszínvonal pedig átlagosan 5 százalékkal növekedjék. Pécel Állami gondozottak Négy év alatt több mint harminc kiskorút vettek ál­lami gondozásba Pécelen, s tizenkét gyermek esetében szüntették meg a gyámható­sági felügyeletet. Az állami gondozásba vétel oka, legfő­képpen az volt, hogy a szü­lők elhanyagolták a gyere­kek nevelését, sok esetben a szülők italozó életmódja indo­kolja a gyámságot. Míg a tanács igyekszik a gyerekek gondozását megoldani, a szü­lők egy része elmulasztja fize­tési kötelezettségét is, s ezek­től gyakran még hatósági úton is nehezen tudják a gondozá­si díjat behajtani. Hímeztek, szőttek, faragtak Befejeződött a szadai nép­rajzi tábor. A Hintalan Lász­ló vezette egyhetes összejöve­telen 32 fiú és lány vett részt a gödöllői járásból. A gyere­kek az egykori népi életmód­dal és műveltséggel ismer­kedtek. Egyebek között szőni, hímezni, faragni tanultak, de bepillanthattak a gyekényfo- nás, a fazekasság mesterségé­nek titkaiba is. Barcza Zsolt felvételei A GSC elnöksége tárgyalta Népszerűbb lehetne a röplabda Válogatott gyeplabdásaink A GSC legutóbbi elnökségi ülésének napirendjén a röp­labdasport helyzetéről szóló beszámoló szerepelt. A szak­osztály női csapatának munká­járól Körös fői László, a férfi csapatéról Körősfői András számolt be. Mint ismeretes, a Körősfői testvérek szenvedélyesen sze­retik a röplabdát, tehát jól ha­tározott az elnökség január­ban, amikor megbízta őket röplabdacsapatok szervezésé­vel. — Három iskolában kezdtem el a szervező munkát — mon­dotta Körősfői László. A fia­talok körében a vártnál jóval nagyobb érdeklődéssel talál­koztam. Az alakuló összejöve­telen negyvenketten jelentek meg. Könnyen megállapíthat­tam, hogy a lányoknak igen nagy az igényük a szervezett sportra. Két csoportban dupla edzésszámmal indult a mun­ka. A Madách Imre Ipari Szakmunkásképző Intézet megadta a szükséges segítsé­get. A haladó csoport a Pest megyei bajnokságba nevezett. A kis létszám miatt kétfor­dulós volt a bajnokság. Nagy volt a boldogság, amikor lá­nyaink győzelemmel vonultak le a pályáról. Célunk volt az is, hogy kis költséggel adjunk játéklehetőséget. Az első csa­patnak a szükséges felszerelést biztosítottuk, de a második vonalbeliek is felszereléshez jutottak. A lányok nyolc hó­napja röplabdáznak, igen szor­galmas, nagyszerű kollektíva kovácsolódott össze. Várakozá­Kocsis Zoltánt várjuk Zenével teljesebb a valóság Pécsről érkezett barátom­mal, aki a televízió ottani körzeti stúdiójának szerkesz­tője, sétáltam a faluban. A vidék zenei életéről, zenei kulturáltságunkról beszélget­tünk, arról, hogy a magyar zeneszerzők különösen a XX. században olyan alkotásokat produkáltak, amelyek a nem­zetközi ranglistán nagyon elő­kelő helyet foglalnak el. Min­denki emlékezetbe idézheti Bartók és Kodály pályafutá­sát, műveinek elismerését, de, ha a mai fiatal zeneszer­zőinket, zeneművészeinket felsorolnánk, ők is olyan nem­zetközi sikereket tudhatnak magukénak, amelyeket egyál­talán nem keli szégyellnünk. Szeretet és ragaszkodás Olyan örvendetes jelek mu­tatják a fejlődést, mint a hang­lemezforgalom arányainak az alakulása. Az úgynevezett maradandó értékű zenemű­vek lemezeinek a forgalma igen megnőtt. Az utóbbi idő­ben az ifjúság körében rend­kívül intenzíven terjed a ko­moly zenei érdeklődés. Beszélgetésünk közben a művelődési ház elé érkez­tünk, s a különböző progra­mokat hirdető plakátok kö­zött szerényen ajánlotta szep­tember 13-án 19 órakor kez­dődő műsorát a gödöllői vá­rosi-járási művelődési köz­pont, amely ajánlat szerint ekkor rendezik meg Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongo­raművész koncertjét. — Látod — mondta pécsi barátom —, az a szeretet, az a ragaszkodás, amely ma már az egyes vidéki központok­ban) a zene iránt megnyilvá­nul, mintha szavaink igazát bizonyítaná. Kocsis Zoltán gödöllői koncertje nemcsak Gödöllőnek, a járásnak, de egész zenei életünknek ese­ménye. Új híveket szerezni Hintalan László, a művelő­dési központ előadója, aki a hangverseny egyik szervező­je, a legnagyobb elragadta­tással szól Kocsis Zoltánról. — Kocsis üstökösként rob­bant be a magyar zenei élet­be. Még 18 éves sem volt, amikor 1970-ben megnyerte a Magyar Rádió zongoraver­senyét. A rakétasebességű kül­földi karrier sem váratott ma­gára. 1971-ben az NDK-ban, az NSZK-ban, majd egy nagy amerikai turnén szerepelt, 1972-ben pedig Londonban. Európán kívül Indiában, Ausztráliában és Japánban is koncertezett, nagy sikert ara­tott a helsinki, a luzerni fesz­tiválokon is, majd Szvjatosz- láv Richter hivta meg négy­kezes partnerül a Hohenemsi és a Touraine-i Fesztiválra 1975-ben és 1977-ben. Kocsis zeneszerzésből is dip­lomát szerzett, műveit rend­szeresen bemutatja a bu-da­pesti Űj Zenei Stúdió, de Pá­rizsban is szerepeltek műso­rán, más mai magyar szer­zők műveivel együtt. Gödöl­lői hangversenye egész zenei életünknek rangos ese­ménye, amellyel o művelődési központ a klasszikus zene ba­rátainak kíván kedveskedni és ugyanakkor új híveket auar szerezni. És ennek a tagtobor­zásnak megvan az alapja, hi­szen az ember jobban vonzó­dik a zenéhez, mint a többi művészethez. Mintha a muzsika inkább hozzánk tartozna, közvetle­nebbül és egyenesebben érin­tené a lelkünket, mint az írás, a kép, vagy a szobor. A mun­kája közben fütyülő, éneklő mesterember is zeneművész. A művészete ugyan többnyire kezdetleges, eszközeiben pri­mitív. de mégiscsak művé­szet, mint ahogyan művészet a népdal is, amelyet az em­ber a melódia külső tulaj­donságai és szerkezetének egyszerűsége miatt könnyen megjegyez és továbbad. Telt ház előtt Kocsis Zoltán, a modern ze­neszerző, a zongora értő és érző művésze így beszélt egyik nyilatkozatában a nép­dalok összegyűjtésének apró­lékos munkájáról. — Bartók és Kodály tény­leg az utolsó pillanatban kezdték el menteni a menthe­tőt. Ami a mai helyzetet il­leti. egészen biztos, hogy az összkép legalábbis . változó. Nyilván vannak olyan helyek az országban, ahol létezik még számottevő népzenei kultúra, énekelnek, táncol­nak az emberek. — Általános folyamatok, a falvak életformaváltása, az urbanizáció, de még a rádió vagy a televízió hatásai is mind abban az irányban mu­tatnak, hogy rövidesen meg­szűnik az a tápláló és fenn­tartó környezet, amely a népi kultúra értékeit létrehívta. Szeptember 13-án Chopin, Bach, Liszt, Bartók muzsi­káját hozza el Gödöllőre Ko­csis Zoltán. Azt mondja Hin- talan László, hogy az elője­lek telt házat ígérnek. Teljesebb képet látni Lesznek a koncerten olya­nok, akik tizedrészét sem tud­ják meghallani annak, ami hang a levegőben röpül, és mégis jelentős gyönyörűségeik lesznek. A művelődési köz­pont törekvése érthető. Tel­jesíteni kívánja vállalását: rávezetni a közönséget a tisz­ta művészi élvezetre, megér­tetni, hogy a klasszikus zene a legkevésbé sem kínai nyelv. A komoly zene élvezése, megértése nem követel szak- műveltséget, de követel fi­gyelmet, mégpedig teljes fi­gyelmet és követel alázatot. így lesz a zene varázstükör­ré: mert, ha teljesen bele tudunk mélyedni, az emberi életnek a hétköznapi való­ságnál teljesebb képét látjuk meg benne. És ez a legfőbb: az igazi zenei élvezet. Ebben lehet és lesz része a koncert résztvevőinek. Fercsik Mihály son felüli eredmény az, amit elértünk, és pár év alatt ko­moly sikert könyvelhetünk el. A férfiak csapatmunkájáról Körősfői András számolt be és elmondotta, hogy a tavalyi be­számoló óta lezajlott 1981. évi félfordulós bajnokságról tud képet alkotni. Az említett bajnokságban a második helyen végeztek, és ezt a rosszabb játszmaarány hozta. Ma egy olyan gárda áll rendelkezésre, amely ma­gasabb szinten is megállná a helyét. Igaz, az NB ll-ben va­ló szerepléshez a legdurvább számítások szerint 100 ezer fo­rintra volna szüksége a szak­osztálynak. A középiskolások versenyében sikeresen szere­peltek, hiszen az országos ver­seny elődöntőjében is ott vol­tak a gödöllőiek. Ha iskoláinkban mód adód­na arra, hogy egy-egy testne­velő külön foglalkozzon a röp- latídásokkal, az eredmények tovább javulnának és az után­pótlás biztosított lenne. Pél­dának említette az edző, hogy Kecskeméten négy testnevelő foglalkozik a középiskolákban röplabdával, röplabdásokkal. Ha már az általános iskolák­ban is intenzíven foglalkozná­nak a röplabdasporttal, az eredmények állandósulnának. Az egykori Fáklya hírneve és a közönség érdeklődése nem maradna el, a fiatalok körében emelni lehetne a sportág népszerűségét. A hozzászólók fejtegették, hogv bázisgazda kellene, pat­ronáló szerv, mert maga a sportkör jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy az adott szakosztályt az előrelépésben segíteni tudná. A GSC elnöksége foglalko­zott a gyeplabda szakosztály minősítésével. Az első csapat több válogatottat ad az orszá­gos keretnek, éppen ezért rosszallását fejezi ki, mert a szakosztályt nem sorolták a Al­kategóriába. Az elnökség utasí­totta az ügyvezető elnököt, hogy e tekintetben forduljon az illetékesekhez. Csiba József Városi moziműsor Seriff az égből. Színes, olasz kalandfilm. Kísérőműsor: Az ö utca meséi; Magyar Híradó, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1057 (Gödöllői Hírlap) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom