Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-08 / 185. szám
fití.crrr 1981. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT 5 Új iskola Iskolakezdésre átadják Po- mázon az új nyolctantermes Iskolát, amely mintegy ötszáz Iskolásgyereknek lesz ősztől a második otthona. SZENTENDREI * PEST MESYO HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Olcsó energia Forintot hozó hulladék Közös beruházás alapján Ki hinné, legtöbbször a kézenfekvő a legegyszerűbb, a legegyszerűbb pedig néha a legzseniálisabb. Nyilvánvaló egy_ fűrészüzem sok, rengeteg fűrészport termel, amit mindenki hulladéknak tekint. Persze az is köztudott, hogy a fűrészpor jól ég, tehát kár lenne nem hasznosítani. Valóban, így Igaz. S erre a kézenfekvő igazságra figyeltek fel a Pilisi Parkerdőgazdaság szakemberei. Az energia, főleg a kőolajtermékek ára az utóbbi esztendőkben ugrásszerűen megnőtt, s így az energiaszegény országok, köztük hazánk is kiszolgáltatott helyzetbe Kitűnő ötlet Bútorok az előcsarnokban Házhoz szállítják Mit tehet egy olyan vállalat, amely — többek között — bútor értékesítésével is foglalkozik. de csak raktárhelyisége van, s ott kénytelen fogadni vevőit? Az árucikk, de főleg a bútor megfelelő „tálalást” kíván, hogy az érdeklődő vevő, ha úgy tetszik, megvizsgálhassa a bútort elölről, hátulról, esetleg méretet is vehessen. Aztán nyugodtan töprenghessen: elfér-e a lakásában a kinézett szekrénysor. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Szentendrén nehéz helyzetben van: csak raktára van, bemutató- terme nincs! Éppen ezért volt kitűnő ötlet: bemutató kiállítást rendezni a Felszabadulás lakótelepi iskola előcsarnokában. A „Dallam”, a „Napfény”, a ;,Zita I.” és a „Zita II.” bútor- kompozíciók ugyancsak megváltoztatták az iskolai előcsarnok képét: otthonos lett. A látogatót terített asztal, kényelmes karosszékek, szekrénysorok fogadják. Igen. így kell elrendezni az eladásra kínált bútorokat. A vevő kis fantáziával a „Freddi IX.” jelzésű bútorokat saját otthonába képzelheti. A kiállítás siker. Bodor Ferencné eladó: — Az első nap százharminc, a másodikon százhetvenezer forint volt a forgalmunk. Kovács Kálmánná vezető: — A vevő joggal akarja megvizsgálni azt, amiért esetleg tizenöt-, húsz- vagy harmincezer forintot kiad. Itt ezt megteheti. Az ötlet kitűnő, az eredmények bizonyítják. De még valami mást is: a vállalatnak szüksége lenne egy olyan állandó helyiségre, ahol cikkeit a mostanihoz hasonlóan tágas és kulturált helyen mutathatja be vevőinek. A vásárlással egybekötött bútorkiállítás hétköznap reggel 8-tól 17-ig, vasárnap pedig 10-től 14 óráig tekinthető meg. A megvásárolt bútorok elszállításáról is a vállalat gondoskodik. Pirk János festőművész 1903, július 22-én született Galántán, s 1917-től Szatmárnémetiben élt. Két alkalommal, 1921-ben és 1923-ban tanul Nagybányán, a Szabadiskolán, ahol Thorma János és Réti István korrigálja munkáit. 1924—1933 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Réti István a mestere, 1981-ben Budapest székesfőváros ösztöndíjával Párizsban jár. Í934-ben főiskolai utazási ösztöndíjjal a római Collegium Hungaricumban dolgozik. Származása, gyermekkora — Írja Mucsi András művészet- történész — a falusi szegényemberekről és a paraszti munkáról szerzett első élmé- nvei egész életére elkötelezték. A mezei munka megismerése. a szegényes környezet, a sokak számára sivár alföldi tál évszakonként változó természeti szénségének felfedezése egvbeesett első rajzainak születésével és meghatározta azoknak témavilágát. Egész munkásságát meghatározó gyermekkori élményeiről ígv vall önéletrajzában: „A palántái mezítlábasokhoz tartozom, akidnek Kodály egyik művét ajánlotta ...” Thorma. Réti mellett töltött nagybányai tanulóévei, a budapesti főiskola elvégzése, párizsi és olaszországi ..ösztöndíjak után megújuló témáinak legfőbb ihletői ma is a gyerekkori élmények: Búza a szélben — Ember a földeken — A krumpliszedők — A kaszakalapáló — Tengerihántás — Napraforgók — őszi vetés — A búzaföld — Lovak. Pirk János képeinek alakjai akkor is megőrzik hitelességüket. amikor a kiállításláitoiga- tó közönség már csak a néprajzi múzeumokból szerezheti be a régi mezei munkákra és a paraszti életre vonatkozó ismereteit. A „Magvető” minduntalan visszatérő, heroikussá növekedett, monumentális alakja Pirk János festészetének szimbóluma lett, a művész vallomása szerint a sokat hányódott ember „megújuló reménysége, színben pedig káprázat”. Szentendrei városképiéi, figyelő szemű önarcképei szervesen kapcsolódnak korábbi munkáihoz és a nagy művészeti korszakok festői hagyományaihoz. Pirk János munkássága magányos szigetként úgy emelkedik ki a szentendrei művészet termékeny tengeréből, hogy a szeszélyesen változó művészeti áramlatoknak már semmilyen áradata nem leoheti el maradandó életművét került. A kihívást minden üzem igyekszik kivédeni: új, olcsó energiát keresnek. A Pilisi Parkerdőgazdaság visegrádi fűrészüzeme szolgáltatja ezt az új, olcsó energiát: a gyártás hulladékát, a fűrész port. Kár lenne, ha veszendőbe menne. Persze, régen sem ez történt, mert magáncélokra sokan használták. A jól megtömött dobkályha kellemes meleget árasztott. Természetesen a mai energiaszegény vi lágban ilyen hasznos anyag nem mehet kárba. Nem is fog, mert az Energiagazdálkodási Intézet szakemberei már készítik annak a 25 millió forint értékű beruházásnak a terveit, amely 1982-ben valósul majd meg és anyagi terheit közösen vállalja az Állami Pilisi Parkerdőgazdaság, valamint a kórház. A közös beruházás alapján jövőre üzembe lép majd két fűrészpor tüzelésű kazán a Pilisi Parkerdő fűrésztelepén, amely majd ellátja megfelelő mennyiségű hővel mind a Parkerdőt, mind a kórházat. A fűrészüzemtől a kórházhoz majd egykilométer hosszú távhővezeték vezeti az energiát, s így a következő fűtési szezonban a kórháznak már nem kell fűtökről gondoskodnia, s nem lesz szüksége a drága fűtőolajra. Az új fűrészpor tüzelésű két kazánnak persze nemcsak gazdasági, hanem egyéb haszna is lesz: füstmentesen fog működni. Ez pedig környezetvédelmi szempontból is jelentős eredmény. Hét végén Nyíl a strand A Duna apadása nyomán visszahúzódott a víz a Papszigetről. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ott ismét azonnal megindulhat az élet. Először az elöntött területeken takarítani, majd fertőtleníteni kell. Ezt a felelősségteljes munkát végezték el a Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat dolgozói ezen a héten. Eredményes munkájuk nyomán a hét végén már ismét használható lesz a strand, s visszaköltözhetnek a kiürített camping lakói is. Tervaszfalon a kommunális helyzet Együtt a város holnapjáért Szükség van a társadalmi munkára Szentendrén megkülönböztetett feladatot jelent a város jó kommunális helyzetének megteremtése. Parancsolóvá teszi ezt a dinamikus lakásépítés, az új lakótelepek kialakulása, valamint az is, hogy szezonban sok-sok ezer üdülő kiránduló keresi fel a várost. Kell a víz, az elektromos áram, egyszóval az infrastruktúra. De ide tartozik a postai szolgáltatás, a lakóházak karbantartása és a köz- tisztaság helyzete is. Mindezekből már kiderül, hogy Szentendre kommunális ellátottsága szerteágazó, de összetartozó feladattömeg, a városi tanácson kívül számos vállalat is érdekelt benne. Csak magánerőből Éppen ezért a feladattömeggel csak komplex módon, lehet foglalkozni, s augusztus 4-én, a tanácsülésen nemcsak a tanácstagok voltak jelen, hanem az illetékes vállalatok megbízottai is. Miről tárgyaltak? Az ivóvízről, az elektromos áramról, a gázellátásról, a szennyvízelvezetésről és a köztisztaság gondjairól. Az Elektromos Müvek a városban a fogyasztókhoz 130 kilométer hosszú vezetéken juttatja el az áramot. Az V. ötéves terv elektromos beruházási céljait valóra váltották, de nem sikertilt mind ez ideig megoldani a magánerőből beépíthető lakóterületek tervezett elektromos ellátását. A jövőben pedig a legfontosabb az állami beruházásokban, s a magánerős kivitelezésben megvalósuló lakóterületek elektromos energiával való ellátása. Sajnos, a VI. ötéves tervidőszakra a TIGÁZ a városban további gázfejlesztést nem tervezett, ezért a szentendrei vállalatoknak, szövetkezeteknek és intézményeknek közös beruházásban kell majd a gázhálózatot tovább bővíteni. Szűkös anyagiak Szentendre ivóvízellátása jó, mert az V. ötéves tervidőszakban a fejlesztések eredményeként a város vízellátása kiegyensúlyozottá vált. A Dunamenti Regionális Vízmű Vállalatnak a jövőben szűkös anyagi eszközei miatt, segítségre lesz szüksége. Fejleszteni csak a vállalatokkal, együtt lehet. S itt számítanak a hétvégiház-tulajdono- sokra is, hiszen egy-egy utcába csak társulással tudják majd a vízellátást biztosítani. Az egyik legnagyobb gond: — noha az élmúlt tervidőszakban jelentős eredmények születtek — a szennyvíz elvezetése. Érthető, mert a város ivóvízzel ellátott területének csak 25 százaléka rendelkezik szennyvízelvezető csatornával. De a legfőbb problémát mégis a tisztítótelep túlterhelése jelenti. Ezen pedig a jövőben enyhíteni kell. Kin, mi múlik? A köztisztasági feladat is élénk érdeklődést váltott ki a tanácsülésen. Sok szó esett az eredményekről, de még több a hiányosságokról. Az igaz, hogy megszüntették a városhoz közel fekvő szemét- lerakó helyeket, és a város lakóterületének 90 százalékát bevonták az intézményes há- ziszemét-szállításba; de sokan kifogásolták, hogy a szemét- tárolókat nem ürítik ki elég gyakran, s ezért környékükön felgyülemlik a Himlőm. Gyors javulás sajnos nem- várható a közeljövőben, mert a Városgazdálkodási Vállalat nem tud több autót erre a célra beszerezni. S továbbra is nehezíteni fogja a helyzetet az, hogy a nem szilárd útburkolatú utcákba csak igen körülményesen lehet a nehéz gépkocsikkal behajtaná. De a város tisztasága nemcsak a vállalaton múlik, hanem a lakosságon is. Gyakran előfordul, hogy a szeméttárolókba nemcsak háziszemetet hordanak, hanem egyéb hulladékot is, ennek következtében azok hamar megtelnek, s a házi szemetet a lakosság helyhiány miatt mellé teszi. Pedig a város tisztaságára vigyázni közös érdek. A tanácskozás eredményét összefoglalva megállapíthatjuk: a hiányosságok megszüntetésének lehetőségéről esett a legtöbb szó, valamint arról, hogy a kommunális fejlesztési tervek valóra váltásához a jövőben még több társadalmi munkára lesz szükség. Ismerve a szentendreieket, úgy véljük, ebben nem lesz hiány. Újjávarázsolt múlt A szentendrei szabadtéri falumúzeum új épületekkel gyarapodik. A műemlék épületeket a múzeum építőbrigádja állítja helyre, hűen az eredetihez. Képünkön: a múlt század második felében épült lakóház és hozzá tartozó istálló rekonstrukcióját mutatja be. Herold-panzio Hangulata van... Évente 120 ezer darab Kisruhák kötőgépen A pomázi Háziipari Szövetkezet kötőrészlcgében csecsemő- és gyermekruházati cikkeket állítanak elő, évente 120 ezer darabot. Csoda esett a faluban: ká- lencszobás magánpíanzió nyílt, de milyen? Először csak annyit: családi vállalkozás. Másodszor: Herold Marianna, a tulajdonos és üzembentartó, mindössze huszonhárom éves. Harmadszor: édesapja^ Herold Márton, dunabogdányi ácsmester kitűnőre vizsgázott mint tervező, mint belső építész. Az alpesi stílusban fel épült egyemeletes ház fantáziáját, ízlését dicséri. A tulajdonos és üzembentartó, Herold Marianna szakmabeli. Idén, júniusban kapta kézhez diplomáját a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola vendéglátó karán. A kockázatvállalási készség? ... családi hagyomány. Járkálva az új panzióban, bekukkantva az ízlésesen berendezett szobákba, óhatatlanul a rég elfeledett, családias hangulatot idéző kis szállodák jutnak az emberek eszébe. Azok, ahol az utas megpihenhet a zsebéhez méretezett árért. A Herold-panzió reggelit ad majd vendégeinek, télen-nyá- ron hideg-meleg vizet a fürdőszobákban, s ami a legfontosabb: tiszta, kényelmes, ízlésesen berendezett szobát. Kétféle kilátással: a Dunára, vagy a bogdányi hegyoldalra. Nem lenne teljes a kép, ha a tervezőről, aki egyben a kivitelező is, aki két keze munkájával emelte, szépítette ezt a házat, Herold Mártonról nem esne szó. Dunabogdányi születésű, foglalkozása ácsmester. Nem mondta, de nem is kellett, hogy említse, mert a látvány bizonyítja: szereti, érti a szakmáját, s bőségesen élt azzal a lehetőséggel, amit a fa, mint építőanyag nyújthat Az egyik legszebb erkélyes, a Dunára néző szoba már foglalt Lakója Barry Smith és felesége. Persze a szabadság — úgy tűnik — mindenütt kevés, Angliában is, ezért döntöttek úgy, hogy karácsonyra visszajönnek ismét egy pár napra. Miért? Mert ez itt más, mint egy nagy szálloda. A Herold-panziónak hangulata Van. Válaszolt a rendőrség Működnek a lámpák Hornyák Jenő tanácstag szóvá tette, hogy hét végeken a közlekedési lámpák nem működnek, illetve csak sárga villogó jelzést adnak. Véleménye szerint ez balesetveszélyes. A rendőrség tájékoztatta a tanácstagot, hogy a sárga vil- logót nem a rendőrség működteti, hanem műszaki meghibásodás esetén a lámpák automatikusan váltanak át a sárga jelzésre, s mindaddig adják ezt a figyelemfelkeltő jelzést, míg a hibát el nem hárítják. Jelenleg a város átmenő forgalmát irányító ösz- szes közlekedési lámpa jó, azok hibamentesen üzemelnek. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Bozsán Péter Veress Jenő Pirk János Színek káprázata Maradandó életmű
