Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-06 / 183. szám

TEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM Ára 1,40 forint 1981, AUGUSZTUS 6., CSÜTÖRTÖK Öntözési bemutató az albertirsai Micsurin Tsz ben Forintot hoznak a cseppek Magasabb hozamok révén megtérül a költség Hirosima A harminchat év előtti ** borzalmas nap előtt nem sokat jelentett a kül­földi számára e japán vá­ros neve. Ugyanúgy csen­gett fülében, mint Kyoto, Yokohama, s gyakran üsz- sze is keverte őket egy­mással De amióta a rette­netes augusztus 6-i nap bekövetkezett, világszerte számon tartják Hirosima nevét, s nem tévesztik ösz- sze más városokéval. Hi­rosima jelkép lett több szempontból is. Mindenek­előtt az értelmetlen tö­megpusztítás szörnyűséges mememtója. Hiszen akkor, amikor harminchat éve Truman amerikai elnök kiadta a parancsot az atombomba kioldására _ a város felett, vagyis arra, hogy az emberiség törté­netében legpusztítóbb fegy­vert bevessék, Japán már a kapituláció küszöbén volt. A Szovjetunió már hadat üzent a fasiszta ha­talomnak, amely az euró­pai barna métely megsem­misítése után is egy ideig megpróbált még kitartani. S ez olyan döntő fordulat volt a távol-keleti háború történetében, hogy a japán hadvezetés jól tudta, csu­pán napjai lehetnek hátra vereségének beismerésében. Ilyen körülmények kö­zött az atombomba ledobá- sa Hirosimára — mint az azóta megjelent több száz könwben megírták —nem a háború megrövidítését, a szövetséges katonák életé­nek megmentését szolgál­ta, hanem a megfélemlí­tését. Az akikori washing­toni vezetés, amely az „ab­szolút tömegpusztító fegy­ver” kizárólagos birtokosa volt, már a „jövőre gon­dolt”. Meg akarta felem­líteni a haladó erőket, mozgalmakat, a szocializ­mus előretörőben levő áramlatait Ezért nem kí­mélte az egyszerű japánok tíz- meg tízezreinek éle­tét. A szenzációhajhász ame­rikai sajtó annakide­jén terjedelmes riportok­ban számolt be a pusztítás szörnyűségeiről. Megírta; hogy a robbanás centrumá­ban az ott tartózkodó em­berekből csupán ■ árnyékok voltak láthatók a csodával határos körülmények kö­zepette, megmaradt falakon, írtak arról is, hogy a rob­banás folytán felszabadult radioaktív sugárzás követ­keztében mily rettenetes égési sebek keletkeznek több nappal, héttel, hó­nappal, sőt, évvel azután is, hogy a bomba robbant, nem is beszélve a geneti­kai károsodásról. A megfélemlítés hadjára­ta azonban hamarosan visz- szájára fordult, mert alig négy esztendővel a hirosi- mai robbanás után, a Szov­jetunió bejelenthette a világnak: megtört az atom­bomba amerikai monopó­liuma, s a szocialista vi­lágrendszer nagyhatalma is rendelkezik e tömegpusztí­tó fegyverrel. S ettől kezd­ve a két világhatalom fej­fej mellett haladt a leg­pusztítóbb fegyverrendsze­rek kifejlesztésében, s a világpolitikai realitások a hatvanas évek végén és a hetvenes esztendők elején meggyőzték az Egyesült Államok akkori vezetését, hogy egy eljövendő atom­háborúban nem lesznek győztesek, vagyis nincs más kiút számukra, mint a nukleáris robbanófejek­kel felszerelt interkonti­nentális rakéták számának csökkentésében való meg­egyezés. Így jött létre a SALT—I. szerződés, s kö­tötték meg a hadászati tá­madófegyverek korlátozá­sát előíró második megál­lapodást is, amelyet azon­ban az amerikai szenátus nem cikkelyezett be köte­lező érvényű nemzetközi szerződésként S eljutottunk sajnos oda, hogy harminchat esz­tendővel a birosimai tra­gédia után, amikor még mindig hálnak mag olya­nok, aikik 1945. augusztus 6-án radioaktív sugárzás miátt évtizedeken át szen­vedtek rettenetes kórban, az amerikai propaganda a legmélyebb hallgatásba bur­kolódzik ezekről. Washing­tonnak persze ma mások az érdekei, mint akkor, amidőn az atombomba mo­nopóliumát birtokolta. Ak­kor a megfélemlítés eszkö­zeivel élt, hiszen saját la­kosságát „védettnek” hi­hette egy ilyen háború borzalmaitól. Most viszont azt kívánja elfogadtatni az Egyesült Államok és Nyu- gat-Európa közvéleményé­vel, hogy ,,lehetséges kor­látozott” atomháborút is folytatni, amelyben a Nyugat veszteségei mini­málisra csökkenthetők... A R eag&n -kormán y zat nemzetbiztonsági szakértői­nek hada ezt próbálja most belesúlykolnd a NA- TO-országok lakosságának tudatába. Persze, ez a félrevezető hadjárat nemi valami újkeletű dolog, ha­nem már a Carter-kor- mányzat végnapjaiban is észrevehető volt. Brzezins- ki, volt nemzetbiztonsági főtanácsadó azzal igyeke­zett például „megbará-tkoz- tatni” a közvéleményt egy nukleáris háborúval, hogy egy „rugalmas csapásvál­tás” esetén „csupán” a világ lakosságának tíz szá­zaléka pusztulna el... Vagyis, az Egyesült Álla­moknak „mindössze húsz- harmincmillió halottal” kellene számolnia, s ez „elfogadható ár” egy hábo­rúban ... /A iyan embertelen • „ér- ^ velés” ez, amelyet egyszerűen nem lehet mi­nősíteni. Az amerikai had­ügyminisztérium „terep­asztalain”, ahól a táborno­kok egy-egy ilyen „korlá­tozott nukleáris” háborút lejátszanak, másfajta ter­vezetek is szóba kerüljek. Ezek egyike éppen most pattant ki, a hirosdmai év­forduló előestéjén és egy olasz hetilap- szellőztette. Esizerint az amerikai fegy­veres erők feljogosították önmagukat, hogy Olaszor­szág öt tartományát meg­szállják és onnan kiindul­va „korlátozott atomhábo­rút” folytassanak szocia­lista országbeli célpontok ellen, anélkül, hogy enge­délyt kémének a római kormányzattól... Mindez feltárja a wa­shingtoni tervek veszélyeit, s azt, hogy Hirosima év­fordulója mennyire nem puszta történelem, hanem üzenete a mához is szól. Ez így hangzik: meg kell akadályozni, hogy Földün­kön még egyszer atom­fegyvert vessenek be, s emberek millióit, akár „tíz százalékot”, akár többet pusztítsanak el. Szerencsé­re a NATO és a Varsói Szerződés közötti katonai erőegyensúly elriasztói a® hat jelenleg a hidegháború apostolaira. A szocialista közösség törekvése tehát ennek fenntartására egybe­esik az egész emberiség ér­dekeivel. Arkus István Ma: 3. oldal: Annyit, ami feltétlenül kell! Hűtőkamrákban, pincék mélyén 1. oldal: Birtokba veszik a valóságot 6. oldal: Magyarország- Jugoszlávia döntő Lottósorsolás 7. oldal: Postabontás 8. oldal: Vihar után Szabolcsban Ki felel az őzgalibáért? Aligha találhatott volna kedvezőbb időpontot, s jobb helyszínt az a tizenhárom rendező — köztük a MÉM, az OVH, az Agrober, a MÉM Műszaki Intézete, a Pernü solymári gyára — az orszá­gos kertészeti és öntözési be­mutató lebonyolítására, mint a perzselő kánikula és az albertirsai Micsurin Tsz. Az öntözés, úgy tűnik, las­san már egy évtizede mező- gazdaságunk legtöbb főfájást okozó területe. Sokszor el­hangzott már, a gazdaságok jó részében még ma sem te­kintik termelési tényezőnek az öntözést. Nagyüzemi mé­retekben elsősorban a gazda­ságossági szempontok miatt szorul igaztalanul háttérbe az öntözés. Ezekről a gondokról, valós és látszólagos ellentmondások­ról szólt a bemutató résztve­vőinek Zsitvay Attila, a MÉM főosztályvezető-helyettese. Ki­fejtette, hogy olykor a szem­léleti korlátoknak is köszön­hető. hogy hazánkban a szán­tóföldeknek csupán egyhar- madát, a szőlőknek, gyümöl­csösöknek 5—6 százalékát ön­tözik rendszeresen. Kár lenne vitatni, hogy jelen körülmé­nyek között a gazdaságok egy részének nem kifizetődő az öntözés. Nem lehet figyelmen kívül hagyni viszont azt, hogy technológiai kérdés is, meg­A megye munkaerőhelyzetéről Körültekintő, pontos tervezés Bár a vállalatok munkaerő­szükségletének meghatározása még mindig nem eléggé meg­alapozott — olvashatjuk a Pest megyei Tanács munkaügyi osz­tályának első féléves jelenté­sében —, a VI. ötéves terv idején már a realitásokhoz közelítés a jellemző. A meghatározás bizonyta­lansága a gyors profilváltások­nak, a gyakori belső átszerve­zéseknek tudható be. Megnőtt mind a népgazdasági ágak, mind a vállalatok közötti mo­bilitás — s ez egészséges je­lenség. A munkaerőkereslet me­gyénkben 15—16 százalékkal csökkent. Ez részben előnyös, mert a keresletet mindig is nehéz volt kielégíteni. Erre példa, hogy az — előző félévi 14 ezerről 11 ezerre csökkent — üres munkahelyekre az idén mindössze 2200 jelentke­ző akadt. Hátrányos viszont a kereslet csökkenése a nők szempontjából; különösen Érd és Cegléd városokban kedvezőtlen a nők munkába állási aránya, de általában is szűkültek az elhelyezkedési lehetőségek. Pedig a munká­ra jelentkezők közül a nők aránya csak három, a férfia­ké viszont negyvenöt száza­lékkal csökkent. S ezzel azt is elmondtuk, hogy — a kereslet mellett — a jelentkezők szá­ma is kisebb. A második fél­évben ez a gond feltehetően súlyosbodik, ezért a megyei tanács felülvizsgálja a vidéki ipartelepítések kérdését és fő­ként a női munkaerőt igénylő egységek létrehozását támo­gatja. Az új munkaerő-közvetítési rendelkezések nyomán csök­kent a közvetítő szervek for­galma. A helyi szabályozást érintő tanácsi rendelkezést most dolgozzák ki. Ebben egyebek között — lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy a csökkent munkaképes­ségű dolgozók foglalkoztatásá­ra alkalmas helyekre — Je­lentkezők híján — nem csök­kent munkaképességű dolgo­zókat is felvehessenek. Fontos feladat az átszerve­zések miatt felszabaduló dol­gozók központi képzésének vagy átképzésének megszerve­zése. Üj módszerként említhe­tő^ hogy a munkaközvetítőknél jelentkezők ezentúl — egy papírral — több vállalatot is megjárhatnak; az eddigi gya­korlattal szemben nem kell minden egyes vállalat után új papírért visszamenni. A tanácsi munkaügyi osztá­lyon dr. Héja Júlia elmondta még, hogy a kereslet csökke­nésének két — egymásnak el­lentmondó — oka lehet. Egyes vállalatok valóban jobban mé­rik fel a pillanatnyi helyzetet, mások viszont be sem jelentik a felszabaduló munkahelyeket (holott erre jogszabály is köte­lez). összességében tehát — Ide nem hűsölni járnak ‘ h* s' Mir a huszonegyedik századot Idézi a napelemekkel működd — következésképp rendkívül energiatakarékos — öntözőberendezés Bozsán Péter felvitele * amely 1963 óta zajlik a szö­vetkezetben. A rendkívül sok­oldalúan hasznosítható, alkal­mazható csepegtető öntözéssel 1100 hektár területet öntöz­nek az albertirsaiak — vall­ják, gazdaságosan, haszonnal. A szerdai országos bemu­tató legfőbb célja is az volt, hogy ezekkel az új eljárások­kal és a még újabb technoló­giákkal megismertessék az érdekelteket. Az almáskertben a Budapesti Műszaki Egye­tem kollektívája által kidol­gozott új módszerekkel talál­kozhattunk. A vízsugaras cse­pegtető berendezéshez a Pe- mü solymári gyára készítet­te el a szükséges csöveket, idomokat, a kivitelezést a gyöngyösi Agromechanikal Ipari Szövetkezet bonyolította. A rendszer előnye, hogy kisebb nyomású, kevésbé tisz­ta vizet, nagyobb hatékony­sággal juttathatnak ki a nö­vényekre. A távolabbi táblá­kon már a XXI. századot idézte a napfény energiájá­val működtetett öntözőberen­dezés. G. M. kapja-e idejében a fejlődés­hez szükséges vízmennyiséget a növény, s ezáltal a ma­gasabb hozamok, a több ter­més révén jó része megtérül az öntözés költségeinek. A legkifizetődőbb módsze­rek kitalálásában az élen jár nemcsak a megyében, hanem országosan is az- albertir­sai Micsurin Tsz. Román Mi­hály, a gazdaság kertészeti igazgatója azt az átfogó ön­tözésfejlesztési programot elemezte a szakemberek előtt, éppen a mobilitás miatt — az eddigieknél jobb előkészítés­re, megfontolt, pontos terve­zésre és nem utolsó sorban a központi szervek folyamatos tájékoztatására van szükség. K. T. A Kék íjász gyújtogató akdói? Tűzvész Athén elővárosaiban Rendkívüli állapotot hirdettek Rendkívüli állapotot hirdet­tek ki kedden az Athén kör­nyéki erdőtűz miatt. A görög főváros öt elegáns zöldövezeti lakónegyedében pusztító er­dő- és bozóttűzben sok ház leégett, a tűzoltók nehezen birkóznak meg a lángokkal. A lakosság menekül. A tűznek három halálos áldozata van, köztük egy nyu­gatnémet turista a görög fővá­ros egyik kempingjében vesz­tette életét. A tűzoltók közül öten súlyos, többen pedig könnyebb égési sérüléseket szenvedtek. Az athéni, a pi­reuszi és a környező települé­sek valamennyi tűzoltóját a helyszínre vezényelték. A tűzvész Athén északi elő­városaiban, EkalibanPontjá­ban, Kasztriban, Kifissziában és Melisszában pusztít. Egyes források szerint károkat szen­vedett Konsztantin Karaman- lisz elnök és Evangelosz Ave- roff miniszterelnök-helyettes rezidenciája is. Az áram­szolgáltatás és a telefonvona­lak több helyen megszakad­tak, két kórházat és két szál­lodát jti kellett üríteni. A ká­rokat egyelőre nem lehet fel­becsülni. A görög kormány kedden rendkívüli ülést tartott, s ezen hirdették ki a rendkívüli ál­lapotot Attika tartomány te­rületére (ennek része Athén). Georgiosz Rallisz kormányfő televíziós beszédet tartott, amelyben nyugalomra szólí­totta fel a város lakosságát és segítségét kérte a lángok megfékezéséhez. Tűzvész pusztít a főváros­tól távol eső nyolc községben is. A rendőrség szerint a tűz­vészt a rendkívüli kánikula, az erős szél és a hanyagság okozta, de nem zárható ki, hogy gyújtogatásról van szó. Egy eddig ismeretlen szerve­zet, a Kék Íjász, több lapot értesített arról, hogy tagjai követték el a gyújtogatást. Egyúttal azt követelte, hogy a hatóságok bocsássák szabadon az egykori katonai junta be­börtönzött tagjait, ellenkező esetben folytatják a gyújtoga­tást. Az eddig ismeretlen „Kék íjász” szervezet nyomára még nem bukkantak a hatóságok, de köröznek két motorkerék­páros fiatalembert,, akiket ál­lítólag láttak, amint benzines palackokat dobáltak az Athén környéki zöldövezetekben. KÖZ ELET A rekkenő hőségben másra sem tudunk gondolni, csak arra, milyen jó lehet azoknak, akik valami kellemes, hűvös helyen dolgoznak. Munkatársaink megkérdezték tegnap: tényleg olyan jó? Erről szól riportunk a harmadik oldalon. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke táviratban üdvözölte Mohammad Ali Radzshit az Iráni Iszlám Köztársaság el­nökévé történt megválasztá­sa alkalmából. Cső Ke Von-nal, a KB gaz­dasági osztályának alosztály- vezetőjével az élen július 27.— augusztus 5. között látogatást tett hazánkban, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának meghí­vására a Koreai Munkapárt pártmunkásküldöttsége. A küldöttség tanulmányozta a távközlés- és a hiradás- technikaipar pártszervezeti munkájának tapasztalatait. A delegációval megbeszélést foly­tatott Szikszay Béla, az MSZMP KB gazdaságpoliti­kai osztályának helyettes ve­zetője. «I A

Next

/
Oldalképek
Tartalom