Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-04 / 181. szám
1981. AUGUSZTUS 4., KEDD ■iM'dap Egy korosztály, mint mostohagyerek Szabad idő - kérdőjelekkel Ha a fiatalokról esik szó, már-már magárói a varosról beszélünk. Hiszen Százhalombatta lakosainak átlagéletkora éppen hogy túl van a harmincon. következésképpen minden olyan probléma, mely az ifjúsághoz kapcsolódik, a városlakók jelentős hányadát közvetlenül is érinti. Ilyen gond például: hogyan lehet a fiatalok megnövekedett szabad idejét hasznosan, s ugyanakkor szórakoztatva kitölteni, hol kínálhatnak, milyen mértékben, s milyen színvonalon alkalmakat. s lehetőségeket a kikapcsolódásra, a pihenésre, játékra, szórakozásra? Nyilvánvaló, hogy ezek a kérdések elsősorban az ifjúságpolitikai törekvésekkel kapcsolatosak, s így érdemben a KISZ szervezetei tudnak cselekedni, de a város [művelődési intézményeire, ' valamint egyéb társadalmi szervezetekre is jócskán hárul feladat, s felelősség. Közvélemény-kutatás Százhalombattán — nem árt megismételni — a fiatalok nagy száma miatt a gondok s a problémák hatványozottan jelentkeznek. A legutóbbi KISZ-küldöttgyűléseken éppen a kongresszusi levél vitájában igen élesen vetették fel a fiatalok ezt a kérdéskört, sürgetve a programok jobb koordinálását, a szórakozási lehetőségek bővítését, a művelődési intézmények és az ifjúsági szervezetek közötti kapcsolatok erősítését. Mindezek nyomán a KISZ városi bizottsága a közelmúltban egy alapos és körültekintő felmérést készített kulturális munkabizottságának segítségével. A felmérés voltaképpen közvélemény-kutatás volt: egy-egy korosztálynak, ezen belül is egy-egy rétegnek, illetve csoportnak milyen igényei, vágyai, elképzelései vannak? E felmérés során derült ki: Százhalombattán egy korosztály, eddig úgymond mostohagyermeke volt a város közművelődésének, s ifjúsági mozgalmának. A 14 és 18 ev közötti fiatalok ugyanis zömében szakmunkástanulók és középiskolások, akik más városokban tanulnak, így Százhalombattával meglehetősen laza a kapcsolatuk. Iskolájuk székhelyén levő közművelődési- intézményekbe járnak szórakozni, az iskolai KISZ-élet adja a mozgalmi keretet. De nem nyáron! A szünidőben természetesen battai fiatalok ők'''4í, ám szórakozásukhoz alig-alig nyújt a város alkalmat, lehetőséget. Ezen a gondon enyhítendő, a városi KISZ-bizottság több dologban kezdeményezőként lépett fel: szabadtéri diszkók és filmvetítés megrendezése mellett egy városi ifjúsági klub létrehozását szorgalmazza. A szorgalmazni szó helyénvaló : a klub kialakítása ugyanis még csak terv — számos akadállyal. Ezek közül is a legnagyobb (és Százhalombattán a legjellemzőbb) a teremhiány. Amenyiben a DHV hozzájárulna, és lakótelepi éttermét alkalmanként kölcsön adná erre a célra, a klub megteremtésének többi feltételének megvalósítása már a fiatalok kezdeményező készségén múlna. Differenciáltabban A város fiatalságának egy másik — ugyancsak számottevő — csoportja a 20 éven felüli lakosság. Tekintélyes részük már családos, ez pedig szórakozási igényeiket is meghatározza. A baráti, társasági ösz- szejövetelek mellett azonban ők is szeretnének nyilvánosab- ban szórakozni; diszkóműsorokra ugyanúgy eljárni, mint a mozik, vagy színházak előadásaira. Sokan akadnak közülük, akik a már említett ifjúsági klubot is örömmel fogadnák, sőt: kialakításában, munkát is vállalnának. Szinte valamennyien igénylik, s kérik a rendszeres zenés-táncos rendezvényeket, de nem csudán azokat, melyeket a vendéglátó üzletek szerveznek. A város ifjúsági mozgalmának tehát itt is van mit tennie. S mivel dolgozó fiatalokról van szó, a vállalatok, szövet* kezetek, intézmények KISZ- szervezeteire hárul a legtöbb feladat. Kétségtelen, hogy eddig is sok mindent megtettek a munkásfiatalok szabad idejének megszervezéséért, de nem rendszeresen, nem folyamatosan, hanem inkább kampányszerűen, egy-egy akció formájában. Ami dicséretes, az a budapesti színházlátogatások, ám itt is szükséges némi változtatás: az ifjúsági divat- irányzatokat is figyelembe véve, differenciáltabb program- kínálatot várnak a szervezőktől. És hát föltétlenül változtatni kellene egyfajta szemléleten, azon, mely helyiség, illetve terem hiányára vezeti vissza a szórakozási lehetőségek szűkösségét. Hiszen a két iskola is helyet, s alkalmat adhatna, aulájában vagy udvarában egy-egy hangversenynek, előadásnak, táncos-zenés rendezvénynek. Kedvezőbb helyzetet Kétségtelen, hogy a fiatalok szórakozásához sok-sok ötletre, s még több szervezésre van szükség. Az is igaz, hogy a gondok és problémák megoldásához a KISZ-szervezetek önmagukban kevesek. A két nagyvállalat művelődési házával együttműködve, az igények és a lehetőségek összehangolása után azonban bizonyára kedvezőbb helyzetet lehet teremteni mainál. Ez volt egyébként a végkicsengése annak a beszámolónak is, melyet a KISZ városi bizottsága terjesztett a városi párt vb elé Százhalombatta tanuló és dolgozó ifjúságának művelődéséről, szórakozásáról, a fiatalok szabad idejének i megszervezéséről. Mit, hol, mikor? Szabadtéri játékok. Ugyancsak csoportos színházlátogatás szervezésére vállalkozott a DKV egyik KlSZ-alapszerve- zete, ez alkalommal azonban kétnapos szegedi túráról van szó. A szabadtéri játékok megtekintésére augusztus 14. és 15-én kerül sor, jelentkezni augusztus 5 -ig lehet. Az autóbuszok ugyancsak a Százhalom étterem elől indulnak augusztus 14-én, reggel 7 órakor. Színház. Két alkalommal szervez csoportos színházlátogatást Budapestre a DKV közművelődési könyvtára. Augusztus 7-én, Nosztalgiahullám címmel Hofi Géza és Haumann Péter műsorát tekinthetik meg az érdeklődők a Budai Parkszínpadon. Augusztus 10-én pedig a Pécsi balett előadásában az Othello szerepel a Margitszigeti Színpad műsorán. Mindkét előadásra este fél 7-kor indulnak az autóbuszok a Százhalom étterem elől. A gyermekek örömére Több játszótér épül egy időben a százhalombattai déli lakótelepen. Az Óbuda Tsz dolgozói az új lakások átadásával szinte párhuzamosan — a gyermekek örömére —, egy-egy új hintával, mászókával, padsorral gazdagítják a tereket. MBATTAI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Adókedvezmény és helyiséghiány Kevesebb a hiányszakma Néhány esztendővel ezelőtt még meglehetősen bajban volt a városlakó, ha kisiparost keresett: javítaná meg háztartási gépét, vagy autóját, parkettázna, vagy szerelne lakásában. Bajban volt, hiszen Százhalombattán nem hogy kevés volt az ilyen-olyan szolgáltatást vállaló iparos, hanem egyáltalán nem is akadt egy-egy szakmában hozzáértő mester. Szerencsére azóta némileg módosult a kép: sok kisiparos telepedett le a városban, s nyitott üzletet vagy műhelyt, nemcsak a maga, hanem a lakosság hasznára is. Ma már autószerelő, vas- és fémszerkezeti lakatos, háztartási gépszerelő, rádió- és televízióműszerész mellett lakástakarító, vegytisztító, műanyagburkoló, faárukészítő is akad, sőt még fazekas, bronz- és rézműves, mi több: vattacukorkészítő is ott szerepel a kisiparosok hosszú listáján. A kisipari szolgáltatás fellendülésének egyik oka érthetően a kereslet, pontosabban a szolgáltatások iránti igény volt. Nagy mértékben hozzájárult a kedvező adóztatás is: azok a kisiparosok, akik ellátatlan területen kezdték meg szolgáltató tevékenységüket, három éven át adó- mentességet élveztek, illetve élveznek most is. Nagyon sokan kiválthatták az engedélyt úgynevezett mellékfoglalkozásként is. i Néjpr esztendővel ezelőtt .Százhal.gmhat,tán alig hatvan kisiparos működött, a legutóbbi felmérések szerint azonban már 74-en fogadják három tucatnyi szakmában kuncsaftjaikat. Közülük harmincán főállásban, s nem egy esetben olyan szakma képviselőjeként, melyet korábban keresve kerestek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy Százhalombattán elegendő a kisiparos. Egyes területeken igen, hiszen géplakatosból, hegesztőből 6- an, női szabóból ugyancsak 6-an, kőművesből öten, villanyszerelőből heten állnak a lakosság szolgálatára. Nincs azonban férfiszabó, mechanikai műszerész, tetőfedő vagy bútorjavító, néhány szakmában pedig nem elég a vállalkozó kisiparos. Olvasóink - munkatársaink- Több szem többet lát — bár azt is mondhatnánk: | amit nem látott meg az újságíró, azt még megláthatja I az olvasó. S ha a látottak vagy tapasztaltak még levél- = írásra is inspirálják őt, máris munkatársunkká szegődött. | Ennek jegyében indítjuk be új rovatunkat, közzé téve, E máris olvasóink szerkesztőségünkhöz küldött leveleit, a = bennük megfogalmazott közérdekű észrevételekkel, kér- | désekkel. S természetesen várjuk újabb leveleiket, = ugyanúgy, mint a kérdésekre az illetékesek válaszait. Miért...? A százhalombattai révállomás mellett már évek óta hever, rozsdásodik APJKJV kikötő pontonja. Valamikor meg akarták vásárolni a horgászok, hogy legalább ők vehessék hasznát. De nem volt eladó! Vajon az enyészet mennyit ígér ellenértékként a fent nevezett vállalatnak? Más: Százhalombatta sportpályája mellett 15—20 éve hever 3 darab 10 méteres vasbeton villanyoszlop. Nem ,tűnt fel ez a hiány senkinek sem leltározáskor? Végül: Miért nem lehet Százhalombattán dunai kavicsot kapni? Közel a folyó, a kitermelést valamikor a Kavicskotró Vállalat végezte, de mióta a vállalatok nem igénylik a kavicsot, azóta megszűnt a kitermelés is. Miért nem vette át ezt a vállalkozást egy erre illetékes, hogy ne kellene Sóskútról vagy Budatétényből eléggé rossz minőségű anyagot szállítani. Kaposváry Béla Mozi vagy menetrend? Ritka élmény nálunk a mozi. Munka után kevesen veszik a fáradságot, hogy egy film kedvéért Budapestre utazzanak, hallottam itt-ott a kifogásokat és nem értettem. Hiszen plakátokon, szórólapokon, újságban hirdetik, hogy sikeres filmeket vetítenek két-három naponként a DHV Ifjúság úti éttermében. Elszalasztottam az alkalmat, hogy korábban megnézzem, ezért örültem, amikor a programban a Ripacsokat ajánlották. Fél 8-kor, a kezdés percében 13-an ültünk az asztalok mellett. Ilyen kevesen?, bosz- szankodtam, s a többségük 12—14 éves fiú. Csak ennyi embert érdekel? No mindegy. Már az 5-ik percben gyanúm támadt, a vásznon megjelenő Garas Dezső mozdulatai időnként az alvást színlelő lajhár- ra emlékeztettek, hangja átmenet volt Paul Robeson és a bányamoraj között. Apró műszaki hiba, gondoltam, de a 22-ik percben sem változott a helyzet. Megértettem, miért járkálnak ki-be a fiúk, s a film helyett azon töprengtem, hol lehet a baj? Talán a vándorvetítésekben megfáradt gép, az agyonkoptatott (!) film a ludas a dologban? Mert a gépész nem aludt! Nem hagyta el a helyét, „nézte” és „hallgatta”, tanúsítom. Ma sem tudom, mi tartotta bennem a lelket, végigültem az előadást. Amikor a villanyt felkapcsolták, a teremben legfeljebb tízen voltunk. Eny- nyien?, csodálkoztam, mégis van türelem és kitartás a fiatalokban. Hazafelé menet elhatároztam, beszerzek egy jó menetrendet. Jován László Kérdés, persze, hogy megtalálják-e számításukat az iparosok? Tavaly például az adóra kötelezett hatvanegynéhány szakember tiszta jövedelme megközelítette a 3 és fél millió forintot, melyből 533 ezret fizettek adóba. S tegyük hozzá: tisztességesen. Adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt csupán egyetlen kisiparos igazolványát kellett bevonni. A kereseti lehetőségnél nagyobb gond, hogy Százhalombattán igen kevés az a szabad helyiség, melyet üzletként vagy műhelyként a kisiparos bérelhetne, illetve használ- haitna. S ez — érthetően — újabb kisiparosok letelepedését gátolja. Tény azonban, hogy a munkaviszony mellett javítást, szolgáltatást vállaló — üzemekben dolgozó — szakemberek tevékenységére még mindig szüksége van a város lakosságának. Családi események Született: Németh Ferencnek és Dóczi Erzsébetnek: Ádám nevű gyermeke, Kovács Lászlónak és Vanó Erzsébetnek: László nevű gyermeke. Házasságot kötött: Szilágyi Lajos és Versits Zsuzsanna, Markó Zoltán és Simonies Judit, Rajcz László és Ortutai Zsuzsanna. Elhunyt: özv. Popovics Istvánná (Alkotmány utca 86.), özv. Legény Lászlóné (Felszabadulás u. 21.), és Eogdán Józsefné (Ságvári sétány 5.). Tollhegyen A homo ludens — a játékos ember, valahol sze- retetre méltó, még akkor is, ha csodabogárnak, különcnek, netán gyermetegnek tartjuk. Megmosolyogjuk, de nem bántjuk: végtére is játszadozzon kedvére, teljen öröme benne. Persze vannak akik szigorúbban ítélkeznek: játsszon kedvére, de ne mások bosz- szúságára. Játsszon márkakupakokkal vagy gyu- fásskatulyákkai, de azért ne úgy, mint az egyik százhalombattai hölgy. Aki ugye — belevetve magát a játék szenvedélyes gyönyörűségébe — eltökélte, hogy valamennyi gyufásdobozt számozási sorrendben ösz- szegyűjt, s majd nyer vele, ha nyer az országos pályázaton. S azzal elindult gyűj- tőkörútra. Sorba járta az üzleteket, megállt az ön- kiszolgáló pult előtt, kezében egy lista, s bontotta, sorba bontotta a csomagolt gyufákat. S miközben az ABC személyzete értetlenül bámult: ebben sincs, abban sincs, a harmadikban sincs, na végre a tizedikben van!..., a pulton már nem maradt egyetlen felbontatlan gyufáscsomag sem, helyette ömlesztett skatulyák rengetege tornyosult. Mit mondjunk: az ABC dolgozóit méltán illeti az elismerés, mi több: a dicséret — hallatlan udvariasságról tettek tanúbizonyságot, „mindent a kedves vevőért” jelmondat jegyében. Nem szidták le, nem utasították rendre, még csak rá sem szóltak a bontogató vásárlóra, aki miután kimazsolázta a csomagokat, továbbállt, újabb vadász- területre. Legfeljebb rettegnek: valahol, valakik ne találjanak egy újabb országos Játékot. mondjuk számozott gyufaszálakkal. Pénz és társadalmi munka Nem hiúsulhat meg Régóta érlelődik a terv, hogy Százhalombatta legfiatalabb korosztályának üdülési lehetőséget teremtsenek a nyári szünidő hónapjaira. A városi tanács már 1974-ben megvásárolt egy telket Gye- nesdiáson azzal a szándékkal, hogy úttörőtábort létesítenek. Ezt a tervet azonban egy időközben megjelent ÉVM- rendelet korlátozó paragrafusaival meghiúsította; a telket ejadták, s egy másikat vásároltak, ezúttal Balatonalmádiban. — Ez a telek — tájékoztat Ferenczi Illés, a városi tanács elnökhelyettese —, teljesen közművesített, ivóvíz, villany, szennyvízcsatorna van, és sem Balatonalmádi rendezési terve, sem az idevonatkozó ÉVM-rendelet nem akádolyoz- za a tábor megépítését. Mivel pedig korábban a balatonalmádi tanács költségvetési üzemének kezelésében volt, a telken található néhány épületet — átalakítással, illetve felújítással —, még meg is tarthatjuk. — Mi az, ami mégis késlelteti az úttörőtábor megépítését? — Az anyagi fedezet. Sajnos, a városi tanácsnak az ötödik ötéves tervben sem volt pénzügyi lehetősége táborépítésre és most is meglehetősen szűkösek, illetve korlátozottak az erre szánt pénzösszegek. — Mi lehetne tehát a megoldás? — A társadalmi segítség. A városi tanács még 1979. márciusi ülésén hozott egy határozatot, melyben szabályozta a községfejlesztési hozzájárulás önkéntes formáit. Ennek értelmében Százhalombatta lakói a Művelődési Központ és Könyvtár építését önkéntes községfejlesztési hozzájárulásokkal támogathatják, a városban dolgozó szocialista brigádok pedig ugyanígy segíthetik az úttörőtábor építését. — Tudott erről a város közvéleménye ? — Hogyne, hiszen nemcsak a tanácstagok, hanem a Hazafias Népfront aktívái, s a lakóbizottságok tagjai is széles körben ismertették. — Az eredmény? — A művelődési központ építésére igen szép összeg, mintegy 146 ezer forint folyt be önkéntes adományként. Sajnos az úttörőtábor megépítésének költségeihez mindössze ezer forint; ezt is egyetlen kollektíva, a DKV 2-es labor szocialista brigádja utalta át számlánkra. Természetesen ezért, és a művelődési ház építéséhez nyújtott anyagi segítségért is köszönetét mondunk a város lakóinak, de ugyanakkor ismételten kérjük a szocialista brigádokat: karolják fel a városi úttörőtábor építésének ügyét. Akár kommunista műszakok bevételeit átutalva, aki.- egyéb pénzösszegeket fölajánlva. — Kétkezi társadalmi munkára is szükség van? — Hogyne, különösen a bontásoknál, később pedig az építésnél. A tábor területén társadalmi munkát vállaló brigádokat megfelelő körülmények között még el is tudja szállásolni a tanács. Az á!4«!t Irt»: Tamási István Fotó: Bozsán Péter I I <\
