Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-06 / 183. szám

1981. AUGUSZTUS 6., CSÜTÖRTÖK tíuiri W K/untm Míg folyik a napokból az éltető víz Annyit, ami feltétlenül kell! Szomjas a föld. Hiába kém­leljük az eget, ebben a szo­katlan forróságban még vé­letlenül sem tűnik fel eső­felhő. így aztán a kis- és na­gyobb kertekben hajnalban vagy késő este a slaugok ve­szik át a szerepet, locsolnak az emberek. Már ahol szabad, mert például Érden erre aligha kerülhetne sor. Kriti­kusnak minősítik a helyzetet Pest megye eme településén, míg a többi városban különö­sebb fennakadást a vízellá­tásban nem okoz a kánikula, a hőség. Kannás emberek A nyár évek óta félve várt időszak Érdén. A lakosság a vízhiánytól, a Város vezetői az emberek indulataitól ide­gesen néznek a szárazabb na­pok elé: a település nagy ré­szén csak szállítással jut a háztartásokba víz. Parkváros és Érdliget találkozásánál több mint ezer ember egyál­talán nem, illetve több kilo­méter járásra kap csupán vi­zet. A város vízgondja első­sorban a domborzati adott­ságokból fakad. A települési részek 100—200 méteres szint- különbsége, s a régi szűk át­mérőjű vezeték nem bírja el a megnövekedett nyomást. Igaz, nincs is mit elbírnia, hiszen az átlagfogyasztás 4—5 ezer köbméterének kétszeresét — a PVSCSV tájékoztatása szerint szerdán például 10 ezer 700 köbméter vizet emelték ki a szivattyúk —, használja el a mélyebben fekvő területek lakossága. Ez a mennyiség minden­képpen meghaladja a szüksé­ges fogyasztás mértékét, s el­sősorban a telkek locsolására pazarlódik el. Pedig a locso­lás tilalmát, a vízkorlátozást tanácsrendelet írja elő. De a 3 ezer forintig terjedő pénz­bírság fenyegetés marad csu­pán, mert a tanács dolgozói képtelenek ellenőrizni a ren­delet betartását, s ugyanak­kor a lakosságtól elenyésző számú konkrét bejelentés ér­kezik. A gyorsprogram keretében nemrég elkészült két új víz­tároló csak annyit segít, hogy a legkritikusabb részen, a Parkválrosban legalább reg­gel 1—2 órán át van víz. Nap­közben szállítókocsikkal igye­keznek segíteni a gondokon. Igaz, csak másféllel, az egyik ugyanis Törökbálintra is szál­lít, az egyenként bétköbmé- teres kocsik nem is jutnak tovább a legelső állomásnál; a Bem téren az emberek kan­nákkal, üvegekkel állják el a kocsik útját. Az autók csak a vízhálózat­ba bekötött területre szállíta­nak, így eleve nem hordanak vizet a város M7-esen túleső vidékére. De csak azokon a helyeken kereshetik fel a víz­hálózatba bekötött részeket is, ahol az út járható. A leg­frissebb hír szerint a város vezetése Budapesttől kölcsön szerzett autókkal igyekszik el­látni a legrosszabb helyzetben lévő területeket. De e nehéz helyzetben a legtöbbet az ófalui, a központi, a ligeti la­kosság tehetne, ha csupán a szükséges mértékben fogyasz­taná — embertársaira is gon­dolva! —. a vizet. Bő sugárban A váci városi tanács műsza­ki osztályvezető-helyettesének, Nagy. Mártának tájékoztatása szerint, a váciak viszont nem hiába nyitogatják a csapokat. Zavartalan a város vízellátá­sa, még a lakótelepek legma­gasabb torony házainak tető alatti lakásaiban is bő sugár­ban folyik a csapokból a víz. A forró napokban amúgy is megnövekedett a vízigény, mert a Vác környéki üdülő- terület kerttulajdonosai a ko­ra esti órákban locsolnak. En­nek ellenére még nincs fenn­akadás, ami minden bizony­nyal a Dunamenti Regionális Vízmű új, sződligeti szivaty- tyútelepének Is köszönhető. Egyetlen bejelentés, reklamá­ció .sem érkezett a műszaki osztályra, de talán mégis helyénvaló a figyelmeztetés: ahhoz, hogy a jelenlegi hely­zet ne romoljon, szükség van a lakosság segítségére is, le­hetőség szerint ne pocsékol­ják