Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-29 / 202. szám

Swvm -4/?r * K/iimw 1981. AUGUSZTUS 29., SZOMBAT Tanévkezdés az iskolában CSAKNEM HÚSZEZER ELSŐS AZ ALTALÁNOSBAN Küszöbön a tanév, s idén to­vább javul Pest megyében az óvodai helyzet. A felvételi bi­zottságok 16 ezer 449 felvételi kérelmet bíráltak el, s 13 ezer 315-en kaptak helyet az óvo­dákban. A többi kérelmet — a tavalyinál 700-zal kevesebbet így is kénytelenek voltak el­utasítani. A tanévre sok he­lyütt bővítették az óvodákat, s például Pilisvörösváron, Abonyban, Gyomrán, Dunaha- rasztin, Szentendrén és Sziget- szentmiklóson 100—100 helyes új óvodák is épültek. Bár a me­gyében néhol továbbra is sok kérelmet kénytelenek elutasí­tani, mint Gyálon, Nagykátán vagy Pomázon, tény, hogy az óvodás korú gyermekek 78,5 százaléka — 5 százalékkal több mint tavaly — kerülhet óvo­dába. Elérte a hullám S ha már az óvodánál tar­tunk: egy esztendeje a 16 ezer 564 első osztályba kerülő gyer­mek 82,5 százaléka az óvodá­ból indult, s 12,4 százalék vett részt iskolaelőkészítő foglalko­zásokon. Idén is hasonló ma­radt az arány, pedig soha eny- nyi Pest megyei gyermek nem lépett még az első osztályba: ősszel 18 ezer 686-an kezdik iskolai tanulmányaikat. Elhagyta az óvodát, s elérte az iskolát a népesedési nul­lám. A tavalyinál ötezerrel többen, 116 ezer 210-en tanul­nak az általános iskolában Pest megyében, s közülük 38,5 ezer lesz a napközis. A közép­iskolákban és szakmunkáskép­ző intézetekben 16 ezren tanul­nak idén, s szintén jellemző: az első osztályok magasabb lét­számúak, mint tavaly, több a diák. Vajon, milyen körülmények várják őket? Erre kerestük a választ a Pest megyei tanács illetékeseinél. Dr. Fodor Esztertől, a terv­osztály főmunkatársától tud­tuk meg, hogy az év végéig 138 tanterem, 20 napközis he­lyiséges 10 tornaterem készül el, s új iskolában tanulhatnak idén Budakeszin, Albertirsán, Öcsán, Aszódon, Ráckevén, Szigethalmon, Pomázon és Ér­den a gyerekek. A nyáron szinte minden is­kolában meszeltek, festettek, kijavítgatták a kisebb-nagyobb hibákat, sok helyütt felújítások, korszerűsítések is történtek. Ahogy Martinusz Ferenc, a művelődési osztály főmunka­társa mondja, utólag az 1964— 65-ös tanévben volt ennyi al­talános iskolás. Vajon zsúfol­tabb lesz-e az iskola? Néhol igen, néhol nem. A tavalyi 41 százalékról 37 százalékra csök­ken a váltott műszakban tanu­ló csoportok aránya, számuk 1534. Egyáltalán nem lesz vál­tott oktatás a megye 85 tele­pülésén, húszon minden gyer­mek két műszakban jár iskolá­ba, de néhol fenyeget a har­madik műszak veszélye is. Hiánycikkek még A tanévkezdés előtti héten a megye pedagógushelyzete hasonlatos a tavalyihoz: Ki­lencvenhat óvónő, 151 tanító, 120 általános- és 46 középisko­lai tanár, valamint 20 gyógy­pedagógus állás vár még üre­sen gazdára, de remélhetőleg nem kell majd lemondani a tervről: a megye városaiban és nagyközségeiben csak szak­képzett pedagógusokat vesz­nek fel ezekre az állásokra. A fakultatív oktatásról csu­pán annyit: a pedagógusok fel­készültek, de ahogy Oberczán József, a művelődési osztály főmunkatársa mondja, a tan­könyvek közül jónéhány még hiánycikknek számít, akárcsak a szakközépiskolai tankönyvek némelyike. Az általános iskola már túl­van az új tanterv bevezetésé­nek izgalmain, az alsó tagoza­ton idén le is zárul a folyamat, a felső tagozaton is minden osztályban akad tantárgy, amelyet már az új tanterv sze­rint oktatnak. Idén kellett vol­na bevezetni az általános isko­lák negyedik osztályaiban az orosz nyelvtanítást, ez azon­ban az előkészületek vártnál lassúbb üteme miatt elmarad. Martinusz Ferenc mondja: — Az általános iskolai tan­könyvek zöme megérkezett a boltokba, s előreláthatólag a tanévkezdésre megkapják a tankönyveket a gyerekek. Ami ma (aug. 27.) még hiánycikk; a negyedik osztály környezetis­mereti munkafüzete és albu­ma, a hatodik osztályos törté­nelem és állampolgári ismere­tek tankönyv, a másodikos ének-zene tankönyv és mun­kafüzet, valamint a nyolcadik osztályos matematikai munka- lapsorozat. — Egy minisztertanácsi ha­tározat nyomán életbe lépett takarékossági intézkedés felé­re csökkentette a szemléltető- és segédeszközökre fordítható pénzmennyiséget. így az új tantervekhez szükséges eszkö­zök egy részét meg sem ren­delhettük — körülbelül egy­éves a lemaradás —, s a meg­rendelt eszközök némelyike, például a hatodik osztály ma­gyar nyelv és irodalom tárgy­hoz szükséges faliképek és hangosított diasorozat, vagy a harmadik osztály technikai diaképsorozata, a környezetis­mereti szemléltető tereptár­gyak csak az év végére, vagy még később készülnek el. Jöjjenek érte Megkerestük az illetékese­ket. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál Telekes Imre áruforgalmi osz­tályvezető elmondta: füzetek­ből, íróeszközökből, táskákból nincs hiány, csak a negyedi­kes technika tantárgyhoz szük­séges csomag hibádzik még, melegítő is akad elegendő, de tornamezből szín- és méret­hiányos a választék, tornacipő­ből pedig nincsen gyermekmé­ret. Az iskolai nyomtatványo­kat a vállalatnak június 1-ig kellett volna megkapnia, s akadt, amelyik augusztus utol­só hetében érkezett meg. A vállalatnál mindössze három ember foglalkozik a nyomtat­ványok szétküldésével, az is­kolák így késedelemre számít­hatnak. hacsak maguk nem küldenek valakit a vállalat bu­dapesti, Népszínház utca 46. alatti nyomtatványboltjába ezekért. Szőke Béláné, a váoi Szabad­ság téri könyvesbslt vezetője arról tájékoztatott minket, hogy az ezernél többféle tan­könyv közül augusztus 24-én még mintegy 130 féle hiány­zott, javarészt középiskolai tankönyvek. Drucker Tibor, a Könyvér­tékesítő Vállalat igazgatója arról számolt be: idén több mint 30 millió tankönyv ter­jesztése a feladatuk, s ezek közül J>50 újonnan készült. Ta­valy, augusztus közepén 65 fé­le könyv 1,25 millió példá­nya nem volt még készen, most hiánycikk 101-féle tankönyv több mint 2 millió példánya. Ezek közül azonban alig né­hány az általános iskolai, s ezek előreláthatólag felkészül­nek időre. A gimnáziumi fa­kultatív tantárgyakhoz szük­séges matematikai, kémiai és orosz könyveket augusztus utolsó napjaira ígérték a nyomdák, ugyancsak késve ke­rül a szakközépiskolákba né­hány szaktantárgy könyve, amelyek egy részét nem a Tan- könyvkiadó, hanem a Mező- gazdasági, a Medicina, a Köz- gazdasági és a Műszaki Ki­adók adják közre. A számí­tások szerint az összesen 2400 fajta általános és középiskolai tankönyv 1—1,5 százaléka fog hiányozni a tanév első hetei­ben, a 30 millióból néhány százezer. A TANÉRT igazgatóhelyet­tese, Kelemen Olivér azt mon­dotta el, hogy az alapvető taneszközök zöme időre az is­kolákba kerül, csupán a rend­kívül pénzigényes audiovizuá­lis információhordozók — hangszalagok, diaképsoroza­tok — némelyike nem készült el, s ezek sem mindig a válla­lat hibájából, akad, amelyik­hez — új lévén a tanterv —, a szakanyag, a prototípus sincs még készen. Öt nap a hét Végezetül az oktatás több szintjét érintő újdonságról, az ötnapos munkahétről Pest me­gye iskoláiban: a tanév első munkanapja szeptember má- sodika, de tizenegy iskolában — Vácott, Nagykátán, Úriban, pilisszentlászlón és Pilisszent- kereszten már augusztus 31- én tanítás lesz. Ugyancsak be­vezetik az ötnapos munkahe­tet kilenc óvodában, Vácott, Pilisszentkereszten és Sziget­halmon, valamint a megye nyolc középfokú tanintézeté­ben, javarészt szintén Vácott. Az ötnapos iskolai hét így tíznapos oktatási ciklusokkal jár majd, s csupán az iskola munkarendjét, időbeosztását érinti, tartalmi munkáját nem. Vasvári G. Pál HARMADIK HALASZTOTT HATÁRIDŐ Szép lesz, ha végre elkészül ÁTADÁS SZEPTEMBER DEREKÁN Nagyon szép lesz a Szi- Igethalmon épülő új iskola nyolc tanterme, ha végre elkészül. Addig azonban 1300 gyerek vándorol a ré­gi épületből a könyvtárba, az óvodából a tanáriba. Az igazsághoz tartozik: az új épület átadása a tanév kez­detétől számítva mindössze fél hónapot késik. Ám e fél hónap mögött hosszú évek küzdelmei, bonyodal­mai rejlenek. — Szigethalmon, a Szabad­kai utcai iskola nyolctanter­mes új épületének műszaki átadása 1981. augusztus 26-án kezdődött meg — telexezte Listár Lászióné, a ráckevei járási tanács művelődési osz­tályának vezetője. — Tudo­másunk szerint minden szak­hatóság kifogást emelt; nem felel meg a víz, a fűtési rend­szer, nem készült el néhány munka, több kisebb hibát ta­lálták. Űj átadási időpont: szeptember 11. Bonyodalmak — Két tantervi (terembe­osztás, órarend, műszakváltás) tervet készítettünk, egyet ha sikerül, egyet ha nem sikerül az átadás — mondta Tóth Ti­bor iskolaigazgató. — Bár tar­tottunk attól, hogy hármas váltásban kell tanítani, végül ezt elkerülhettük, a kapott ideiglenes helyiségek bevoná­sával szeptember elsején in­dulhatunk. Az iskola régi épületeit a Csepel Autógyár, a Pestvidéki Gépgyár és az ÉGSZÖV szocialista brigádjai több millió forint értékű tár­sadalmi munkában rendbe­hozták. Gondunk csak az új épület első részével van, amelynek átadását — több módosítás után — augusztus végére ígérték. A beruházást 1977-ben kértük a községi ta­nácstól, az építkezést 1979-ben kezdték meg. Ami azóta tör­tént? Igyekeztem a helyszínen nyomon követni az eseménye­ket. Hogy miért nincs na­gyobb befolyásom a dolgok menetére? Nem én vagyok sem a megbízó, sem a beru­házó, sem a kivitelező. Meg­jegyzem azonban, hogy a je­lenlegi kivitelezővel jó a kap­csolatunk, problémáink meg­oldásában aktívan segítenek. — A műszaki átadás nem hiúsult meg, csak — a hibák kijavításáig és a megfelelő engedélyek beszerzéséig — fo­lyamatban van — mondta Szabó István községi tanács­elnök. — A tanács 1977-ben rendelte meg a beruházást, aminek programja — a hely­színkijelölés, kivitelezőkere­sés után — 1978-ban készült el. Az építészeti terv adaptá­cióját 1979 elején kaptuk meg. A terv tehát kész volt, a du- naharaszti iskola ennek alap­ján épült. Mégis deputációba kellett mennünk a Pest me­gyei Tanácsi Tervező Válla­lathoz, hogy minél előbb megkapjuk. Ezután az UNI- VÁZ panelek beszerzése oko­zott gondot; mindenki min­den követ megmozgatott. Változások Időközben az eredeti kivi­telezőnél, a tököli Pest me­gyei 3. számú Építőipari Szö­vetkezeti Közös Vállalatnál vezetőségváltás történt, kezd­hettük elölről a kapcsolatok kialakítását, a tervezést. Az alapozás 1979 őszén kezdődött meg, a számítások alapján kitűzték a határidőt: 1980. de­cember 20. A tököli vállalat azonban megszűnt, átalakult a csepeli ÉPSZER GTV-vé, a munka jogfolytonossága meg­maradt, ám képzelhető, meny­nyire érvényesült jogfolyto­nosság a valóságban. Az új vállalat hathónapos módosí­tást kért; 1981. június 30-ra vállalták a befejezést. Én — figyelembe véve a munkafe­gyelmet, a szervezetlenséget, a vezetők és brigádok állandó változását — forró hangulatú értekezleten az illetékesek elé tártam a hiányosságokat. Idén februárban a Duna Mgtsz-be olvadt a kivitele­ző. Operatív, rugalmas intéz­kedések csak azóta léteznek, a lemaradás azonban már pó­tolhatatlan volt. Hozzátarto­zik az is, hogy az ÉPSZER közben másutt is dolgozott, nekünk is adtak át határidő előtt óvodát, iskolát. Szerin­tem erejükön felül vállaltak munkát. Elégedetlenek vol­tunk a PTTV munkájával, hibáikat nem ismerték el, s mereven fogadták kéréseinket. Bízunk abban, hogy a Duna Tsz erőfeszítéseinek eredmé­nyeként szeptember 12-én be­költözhetünk az új épületbe. Ebben a katonaság és a szü­lők is segítenek; a berende­zés és a takarítás néhány te­remben máris megkezdődött. Legközelebb jobban — Megszoktuk, hogy határ­időcsúszás esetén a tervezőt marasztalják el — mondta Sziklai Tibor, a PTTV műsza­ki igazgatóhelyettese. — A tervek alapján már három iskola épült fel minden baj nélkül, s ez a tény magáért beszél. Ez esetben a terveket határidő előtt adtuk át, azok­tól a kivitelező egyébként né­hány esetben eltért, vagy nem értette meg. Ennek tulajdo­nítható több hiba, amelyet azonban menet közben kija­vítottak. Eddig tehát az objektív tények és szubjektív véle­mények sora. A részletek, Szigethalom iskolai hely­zete, a jegyzőkönyvek pon­tos dátumai — egy beru­házás bonyodalmai — még két újságoldalt töltenének meg. Nehezen hihető, hogy mindennek oka egy vala­mikori vállalat megszűnése volt. Mindenesetre min­denki megtette, ami tőle telt. Reméljük, a követke­ző iskolánál ennél haté­konyabb lesz a tett. Kolossá Tamás RÁDIÓFIGYELŐ KÖNYVRÖL-KÖNYVERT. A héten ismét meggyőződhet­tünk arról, hogy a rádió tíz­perces irodalmi rejtvényműso­ra betölti azt a szerepet, amelyért elindították. Most ráadásul dupla játékra invitáltak minket. Neves ma­gyar írók, költők műveiből hangzottak el idézetek, nem­csak magyarul, hanem Emil ÚJ POLITIKAI KÖNYVEK A közvélemény formálása Közgondolkodásunk formálá­sa napi feladat. Jó segítő­anyag ehhez az a füZet, amely a napokban jelent meg a Kossuth Könyvkiadónál, a Közvélemény-politika — tö­megkommunikáció címmel, s amely válogatás a szovjet tö­megkommunikációs irodalom­ból. A szovjet tapasztalatok választ adnak egész sor olyan kérdésre, amelyekre mi is keressük a megoldásokat. Ér­demes tehát ezt a kötetet el­olvasni, nemcsak társadalom- kutatóknak, újságíróknak, pro­pagandistáknak. hanem mind­azoknak, akik jobban meg akarják érteni a szovjet po­litikai közgondolkodás fej­lődését aZ elmúlt másfél év­tizedben, s a hazai közvélemé­nyünk alakulását. Sokoldalú szerep A szerzők mindenekelőtt azt fejtik ki, hogy mi a közvéle­mény. Megállapítják, hogy az emberek meghatározott közös­ségének, társadalmi csoportjá­nak nézete és értékelése a környező valóság egyes ele­meiről. Más szavakkal: a köz­vélemény (csakúgy, mint az egyéni vélemény),, meghatáro­zott emberi gondolkodási te­vékenység végeredménye. A szocialista társadalomban, amely csak szövetséges osz­tályokat foglal magába, mely zésére, termelési és politikai aktivitásukra, a szocialista társadalom ügyeinek irányítá­sába való mind teljesebb be­vonásukra, T ömegtájékoztatás Foglalkozik a könyv a fia­talok közvéleményének dina­mikájával, a tömegkommuni­kációs és propagandaeszközök közvélemény kifejed funkció­jával, a közösségnek e funkció­hoz való viszonyával: a köz­vélemény kifejezésére hasz­nált tömegkommunikációs esz­közökkel, a kifejeződés mecha­nizmusaival, a dolgozók leve­leivel, mint a közvélemény ki­fejeződésének egyik csatorná­jával. Szükség van ilyen jellegű könyvre, mert az emberek nap­jainkban valóban a tömeg­kommunikáció elterjedésének a tanúi, azt látják és hallják, hogy a külön,böző kommuni­kációs hálózatok miként szö­vik át meg át a társadalmat, s bőven áramlik az informá­ció, rádióból, televízióból, a napi- és hetilapokból, de fel­gyorsult a szóbeli közlés is, hiszen az emberek gyorsan jutnak el egyik helységből a másikba, repülővel órák alatt kontinensnyi résZeket ívelnek át, s hirtelen egészen más tár­sadalmi és gazdasági körülmé­nyek közé kerülnek. Módjuk van összehasonlítani a külön­böző információkat. A tömegtájékoztatás mai szerepének megértéséhez nyújt a kötet elvi és gyakorlati út­mutatást. Gáli Sándor Boleslav Lukács fordításában, szlovákul is. Ez a tíz perc te­hát különösen izgalmas volt, s talán a résztvevőknek is job­ban meg kellett szenvedniük jutalmukért, mint egyébkor. Hiszen a vállalkozó kedvű, he­lyes választ adók, minden al­kalommal jutalmat kapnak, méghozzá a legméltóbbat: könyvutalványt. Persze, a sikernek más tit­ka is van, nemcsak ebben rej­lik. Hanem abban is, hogy a Könyvről — könyvért készítő: az irodalom tanításának, ter­jesztésének, az olvasmányok, regények, versek kedveltté té­telének egy, ma már sajnos lassan háttérbe szoruló fajtá­ját választották. Az irodalmi műveltség fontos részére, a versek, regényrészietek kívül­ről citálására apellálnak. A baj az, hogy erre manap­ság kevesebb figyelmet fordí­tunk, kevéssé kérjük számon magunktól, másoktól a memo­rizálást, a magyar és a világ- irodalom legnagyobb verseinek vagy versrészleteinek könyv nélküli - tudását. Pedig ezekből minél többet ismer valaki „kí­vülről”, annál inkább feltéte­lezhető, sőt bizonyos: beszéde gördülékenyebbé válik, s asz- szociációs képessége magasabb szintre emelkedik. S mert er­re nem ügyelünk eléggé, talán azért is fordulhat elő — igaz. a mikrofonlázat sem lehet szá­mításon kívül hagyni —, hogy néha még a középiskolát vég zettek is „elegánsan” kever­nek össze egy-egy közismer Ady- vagy József Attiila-verse' Méghozzá olyan súlyú alkotó sokat, melyekhez hasonlóakna1 nem tudásáért régebben hatal­mas szekunda járt az iskolá­ban. Persze, könnyű nekünk akikhez az éter hullámain ke resztül érkeznek a kérdések, hiszen mindenféle drukk, s a felsülés veszélye nélkül mo­tyoghatjuk el magunknak, sző­kébb környezetünknek a vále szokat. Szerencséré a műso' vezetői — Kulcsár Katalin vo! a legelső —, mindig nagy to­leranciával simítgatják el az esetleges bakikat. K. É. osztályokat ugyanazon célok és feladatok fűzik egybe, a közvélemény a munkásosztály érdekeinek, bázisán jön létre. S ezt a közvéleményt két irányban használhatjuk fel: a szocialista építés feladatainak megoldására és a negatív je­lenségek elleni harcra. Aho­gyan aZ SZKP XXIV. kong­resszusának határozatában el­hangzott: a közvéleményt még határozottabb harcra kell ösz­tönözni a munkafegyelem megsértése, a harácsolás, a semmittevés, a lopás, a kor­rupció, az iszákosság ellen. Hiszen köztudott, hogy a köz­vélemény ereje napjainkban nagy jelentőségű elsősorban a kommunista tudatosságra va­ló nevelésben, a világnézet ki­alakításában, a munkára va­ló nevelésben, a kommunista erkölcs megszilárdításában, a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság fejleszté­sében, az emberi személyiség sokoldalú kibontakoztatásában, aZ emberek tudatában és ma­gatartásában meglevő kapita­lista maradványok leküzdésé­ben. Tehát igen sokoldalú a feladata, s egyiket sem lehet, nem szabad elhanyagolni, mert akkor a közvéleményt más nézetek uralják, befolyá­solják, s az veszedelmes lehet az egész szocialista fejlődésre. Mi, magyarok elmondhat­juk, hogy a szovjet tapaszta­latokat igyekeztünk jól hasz­nosítani, és saját eredményein­ket is felhasználni: propa­gandánk és agitációnk nem­csak az érzelmekre, hanem az értelemre is apellált, megmu­tatta, hogy a szocializmus vi­szonyai között óriási változá­sok történtek, szélesedett a szocialista demokrácia, érvé­nyesült aZ emberek akarata. A politikai vezetés szem előtt tartotta azt a lenini intelmet, hogy „a néptömeg tengerében mi mégis csak egy csepp va­gyunk, s csak akkor kormá­nyozhatunk, ha helyesen fe­jezzük ki azt, amit a nép fel­ismert”. A politikai irányítás tudományos alapokon törté­nik, ugyancsak figyelembe véve azt a lenini mondást, hogy „csak a kollektív ta­pasztalat, csak a milliók ta­pasztalata adhat ebben a te­kintetben döntő útmutatást”. Az őszinte, nyílt besZéd min­dennél többet ér. Lenini elv A szovjet szerzők is idézik ezeket a lenini szavakat, ki­mutatva, hogy a szovjet test­vérpárt mindennek figyelem­be vételével szervezi, irányít­ja a politikát, formálja a szovjet közvéleményt. A szov­jet vezetés tudja, hogy a köz­vélemény milyen hatást gya­korol a dolgozók kezdeménye-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom