Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-08 / 185. szám

Laborbútorok exportra A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA . ..........""..........— 1..UJJ»»” .............. - — II ­VI U. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT A kétszintes házak előtt Gondozott park, gazdátlan tér Az aszódi Ferromechanika Szövetkezet az idén kétezer labo­ratóriumi bútort gyárt, amelynek jelentős részét Nigériában értékesítik. Ez az exporttétel nyolcszázezer forintot jelent a szövetkezet számára. Képünkön: Tariszka László, a 2-es számú telepen a tőkés exportra kerülő laborasztalok fémvázát hegeszti. Bene Mihály felvétele Veszélyes játék Jobb félni, mint megijed­ni — tartja a szólás, s ez a közlekedésben is igaz, kü­lönösen akkor, ha az ijedt­ség oka a szándékos meg- riasztás. Nap mint nap hal­lom a nagy szállító jármű­vek hirtelen jelcsattanó, puskadurranásszerű roba­ját, ami tulajdonképpen nem más, mint a tehergép­kocsik vezetőjének széles­körűen elharapózott kedv­telése, játéka a gyújtás­kapcsolóval. Bizonyára szí­vet melengető érzés tölti el őket, ha egy-egy kerékpáros vagy gyalogos mellett el­húzva kelthetik ezt a harc­téri zajt, a váratlan csatta- nással megrémisztve azokat. Mivel e csattanást nem le­het azonnal a kiötlés pilla­natában produkálni, az ijesztgetésben örömüket le­lök más módot is kieszeltek ostoba tréfájuk kiviteléhez: tenyerükkel nagyot csapnak a kocsi ajtajára. A minap magam is szem­tanúja voltam egy ilyen esetnek: a csattanást pro­dukáló ZIL vezetője, lévén fiatal és játékos kedvű, egy tizenéves lány mellett el­haladva ejtette azt rémület­be, aki először balra, majd jobbra kapta kerékpárjá­nak kormányát, s az árokba bukott. Útjainkon így sem kevés a baleset, joggal megdöb­bentő a meggondolatlanság, felelőtlenség a gyújtás­kapcsoló ostoba, balesetet előidéző játékával, az ajtó­ra csapással, a megrémí­tett ember reagálását ugyanis nem lehet kiszá­mítani, lehet, hogy csak egy pillanatra inog meg kezében a kerékpár vagy segédmotor kormánya, de lehet, hogy az árokba sza­lad. És ha balra rántja ijedtében a kormányt? B. M. Aki Valkón utazik át, kelle­mes környezetet lát maga kö­rül. Először — Gödöllő felől jö­vet — kilométereken át gyö­nyörködhet az erdő szépségei­ben, ahol valaha Nagy Lajos és Mátyás király is megfordult, s szerencsés esetben meg lehet pillantani egy-egy motorzúgás­tól riadtan menekülő őzikét, szarvast. Benn a községben változatos külsejű, színezésű kocka- és kétszintes házak, előttük gon­dozott kertek, az árok mentén, a járdák mellett virágok, má­sutt mértanilag szabályos sövé­nyek. Szoborkert A szemnek kellemes látvá­nyok közé tartozik a szobor­kert, az első világháborúban elesett hősök emlékművét őr­ző zárt park, ahol hatalmas fü­zek állnak. Egy évtizeddel ez­előtt még eléggé gondozatlan­nak tűnt e kert, de kiirtották az elburjánzott gazt, bozótokat, virágágyásokat létesítettek, vi­rágokat, rózsákat ültettek, új kerítéssel vették körül, s a ka­puját gondosan zárták, hogy a meggondolatlanság ne tegyen kárt benne. A presszó és az iskola közötti üres, gazos térre is kiterjedt a falu vezetőinek figyelme, itt is virágok tarkállottak az elmúlt években. A napokban viszont úgy tűnt, e közterületek ápolá­sáról megfeledkeztek. Jogos kívánság Persze, jóval nagyobb gond­juk is volt ettől éppen a szo­borkert környékén, az emlék­művel szemközt lakóknak. A nagyobb esőzések alkalmával ugyanis a Borovicskás felől rengeteg földet és szemetet so­dor magával a csaknem másfél méter mélységű, kikövezett árokban a víz, elöntve az utat, s a közlekedés még a legna­gyobb óvatosság mellett sem veszélytelen, mint az az idén is bebizonyosodott. Maga az árok ilyenkor tele iszappal, szeméttel, s ha újabb víztömeg érkezne, a szokottnál is magasabban hömpölyögne a közúton, így az árok kitisztítá­sa nem várathat sokáig magá­ra. Ez pedig igencsak ember­próbáló munka. S ha már ki van tisztítva, el is kell tüntetni az iszapot az árok széléről, mert annak jó része egy kisebb esőtől is újból az árokba kerül. E mintegy tizenöt házat érin­tő gond minden esztendőben visszatér. Az itt lakók egyre elkeseredettebben hangoztat­ják, hogy a tanácsnak kellene tenni valamit az érdekükben, mivel ők is ugyanúgy fizetik a községfejlesztést, mint azok, akik előtt még árok sincs, s nem nyomja vállukat ilyen te­her. Óhajuk valóban jogos. A Szabadság út fentebbi la­kóit a készülő élelmiszerbolt hozta lázba. A Galgavidéke ÁFÉSZ egy jó állagú házat vá­sárolt, a teleki italbolt szom­szédságában, amelynek már meg is kezdték az üzletté ala­kítását. Voltak, akik nem ér­tették: miért nem teljesen új boltot építenek, mások szerint az óvodához és a takarékpénz­tárhoz közelebb kellett volna ezt az egységet létesíteni. Az erdészet közelében Hogy az ÁFÉSZ vezetősége a házvásárlás mellett döntött, anyagi lehetőségeinek korláto­zottsága szabta meg, ami pedig a helyet illeti: a buszmegálló­val szemközti boltot még az er­dészet közelében lakók is könnyűszerrel megközelíthetik. Szemes termények szárítása Olajat takarítanak meg Nem mindegy, hogyan s mennyiért történik a szemes termények, mindenekelőtt a kukorica és a búza esetenkénti szárítása. Tárolni csak úgy lehet ezeket a terményeket, ha nedvességtartalmukat meg­felelően csökkentik. A szárí­tás szakszerűsége, hatékonysá­ga s költsége nagymértékben függ attól, milyen a gépek műszaki állapota, karbantar- tottsága. A MÉM Műszaki Intézet munkatársai az elmúlt évek­ben kidolgoztak egy olyan karbantartási, műszeres be­szabályozási rendszert, amely- lyel nagymértékben csökkent­hető a tüzelőolaj-fogyasztás s növelhető a szárítók haté­konysága. Az általuk javasolt eljárással mintegy harminc százalékkal lehet javítani e gépek hatásfokát, amelynek révén legalább 1500 tonna fű­tőolaj takarítható meg orszá­gosan. Nem is véletlen, hogy a Nyári élmények Utazás tanulságokkal Utazgatásaim, kirándulá­saim közepette számtalanszor szorultam útbaigazításra, de nem emlékszem egyetlen olyan esetre sem, hogy leg­feljebb három tájékozódó ér­deklődés után ne találtam volna meg az eldugott, vagy kevésbé ismert nevezetessége­ket, műemlékeket. Így kissé meglepett, hogy Kassán jár­va. amikor II. Rákóczi Fe­renc rodostói házának má­sát kerestem, másfél órás téblábolásom során hiába kérdezősködtem, még az idő­sebbektől is, nem tudtak se­gíteni. Készséges útbaigazítás Már-már úgy tűnt, le kell mondanom arról, hogy leg­alább a mását megnézhessem a fejedelem törökországi há­zának. Végül kedvezett a szerencse: egy tört magyar­sággal beszélő fiatal múzeum- igazgató magyarázta el, ho­gyan juthatok oda. Az ud­varon gesztenyefa áll, amely­ről a hévízi jutott eszembe, ahol a hagyomány szerint Rákóczi annak idején meg­pihent. Kellemes érzés töltött el a szabadságharc vezére sír­jának megtekintésekor. Az idegenvezető, dacára annak, hogy mindössze ketten vol­tunk a látogatók között ma­gyar nyelvűek, az ismertetést ugyanolyan részletesen végez­te, mint a tíz főnél is többen levő németek és szlovákok ré­szére. A festőd szépségű Kraszna - horkán, amelynek neve Jó­kai A lőcsei fehér asszony című regényéből és a Krasz- nahorka büszke vára kezdetű, egy Andrássy grófné által Rákóczi hamvainak hazaho­zatalára szerzett dala révén is közismert, százak vártak az emeleti termek, fegyver-, kép-, bútor- és egyéb gyűj­temények megtekintésére, kö­zöttük egy magyar turistacso­port is. Építészeti eszközök Míg a hazaiak türelmesen várakoztak a kapu előtt, a rekkenő melegben, honfitár­saim egyre hangosabban mél­tatlankodtak, s némelyek fö­lényes legyintés után lebal­lagtak a várhegy aljára, a büféhez. A még várakozók egyre türelmetlenebb tagjai nem éppen illendő kiabálással adtak hangot elégedetlensé­güknek, természetesen a ma­gyarul is értő szlovákok mély megrökönyödésére. A vár­kastély termeinek egy részét csak papucsban lehetett meg­tekinteni, honfitársaim egy része erre rá sem hederített, többen pedig nézelődés köz­ben levetették a papucsot, s égy óvatlan pillanatban el­hagyták. Az emeletes épületek szép, szemgyönyörködtetö elhelye­zésére is láttam néhány pél­dát, amit nálunk sem árta­na legalább kipróbálni. Kas­sa legészakibb lakótelepén a Podhradová városrészben pél­dául úgy nyúlnak magasba az épületek, mintha egy mai építészeti eszközökkel, anya­gokkal és technikával emelt hatalmas vár egy-egy bás­tyáját, tornyát, alkotnák. A délnyugati részén, a Nővé Mesto nevű kerületben sem a nálunk megszokott rend­ben sorakoztak az épületek. Itt is több épület együtt asz- szociációra serkentő alakzato­kat formált. Követésre méltó Északi szomszédaink váro­sai tiszták. Eperjesen pél­dául kétórás séta közben egyetlen eldobott papírdarab­kát sem láttam. S míg ná­lunk a hulladékgyűjtők kül­lemükkel messziről felhívják magukra a járókelők figyel­mét, ott nagyon is a város­A fejedelem rodostói házá­nak mása képbe illő, ódon hangulatot idéző, virágtartó formájú kő­edényekben lapulnak meg a kis, kiemelhető fémgyűjtők. Nagyobb városaink egy-egy részén illőbbnek, esztétiku- sabbnak hatnának hasonlók. Falvaik hasonlatosak a mieinkhez, sok a kétszintes ház, akárcsak itt, de sok he­lyen tetőfedésre pala helyett nem rozsdásodó fémlemezeket használnak, s a faluképek mindenütt tükrözik, hogy szorgalmasan dolgozó. bol­doguló emberek lakják a kies völgyekben, erdőségek­kel körülölelt hegyvidékeken települt községeket. Bene Mihály módszerükre felfigyeltek a gazdaságok, mi több: a szö­vetkezetek, állami gazdasá­gokat segítő, munkájukat egy-egy növény termelésében, állatok tartásában koordináló, szaktanácsoló termelési rend­szerek is. Ennek köszönhető, hogy nemrég együttműködés jött létre a csaknem három­száz taggazdaságot segítő ipar­szerű kukoricatermelési rend­szer és a MÉM Műszaki Inté­zet között, amely szerint az intézet szakemberei elvégzik a gazdaságok szemestermény­szárítóinak energiatakarékos­ságot célzó beszabályozását, s a karbantartási módszer kí­sérleti tapasztalatait is átad­ják. A BKR-nél külön csoport is alakul hamarosan, amely­nek szakemberei veszik át a tapasztalatokat, s a későbbiek­ben rájuk hárul a feladatok elvégzése. A kutatók ilyen jellegű kapcsolata megyei gaz­daságokkal is alakulóban van. Az ócsai Vörös Október, a pá- tyi Zsámbéki Medence Tsz és a tápiószentmártoni gazdaság vezetői is felkeresték már az intézetet, hogy az új eljárást ők is alkalmazhassák a jövő­ben. F. I. A művelődési ház programja A szabadtéri színpad prog­ramjában este 9 órára meg­hirdetett GT—’30 színházi csoport előadása elmarad. Az érdeklődők figyelmébe ajánl­juk viszont, hogy a Prognózis együttes koncertjét hallgat­hatják este fél hét órától. Városi moziműsor Nevem: Senki! Színes, színi ronizált olasz westemfilm, i 6 és 8 órakor. Állatorvosi ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gö­döllőn, Isaszegen, Kerepestar- csán, Mogyoródon, Nagytar- csán, Pécelen, Szadán, Veres­egyházon augusztus 9-én, va­sárnap: dr. Békési Béla, Pécel, Isaszegi út 24. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val­kón, Vácegresen, Váckisújfa- lun, Vácszentlászlón, Versegen, Zsámbokon vasárnap: dr. Már­ton János, Galgamácsa, Tsz- tanya. Szombati jegyzet Kirándulás De nem ám akármilyen! Aligha alaad olvasónk, aki ne tudná: Veresegyház nemcsak szép fekvéséről, tisztán tartott útjairól, az átlagosnál gyorsabb fejlő­déséről ismert, nemcsak üdülőtelepéről, strandnak használt taváról, új ABC- áruházáról. a hagyomá­nyos művészeti esemé­nyekről nevezetes, hanem arról is, hogy lakói évek óta élen járnak a település- fejlesztésben, a társadalmi munkaakciókban. Tavasszal e hasábokon is beszámolhattunk róla, róla, hogy végleg elnyer­ték a Pest megyei telepü­lésfejlesztési verseny nagy­községi fődíját, s hogy az idén alapított Népfront- díj elismerjél között is el­sőkként szerepeltek. Akkor részletesen szól­tunk arról is, hogy a helyi tanács és a Népfront irá­nyításával, szervezésével a falu apraja-nagyja kiveszi részét a munkákból; sőt még az idegenek is. Emlé­kezetes a nagy ötlet: a vissza-visszatérően meg­rendezett ifjúsági fesztivál résztvevői például szintén beszálltak; egy estjüket ál­dozva a falu fejlesztésére. De ugyanígy a korábban Veresegyházan táborozó középiskolások is. Az már csak természe­tes, hogy a község fiatal­jai, a KISZ-esek sem ma­radnak ki saját lakóhe­lyük istápolásából. Már tízévesnél is öregebb az a megállapodás, amelyet a községi tanáccsal kötöttek arról, hogy a település szé­pítése, csinosítása, gazda­gítása érdekében évente összehangolják a teendő­ket. S ez a megállapodás nem egy a sok-sok hasonló sorában, amelyekről, leg­alábbis a jegyzetírónak nincs a legjobb vélemé-' nye. Egy időben mintha puszta divattá, kipipálandó teendővé szerényedéit vol­na az egykor oly sokatígé- rőon induló kezdeménye­zés. Azóta minden terüle­ten elburjánzottak a kü­lönféle szerződések, együtt­működési megállapodások. De valljuk meg, akad köz­tük bőven olyan, amely csak oklevélként a falra akasztva, vagy a fiók mé­lyére süllyesztve várja jobb sorsát. A veresiek szerződése vi­szont példát mutat arra, miként lehet tartalommal megtölteni, a közösség ér­dekében használni a doku­mentum adta lehetősége­ket. Persze, az írás nem elég, állandó konzultációk­ra, napi kapcsolatokra, in­formációcserére, jó szerve­zőkre van szükség. Arra, hogy ne fordulhasson elő, amit másutt gyakran vet­nek a hivatal, a rendező társadalmi szerv szemére: minek bolondították ide bennünket, se mvmka, se szerszám. Többet nem jö­vünk, az biztos. V eres egyházon ilyesmi csak véletlenül fordulhat elő. A jellemző az, hogy a felek, a megállapodás szel­lemében teljesítik vállalt kötelezettségeiket. Így volt ez az idén is, amikor a KISZ-es fiatalok a csator­názáson, a sportkombinát építkezésén serénykedtek. A három községi alapszer­vezet mintegy száz tagja fejenként nyolcvan óra társadalmi munkát vállalt, de ennél is többet teljesí­tett. Munkájukat végül százötvenezer forintra ér­tékelték. Így talán már jobban megérthetjük, hogyan in­dulhatnak, a tanács ifjú­ságpolitikai alapjának terhére hatnapos jugoszlá­viai túrára. S már kész a jövő évi terv is. A következő nyá­rig a Fő tér szegélyköve­zését, az új veresi tó gát­rendszerének, partjának építését vállalták a KISZ- esek. S ha állják szavukat, biztosak lehetnek abban, hogy jövőre sem marad el a jutalomkirándulás. Gáti Zoltán ISSN 0133—1357 (Gödöllőt Hírlap) i l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom