Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-29 / 202. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 29., SZOMBAT Sokarcú tanácsi munka (3.) Változások interpellációkra Szód község közös tanácsa legutóbbi ülésén a tanácstagok a lakosság ellátásával, a köz­lekedéssel és az építkezések elhúzódásával foglalkoztak. Somogyi István elmondotta, hogy Csörög, mely valamikor elhagyatott település volt, ma terebélyesedő község, ahol az elmúlt években szebbnél szebb családi és hétvégi házak épül­tek. Változást várnak A fejlődés és a kulturális el­látás régi igénye, hogy építse­nek a községben korszerű ABC-áruházat. Az áruház — komoly állami segítséggel — megnyitotta kapuit. A lakos­ság jó része mégis ugyanúgy Vácra jár vásárolni, mint ré­gen. Sajnos, a boltnak nincs megfelelő készlete. Az italkimérést, mely az előző vezetés alatt patikatiszta, kulturált hely volt, most az új vezetés kocsmává változtat­ta. A helyiség piszkos, a kör­nyéke elhanyagolt, szemetes. A tanácstag, körzete lakói ne­vében megköszönte, hogy a kért utak elkészültek. Még öt­ven méter út építésére lenne szükség. Vicus László ezt ki­egészítette azzal, hogy az utak ívét ki kell javítani, mert a kocsik kerekei forduláskor a szegélyköveket mind kiverik. — Vácduka el van zárva a külvilágtól — szólalt fel Her­ceg János, akinek hozzászólá­sát több tanácstag helyeselte, kiegészítette. Az a pár autó- buszjárat, mely a községet Váccal, illetve Veresegyházzal összeköti, kevés. A legközeleb­bi vasútállomás több kilomé­ter távolságra van, melyet egy rosszul épített úton lehet csak elérni. Ott a kátrányba bele­ragad az ember lába, tönkre­megy a cipője. A vácrátóti he­lyi járat meghosszabbításával Vácdukáig, talán segíteni le­hetne az áldatlan állapoton. Parázs hangulat alakult ki, amikor Zsíros Lászlóné az építkezések elhúzódásáról be­szélt. Vácdukán, ki tudja már hányadik határidőmódosítást kéri a művelődési ház renová­lásánál az építővállalat. Le­bontották a tetőt és otthagy­ták a munkát, s ezért több a kár, mint a haszon. De ugyan­ezt lehet elmondani a torna­terem építésénél is. A válla­lat szerződésben vállalta, kö­telezettségének teljesítése he­lyett részszámlákat gyárt és nyújt be a tanácsnak. Munka helyett Sajnos korunk beteges tüne­te, hogy egyes vállalatok és szövetkezetek rosszul alkal­mazzák a vegyszereket. Mi­ként Garaba Ferenc elmon­dotta, legutóbb az Alagi Álla­mi Gazdaság a repcét gyomir­tózta, és a felhasznált vegy­szer a szomszédos területek­ben barbár pusztítást végzett. Olyan lett a táj, mint ősz vé­gén, mikor lehullanak a leve­lek. minden kiszáradt. Jogo­san a kár kifizetését és az il­letők felelősségrevonását kér­te. Az interpellációkra Sándor István tanácselnök adott vá­laszt. A csörögi ABC-áruház és italbolt miatt az üzemelte­tőnek záros határidőt szabnak, ha elekor sem szűnik meg a panasz, eljárást indítanak el­lenük. Addig is a KÖJÁL be­vonásával vizsgálatot tartanak az italboltban. A hatodik öt­éves terv költségei között még három és fél millió forint sze­repel az utak építésére. A csö­rögi utakra e költség vitájá­ban még visszatérnek. A vác- dukai közlekedés és az út si­lánysága miatt felkeresik a Volán igazgatóságot, valamint a KPM-et. Eliárás indul? Az építőipari vállalat való­ban részszámlákat nyújtott be, de a tanács azokat visszautasí­totta azzal, hogy a vállalat az eddigi munkája alapján el­vesztette hitelét a tanács előtt. Addig nem fizetnek, amíg az épületeket a műszaki ellenőr minden hiba nélkül át nem veszi. A tanács eltökélt szán­déka, hogy a legközelebbi ün­nepet a lakossággal együtt, a művelődési ház falain belül szeretné megtartani. Ha ez ideig a munka nem készül el, az ünnepi beszéd megtartásá­ra a vállalat igazgatóját kérik meg. Biztosan lesz közönsége. Az Alagi Állami Gazdaság gyomirtásával keletkezett ká­rokat a lakosság jelentse be a tanácson, ahol az intézkedés •már megtörtént, hogy az ál­lami gazdaság a kárt- fizesse ki. Váci naptár Amiért kőkaput emeltek Váci naptárunkban ezúttal Mária Terézia látogatásával foglalkozunk. Az írás, amint a dátumból is kiderül, egy nappal később jelenik meg. Ennek az oka anyagtorlódás, amiért olvasóink elnézését kér­jük. Mária Terézia 1764. augusz­tus 27-én érkezett Vácra. A Habsburgok, amikor elgondo­lásaikat nem tudták a magyar országgyűléssel elfogadtatni, például 1764-ben újabb adók behajtását, nagy ünnepélyeket, felvonulásokat, banketteket rendeztek, és az így felfokozott lelkesedés hatására szavaztat­ták meg a törvényeket. Az 1764—65. országgyűlés ilyen „felvonulása” volt Mária Terézia váci látogatása, mely­re Közép-Európa egyetlen dió­dáimét, a váci Kőkaput is épí­tették. „A hat selyemmel bélelt ki­rályi hajó” este kilenc órakor érkezett a kisváci partokhoz, miközben ágyúk dörögtek, mo­zsarak durrogtak, harangok zúgtak, rezesbandák játszottak. A hajóktól a Kőkapuig koszo­rúk, onnét a főtérig vörös osz­lopokon nagyobb lámpák vilá­gítottak három gyertyával. A főtéren a fehérek temploma, a tanácsháza és a püspöki palo­ta (ma Siketnéma Intézet) homlokzata és minden ablaka ki volt világítva. Másnap dél­előtt ünnepi misére, délben ünnepi ebédre, délután kato­nai bemutatóra (a mai Radnó­ti úti Általános Iskola helyén), harmadnap ügyességi verse­nyekre került sor a főtéren. A negyedik nap ladikverseny volt. A királyi család szep­tember 1-én reggel indult visz- sza Becs felé. Irodalom: Karcsú: Vácz vá­ros ■ története I. kötet, Tragor Vác története. M. Gy. Vasárnap Labdarúgás Járási I. osztály III. fordu­ló. Dunakeszi—Űrbottyán ve­zeti: Nagy S., Kunya, Kóspal- lag—Letkés XIII. kér., Nagy­maros—Márianosztra XIII. kér.. Főt—Sződliget vezeti: Huszár, Ferenc M„ Ipolyda- m ásd—Verőcemarosi Fortuna vezeti: Baksza, Wernke, Gal- igavölgye—Vácrátót vezeti: Il­lés, Tóth J., Szob—Váchartyán vezeti: Ferenc K. Járási II. osztály, I. forduló­ja: Szód—Galgavölgye II. XIII., kéri, Vámosmikola—Vác város vezeti: Varjú II., Pusztai G., Verőcemaros—Fortuna U.-Püs- pökszilágy 10 órakor, vezeti: Streik Kösd—Rád vezeti: Koz­ma. Pintér, Galgamácsa—Pe- rőcsény XIII., Veresegyház II. —Szokolya II. (Erdőkertesen) 13.30 órakor XIII., kér. Orvosi ügyelet Augusztus 31-től, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éj­szakai ügyeletet a városban. Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Bénik Gyula, szerdán: dr. Kovács Pák csü­törtökön: dr. Rajmer Viktória, pénteken: dr. Lukács László, szombaton és vasárnap: dr. Bénik Gyula. Az ügyelet Vác, Március 15. tér 9., 11-525-ös telefonon hív­ható. A beosztás hét közben meg­változhat. Mire képes a szorgalom? Családi összefogással Háztáji termelés a járásban ( Ha a földrajzórán kérdez­né a tanár kisiskolás hallga­tóitól, hogy mi a váci járás fő terménye, a helyes válasz így hangozna: Északon a bo­gyósgyümölcsök, délen a csonthéjasok. No, persze ezen kívül még sok minden terem ( a Duna és az Ipoly mellé­kén. Nagyüzemi gazdaságaink ismert szállítói a főváros, Vác és Dunakeszi kereskedelmi intézményeinek, s ezen felül még exportra is termelnek. De éppen ezek a kötelezettségek teremtik meg a népgazdaság­nak azt a szükségletét is, hogy az állam ösztönözze a ház­táji termelést. Érdekazonosság A társadalmi és az egyéni érdek manapság meglehető­sen szerencsésen találkozik. A városi ember hobbyból termel 100—200 négyszögölnyi telkén. Ha többet nem is ér el ve­le, mint azt, hogy szükséglet teinek csak a felét szerzi be fogyasztóként a piacon, már­is jól jár, kevesebb az állam közellátási gondja, többet szállíthat valutáért külföldre. De a magyar ember szorgal­ma ennél is többre képes, s mivel az igények szinte előtte járnak a lehetőségeknek. Az emberek magukra és utódaik­ra is gondolva úgy emelhetik régen középületnek is beillő modern házaikat, szervezhetik külföldi utazásaikat, s láthat­ják el gyermekeiket sokféle javakkal, hogy napi munkájuk után kertet művelnek, primőr árut termelnek, állattenyész­téssel foglalkoznak. Sajátos út ez, amit járunk, de célravezető és támogatni kell a törekvéseket — álla­pította meg az MSZMP váci járási bizottsága is, melynek ülését a napokban Szigeti Sándorné titkár vezetésével tartották meg. A kisüzemi termelés integrációjának hely­zetéről, a továbbfejlesztés fel­adatairól szóló napirend elő­adója Krima János, az MSZMP járási bizottságának első tit­kára volt. Hasznos, szükséges Krima János előadói beszé­dében megállapította, a me­zőgazdasági kisüzemek, pon­tosabban a kis háztáji gazda­ságok szerepe azért jelentős, mert a nagyüzem még nem Rekonstrukció a gyárban A Magyar Selyemipari Vál­lalat váci bélésszövőgyárában megkezdték a géppark felújí­tásának második ütemét. A 88 hagyományos bélésszövő gép helyére 77 új, pneumatikus, csehszlovák gyártmányú szö­vőgépet állítanak be. A ter­melés a gépek lebontásával folyamatosan megszűnik. Alsó képünkön: a termelő szövőgép mellett már bontják a gépe­ket. A kimustrált gépek al- -wrrrir.t.*«».t katrészei — felső képünkön — elszállításra várnak. Barcza Zsolt felvételei tudja átfogni a termelés va­lamennyi ágazatát. Az is tény, hogy sok a műveletlen par­lagföld. Ennek az oka az, hogy a domborzati és környezeti viszonyok miatt nem minden terület alkalmas a nagyüzemi művelésre, a korszerű techni­ka alkalmazására. Jól jön te­hát a kétkezi munka, a csa­ládi összefogás, a termőföld, mint nemzeti érték megmen­tésére, hasznosítására. Ma már a kisgazdaságok­ban sem lehet azokkal a módszerekkel dolgozni, me­lyeket a hagyományos parasz­ti életmód időszakában alkal­maztak. Könnyebb, gyorsabb és hatékonyabb eljárásokra van szükség. Itt is alkalmazni kell a nagyüzemekben kiala­kult tapasztalatokat, a tudo­mányos eredmépyeket, sőt kölcsönös együttműködésre, a nagyüzemek támogatására is szükség van. A lassan, de biz­tosan kibontakozó folyamat­nak olyan alkalmazott for­mái kezdenek kialakulni, mint például a tsz-ekben létrehozott háztáji bizottságok működéáfe a gondok feltárásához és megoldásához, a tenyészállat- és takarmányellátás megszer­vezése, a termények szállítá­sának megoldása, s nem utol­sósorban a felvásárlás, a szaktanácsadás az. Mindezek­kel a kistermelők segítségére sietnek. r Állattenyésztés Az elmúlt két év alatt el­terjedtek az egy-egy terme­lési ágra sepecializálódó, na­gyon előnyösösen működő szakcsoportok. Sajátos kister­melői forma a bedolgozás is, melynek lényege, hogy a tsz tulajdonában lévő eszközökkel tsz-tagok vagy kívülállók folytatnak termelő tevékeny­séget. örvendetesen terjed a kétkezi munkát erősen igény­lő növénykultúrák nagyüzemi telepítése és használatba adá­sa. E formát legnagyobb arányban a gödi, a sződi, a letkési és a peröcsényi tsz-ek­ben alkalmazzák. A váci járásban legjellem­zőbb a sertéstenyésztés. Ta­valy kedvezőtlenül hatott, hogy központilag leszállítot­ták az átvételi súlyhatárt, s így pór hónap múltán visz- .sza kellett állítani az ere­deti állapotot. Ettől kezdve ismét nőtt a tenyésztési kedv, de az eredeti szintet még nem sikerült elérni. Az 1980. évi mérleg 12 ezer 932 sertés, 290 koca, átvételét jelzi az 1979 évi 13 ezer 136 sertéssel szem­ben. A szarvasmarha átvéte­li indexe tavaly 872 volt, s ez 96-tal kevesebb, mint az előző évi. A pártbizottság vezetői és tagjai részletesen elemezték a helyzetet, foglalkoztak a tsz-ek, állami gazdaságok, a kereskedelem, az áfész-ek ten­nivalóival, s végül határozat született arról, hogy a már elért eredmények, a kis gaz­daságokat segítő termelőszö­vetkezeti integráló törekvések elismérese mellett további in­tézkedéseket kell tenni. A döntés szerint településenként felül kell vizs­gálni, hogy melyek a koráb­ban művelt, ma parlagterüle­tek, s üzemi közösségeknek is fel kell hívni a figyelmüket a tartós használat lehetőségei­re. Fokozni kell a technikai segítséget, javítani az átvé­teli körülményeket. A sértés­tenyésztés mellett ösztönözni kell a kisállattenyésztést, s ez utóbbi érdekében legyen kezdeményező a sződi Virágzó MGTSZ. A nagyüzemekben mindenütt legyen főágazat a háztáji kisegítő integráló te- . vékenység. A határozat efogadása előtt élénk vita bontakozott ki, s nyolcán szóltak hozzá a té­mához. A pártbizottság végül megtárgyalta a testület első félévi munkájáról szóló je­lentést és döntött a második félévi munkatervben megfő* galmazott feladatokról. K. T. I. Együtt a nagy úton Hatvanhat esztendő Két idős él Gödön a Felsza­badulás u. 1. számú házban. Napjaik csendesek, mint szel­lő, fuvallat. A nyárvégi nap­sütésben összebújik az idős emberpár, s gondolatban még- egyszer fiatalok. Augusztus 25-én csendben, egymás kezét fogva ünnepelték házasságkö­tésük hatvanhatodik évfor­dulóját. A meghitt órákban a nagyközségi pártbizottság és a tanács nevében köszöntötték Tarcsy Lajost és élete párját. Kettejük élete száznyolcvan­hét évet számlál, s külön-kü- lön emlékezéseik üzenetek a múltból. A múlt század szü­löttei. Megélték a • technikai csodák világrajöttét, s a tör­ténelem változásai is életük része volt. A könyörtelen vi­lágban a szeretet adott erőt a harchoz, a léthez. Hittek egy jobb világhan, s hitték az egy­más iránti szeretetben. E sze­retet hetvenhét évvel ezelőtt — ma úgy mondanánk — diákszerelemmel kezdődött. A megpróbáltatások elmúltak, boldog öreg korban élnek. Túl a kilencedik ikszen, kipró­bált szeretettel, beszédes te­kintettel néznek egymásra. A tört fényű szemek értik egy­mást Kovács Csaba Sztár a szőlő Piaci jelentés Amilyen a tegnap délelőtti idő volt, olyan volt a piac kí­nálata is: esős, borús, majd ragyogó napsütéses. Ilyen volt a kínálat is, gyönyörű, húsoá, harsogó paprikák, para­dicsomok, s fonnyadt, de be­főzésre még alkalmas zöldsé­gek, gyümölcsök, természete­sen ennek megfelelően eltérő áron és minőségben. Szép, húsos almaparadicso­mot árultak, kilóját négy-öt forintért, az étkezési paradi­csom kilója viszont még rpin- dig hét forintba kerül. A húsos tölteni való paprikát 10—12 forintért lehetett megvenni, s a piac újdonságát, a gerez­déit héjú piros paradicsom- paprikát húsz-huszonkét fo­rintért adták. Sok és sokféle zöldség kínálta magát leves- nók, főzeléknek és rengeteg gyümölcs. A sztár a szőlő, tizennyolc és huszonhat forint között mozgott az ára: az otellót ti­zennyolcért, a többi korai faj­tát huszonkét-huszonhat fo­rintért adták. Sok körte, szil­va, őszibarack volt, az utóbbit már 10 forintért is meg lehe­tett venni. Van még dinnye, ringló, alma, rétes be-pite be való és gyermeknek reszelni alkalmas. A piros paradicsompaprika körözött, szendvicskrém táro­lására is alkalmas. Csutkáját kivágva, üregébe töltsük a krémet, s megfagyasztva, hűt­ve máris kész a ' vacsorára való. Ebédre ragulevest, sül­tet és főzeléket ajánlok ezút­tal, rétessel, kelt pitével utá­na, szörp helyett a gyerekek­nek tejjel készült gyümölcs- turmixot. ISSN 01»—2759 (Váci Hírlap) V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom