Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-06 / 183. szám

MQNORI I KSCíri a A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 6., CSÜTÖRTÖK Javult a kapcsolat Három település rendbentartói Gyakran kényszerhelyzetben a munkáltató A járás székhelyén tevé­kenykedő építőipari költség- vetési üzem ma mátr nemcsak Monoron, hanem Pilisen és Sülysápon is vállal építési, karbantartási és egyéb mun­kákat. Elavult gépek Az utóbbi hónapokban je­lentős személyi változások voltak a műszaki és a fizikai állományban egyaránt. Egyre nagyobb gondot okoz az el­avult géppark. Főleg a köz- tisztaság területén dolgozó masinák állapota nem kielé­gítő. Egy úgynevezett félpor­mentes GAZ típusú gépkocsi­juk például már több mint egy éve nem üzemel. A költségvetési üzem tavaly 106,3 százalékra teljesítette éves tervét, s ez 20,3 millió fo­rintos bevételt jelentett. Jelentősen kiszélesedett az építőipari tevékenység, ezen belül a külső megrendelők száma is növekedett. A taná­csi és intézményi megrendelé­sek valamelyest csökkentek. Ez azzal magyarázható, hogy a tanácsok nem rendelkeznek a korábbihoz hasonló pénzesz­közökkel. Tanácsi megrendelésre ta­valy 138 kisebb munkát vál­laltak el. A művelődési intéz­ményeknek 404 ezer forint ér­tékben dolgoztak. Kevesebb panasz Még mindig gondot okoz a járási székhelyen a szemét- szállítás. Tavaly 134 panasz érkezett az üzemhez a lakos­ságtól. Örvendetes, hogy a reklamálók száma erősen csökkent az idei félévben. Am még mindig sokan elégedetle­nek — joggal — e szolgáltatás színvonalával. A közterületek és intézmé­nyek tisztántartásában, is igen sok a probléma. Ennek elsőd­leges oka, hogy a dolgozók közül sokan gyakran vannak betegállomány oan. Nemegyszer többen ittasan jelennes meg munkahelyükön. Sajnos, eme a munkára kevesen jelentkez­nek. A parkfenntartás és kerté­szeti munkákban is a munka­erőhiány okoz gondot. A je­lenlegi létszám szinte meg­oldhatatlan feladat elé állítja ezt a részleget. A létszám nö­velésével, kisgépek beszerzésé­vel kívánnak a jövőben a gondokon enyhíteni. Jobb körülmények A monori-erdei strand fel­újítására az idén 100 ezer fo­rintot fordítottak. Jövőre lejár a fürdő vízjogi engedélye, s ez máris problémát jelent. A monori nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottsága évente többször is beszámol­tatja az üzem vezetőit a mun­káról. Így történt az a közel­múltban is. Elhangzott, hogy javult a kapcsolat a tanács és az üzem között, s ez biztosíté­ka lehet a további eredmé­nyes együttműködésnek. Ugyancsak örvendetes, hogy a dolgozók 94 százaléka tagja a szakszervezetnek. A dolgo­Jegyzet Köz- és magánügyek A monori, Schönmann utcai lakótelep kör­nyéke tiszta, rendezett. Le­hetne másmilyen is, hiszen ilyenkor nyáridőben kint vannak a felnőttek, a gye­rekek az erkélyen, a ház mögötti téren, a lépcsőfel­járóban. Kint, ahol lehet, hiszen a lakásokban meg­szorul a hőség, s egy cseppnyi fuvallatért a sza­badba kívánkozik minden­ki. Hogy a szabadban zöld is legyen, azért a lakók kö­zösen dolgoztak, parkosítot­tak, gyepesítettek az épü­letek előtt. A szürke házban lakók rendszeresen gondozzák is a parkot, nyírják a füvet, gereblyéznek, locsolnak. Maguknak csinálják mind­ezt, ám mostanában akad, ami serénykedésük ellené­re is megkeseríti hétköz­napjaikat. Nehéz ugyanis összeegyeztetniük a köz- meg a magánérdekeket. Van a szürke háznak is, mint a többinek, jó néhány öblös szemetesedénye. Eze­ket a lakók tartják rend­ben, klórozzák, mossák. Mir vei a szeméttároló-helyi­ségben nem fér el mind, ki kell biggyeszteniük a feljáró lépcsősor tetejére azokat, pár lépésnyire a földszinti lakások ajtajától. Kánikula van. Dinnyesze­zon. Elképzelhető, hogy a legnagyobb higiéniával ke­zelt szeméttároló is micso­da bűzt áraszt, s hogy örül­nek a legyek a csemegé­nek. — Jó lenne — mondják a lakók — ha az edénye­ket nem a kapualjban kel­lene tárolnunk, hanem az épület hátsó frontján. Kér­tük is, de nem kaptunk rá engedélyt. Talán, mert a szemeteseknek hetenként háromszor meg kellene ke­rülniük a háztömböt. Igaz, hogy nekünk viszont nap mint nap kerülgetnünk kell a kukákat, s elvisel­nünk a bűzt. Ügy látszik azonban, ez már magán­ügy. A tízhónapos Barbara, aki a földszinti egyes lakás szobájában alszik, nem­igen érti, miért nem nyit­hatják ki az ablakot, fogal­ma sincs a szeméttárolási nehézségekről. Szülei vi­szont azon morfondíroznak, hogyan is mosódhatnak így össze a határok a köz- meg a magánérdek között? Nem teszik az edényeket hátra, az közterület, enge­dély kell rá. Gyepesíthet­nek, mert maguknak csi­nálják, de a közös csapot a gondnok nem engedi ki­nyitni, ha locsolni szeret­nének. Forog a vízóra egy- egy önfeláldozó lakónál, de engedélyt kell kérniük, ha a közterületen bármit léte­síteni kívánnak... E'z ugyan érthető, hiszen micsoda anarchia len­ne, ha minden lakó a saját szakállára létesítgetne ezt- azt a ház körül. Ám ők fe­gyelmezettek. Rendet sze­retnének. Nem túl gyakori magatartás ez a lakótelepe­ken. Kapjanak hát segítsé­get legalább ahhoz, ami nyilvánvalóan közös érdek. K. Zs. zók szociális helyzete is folya­matosan javul az építőipari költségvetési üzemben. Határozatot is hoztak arról, hogy a monori-erdei strand vízjogi engedélyének meghos­szabbítását kérik az illetékes szervektől. G. J. Hagyományőrző mend esek , Öt végigtáncolt esztendő A község magáénak érzi a kört Lehet vitatkozni azon, hogy öt év nagy idő vagy sem. Van, aki hosszúnak tartja, van, akinek gyorsan elszáll az. Ha azonban, ez az öt év a járá­son túl is elismertté vált, 53 fellépést, kétszázötven próbát maga mögött tudó együttesre vonatkozik, úgy mindenkép­pen tiszteletre méltó ez. Or­szágosan is, járásunkban is általánosnak mondható, hogy egy-egy divathullám felkap és elindít egy-egy akciót, amelynek keretében együtte­sek, szakkörök alakulnak, klubok szerveződnek, majd egymás után szűnnek meg. Egy amatőr együttes eseté­ben éppen ezért nagyon nagy szó, ha az alakulásitól öt évet megélnek és olyan sikereket tudhatnak maguk mögött, mint az 1976-ban Mendén alakult Röpülj páva együttes. Egycsapásra elismerés Az egész járás odafigyelt a mendeiek szervezkedésére. Csak Maglódon volt ilyen Liszt lesz a lucernából A szervezés is segített A határból határidőre érkezik Az idén már 500 hektáron termesztenek lucernát a mag- lódi Rákosmezeje Tsz-ben. Be­takarításában és feldolgozásá­ban komoly feladata van a kö­zös gazdaság szárító üzemé­nek. Az éves tervben előírt kétezer tonna lucernaliszt el­készítéséhez, illetve a túltelje­sítéshez a kellő mennyiségű zöldlucerna biztosítottnak lát­szik. A feladatok sikeres végre­hajtása érdekében alapvető feladatnak tekintették a lu­cernaszárító folyamatos üzem­biztonságát. A központi telep­helyen lévő üzemben még az év első felében elvégezték a teljes felújítást és nagykar­bantartást. A tervszerűen elő­készített felújítást túlóra fel- használása nélkül, határidőre, jó minőségben végezték el a karbantartók és a segítők — más ágazatok dolgozói. A munkaidő sajátosan ala­kul a szárítóüzemben. Az üzem két hétig folyamatosan termel hétfőn reggeltől a má­sodik hét szombat délutánig. A három műszak 12 óra szol­gálat, 24 óra szabadidő beosz­tással teljesíti feladatát. A szárítási csúcsidőben jelentke­ző létszámgondot a növényter­mesztési és takarmánytermesz­tési ágazat segítségével, és időszakos átszervezéssel sike­rült pótolniuk. Az előbbi ága­zat például egy hónapig segí­tett a közelmúltban a szárító­üzemnek. Az idei eredmények bizta­tóak, két kaszálás eredménye­ként 1 ezer 360 tonna lucer­nalisztet állítottak elő. így re­mény van arra is hogy a to­vábbi kaszálások után túlszár­nyalják az előirányzott 2 ezer tonnát is. jellegű együttes. Alig alakul­tak meg, alig tettek néhány lépést a repertoár kialakításá­ban, amikor fellépésünket nem kisebb helyen, mint a kőbá­nyai Pataki István Művelődési Házban nagy tetszéssel fogad­ta a közönség. Az alig egyhó­napos, de lelkes és hozzáértő munka meghozta gyülmölcsét, egycsapásra elismertek let­tek az egész járásban, sőt azon túl is. Harmincöt alapitó Miért vállalta az alapító harmincöt tag a nehéz pró­bákkal a föllépésekkel járó utazgatásokat, izgalmakat? Ha megkérdezzük őket, hirtelen talán nem is tudnának vála­szolni, de később kirajzolód­nak válaszukból az együtt éneklés-zenélés nagyszerűsé­ge, közösségformáló hatása. Ez az az erő, amely átsegítet­te az együttest a minden ama­tőr együttes életében meglévő kisebb-nagyobb zökkenőkön, s a nagy személyi változások el­lenére megtartotta egyénisé­gét, sajátos vonását. A lelkes tagokat látva ad­ta támogatását a tanács és a Tápióvölgye Tsz, így most már minden együtt volt Tréfák Istvánná vezetésével a terv­szerű munkához. A minden­napi munka és a tanulás mel­lett helytállni a rendszeres és nehéz próbákon, becsületesen készülni a föllépésekre szép és nehéz feladat volt. A tervsze­rűség, az önzetlen áldozatvál­lalás meghozta gyümölcsét, az öt év folyamán lépésről lépés­re haladt előre szakmailag az együttes. Repertoárjukat az igényes, jó összeállítású nép­dalok, előadásmódjukat a moz­gás — a tánc — zene össz­hangja jellemzi. Mindezek Az üdülési szezonban Már a télre gondolnak Hagyományos karácsonyi kirándulás Még javában tart a nyári üdülési szezon, idősek és fia­talok élvezik annak örömeit. Az utazások szervezői azonban már a télre gondolnak. Az immár' hagyományosnak te­kinthető karácsony előtti bé­csi utat ezúttal is megszerve­zik. • A résztvevők autóbusszal in­dulnak a szomszédos országok fővárosába december 18-án, s a három nap alatt természete­sen megtekintik Bécs neveze­Huszonöt tokos a víz Menekülés a meleg elől Vízi vetélkedőt rendeznek Rekordforgalom van ezekben a forró kánikulai napokban a gyömrői strandon. A víz hőmérséklete a hét közepén már elérte a 25 fokot. Készülnek már az augusztus 20-i alkotmány­napi ünnepségre, amely járási kiemelt rendezvény lesz, s a strandon is lesz j*ő néhány vízi vetélkedő. Barcza Zsolt felvétele tessékelt, egyebek között a schönbrunni kastélyt Az utazásra még várják a jelentkezőket. Érdeklődni, il­letve jelentkezni lehet Végh József szervezőnél, 2200, Mo- nor, Jókai út 57, Erdőtelepítés Szabadalmazásra váré módszer A Monori Állami Gazdaság szakemberei is nagy gondot fordítanak a tulajdonukban levő erdőterületek szakszerű ápolására, valamint az újabb telepítésekre. Csévharasztan, az ottani üzemrészben hét évvel ezelőtt 200 hektáron te­lepítettek nyárfát, úgynevezett mélyfúrásos technológiával. Ügy tűnik, ez a módszer be­vált, s szabadalmazásra is fel­terjesztették az illetékes szer­vekhez. természetesen föltételezik a jó hangú, zenéhez, tánchoz ér­tő tagokat. A kezdeti cél, az együtt- éneklés egy idő után már ke­vés volt, s a sok föllépés szín­padi rutint is teremtett a leg­jobb értelemben véve. Maga- biztosságuK, szakmai színvo­naluk törvényszerűen juttatta őket a csúcsra, a kiváló népi­együttes címhez. Két tagjuk, az előbb említett vezető és Szuhányi Ferenc „A Szocialis­ta Kultúráért” kitüntető cí­met kapta kimagasló munká­jáért. Az ötéves együttes már túl van a kezdeti lépéseken, kel­lő tapasztalatokkal rendelke­zik ahhoz, hogy saját maga megvonja munkája mérlegét, s ezt a közelmúltban egy si­keres összejövetelen meg is tette. Végigtekintve az indu­lástól a mai napig dolgozók listáján, 106 fő nevét látjuk. Voltak, akik elmentek és visz- szajöttek, voltak akik nem tudtak megfelelni a követel­ményeknek. A nagy fluktuáció ellenére az alapító harmincöt tag után most ötvenötén, te­vékenykednek e szép hagyo­mányokat ápoló együttesben. A tagság összetétele foglalko­zás szerint nagyon heterogén, a legkülönbözőbb szellemi és fizikai munkák megtalálhatók a listán. A szakmai fejlődésükben a még több gyakorlást elsődle­gesnek tartják, fokozni kell a tiszta éneklést a nehezebb da­rabokban is, a vezénylésre és a ritmusváltásokra a jövőben jobban kell figyelniük. Ugyancsak lehet következ­tetéseket levonni a jövőt ille­tően az elmúlt föllépésekből is. A tapasztalat az, hogy sok irányú feladatnak, különböző kéréseknek kell megfelelnie a repertoárnak ahhoz, hogy a közönség és a szakmai elisme­rés is együtt legyen. Az öt év folyamán négy versenymű­sort, egy lakodalmast, egy-egy aratós műsort és rádiófellé­pést adtak többek között. A népdalcsokrokat elsősorban helyi és Tápiómenti eredetű dalokból kötötték. Érdekes a kórusok megnevezése is: me­nyecske, idős asszony és a ha­gyományos férfi és vegyes. Az eddigiekből jól látszik, hogy téved az a felületes szemlélő, aki az amatőrséggel a szakér­telem hiányát azonosítja. A mendeiek amatőrök, magas szakmai színvonallal. Taps és siker Miként vélekedik a közön­ség az együttesről? Mindenütt, ahol föllépnek, sikert arattak. Taps és visszatapsolás volt a honoráriumuk a Pataki Műve­lődési Házban, a Budai Park­színpadon, Szentendrén, Kis­körösön és még sok-sok ismert és kevésbé ismert helyen. A huszadik születésnapját ünneplő mendei művelődési ház ötéves éneklő-zenélő-tán- coló együttesének azonban a legnagyobb elismerés az a tény, hogy a község a magáé­nak érzi, s felléptükkor min­dig teljesen benépesíti a nagy­termet. Lukács István Plzenbe érkeztek Több mint a fele hátra van Kétezer kilométer — két keréken Mint megírtuk, július 25- én két járás beli fiatalember, Bartos Pál, a járási termé­szetbarát szövetség kerékpá­ros szakbizottságának vezető­je és Gutay András hosszú útra indult kerékpáron. Mag­lód—Budapest—Prága—Berlin az úticéljuk, több mint 2 ezer kilométert tesznek meg. Akkor ígéretet kaptunk a két fiatalembertől, hogy fo­lyamatosan tájékoztatják la­punkat a túra egyes állomá­sairól. Szerdán megkaptuk az első kis beszámolót Bartos Páltól és Gutay Andrástól, amelyben ez áll: „Tisztelt Szerkesztőség! Ma, a túra 7. napján Plzenbe ér­keztünk. Kedves kisváros, sokat sé­tálgattunk a főtéren, megnéz­tük a városházát és a nagy­templomot, és ittunk a híres plzeni sörből. Mondhatjuk, na­gyon klassz, főleg 800 kilo­méter bringázás után.., Minden rendben van, c2 egészségünkkel és a jóked­vünkkel sincs baj egyelőre. Ma tovább indulunk ... Üd­vözlettel: Bartos Pál, Gutay András.” Mi a messzi távolból is to­vábbi jó utat kívánunk a két kerékpárosnak, s érdeklődve várjuk újabb leveleiket, il­letve élménybeszámolóikat. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom