Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-27 / 200. szám
"^cMfiav 1981. AUGUSZTUS 27., CSÜTÖRTÖK Hol érdemes a váci piacon vásárolni? A Zöldért árai és a kereslet Aka4 szép számmal, aki a piacon mindig jó és viszonylag olcsó árut tud venni. Hol, hogyan? Mindig ugyanahhoz az eladóhoz járnak, törzsvevők és válogathatnak. Vagy, az eladó teszi félre nekik a szépet. Netán végigjárják a piacot, és még alkusznak is. Persze, csak az őstermelőkkel, mert a magánkereskedők többsége a Zöldért és áfész zöldség-gyümölcs boltjaihoz hasonlóan szabott árral dolgozik. Nem szebb, drágább A váci nagypiacot Balogh Gyulával, a Pest megyei Zöldért központjának és Be- sze Gyulánéval, a Zöldért váci kirendeltségének boltintézőjével kerestem fel. Hol érdemes vásárolni, milyen az árukínálat és hogyan alakultak az árak? — Ennek próbáltunk utánanézni. Nem lehet úgy végigmenni a standok között, hogy az embert meg ne szólítsák. Ezt vegye meg, azt vegye meg, ilyen-olyan szép az áru, olcsó és így tovább. Ezt persze nem a Zöldért és az áfész boltosok szokták mondani, ök megvárják a vevőket. Azaz Vácott Szűcs Andrásné, a Zöldért boltjának vezetője kivétel. Ö és férje (ketten dolgoznak a piaci üzletben) ugyanis elébementek a vásárlóknak. A bolton kívülre asztalokra pakoltak ki. — Ha forgalmat akarunk, így kell. A vevők szeretnek turkálni, válogatni. S így szépen kiterítve, nagy halmokban az áru is jobban mutat, ha csak nem hibás. Szerencsére ma valóban szép árut kaptunk. Ha mindig ilyen lenne, egy szót sem szólnék — mondta Szűcs Andrásné. A leghosszabb sor ekkor a Zöldért-boltnál állt. Tíz-tizen- két ember várt türelmesen a kiszolgálásra. Egyikőjüket Sluch Dánielnét, miután vásárolt, megszólítottam», — Miért itt verte meg a zöldséget? Sorba kellett állnia... V 5 — Megtetszett az áru és ez valamivel olcsóbb is. — Mindig a Zöldért-boltban vásárol? — Á, nem. Pencen lakunk, Vácott volt dolgom, s maradt időm, így aztán benéztem a piacra. — Akkor láthatta, hogy a magánkereskedőknél szebb a gyümölcs. — Annyival nem szebb, amennyivel drágább. De most mintha egyáltalán nem lenne szebb. Felkopna az áHam A Zöldért-üzlettől néhány méterre van Geszler Antal magánkereskedő standja. Éppen nem volt vevője, így aztán ráért beszélgetni. — Hogyan alakítja ki az árakat? — Naponta változtatom. Figyelem a többieket, a Zöldért boltot is, s a felvásárlási árhoz hozzászámítom a költségeimet és a hasznot. — Hol szerzi be az árut? őstermelőktől. De nem kell sokat utánajárnom, mert a legtöbben ide hozzák. Amit kérnek érte. azt általában megadom, ők is jól járnak, hiszen nem kell az árusítással időt tölteni, s persze én is. Geszler Antal minden nap, még vasárnap is nyitva tart. Napi nyolc órát dolgozik? — Azám, akkor fel is kopna az állam. Legalább a dupláját. — Megéri? — Akkor nem csinálnám. Geszler Antal a paprikát és az uborkát ugyanennyiért árusította, mint a Zöldért, s a többi árut is csak fillérekkel drágábban. A Zöldért-bolt az első félévben 1 millió 666 ezer forint forgalmat ért el. A második félévben meglesz a 2,3 millió — mondta Szűcsné. Ök naponta nyolc órát, vasárnap pedig 6-tól 10-ig tartanak nyitva. Ez azt is jelenti, hogy többet dolgoznak a napi nyolc óránál. Vajon nekik megéri? Nyakamon is maradt! — Éves szinten havi 4 ezer forintot keresek. Szezonban többet, télen kevesebbet. Szűcs Andrásné húsz éve dolgozik a Zöldértnél. A piaci boltban is már hat éve. — Mit tapasztalt, a magán- kereskedők igazodnak a Zöldért áraihoz? — Igen. Ők is, meg az őstermelők is. Különösen amióta is rugalmasan igazíthatjuk ki árainkat. Szente Pál A Rába gyár motorjaiból szerelnek naponta A Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban idén ötmilliárd forint értékben gyártanak Diesel-motorokat. A gyáregységben naponta száz Rába—MAN motort szerelnek össze. Képünkön: a szerelőszalag Az új kórház két esztendeje A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése T Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A tanácskozás napirendjén szerepelt a főigazgató főorvos beszámolója, a kerepestarcsai megyei kórház működéséről, jelentés a megye idei költség- vetésének és fejlesztési alap tervének félévi teljesítéséről, valamint tájékoztató az ötnapos munkahét bevezetéséről a megyei kiskereskedelemben. Színvonalas a szakmai munka, elégedettek a betegek is A példátlanul rövid idő alatt, jelentős társadalmi ösz- szefogassal épült 580 ágyas kerepestarcsai kórház 1979 áprilisában fogadta az első betegeket. A gyógyító munka megkezdésével egy időben, azzal párhuzamosan haladtak a beruházás munkálatai, valamint az intézmény működését megalapozó szervező munka. A régen várt gyógyító intézmény működésének kezdeti eredményeit jól mutatja, hogy 1979 harmadik negyedévében a különböző osztályokon a beteg- forgalom megközelítette, egyes esetekben pedig elérte az országos átlagot. (Itt meg kell jegyeznünk, hogy a megye párt- és tanácsi vezetése megkülönböztetett figyelemmel és segítőkészséggel járult hozzá az új intézmény kezdeti lépéseinek sikeréhez.) Az első időszakban rendkívül nagy feladatokat kellett megoldania a kórház irányítóinak. Mindenekelőtt biztosít tani a személyi, tárgyi feltételeket, a közismerten nehéz munkaerőhelyzet és műszerbeszerzési lehetőségek közepette. Ezt követően fokozatosan megteremtették a biztonságos működés feltételeit, mely az első beteg fogadásától a gyógyító osztály teljes kapacitással való működéséig terjedt. Végezetül ugyancsak nem kis feladat a már teljes ütemmel működő kórházát egységes intézménnyé formálni. Ez utóbbi fázis még a mai napig tart. A személyi és tárgyi feltételek megteremtése már az építkezés befejezése előtt, időben megkezdődött. Néhány orvosi hiányszakma, illetve egészségügyi szakdolgozók kivételével a mai napig sikerült kellő számú megfelelő embert fölvenni. A dolgozók szakképzettsége és gyakorlata biztosítja a megfelelő színvonalú gyógyító munkát. Az alapfelszerelés korszerűnek nevezhető, s ugyancsak biztosítja a működési feltételeket. Az osztályokon a kezdetek óta a gyógyítás feltételei lényegesen javultak, s természetesen jelentkeznek újabb, s újabb igények, melyek rangsorolva szerepelnek a kórház fejlesztési programjában. A rendeltetésszerű működéshez számos gazdasági, mű- sZaki problémát is meg kellett oldani, s még maradt a mai napig is tennivaló. Az egyik gond a gőz- és a melegvíz-szolgáltatás elégtelensége, a másik pedig az önálló mosoda hiánya. A kórház legfontosabb feladata csaknem 140 ezer lakos, a gödöllői, illetve a monori járás fekvőbeteg-ellátása, néhány megyei, illetve országos szintű profilban a gyógyító munka, emellett képzés, továbbképzés és tudományos tevékenység folytatása. A gödöllői és a monori járás egészségügyi szolgálatához a kezdetektől szoros kapcsolatok fűzik a kórház dolgozóit. Az orvosok szükség szerint helyettesítenek, minden szakmában konzíliumot biztosítanak a járóbetegek ellátásához. Bekapcsolódnak o szűrővizsgálatok szervezésébe, olykor tár- sadalmimunka-felajánlás formájában is segítenek a fontos megelőző akciók lebonyolításában. Ugyancsak segítséget jelent a járásokban, hogy a kórházban számos speciális vizsgálatot is elvégeznek. AZ egyes osztályok működését rendszeresen vizsgáló felügyeleti szervek vélemény« szerint a kórházban színvonalas a szakmai munka. A betegek véleménye is megnyugtató: elégedettek ellátásukkal. A jelentés alapján a testület betekintést kapott az intézmény szakmai problémáiba is. Feszítő gond például, hogy a belgyógyászati osztályok a lakosság számához és az ápolásra szorulók korösszetételé-, hez mérten kevés ággyal rendelkeznek. A megoldás útja a beutalások célszerűbb szervezése, a felvételi részleg, illetve a rehabilitációs osztály működésének javítása. Ugyancsak gond a röntgenrészleg kapacitásának szűkössége. De szűknek bizonyult például a gyógyszertár infúziós laboratóriuma: maximálisan az intézmény szükségletének 55 százalékát tudja kielégíteni. A laboratórium is mind nehezebben tudja elvégezni a növekvő számú vizsgálatokat. A kórbonctanon a szakorvoshiány okoz nagy feszültséget. Mindt ehhez társul, hogy az élelmezési üZemnél több kulcsfontosságú munkahely betöltetlen, s a munkából kiesők pótlása is szinte megoldhatatlan. Kedvező viszont, hogy • kórház átadásával egy időben épült' lakótelepen a dolgozók számára lakásokat tudtak biztosítani, bölcsőde és óvoda is működik. A szakdolgozókat százsZemélyes nővérszálló várja, melynek egyelőre azonban a szükségesnél kedvezőtlenebb a kihasználtsága. A különböző helyekről jött dolgozók munkakollektívává szerveződési folyamata jelentősen előrehaladt, de a közösségek még nem tekinthetők kialakultnak. A kórházban 55 tagú pártszervezet működik, mely a kezdetek óta cselekvő alakítója a szakmai munkának és a közéletnek. Ugyanígy fontos szerepet játszik a KISZ-szervezet, melynek mozgósító és szervező munkája egyaránt figyelemre méltó. A korábban említett gondok megoldása mellett újabb nagy feladat vár a fiatal kórház kollektívájára: az épülő 346 ágyas pavilon üzemeltetési feltételeinek megszervezése,. megteremtése, a kórház kialakult egységbe való beillesztése. Évszázados hagyományokra épült Látogatás testvérmegyénk egy üzemében A munkarendváltozás feltétele az alapellátás biztosítása A hatalmas üzem a szó szoros értelmében a földből nőtt ki. Ha valaki — e sorok írójához hasonlóan —, közel tíz éve nem járt a környéken, az llmenauból Unterpörlitz felé vezető út mentén legfeljebb néhány kis házat láthatott a lankás dombokon, ahol ma az llmenaui Műszaki Üveggyár ipartelepe terül el, képével meghatározva a táj arculatát. Annak ellenére azonban, hogy NDK-beli testvérmegyénk, Suhl gazdasági életében ma már meghatározó szerepet játszó nagyüzem tehát igazi „zöldmezős”, vagyis a semmiből induló beruházásként jött létre, ez csak az épületekre érvényes: az üveggyártásnak ugyanis évszázados hagyományai vannak ezen a tájon. Döntések - központilag Arról, hogy a szétszórtan működő, sokszor kézműves módszerekkel dolgozó kisüzemekből létre kell hozni a Műszaki Üveggyárat, a Német Szooalista Egységpárt VIII. kongresszusa döntött, s a hetvenes évek elején indult beruházás első lépcsője 1975- ben már megkezdte a termelést. Az első gyártósort még további három követte, s az NDK fennállásának 30. évfordulójára már mind a négy önálló üzemegység működött: kémiai-műszaki, üveg, műszaki üvegtartályok, csövek és laboratóriumi üveg a négy terület fő profilja. Amikor Günter Traut, a nagyértékű, korszerű gépekkel felszerelt nagyüzem ügyvezető igazgatója célszerűen, s minden hivalkodástól mentesen berendezett irodájában eddig jut a tájékoztatásban, önként adódik a kérdés: meddig terjed ez az önállóság? Köztudott ugyanis, hogy az NDK gazdasági élete a hazaihoz viszonyítva jobban centralizált, mivel ottani barátaink úgy látják, az ő ipari adottságaiknak jobban megfelel az erőteljes központi irányítás. Az ügyvezető igazgató válaszai is ezt erősítették meg. Mint elmondta, az a céljuk, hogy o nagyüzemen belül tovább erősítsék a központi tervezést, irányítást, s az eredmények központosított elszámolását. Ennek megfelelően most azt tervezik, hogy központi, operatív termelésirányítási funkciót hoznak létre, melynek a gyáregységek fölött átnyúlva joga lesz az egész nagyüzem területén olyan intézkedéseket hozni — például műszakon belüli munkaerő- és kapacitás-átcsoportosításról — amelyek, az igazgató szavai szerint elkerülhetővé teszik a felelősségek és hatáskörök összemosódásából adódó nehézségeket. Igényos külpiacok A nagyüzem termelési eredményei mindenesetre azt igazolják, a gazdálkodásnak több lehetséges útja is van, hiszen amikor a magyar iparban éppen a gyáregységek önállósodásának korát érjük, s egyebek között ettől is .várjuk a további fejlődést, az llmenaui Műszaki Üveggyár a központi irányítás módszerével érte el sikereit. Termékeik nemcsak az NDK-ban keresettek, hanem jól ismertek külföldön is. Évről évre több tízmillió márka értékben exportálnak belőlük szocialista országokba — köztük Magyarországra —, de a fejlett tőkés országokba is. Legnagyobb kapitalista partnereik az NSZK, Svájc, Anglia, s az igényes piac feltételeinek megfelelően jó minőségben, pontos határidőre szállítanak. Egyik legnagyobb feladatuk éppen ezen a területen van: ebben az évben a tavalyihoz képest duplájára kell emelniük a tőkés exportot. Melsgvízcső üvegből Külkereskedelmi tevékenységüknek — pontosabban annak a rendszernek, melyben ezt lebonyolítják — van egy olyan vonása is, mely mindenképpen ide kívánkozik. Mint Günter Traut elmondta, a termelő vállalat és az üzleteket kötő külkereskedelmi cég*kap- csolatában náluk sem volt ritka a gond, a probléma, ami többek között abból adódott, hogy a gyár székhelye — Ilmenau —, és a külkeresek központja — Berlin — között már a földrajzi távolság is igen tekintélyes, több mint háromszáz kilométer. Ebből aztán sok megértési, illetve meg nem értési, együttműködési nehézség adódott, míg meg nem született a döntés: a külkereskedelmi szervezetet Ilmenauba helyezték, s így ma már az üzletek is helyben köttetnek. A gazdaságirányítási rendszer kérdései mellett természetesen sok szó esett a műszaki fejlesztés feladatairól is, amelyek között a laikus számára egyenesen meghökkentő elképzelések is akadnak — mégpedig már a megvalósítás stádiumában. Hiszen ki hallott már üvegből készült vízcsőről —, ami pedig ma már realitás a suhli lakótelepen? Egész pontosan arról van szó, hogy a szakembereknek eddig is sok fejtörést okozott az új lakótelepek melegvíz- hálózata, melynek vascsövei — „hála” a melegvíz kémiai agresszivitásának —, az átlagosnál gyorsabban korrodálnak. így születet^ a gondolat, mi lenne, ha megpróbálnák üvegből készíteni ezeket a csöveket? Megtalálták azt az üvegfajtát, amely kevéssé érzékeny a hőingadozásokra, előnyösek a mechanikai, szilárdsági tulajdonságai, s az első, üvegcsővel szerelt lakóépületet néhány hete már át is adták a megyeszékhely, Suhl új lakótelepén. A kísérlethez nagy reményt fűznek — már csak azért is, mert a tervek szerint jövőre már kétezer új lakást szerelnek majd ezzel a módszerrel. Irányítási rendszer, külkereskedelem, műszaki fejlesztés: a néhány, kiragadott területről gyűjtött tapasztalatok amellett szólnak, hogy rövid idő alatt korszerű, elismerésre méltóan működő üzem „nőtt ki a földből” testvérmegyénkben. Weyer Béla Az ötnapos munkahét bevezetésének körültekintő előkészítése a kereskedelemben nemcsak az ott dolgozók szempontjából elsőrendű fontosságú, hanem alapfeltétele más területeken is a munkarendváltozás megalapozottságának. A döntés jelentőségének tudatában vannak a megyei tanács irányító szervének vehetői is — erről tanúskodik az a tájékoztató jelentés, melyet a kereskedelmi osztály terjesztett tegnap a végrehajtó bizottság elé. A beszámolóból kitűnik, hogy jövő év január 1-től a megyei kiskereskedelemben az alábbi elvék szerint lehet bevezetni az ötnapos munkahetet: egyrészt úgy alakítják a nyitvatartási időt, hogy a dolgozók az egyes területek ellátásának zavartalanságát biztosítva csak öt napot dolgozzanak, másrészt, hogy a kereskedők is legalább kéthetente kapjanak a heti pihenőnapjukhoz kapcsolódó szabad napot. Az állásfoglalás szerint valamennyi élelmiszerboltnak ki kell nyitnia szombaton is. A kétműszakos üzleteknél ezen a napon csak az egyik műszak dolgozóit osztják be munkára. Nagyobb a probléma a kis üzleteknél. Itt olyan megoldás lehetséges, hogy rugalmasan alakítják a nyitvatartási időt, és a szabad napok időpontját. Végsősoron mind a szövetkezeti, mind az állami üzletek csak annak figyelembe vételével tarthatnak zárva, hogy megoldott egy-egy körzet alapellátása. Arról is szól a jelentés, hogy ha például pénteken este a vevő az élelmiszer- boltokban friss kenyeret, bőséges tejtermék- és hentesáruválasztékot talál, akkor rövi- debb idő alatt módosulnak a vásárlási szokások. Kevésbé okoz gondot a ruházati és vegyesiparcikk boltok, valamint az áruházak nyitvatartási idejének módosítása. Hiszen az itt kapható árucikkek a hét egyéb napjain is beszerezhetők. A szombati munkaidőrövidítés, illetve zárva tartás során fölszabaduló munkaidőalap a bevásárlási napok számának bővítésére fordítható. Az állásfoglalás szerint viszont szombaton is fogadni kell a vásárlókat, az építőanyag-, a tüzelő- és a gázcseretelepeken. Ugyancsak nem csökkenhet az idényben aZ üdülőterületeken működő üzletek nyitvatartási ideje. Szóba került a testület ülésén, hogy mindezek az elvek akkor érvényesülnek hatékonyan, ha településenként figyelembe veszik a sajátosságokat, és rugalmasan igazodnak a lakossági érdekekhez. Mind e mellett arra is szükség van, hogy az egyéb ágazatok, intézmények munkarendváltozását is összehangolják a kereskedelemével. Például az óvodákét, a napközikét, a postáét! a tömegközlekedését. Mindez további koordinációt igényel, s a végleges döntésről időben — többi között a Pest megyei Hírlap hasábjain is — tájékoztatják a lakosságot az illetékesek. M. J. k
