Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-01 / 179. szám
4 K/unav 1981. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT NOSZTALGIA MINIATŰR SZÍNHÁZ Kedves hazugok — másodízben KIÁLLÍTÁSOK A VÁRBAN A magyar népélet öröksége Szereplők: ToLnay Klári és Mensáros László Fenseges rcccpt: végy egy zseniális — ha nem is túl szép — színésznőt és egy még zseniálisabb toliforgatót, aztán keverj hozzá kevéske hűség-konzervativizmust, meg két személyre elegendő hiúságot, önzésben feloldva s máris kész a fogyaszthatatlan szerelem-koktél. Pontosabban a fogyasztáshoz hatalmas mennyiségű önpusztító elva- kultság szükségeltetne. Nos, Jerome Kilty a fenti rendelvény szerint keverte a Kedves hazug című darabját, alapanyagnak felhasználva századunk két hatalmas egyéniségének levelezését. A szerelmesek: egyik G. B. Shaw — vele kezdődött századunk drámairodalma, s túlszárnyalni nem sikerült senkinek, soha az elmúlt nyolc évtizedben. S ha már szó esett a zsenikről: Ady Endre ezt írta a Nyugat 1910. október elsejei számában Az orvos dilemmája című Shaw- bemutatóról: jézusi pózokkal dolgozik a sikerért.., az emberek mellékesek, a történet pláne alacsony számítás, de ahogyan az emberek felvonulnak, megállnak, elmennek, jönnek, szólnak, látszanak; ebben minden volt, levő és vajúdó világnézetek találkoznak. A színpad legzseniálisabb újságírója ma Bemard Shaw úr, akiben megvan — minden elért eredmény. Mrs. P. Campbell színésznőről tudni kell, hogy vele „istenien gonosz” volt Shaw, hiszen negyven évi szerelmeslevelezés után a konkurenciát tette halhatatlanná. A másik nagy angol színésznővel. Ellen Terryvel folytatott levelezéséről megjelent könyvhöz írt előszót, mégpedig olyat, amely az egész színjátszás maradandó dokumentuma. De Shaw számára a hatalmas, a megkínzó, a soha nem teljesült szerelmet Campbell asszony jelentette. Az is meglehet, ha beteljesült volna ez a szerelem, talán meg sem születnek, vagy másképpen formálódnak például A szonettek fekete asszonya, A mil- liomosnő és a Szent Johanna című drámák. Mindketten életük delelőjén voltak, amikor kapcsolatuk fellángolt. S talán mindörökre magánügy maradhatott volna, ha nem szolgál példaként a mindannyiunk által keresett totális emberi kapcsolatra. Különös példa, hiszen ennek a szerelemnek az őszinte nagy viharai, és a kölcsönös megértés tökéletessége, az érzelmek plátóisága és a vad vágyakozás is kevés volt a kék madár megtalálásához. A beteljesedést a nagy emberek kicsinyessége akadályozta meg. A Nosztalgia kávélláz tenyérnyi színpadán péntek estén új szentendrei színházi bemutató volt: a Jerome Kilty által színpadra álmodott végletes szerelmi párbaj. Olybá vehetjük, hogy a Miniatűr Színház idei évadja a férfi és nő kapcsolatteremtésének jegyében zajlik, hiszen augusztusban felváltva láthatjuk a Kedves Hazugot és Karinthy Dunakanyarját. A kétszer két szereplőről azt is mondhatnánk: négy kedves hazug, mert a párok kölcsönösen igyekeznek elkápráztatni ellenfél-társukat, hol égbe emelő lírával, hol pedig túlzásaikkal, de mindig csiszolt és szellemes szópárbajjal. Tolnay Klári nagyszerű Mrs. P. Campbell. De neki aligha lehet nehéz feladat eljátszani egy kiváló színésznőt, egy varázslatos asszonyt, egy feszültségeiben is csodálatos nőt. A szerep buktatóit nem a nagyság és hirtelen érzelemváltozások jelentik; ezt meg lehet tanulni. Az igazi próbatétel a darab szerint elmúló negyven év és a benne rejlő megpróbáltatások okozta változások jelzése. Ez sikerült briliánsán Tolnaynak. És nem volt alakításában semmi kiszámított. A kezdeti ragyogás után kicsit lelassult a mozgása és a beszédritmusa, színtelenebb lett a hangja, bágyadtabb a tekintete. Észre sem vettük, amint Campbell asszony megöregedett. Mensáros László jobban szereti G. B. Snawt, mint az író szerette önmagát, ettől kicsit megbocsátó, picit lágyaob polgár, mint amilyennek drá- maélrnányeiinkből ezt a zsenit éreztük. Persze Kilty darabjában az ö szerepe nehezebb, Ráadásul ezt az érzésünket is csak félve lehet kimondani, mert itt nagy a tévedés veszélye. Mensáros alakítása ugyanis egészen kiváló, az általa felépített karakter egyetlen pillanatra sem törik meg, nem billen ki egységéből. Eközben nagyszerű színészi megoldásokat látunk a szituációváltásokban. Mensáros László emlékezetesen szépen mondja el a mama haláláról hírt adó levelet. A hatásvadászatra csábító részt lenyűgöző mértéktartással, emberséggel oldja meg. Huszti Péter rendezte az előadást, jól alkalmazva a művet az intim környezethez, kitűnő ritmusú, szép produkciót hozott létre. Színészként méltán aratta első sikerét a rendezői pályán. Ráadásul olyan körülmények között, amelyek joggal érdemelnek figyelmet nemcsak Pest megyében, hanem az egész országban is. A szentendrei Miniatűr Színház egyféle példával is szolgál: a Nosztalgia kávéház vezetője élt a körülmények kínálta lehetőséggel és nagyszerű színházi élmény befogadásának körülményeit teremtette meg. S az első évad minden igényt kielégítő színvonala azt is ígéri, hogy a jövő évi folytatás nem hoz majd megalkuvást, hogy a Nosztalgiában nem engedik lejjebb a mércét. Kriszt György Augusztus végéig tekinthető meg a budavári Történeti Múzeumban a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége által rendezett szobrászati és grafikai kiállítás. A „Magyar nép- élet” c. tárlatot a Magyar Nemzeti Galér iában mutatták be — szeptember végéig várja a közönséget. Bár szobrászatunk és grafikánk jelenlegi helyzete és állapota problémákat és eredményeket egyaránt tükröz, adódnak lelkesítő tények. Lelkesítők és lehangolok. Lehangoló sok esetben az, hogy többen, igen tehetséges alkotók, nem akarnak vagy nem tudnak előrelépni — megmaradnak saját beidegződésüknél. Akad izgalmas pont is. Méltóan búcsúzik édesapjától Szabados Árpád grafikában és a gyömrői ifj. Pál Mihály szoborban. Szabados az életbúcsú látványban megörökíthető állomásait idézi fotó- és rajztöredékekkel, ifj. Pál Mihály szorító lapok közé préseli a monumentálisán vergődő, robbanó figurát, aki egy nagy szobrász volt: Pál Mihály. Valaha volt férfi Emberi mélységet és szakmai komolyságot tár fel Pető János litográfiája egy valahavolt férfiról, akinek életéből kupac maradt: kabátja, cipője. Más semmi. Seregi József „Táncoló”-ja is érett, érlelt, alapos szobor, akár ifj. Pál Mihály erőtől duzzadó „Historia”- ja” s örülhetünk annak is, hogy Kirchmayer Károly emlékezetes portrét mintázott Zelk Zoltánról. Nem hallgathatjuk el azonban a tényt: sok a középszer a tárlaton s ez nem is annyira a szobrászat és grafika közállapotából, mint a sietséggel összeállított, sebtében szerkesztett rendezésből adódik. Ahogyan akkor A Nemzeti Galéria az 1850- től 1900-ig terjedő időegységben gyűjtötte egybe a „Magyar népélet" festői, grafikai forrásait, örökségét. Képző- művészettel megragadott történelmet láthatunk. Pásztorokat, csikóst, halászokat, alföldi börkupecet, kocsmát, diny- nyepiacot, parasztcsaládot, mulatozást, tutajosokat, bihari kanászt, szolnoki hetivásárt, — Dunakanyart, Vác körüli szüretet — ahogy az élet akkor zajlott. Meglepetés is akad bőven. Felfedezésre váró pompás mű Ferenczy Károly vasalónője — adalék Picasso és József Aftila munkásasszonyaihoz, annak előzetese. Kiderül, hogy KÖNYV AZ IDEGENFORGALOMRÓL Belső turizmusunk A MINAP MÉRTE FEL egy bizottság a Dunakanyar és a Ráckevei Duna-ág idegenforgalmát, s úgy határozott, hogy megalakítja — a két bizottság egybevo- nását — a Közép-Duna-vidéki Intéző Bizottságot, amint erről már tudósítottunk. Ehhez tudnunk kell, hogy a Duna Esztergomtól a Csepel-sziget végéig terjedő szakasza a Balaton után az ország második legnagyobb vendégfogadó üdülőterülete. Nem érdektelen tehát egy olyan könyv elolvasása, amely éppen a hazai turizmussal foglalkozik. Gergely- né dr. Benke Rita könyvéről van szó, amelyben belső turizmusunk helyzetét méri fel. Annál inkább is érdekes ez a füzet, mert az újságokban legtöbbször csak a külföldiek Magyarországra történő látogatása, vagy a hazaiak külföldre utazása a téma. Mint ahogyan ebből a könyvből is kitűnik: a belső turizmus mindkettőt megelőzi. 1979-ben például már 25 millió hazai állampolgár látogatott valahová az országon belül és 108 millió vendégéjszakát töltött el lakásán kívül, a kirándulóforgalomban pedig 49 millió napot töltött el a lakosság. A PROBLÉMÁK ELEMZÉSE igen dicséretes vállalkozás. Benke Rita igen körültekintően vizsgálja, hogy minek köszönhető a példa nélküli belső mozgás. Megállapítja, hogy ez társadalmigazdasági tényezők változásával magyarázható, azzai, hogy megnőtt a szabad idő, felgyorsult a közlekedés, erősen urbanizálódott a lakosság, megváltozott a munka jellege és a jövedelem is nagyobb, mint korábban volt. Vagyis: a lakosság jelentős része hazánkban a jövedelmek növekedéséből adódóan így már elérte azt a szintet, amikor alapvető szükségleteink kielégítése után olyan szabad rendelkezésű jövedelemhányada van, amelynek lekötésében jelentős szerepet játszik az idegenforgalom. A munkaidő-csökkenés is ilyen irányba mutat. Ismeretes, hogy a hetvenes évek első harmadában általánossá vált a 44 órás munkahét, s minden második szombat szabad lett. Érdekes statisztikát közöl az üdülésben részt vevők számáról, foglalkozás szerinti megoszlásáról, arról, hogy az érdekességet említi meg, hogy a falusi, mezőgazdasági munkából élők is kezdenek a turizmus felé fordulni, bár részükről még mindig nagyfokú passzivitás érezhető. Ezután a lakossági turizmus fejlődését, formáit, főbb szerkezeti arányait elemzi. Elsőként említi az idegenforgalomnak mint életmódnak, az életforma és életszínvonal szerves részének egyik legjelentősebb ágát, a kedvezményes üdültetést, az úgynevezett szociálturiz- must, amelynek célja a munka fáradalmainak kipihenése. Itt a költségek legnagyobb részét a vállalatok, a szakszervezetek viselik. Majd a kereskedelmi szálláshelyek szerepét vizsgálja, s megállapítja, hogy azok nem mindenben érték el a kívánt színvonalat. Foglalkozik a magánszálláshelyeken lebonyolódó turizmussal, valamint a kirándulóforgalommal. A BELFÖLDI TURISTAFORGALOM területi elosztását és igényjellegét vizsgálva arra a megállapításra jut, hogy o Balaton után a legkeresettebb helyek a Dunakanyar és a Ráckevei Duna-ág, ahol a szépség és a természeti ritkaság igen nagy, például a Csepél-sziget melletti Duna valóságos horgászparadicsom. Ennek ellenére a külföldiek alig ismerik, nem keresik. Ez annak is tudható be, hogy nincs megfelelő szállodai ellátottsága, mint például a Balatonnak, vagy a Duna-kanyarnak. A szervezett ifjúsági turizmusról szólva megállapítja, hogy 1978-ban 400 ezer fiatal vett részt különféle táborozáson: ifjúsági építőtáborokban, úttörő-, vezetőképző és egyéb táborban. Ez nagy szám, de még sem kielégítő, ha figyelembe vesszük af ifjúsági korúak tényleges számát. Végül foglalkozik azzal is, hogy a lakossági idegenforgalomnak mi a nép- gazdasági hatása, melyek az idegenforgalmi költekezések mérete és struktúrája. A KÖNYV NEM TELJES, nem is lehet az, hiszen — úgy tudjuk — első ilyen munka, amely a lakosság turizmusával foglalkozik, s amely helyzetet elemez és problémákat tár fel, valamint felhívja a figyelmet a lakossági turizmusra, amelynek állandó tanulmányozása, megfigyelése az illetékesek feladata. S ehhez csak egy adalék Gergelyné dr. Benke Rita könyve. Gáli Sándor még mindig nem ismerjük eléggé Munkácsyt, hiszen szé- rásszekere. pásztortüze nemcsak Arany János „öszikék”- ben megnyilvánuló szellemiségével alliterál, hanem önmagában is sok finomságot tartalmaz. Vers és kép Kiderül, hogy témában, szemléletmódban mennyi természetes összefüggés mutatható ki líránk és festészetünk törekvései között. Elég, ha arra utalunk, hogy nemcsak József Attila idézte versben a mosónő alakját, hanem Tornyai János is képen. Ceruza- vonalakkal átszőtt akvarellje érzékeny és szolidáris leírás. Hiányérzetünk is támad a tárlaton. Mintha napjaink magyar festészete és grafikája nem ennyire intenziven ragadná meg munkás hétköznapjainkat, a társadalom mad életét?! Korrigálásra van szükség. Arra, hogy a művelődéspolitika pályázatokkal biztassa az ilyen jellegű feladatokra képzőművészeinket, hogy méltó vizuális nyom maradjon életünkből az utókor számára. Éremművészet A Nemzeti Galéria Műhely sorozatában mutatta be a nyíregyháza-sóstói nemzetközi éremművészeti alkotótelep idei kiállítását. Minden tisztelet a szovjet Mark Salman- nak, az erdélyi Tőrös Gábornak, a szentendrei Ligeti Erikának, ezúttal a lengyel Jacek Dorsld remekelt. Az külön öröm, hogy emlékezetes sorozata Nyíregyházán maradt Losonci Miklós Tornyai János: Mosás (részlet) RÁDIÓFIGYELŐ REGGELI PÁRBESZÉD. Az elmúlt év végén, ez év elején számos, korábban nagyvállalati szervezet tagjaként működő gyár kapott önállóságot. Közöttük a Kispesti Textilgyár is, melynek főmérnökével. Viegland Róberttel és az értékesítési főosztály vezetőjével, Dautschlander Tamással készített interjút tegnap reggel Rózsa György arról, miképpen küzdötték le az önállósággal járó nehézségeket. A bátor és értelmes kockázatvállalás hasznáról, a szakmai tudás rejtett tartalékainak felszínre hozásáról, a szakemberek mesterségbeli hiúságát is szolgálatába állító okos szervezésről és a termelési-kereskedelmi szakemberek egymás iránti bizalmáról szólt ez az interjú voltaképpen. Miről van szó? A gyár vezetői rájöttek,-a termelési kapacitásuk nagysága és minősége lényegesen nagyobb mérvű tőkés exportot tenne lehetővé, ha a hagyományosnál szélesebb textilre nyomnak. Vagy új — külföldről kemény valutáért beszerezhető — széles szövőgépeket kellett volna vásárolni, vagy a rendelkezésre állókat a széles kelmék szövésére alkalmassá tenni. A gyár műszaki gárdája ez utóbbi megoldást választotta. Heti ütemezésben, megfeszített tempóban alakították át gépparkjukat, és sikerrel vették a külpiac akadályait is. Nemcsak megtartották korábbi piacaikat, hanem új területekre is betörtek, például Svédországba és Finnországba. Ez márcsak azért is nagy eredmény, mert éppen e két északi államban igen nagy hagyománya van az exkluzív textil tervezésnek és szövésnek. melynek leghíresebbje a Marimekko cég és textil világhíres. i Éppen ez adja a súlyát a főmérnök szavainak, aki arra a kérdésre, hogy vajon az új megrendelők elégedettek-e az új szállítóval, azt mondotta: a külföldi megrendelő általában nem dicsér, az a dicsérete, hogy nem emel kifogást a szállított termék ellen. BEATLES. John Lennon halála ismét felkeltette, újraélesztette a figyelmet a beat- lesek muzsikája iránt. A mai harminc—negyvenévesek korosztályának még szinte élő zenei valóság, a tizen- és huszonéveseknek már történelem a pop hovatovább klasz- szikusnak számító együttes zenéje, híres dalai, lemezei. Mint egykor, ma ismét kurrens cikkek hanglemezboltokban és a feketepiacon lemezeik. A nosztalgia e hullámverését jó érzékkel nyomban kiszolgálta a rádió, amikor sorozatot indított a 3. műsorban A Beatles együttes összes felvételei címmel. Az időpont nem kedvez azoknak, akik magnóra szeretnék venni a kiváló minőségű anyagot, a délelőtt fél tizenegyes kezdés nagyon keveseknek megfelelő csak. Érdemes lenne e jó műsort majd egy későbbi, kora esti időpontban megismételnie a rádiónak. HARMINC PERC ALATT A FÖLD KÖRÜL. A világpolitika eseményei közül ezúttal az évszázad esküvője, Károly angol trónörökös és hitvese Lady Dianna egybekelése kapcsán a szigetország feszültségeiről szóltak a szerkesztők, s jó zenével fűszereve válogatták a blokkokat, beleszőve némi pletykát is, a királyi nászt kisérő diplomáciai bonyodalmakról. Érdekes, a szokásosnál ezúttal oldottabb külpolitikai műsort hallgattunk. Bányász Hédi
