Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-05 / 182. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA ........... 1 ............. ...... ........................................................ „ ' ■ ■ VI II. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM " ^ 1981. AUGUSZTUS 5., SZERDA Önigazgatás, magasabb fokon A gazdasági és politikai munka haszna Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok A községfejfesztés eredményei Mindenki előtt közismert, hogy az utóbbi években be­vezetett takarékossági intézke­dések, a gazdasági életet sza­bályozó rendelkezések ész­szerűbb, okosabb módszerek alkalmazását, a tartalékok fel­tárását követelik meg a gaz­dasági egységek irányítóitól és dolgozóitól. Csak ott marad­hatott meg a fejlesztés üteme, ott neon lassult a beruházási tempó, ahol a vezetők megke­resték a tartalékok feltárásá­nak és alkalmazásának törvé­nyes kereteit Három javaslat A túrái Galgavidéke Afész iga*ga wsaga az eimutt év vé­gen narom javaslattal ailt a szövetkezet tagsága ele, s kérte, hogy először a jegyzett szövetkezeti részvényért után járó kamatról monojának le. A szövetkezeti tagság a javas­lattal egyetértett. ZsámuOKon, Bagón, Turan, DányDan és Vámon — ahol 1980-txan je­lentősebb beruházás volt — azt is kérték a tagságitól, s ez volt a második javaslat, hogy a vásárlási visszatérítésként járó kisebb-nagyobb összege­ket is hagyják a szövetkezet központi pénztárában. A javaslatból határozat lett. A két önkéntes hozzájárulás­sal 8ö2 ezer forinttal emelte a szövetkezet tagsága a fej­lesztési alapot. Az anyagilag hasznos kezdeményezéseKXÓl Vrégeli Mikiósné szövetkezet­politikai előadó tájékoztatott, aid azt is elmondotta, hogy a kezdeményezés gazdasági hasz­na mellett az akciónak jelen­tős politikai hatása is volt. — Aki ad — mondotta —, az tudni akarja, mire költik a forintjait, vagyis részt kiér az ellenőrzésből, igényli a be­leszólás jogát, ezzel együtt nő a gazdatudata is. Így for­málódik, erősödik a szövet­kezeti demokrácia, hogy végül eljussunk a szövetkezeti ön­igazgatásnak egy magasabb fokára. Kákái Zoltán igazgatási osz­tályvezető vállalja a harma­dik kezdeményezés ismerteté­sét. — Célrészjegy jegyzésére kértük tagságunkat, ugyanis szövetkezetünk vezetősége a beruházási feladatok sikeres megvalósítását, az ezekhez szükséges anyagi alapok elő­teremtését csak a tagok se­gítségével látta megvalósítha­tónak. — Az 1980 őszén tartott részközgyűléseken ismertettük fejlesztési terveinket, s akkor azt is elmondtuk, hogy elkép­zeléseink megvalósításához a szövetkezet tagjaitól 3 millió forint célrészjegy lejegyzését kérjük. Őszintén szóltunk gondjainkról a tagjainkhoz, szocialista brigádjainkhoz, megbeszéltük a feladatokat az ügyvezetőségekkel, a helyi in­tézőbizottságokkal. — Elmondtuk például, hogy a váckisújfalui italbolt átala­kításának, a dányi melegkony­hás bisztró építésiének vagy a zsámboki büfé korszerűsíté­sének, a különböző kiskeres­kedelmi egységek felújításá­nak alapfeltétele, hogy szövet­kezeti tagságunk a feladat megvalósítását célrészjegyek jegyzésével segítse. — Kezdetben érezhető bizal­matlansággal találkoztunk, ezért szükség volt arra, hogy sok szövetkezeti taggal sze­mélyesen beszélgessünk. Leg­főbb érvünk szövetkezetünk történetének ismertetése volt. Ki tagadhatná, milyen hosszú utat tettek meg a falusi szö­vetkezetek a megalakulásuktól napjainkig. Hol van már a bűzös petróleirmtároló raktá­rak dohos sivársága, a kocsi­kenőcs fojtogató bűze, hol a szatócsból tok szegényes áruvá­lasztéka? — A célrészjegy jegyzésé­nek egy évre hirdetett verse­nye most tart a félidőnél — szól közbe Drégeliné — és a félév számai biztatóak. Tag­jaink június 30-ig egymillió négyszázezer forint célrészje­gyet jegyeztek, s ezzel az ősz- szeggel fejlesztési alapunk 2 millió 260 ezer forinttal nőtt Hogy milyen tagjainknak a szövetkezethez való ragaszko­dása, azt ebből az adatból is lemérhetjük, de úgy gondo­lom, elismerése ez a támoga­tás a szövetkezet munkájának, azoknak az erőfeszítéseknek, amellyel területünkön hozzá­járulunk a lakosság ellátásá­hoz. Ingó és ingatlan Kókai Zoltán díszes cél­részjegykötvényt mutat, amely rögzíti a szövetkezet és a ta­gok közötti pénzügyiét felté­teleit. A Galgavidéke Áfész a lejegyzett célrészjegy visszafi­zetését egy év elteltét köve­tően bármikor szavatolja és a visszafizetés időpontjától vállalja a kamat összegkének emelését. Az első, második, harmadik évben történő felvé­tel esetén öt százaiéit, negye­dik évben hat százalék, az öt évet meghaladó felvétel A VI. ötéves terv megkez­dése, a KISZ X. kongresszu­sa, a hagyományos ifjúsági megmozdulások szervezése — ezek köré az események és feladatok köré rendeződött az idén az ikladi Ipari Mű­szergyár KISZ-eseinek tevé­kenysége. Nem újdonság: az ifjúsági mozgalom immár évek óta egyként koncentrál a gazdasági építőmunka se­gítésére, a politikai nevelés­re és a hasznos időtöltések megszervezésére: a tanulásra, a művelődésre és a sportra. Nem kivétel ez alól az ikla- diak üzemi szervezete sem, amely ez idő tájt kétszázhet­ven tagot számlál. Társadalmi munka Az adat 30 százalékos szer­vezettséget jelent, s így az üzemi KISZ-bizottság , to­vábbra is fontos teendőjének tartja a KISZ-en kívüli fia­talok megnyerését. Van kik­ből válogatni, hiszen a járás legnagyobb üzemében 750 olyan fiatal dolgozik, akik szervezetileg a KlSZ-bizott- sághoz tartoznak. A szervezettség növelése természetesen csak akkor érheti el célját, ha a gyárban vonzóvá tudják tenni az ifjú­sági mozgalmat. A bizottság munkájának önkritikus érté­kelése szerint viszont eddig nem sikerült minden terüle­ten kihasználni a kínálkozó lehetőségeket. Ami a gazdasági tevékeny­séget illeti, a KISZ elsősor­ban társadalmimunka-akciók- kal, a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok tanácsán és az ifjúsági brigádmozgalmon ke­resztül igyekszik hozzájárul­ni a vállalat eredményes munkájához. A sikeres akciók közé tartozik például a se- lejtcsökkentésre és a raklap­javításokra vállalt védnökség, amelyek együtt mintegy há­romszázezer forint megtakarí­esetén. pedig évi hét százalék a kamat. Természetben is .adható célrészjegy, s így en­nek tartalma lehet ingó és ingatlan is. Garantált kamat — Üj forma ez — állítja az osztályvezető —, s bizonyos időnek el kell telnie, míg tag­jaink jelentősebb része meg­takarított pénzét célrészjegybe helyezi el. Mi is segítjük a forma elterjedését. Kezdetben csak a központi irodában le­hetett célrészjegyet vásárol­ni. Ma már minden közsé­günkben kijelöltünk egy-egy boltot, amely a jegyzéssel kapcsolatos adminisztrációt el­végzi. Megnyugtathatok min­denkit, hogy biztosítjuk az elhelyezett pénz titkosságát, elfogadunk jeligés jegyzést is és szövetkezetünk gazdasági stabilitása azt. is garantálja, hogy a lejegyzett összeget és kamatait pontosan visszafizet­jük. Drégeliné az eddigi tapasz­talatokra hivatkozva állítja, hogy a célrészjegy bevezetése és a jegyzés lehetősége leg­alább annyira a politikai ne­velés eszköze, mint a fejleszté­si tervek megvalósítását se­gítő gazdasági akció. Az ered­mények e kettős feladat együt­tes hasznosságát igazolják. Fercsik Mihály Az évekkel ezelőtt közös ta­nácsi igazgatásúvá vált Valkó, Vácszentlászló és Zsámbok la­kosságának ügyes-bajos dol­gait elsősorban Valkón inté­zik, a másik két községben ta­nácsi kirendeltség van. Ezeken a helyeken ugyancsak történik érdemi ügyintézés. A három község közös dol­gairól beszélgettünk a minap Sziráki Mihály tanácselnökkel, aki elsősorban most az ötödik ötéves tervben végzett fejlesz- és a jelen tervidőszakra ér- tési, fenntartási munkálatok- vényes terveikről tájékozta­tott. Több bevétel — A tényekről, az eredmé­nyekről szólók szívesebben, hi­szen azok mutatják igazán, hogy mi mindenben léptünk előre; a tervekről beszélni egy kicsit nehezebb, mert azok végrehajtása még sok minden­től függ — kezdi beszélgeté­sünket Sziráki Mihály. — Az ötödik ötéves tervben 8 millió 92 ezer forintban állapítottuk meg a fejlesztési bevételt, amelyet mintegy 700 ezer fo­rinttal sikerült túlteljesíteni. — Annak ellenére öröm ezt elmondani, hogy a lakosság ál­tal fizetendő községfejlesztési hozzájárulás teljesítésében le­maradás tapasztalható. Az üt­és a közműfejlesztési hozzá­járulás is csupán kétharmad részben valósult meg. Ami ki­segített minket az, hogy a ház­hely- és a házingatlan-értéke­sítésből a tervezettnél több bevétel származott, dehát er­re nem alapozhatunk. Vác- szentlászlón, a Káposztás kert­ben nyolc házhelyet alakítot­tunk ki. Segített a felsőbb ta­nácsi hozzájárulás is, amely a fejlesztési alapot 1,9 millió fo­rinttal növelte. Ezt az utóbbi összeget ter­mészetesen meghatározott cél­ra kapták, ebből támogatták a zsámboki vízműtársulatot, a valkói óvoda építését és ha ke­vés is, de jutott belőle belvíz- rendezésre. A tervezett bevé­telek alapján 8 millió 58 ezer forintban állapították meg a fejlesztési alap kiadásának végösszegét, ezzel szemben 7 millió 951 ezer forintot költöt­tek el. Két célcsoportos lakás építése húzódik át erre az év­re. Vízmű épül Járdák építésére sem köl­töttek el annyit, mint a terve­zett volt, mivel Zsámbokon még nem fejeződött be a víz­mű és hálózatának építése, Valkón és Vácszentlászlón pe­dig csak a kiviteli terv állt rendelkezésre. Nem is lett volna célszerű új járdákat építeni, ha később ezeket fel kellett volna bontani a veze­tékek fektetése miatt. Folytatták viszont a korábbi években megkezdett belvíz- rendezést. Ezúttal a valkói Arany János utca vízelvezeté­sére költöttek mintegy félmil­lió forintot, újabb háromne­gyed millió pedig a valkó— vácszentlászlói vízmű kivi­teli tervének elkészítésére kel­lett. A vízmű két kútját is elkészítette már számukra a PVCSV, a Pest megyei Viz- és Csatornamű Vállalat. Ezek költségeihez a helyi Zöldmező Tsz 300 ezer forint támogatást nyújtott a községi tanácsnak. Közvilágításra nem sokat, 86 ezer forintot költöttek. Ki­sebb hálózatbővítést hajtottak végre a zsámboki Nefelejcs és Kossuth Lajos, a valkói Vö­rösmarty utcában. Hét kor­szerű higanygőzlámpát is fel­szereltettek a forgalmasabb helyekre. Fogorvosi rendelőt és lakást akartak építeni a múlt tervidőszakban, ez azon­ban, pénzhiány miatt nem va­lósult meg. Költségvetési krónika A legnagyobb beruházásuk a százszemélyes valkói óvoda létesítése volt, amelyre vala­mivel több mint négymillió forintot költöttek. Régi terv közeledik a megvalósulásához azzal, hogy Zsámbokon, az Or­szágos Műemléki Felügyelőség támogatásával, megvásároltak egy üresen álló parasztházat, falumúzeumnak. Költségvetési bevételük az öt év alatt 49 millió 313 ezer forint volt, amelyből az álla­mi hozzájárulás 24,4 milliót tett ki. A rendelkezésükre ál­ló út- és hídfelújítási elő­irányzat terhére 1,7 millió fo­rintot költöttek a vácszent­lászlói Kossuth és Fő utca A megyei I. osztályú kézilab­da-bajnokságban már megkez­dődött a küzdelem. Az ikladi kézilabdások az első forduló­ban rangadót játszottak a vá­ci Izzó MTE csapatával. Az ikladiak háza táján ked­vezőtlen előjelek mutatkoztak a mérkőzés előtt. Gólya Imre leszerelése után elköltözik és máshová igazol, az őszi baj­nokságban már nem tud a csa­pat rendelkezésére állni. Már­ta István és Oroszi Zoltán közölte, hogy az első bajnoki mérkőzésen nem tud játszani, Liszkai József a Sportkórház­ba jár kezelésre, de ő végül szerencsére vasárnapra tudta vállalni a játékot. Érthető hát, hogy aggoda­lommal fogadták a bajnokság 4. helyezettjét Ikladon. Sze­rencsére nagyon jó és fegyel­mezett csapatjátékkal mégis sikerült győzni! A mérkőzés elején fej fej mellett haladtak a csapatok, sőt a váciak 10-9-re vezettek is. A félidő végére azonban sikerült kiegyenlíteni az ikla- diaknak. (12-12). A második játékrészben a taktikusabban játszó ikladiak már 5 góllal elhúztak, és a mérkőzés végéig megőrizték előnyüket. Az ikladi csapat fegyelme­zetten betartotta a taktikai utasításokat és ami döntő volt a mérkőzésen: talán még soha nem játszottak ilyen lelkese­déssel. szőnyegezésére, illetve a Ta­vasz utca felújítására. Valkón az Isaszegi útra sárrázót épí­tettek, á Rákóczi utcát sző- nyegezték, a zsámboki Kisdió­fa utca egy részét építették újjá egyebek között. Jelentős összegeket fordítot­tak a tanácsi kezelésű épüle­tek karbantartására is. A fűtést szereltettek, felújították egy szolgálati lakást, az egész­ségházat; Vácszentlászlón az iskolát és ugyancsak az egész­ségházat hozták rendbe; Val­kón folytatták az iskola tata­rozását. Sok mindent megvalósítot­tak tehát de maradt tennivaló mostanra is. Napi feladat, az iskolák és más gyermekintéz­mények nyári karbantartása. A zsámboki iskola tetőfelúji- tása van napirenden, Valkón és Zsámbokon már kifestették az óvodát, a vácszentlászlói még hátra van. Az utóbbi he­lyen augusztusban alakítanak ki iskolai napközit, e célra meglévő épületet rendeznek be, melegítőkonyhával. F. I. Augusztus végén Balatoni kerékpártúra Kerékpártúrát szervez au­gusztus végére a KISZ járá­si bizottsága. A jelentkező fia­talok. 27-én reggel hét órakor indulnak majd Gödöllőről, hogy az első napon 80—90 ki­lométert kerekezzenek. Az éj­szakai pihenő után másnap (már a végcél következik: a öoglárlellei úttörőtábor. A tú­ra résztvevői két napot tölte­nek a Balaton partján, majd 30-án délután vonattal vagy ibusszal indulnak haza. A ki­rándulás költsége mindössze 270 forint, s ebben már a ke­rékpárkölcsönzés díja is benne van. Mert a szervezők ezút­tal a kerékpárokról, a szál­lásról és az ellátásról is gon­doskodnak. Jelentkezni írás­ban vagy személyesen augusz­tus 21-ig lehet a KISZ járási bizottságán. . Városi moziműsor Blöff. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. Csak 4 órakor! Fogadó az örök világosság­hoz. Színes magyar film, 6 és 8 órakor. IM Vasas—Váci Izzó MTE 23-18 (12-12). IM Vasas: Hévíz — Liszkai (2) — Fehér (1) — Sima (SJ — Raffai (6), Szalay (3) — Hortobágyi (3). Csere: Galgó, Basa, Majoros. S. G. Üzemi bajnokság fi sportszerűséget is díjazták Hat csapat részvételével tar­tották meg a Ganz Árammé­rőgyár üzemi labdarúgó-baj­nokságát, amelyet a Műszeré­szek csapata nyert meg nagy fölénnyel, hiszen öt mérkőzé­sen mindössze egy pontot ve­szítettek. A további sorrend így alakult: 2. Forgácsoló, 3. Szerszám, 4. Iroda, 5. TMK- műhely, 6. Présöntő. A bajnoki eredményeken kí­vül a sportszerűséget is díjaz­ták az egyes fordulók alatt. A !e?=nortszerűbb csapat a Prés­öntők együttese lett. A leg­több gólt a Szerszámműhely csapatának tagja, Juhász László rúgta, a legjobb kapus címet Juhász Ist­ván, a Forgácsoló dolgozója nyerte el. A bajnokcsapat egy évig őrizheti a vándorser­leget. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Új megoldásokat keresnek Védnökség a selejt csökkentésére tást jelentettek. Az ikladi üzem KISZ-esei társadalmi munkában vállalták a do- monyvölgyi hétvégi üdülőte­lep és a teniszpálya építését. Újra az FMKT Az üzem 123 szocialista brigádjában 670 fiatal dolgo­zik, köztük természetesen a KISZ-tagok. Három ifjúsági brigád tevékenykedik, jelen­leg ötven taggal. Az alapszer­vezetek feladata, hogy újab­bakat szervezzenek. Megtorpanás mutatkozik viszont a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa mozgalomban. Korábban a járás élvonalában, példamu­tatóan működött az ikladiak szervezete. Az viszont, hogy a korábbi sikerek ellenére az Idén csak öt dolgozat érke­zett az Alkotó ifjúság pályá­zatra, azt mutatja, hogy csök­kent az érdeklődés. Az elkö­vetkező időszak fontos fel­adata, hogy feltárják a jelen­ség okait és ismét lendüle­tet adjanak az FMKT-nak. Az elmondottak ellenére az ikladi fiatalok még mindig kiemelkednek az átlagból az újítások kidolgozásában, az új megoldások keresésében. Ezt bizonyitja az is, hogy a szakszervezeti újítóversenyben az IMI az idén első helyet szerzett. Ez pedig aligha sike­rülhetett volna a fiatalok közreműködése nélkül. Anyakönyvi hírek Született: Varga Ferenc és Könnyű Erzsébet Ilona: Nor­bert; Pethő Ferenc és Lázár Mária Margit: Bernadett Vik­tória nevű gyermeke. Házasságot kötött: Horváth Gábor és Kolozsváry Katalin Mária; Márkus István és Fá­bián Márta; Kelemen Miklós József és Kollár Zsuzsanna; Bőven akad javítanivaló a politikai képzés területén. Amint azt az üzemi bizottsá­gon értékelték, nem sikerült kellőképpen mozgósítani a vitakörökre. Az aktívák kö­rét pedig félidőben be kellett fejezni — az érdektelenség miatt. A gyári ifjúsági moz­galom vezetői azon vannak, hogy az új politikai képzési határozat szellemében ősztől megújítsák ezt a tevékeny­ségüket. Biztató jelek máris mutatkoznak. A járás egyik kongresszusi küldötte az üzem dolgozója, Kővágó László jól sikerült beszámolót tartott a tanácskozásról, amelynek határozatáról sok szó esik majd a vitakörökön is. Művelődési klub Megélénkült az idén a sport- és a közművelődési élet. A központi, járási, üze­mi rendezvényeken kívül az alapszervezetek is önállóbbak e téren, mint korábban. Ki­emelésre méltók például a sportdélutánok. A tavasszal megszervezett művelődési klub a programok változato­sabbá tételében jeleskedett. Filmvetítéseket, fotókiállí­tást, táncesteket rendeztek, megemlékeztek a költészet napjáról, s vendégségbe hív­ták az ikladi népdalkört. Az alapszervezetek több színházi látogatást is szerveztek. G. Z. Tamás József és Bélán Kata­lin; Mukk Lajos és Káinok! Judit. Elhunyt: Juhász Józsefné Kulis Erzsébet, Gödöllő, Sem­melweis utca 22; Kriszta Já­nos, Gödöllő kastély; Jenei István, Gödöllő, Pacsirta ut­ca 1. Kézilabda Sikeres ikladi rajt Fegyelmezett csapatjáték I

Next

/
Oldalképek
Tartalom