a ma még korlátlanul rendelkezésre álló vizet, ne felejtsék nyitva a csapokat. Nem kell korlátozni Százhalombatta lakói sem panaszkodhatnak a vízellátás­ra. A városi tanács műszaki osztályától kapott 'tájékozta­tás szerint a város régi és modern lakónegyedeiben egy­aránt bőven van víz. Még a többemeletes lakóházakban is rendesen folyik a csapok­ból éltető víz. Egyelőre náluk a vízkorlátozás elrendelésére nincs szükség. Csupán hétvégeken? Szentendrén a városi.tanács műszaki osztályán Lőcsey Ka­talintól megtudtuk: mind az üdülőkörzet, mind a lakóte­lep vízellátása jó. Vízkorláto­zásra csupán a hétvégéken van szükség, amikor megsok­szorozódik a forgalom a/Du­na mianti városban. Most. a nyári időszakban, szombaton és vasárnap tilos a kiskertek locsolása. Dunakeszin ezzel szemben a város egész területére min­dennap érvényes a locsolást tilalom. Csaszko György, a Víz- és Csatornamű Vállalat Pest megyei üzemmérnöksége vezetőjének tájékoztatása sze­rint, naponta 8 ezer 900 köb­méter vizet termelnek ki, míg a Dunamenti Regionális Víz­gazdálkodó Vállalattól na­ponta 300 köbmétert vesznek át. Ha a mostani fülledt idő­járást nem követi csapadék, hét végére újabb vízellátási zavarral kell számolniuk. Eb­ben az esetben Dunakeszi víz­ellátását csak szakaszosan tudják megoldani. »I. — E. — T. Mit takar az ellenőrzés? Országos adatok jelzik, hogy a mezőgazdaságban — ideért­ve az állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket — az erdészetekben és a vízügynél 82 ezernél több szervezett dolgozót számlálnak. Ha az adatok mögé nézünk, kiderül, hogy a 82 ezer szakszervezeti tagból 32 ezernél több a Pest megyei. Ide köti őket munka­helyük, hivatásuk. Vitathatatlan, nincs is ab­ban túlzott lokálpatriotizmus, ha azt mondjuk, a Mezőgaz­dasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetén be­lül. meghatározó szerep jut Pest megyében levő alapszer­vezeteknek. Ebből kiindulva kerül majd a MEDOSZ köz­ponti vezetősége elé az az írá­sos elemzés, amely a Pest me­gyei alapszervezetek ellenőr­zése során szerzett tapasztala­tokat összegezi. Mit takar a felmérés, mi szolgál okulásra — ezt vitatta meg a MEDOSZ Pest megyei Bizottsága tegnap délelőtti ülésén, melynek a Sasad Tsz budaörsi tanácster­me adott otthont. A megyebi­zottság munkájában részt vett Varga György, a MEDOSZ központi vezetőségének titká­ra, valamint a járási patroná- lók is. A termelőszövetkezeti alap­szervezet megalakításával; Pest megyében 1975—78 kö­Törődés az öregekkel Al’.ami juttatások, társadalmi összefogás A lakosság életkörülmé­nyeinek javítása érdekében a VI. ötéves tervben fontos he­lyet foglal el az egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése. Ennek keretében fokozottan kell gondoskodni az idős ko- rúakról. A sokirányú állami segítést kiegészíti a társadalmi összefogás is. Hazánkban a megélhetést biztosító vagyonnal, jövede­lemmel és eltartásra kötelez­hető hozzátartozókkal nem rendelkező idős korú, munka­képtelen állampolgárok az ál­lami szociális ellátás kereté­ben rendszeresen pénzbeli tá­mogatásban részesülnek. E se­gély felső határa azonos az özvegyi nyugdíj alsó határá­val. 1 Az egyedülálló és segít­séget igénylő, de mozgásképes idős emberek — szintén in­gyenesen vagy csekély térítés mellett — igénybe vehetik az öregek napközi otthona szol­gáltatásait. Tavaly 835 ilyen otthon működött az országban, szolgáltatásait 21 ezer idős ember élvezte. Az egészség- ügyi kormányzat 1980—1985- ben 300 új napközi otthon lé­tesítésével számol, így további 6 ezer idős emberről gondos­kodhatnak. Az egyedül élő, mozgásban korlátozott, esetleg ágyhoz kötött idős emberek házi szo­ciális gondozásban részesíthe­tők. Ennek lényege, hogy a szükséges segítséget — pél­dául a háztartásban — saját otthonukban kapják meg. 1980-ban 35 ezer idős ember házi szociális gondozását ol­dotta meg az egészségügyi kormányzat.' A VI. ötéves tervidőszakban tovább fejlő­dik a hálózat, az eddigieken túl 15 ezer idős embert von­nak be a rendszeres gondozás­ba. zött az alapszervezetek szá­ma 74-ről 176-ra gyarapodott Jelenleg 145 alapszervezet dolgozik, ,a szakszervezeti taglétszám fokozatosan nő. Munkájukat a 15 tagú me­gyei bizottság mellett 250 tár­sadalmi aktíva segíti. Az ak­tívák célirányos, szervezett tevékenysége valamennyi alapszervezet folyamatos el­lenőrzését biztosítja. Meg­szervezték a már említett alapszervezeti patronáló háló­zatot. Ez gyakorlatilag azit je­lenti, hogy több éves tapasz­talattal bíró társadalmi aktí­vák patronálják az alapszar- vezetek mindegyikét. Az elmúlt időszakban » program- és munkatervek, a kollektív szerződések felül­vizsgálata bizonyítottá; hogy a megyei bizottság mellett működő hat állandó bizottság, két szakcsoport tevékenységén túl az ideiglenes munkabi­zottságokra is szükség van. Példa erre, hogy a kollektív szerződések felülvizsgálatakor a bizottságok csaknem 800 módosítási javaslatot tettek. Túl az ellenőrzéseken, a pártszervezetekkel is jó mun­kakapcsolatot alakítottak ki. Ez magával hozta, hogy az alapszej-vezetek kádermunká­ja, a gazdasági és szakszerve­zeti vezetők, valamint testü­letek együttműködése jelentő­sen javult. Különösen érzé­kelhető ez a ráckevei Arany­kalász, a fóti Béke, az Óbuda és a Szilasmente tsz alapszer­vezeteinél. E jó munkakap­csolat azonban még nem min­denütt jellemző. Az ócsai Vö­rös Október Tsz-ben vajmi kevés szerep jut a szakszer­vezetnek, a helyi munkaver- seny-mozgalom szervezésében, értékelésében, ahogy erre a vitában is utaltak. Nem érték be az eddigi eredmények összegezésével, a további feladatok közül is jó néhányat megjelöltek. Így például az eddiginél jobb ká­derutánpótlással és -képzéssel szeretnék az ellenőrző, segítő tevékenységet tovább javíta­ni. E cél érdekében az utób­bi hat évben 869 tisztségvise­lő tanult az SZMT tovább­képző tanfolyamain, míg 24- en a SZOT- vagy a pártiskolát végezték el. A megyei bizott­ság alapvető célként jelölte meg a szakszervezeti bizott­ságok és a tagság közötti információs kapcsolat további javítását is. V. E. Nem hűsölni járnak Hűtőkamrákban, pincék mélyén A kinti hőség ellenére felöltözve válogatják a szalagnál a gyümölcsöt. Itt bizony elkél a meleg holmi! A fémesen csillogó higanyszál napok /óta meghaladja a harminc fokot Ka­posvárott árnyékban közel negyvenet mértek. így nem csoda, ha sokan azt ál­lítják, egy kis hűsért, friss levegőért még egy hűtőbe is bebújnának. Persze, van­nak, akiknek, ebben a rekkenő hőségben sem, furcsa a dértől csillogó haj, s az el­gémberedett kéz. ők azok, aüdk nyáron és télen egyaránt hidegben dolgoznak. A Dunakeszi Hűtőház mélyhűtő részéből ki­csapódó fehér pára csak a kint levőket vigasztalja. Azt már nem, akinek na­ponta számtalan fordulót kell megtenni a targoncán, hogy bekerüljön az exportra szánt bőrös sertés és a kartonos karaj a vagonokba. ’ — Legjobb a tél! — sóhajt fel Péter László targoncás — akikor mégis könnyebb a benti hideget elviselni. Most, eb­ben a forróságiban gyakran hatvan fok hőmérsékletingado­zásnak vagyunk kitéve. Az idő rövid, hogy minden alka­lommal átöltözzünk. Így kint a gutaütés kerülget, bent pe­dig didergünk. — Szokás kérdése az egész — vallja a szalag melletti kontrolimérlegnól Gulyás Jó- zsefné. Ö Vácrátótról jár nya­ranta a hűtőházba dolgozni. — Napi 21 ezer cukrozott xnálnásdoboz mérlegelésére * ügyelek. Szinte eszembe se jut, hogy hideg van-e vagy meleg. Erős emberek Gál Ágostonná társaival együtt a málnát válogatja a szalagnál, öltözetük a hőmérsékletnek megfelelő. A fagyos málna nem használ az Ízületeknek, s a helyzetet semmivel sem, könnyíti a hideg betonpadló. S milyen csalóka az ember ér­zékszerve, a 15—20 fokos hő­mérsékletet is kevesebbnek ér­zi néhány perc alatt. Hama­rosan már a vesetájon is kel­lemetlen az előbb még oly hőn áhított hús levegő nyo­mása. Minderről talán a legtöbbet a vagonokba rakodók tudná­nak mondani. Beke Béla és Szőke László egy vagonba ötszáz fél sertést akaszt fel, hogy útjára indulhasson, az export. — Kint a meleg, bent a hideg lesz órák múltán elvi­selhetetlen — vallják szinte egyszerre, ami,kor arról fagga­tom őket, hogyan tudják fel­adatukat maradéktalanul tel­jesíteni ebben az embert pró­báló időben. künk ilyenkor létkérdés • — magyarázza Győri Sándorné, a feldolgozók csoportvezetője. — S asszonyaink vállalták, hogy nyújtott műszakban is ed végzik a teendőket. Ha kel­lemes is itt a hőmérséklet, hi­szen húsz fok körülötti, még­is megfeszített munkában te­lik a nap. — De eredményét ml Is él­vezzük — veszi ált a szót Ba­li Istvánná, aki Kovács Jó- zsefnéval együtt már több nyarat töltött itt el miunká­ban. — A borítékba is több kerül. S hogy az otthoni munkát még mellette ho­gyan győzzük? — kérdez visz- sza. — Vértesacsáról hajnali ötkor indulunk útnak, s es­te fél hét, mikorra isrpét hazakerülünk. Ami még ott­hon akad a ház körül, arra a rövid idő alatt kell sort ke­ríteni. Nagy páratartalom Míg beszélgetünk, ismét emelkedik a hőmérséklet. S hideg italokra, hűs levegőre vágyunk. Úgy mondják, a bor például pincéhidegen a legjobb. Igaz is! Vajon a pincékben most hogyan véle­kednek. akik az izzasztó me­legítői nem szenvednek. A Pest megyei Pincegazda­ság igazgatója erre is választ tud’ adni. Farkas Gábor négy évet dolgozott a pince mé­lyén, tapasztalata is van bő­ven: — Annyit még életemben nem fáztam, mint altkor, A hideget nehezen szokja meg az ember, s ha feljön a hús­ból, csakúgy mellbevágja a meleg. — Már nyolc éve dolgozom itt, de az ilyen rendkívüli időben a gyomrom készül ki legjobban — magyarázza a boltívek alatt V ojtonovszki Károly. — Már azt is ne­héz nyolcórai lentiét után megszokni, hogy kimegyünk a ragyogó napra. Csak hu­nyorogni tudunk, mivel a kellemes félhomály után nem látunk rendesen, de a hőinga­dozás mégis rosszabb. Kiss Gusztávné már tizen­egyedik éve borász. Az ő munkája is benne van abban az összesítőben, amit Berecz Attila művezető ír; egy évben 210 ezer hektoliter bort és 80 hektoliter vermutot palackoz­nak.­— Még a huszonöt fok megjárja — mondják. — Da a nyolcvanszázalékos páratar­talom bizony megviseli a tü­dőt, az ízületet és a vesét is. Itt is csak az marad, aki szív­vel-lélekkel csinálja. Szalai Mária — Valóban, a nagy hőinga­dozás az, ami legjobban meg­viseli ilyenkor a szervezetet — mondja Kubinyi József fő­raktáros is, akinek mindenhol Az áru szállításra vár a peronon. Most már a targoncásokon a sor ott kel! lenni, ha a szükség úgy diktálja. líjitbh rekord Valamivel könnyebb a hely­zetük a Budafruct budaörsi hűtőházában dolgozó asszo­nyoknak. Most éppen az őszi­barack fut a szalagon. S mi­vel a meleg valóban gyü- mölcsérlelő, így a beérkező mennyiség meghaladja az át­lagot Éppen kedden egy újabb rekordot állítottak fel, csaknem 800 mázsa ősziba­rackot dolgoztak fel ezen a napon, míg az átlag 5—600 mázsa. — A minőség megőrzése, a feldolgozás , gyorsasága ne­Bent a hideg, kint a meleg nehezíti a rakodók munkáját Halmágyi Péter felvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom