Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-26 / 199. szám
man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 26., SZERDA Védő- és óvóintézkedések A családok fokozott felelőssége A gyermek- és ifjúságvédelem helyzete, /. A gyermek- és ifjúságvédelem egyes alapvető jogszabályai a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1974. évi, I. törvényre, rövid megjelöléssel Családjogi törvényre (a továbbiakban: Csjt.) épülnek, amellyel az országgyűlés 1974. év tavaszán módosította az 1952-től hatályban volt 1952. évi IV. törvényt. A törvény célját a Csjt. 1. paragrafusa alkotmányos alapelvekre hivatkozva meghatározza. A házasságról, a családról és a gyámságról szoló törvénynek az a célja ezek szerint, hogy „Népköztársaságunk társadalmi rendjének és a szocialista erkölcsi felfogásnak megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.” E nagy jelentőségű törvénynyel, amely megalkotta hazánkban az állami gondoskodás összefüggő rendszerét, méginkább megvalósul az alapvető társadalmi, politikai cél: a gyermekek érdekeinek minden irányú védelme, egészséges s^erpélyiségű emberré formálásának segítése. A Családjogi törvény már idézett célját vannak hivatva biztosítani a gyermek- és ifjúságvédelmi — azóta megjelent — kormányhatározatok és különböző minisztériumi jogszabályok. Az utóbbiak közül kiemelten fontos a gyám- hatósági eljárásról szóló 1/1974. (VI. 27.) OM. számú rendelet, amely meghatározza a gyámügyi igazgatás szervezetét és feladatait, a kiskorúak és gondnokoltak képviseletét, személyi, valamint vagyonjogi és egyéb érdekeinek védelmét. Ugyanígy a kiskorúak családi jogállását, végül a jogképesség és cselekvőképesség változásait. Emberi kapcsolatok A Családjogi törvény szabja meg a jelentőségét a gyám- hatósági munkának. Azt csak fokozza az, hogy tevékenységi köre az ország lakosságának egyharmadára, hatósugara úgyszólván az ország összes lakosára kiterjed. A gyámhatósági munkát tehát jelentőségének megfelelően kell ellátni. Csak így lehet része az új, magasabb rendű szocialista családi, emberi kapcsolatok kialakításának. A kiskorúak (gondnokoltak) személyi és vagyoni jogvédelmét állam- igazgatási szervek és a bíróságok látják el. Mivel az államigazgatási szervek közül e területen alapvető feladataik a tanácsoknak vannak, ezért fokozottabb a felelősségük. A községi és nagyközségi tanácsok szakigazgatási szervei, mint elsőfokú gyámhatóságok hatáskörébe tartoznak a kiskorúak láthatási ügyei, egyes védő- és óvóintézkedések, a kiskorúak segélyezésével, számadásaival kapcsolatos feladatok. Hatáskörükbe tartozik továbbá a kiskorúak ideiglenes hatállyal történő intézetbe utalása, bizonyos halaszthatatlan gyámi teendők ellátása. Hasonlóképpen a jogszabályok által elrendelt nyilvántartások vezetése és a kiskorúaknak legalább félévenként történő ellenőrzése, valamint egyéb gyámügyi hatósági feladatok ellátása. A nagyközségi tanácsok elsőfokú gyámhatósági jogkört gyakorolnak még a kiskorúak rendszeres nevelési segélyezésével, intézeti elhelyezésével, állami gondozásával és a kiskorúak házasságkötésével kapcsolatos gyámhatósági feladatok ellátására. A járási hivatal szervezési, jogi és igazgatási osztálya, mint másodfokú gyámhatóság látja el mindazon — így a felsorolt — ügyek másodfokú intézését, mely ügyekben a községi, nagyközségi tanácsok jártak el elsőfokon. Ugyanakkor az osztály elsőfokon jár el azokban az ügyekben, amelyekben a községi tanácsoknak nincs hatáskörük dönteni (kiskorúak rendszeres nevelési segélyezése, állami gondo- zásbavétele, házasságkötése, intézeti elhelyezése). Bonyolult ügyek A gyámhatósági eljárásról szoló jogszabály kihangsúlyozza; a gyámhatóság múködési területén a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásába bevonja az érdekelt állami és társadalmi szerveket, valamint aktívákat, szükség esetén kérheti a tanácsoknál működő gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság (albizottság) közreműködését és javaslatát. Községi és nagyközségi tanácsainknál a gyámügyi feladatokat — ezen ügyek bonyolultsága, emberismeretet és körültekintést követelő volta miatt — többségében nagy gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező dolgozók látják el, szám szerint összesen tizen- ketten. A járási hivatal szervezési, jogi és igazgatási osztályán egy jogi egyetemi és egy főiskolai végzettségű szakember feladatkörébe tartozik a gyámügyek intézése. E fontos feladatok ellátásának fokozott ellenőrzése indokolt, hiszen a monori járás községeiben és nagyközségeiben 1950-ben összesen 3 ezer 798, míg a hivatal szervezési, jogi és igazgatási osztályán 1 ezer 823 volt a gyámügyi tárgyú ügyiratforgalom. Valamennyi ügy mögött bonyolult emberi sorsok, sürgősen rendezendő családi problémák, veszélyhelyzetben levő kiskorúak, egyszóval: emberek vannak. Az eljárásokra általában az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén állandó lakással rendelkezik a személyi igazolvánnyal nem rendelkező kiskorú törvényes képviselője, vagy amelynek területén állandó lakása van a személyi igazolvánnyal rendelkező kiskorúnak. A gyámhatóságok az eljárás alatt hivatalból vizsgálják, hogy a kiskorúnak van-e és ki a törvényes képviselője? Mindez a személyi igazolvány — ha abból nem állapítható meg — vagy egyéb okiratok (például anyakönyvi kivonat) alapján tisztázandó. Általános szabály, hogy a gyámhatóság az adott ügybeni határozathozatal előtt a törvényes képviselőt meghallgatja. A meghallgatást csak akkor mellőzheti, ha az ügy sürgőssége miatt az helyrehozhatatlan hátránnyal járna, vagy eíhárithatatlan akadályba ütközik. Jogszabályi előírás, hogy a gyámhatóság a kiskorú helyzetét ismertető környezet- tanulmányt (véleményt) hivatalból, társhatósági (például i másik tanácsi szerv), vagy a bíróság megkeresésére készít. A gyámhatósági használatra készített környezettanulmányt szolgálati titokként kell kezelni. Széles körű jogok A gyámhatóságokat igen széles körű bíróság előtti perindítási, illetőleg kezdeményezési jogosítványok illetik meg. így pert indíthat — többek között — a szülői felügyelet megszüntetésére és visszaállítására, az örökbefogadás felbontására, kiskorú elhelyezése, a kiskorú kiadása ügyében (a gyermek kiadatását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál), valamint a kiskorú családi jogállásának rendezése ügyében. Dr. Hlanics György, a monori járási hivatal osztályvezetője Első hely a döntőn A nyáregyházi lányok sikere Nem hiába bíztunk a nyáregyházi tűzoltás lányok helytállásában, várakozásunkat jóval felülmúlták. Elsők lettek izgalmas, nagy versenyben, amelyen végül is másodperceken dőlt el az elsőség. Azokon a másodperceken, amit a lányok verejtékes gyakorlatozás közben faragtak le a szerelési időből, s azon a csak- azértis hangulaton, amely elhatározás fűtötte a lányokat. • Fülöp József őrnagy, járási tűzoltóparancsnok pedig nem a legjobb előjelekről tájékoztatott a versenyt illetően. A lányok 400 liter/perces kismotorfecskendője felmondta a szolgálatot... — nagy volt az izgalom, most mi lesz? Végül is a versenybizottság hozzájárult, hogy kölcsönmotorral szereljenek, teljesen új. ismeretlen gépegységgel. A lányok azonban nem adták fél. hiszen stafétaidejük alig maradt el a többi versenytársaikétól. A szerelésem múlt minden. A rajt. indulj-ra elmúlt a remegés a lábakból, technikailag jól sikerült a felállás, ami több. az órák jó időeredményt sejtettek. Csak a vízoszlopsu- gárral történő célba lövés sikerüljön — drukkolt a kis hazai tábor. Aztán ahogyan lenni szokott, nem akart kigyulladni a piros lámpa, amely a 10 liter víz telítődését jelzi a tartályban. Szerencsére azonban a technika és műszaki tudomány ma már fejlett, a versenybizottsághoz befutott az elektromos jelzőn az időeredmény. ott rögzítették képmagnón. Nem lehetett vitás, a nyáregyházi lányok a legjobb szerelési időt produkálták, megelőzve társaikat — és öt megyét (főleg Pest megyét) képviselve elsők lettek, először életükben ilyen nagy. rangos Eredményekről, gólokról — Az összevont járási labdarúgó-bajnokság első fordulójának eredményei: Cegléd- bercel—Péteri 0-2, Maglód— Gyömrő 1-3, Mende—Ecser 2-1, Abony—Nyáregyháza 7-0, Nagykőrös—Kocsér 1-0, Dán- szentmiklós—Vasad 6-1, Karatetétien—Törtei 1-2. — Ifjúsági eredmények: Ceglédbercel—Péteri 2-2, Maglód—Gyömrő 1-5, Mende— Ecser 7-2, Abony—Nyáregyháza 6-0, Nagykőrös—Kocsér 6-3, Dánszentmiklós—Vasad 5-2, Karatetétien—Törtei 4-1. — Vasárnap több érdekes mérkőzést játszanak a bajnokságban. Érdekesség, hogy a rangadókon az első fordulóban győztes csapatok találkoznak egymással. Így nagy érdeklődés előzi meg a Nagykőrös vendégjátékát Gyömrőn, s az abonyiak szereplését Péteriben. Ügy tűnik, lesz miért izgulniuk a szurkolóknak Gyömrőn és Péteriben egyaránt. versenyen, méltó ellenfelekkel mérkőzve. Nagy sikere ez a nyáregyházi tűzoltó-egyesületnek. a Danuvia gyárnak, a járásnak. akik képviseletében Fülöp József őrnagy. Erdélyi János főtörzsőrmester mindent megtett, hogy ' a felkészülés jól sikerüljön, a lányok becsülettel helytálljanak. Hát sikerült, és ez a siker a megyéé is. hiszen Pest megye első 400-as kismotorfecskendős raja a monori járás kis községéből egyszerre az érdeklődés homlokterébe került, dicsőséget hozott. Mindenekelőtt azt. hogy érdemes jól dolgozni. időt, fáradságot nem kímélve áldozatot hozni egy célért. Az eredmény kárpótol minden fáradságot, lemondást, s ez olyan példa amely megszívlelendő... • • A nyáregyházi lányok, nyolcán, személyenként kétezer, összesen 16 ezer forintot vehettek át első díjazottként, és gyönyörű, értékes ólomkristály vázát, amely bekerül a vitrinbe, trófeának, dísznek, emlékeztetőnek, hogy így is lehet.., Hörömpő Jenő A Monorí Járási Szolgáltató Szövetkezet gyömrői lakatosüzemében a napokban fejezték be a variálható gurulóállvány 100 darabos nullszéria gyártását. A képen: Brindza István szerelés közben. Barcza Zsolt felvétele Pillanatképek Becsengetés előtt „Szeptember söpör már a tereken ...” jut eszembe a közelmúlt nagy slágere. Hát még nem, azért ott még nem tartunk. Ám néhány nap múlva... Már járásszerte megélénkültek az iskolák. Tanítók, tanárok köszöntik egymást. Még nem az óra felépítését tárgyalják, inkább azt, ki, hol nyaralt, hogyan telt a szünidő, a tábor, a szünidei felügyelet. Egyöntetű a megállapítás — nagyon gyorsan elröppent az idő, de azért jó, hogy ismét együtt a testület. Két lány egymás szavába vágva szövegel hevesen. Látható, hogy régen találkoztak, élményeket mesélnek. Néhány szót elkapok fennhangú előadásukból: „...és láttam a Nagy Ferót, az, hogy eladta magát. Teljesen elájultam.” Persze biztosan nem ájult el, legfeljebb beatkoncert-emlé- keiket idézik. Egy-két hét és a matek, a fizika, a magyar „átmenetileg” fontosabb lesz, mint a Nagy Feró. Ez természetes, hiszen itt a nyakunkon az évadnyitó, s a diák jó, ha tanul is néha. Akár mindjárt az első napoktól kezdve. — Még be kell szereznem a füzeteket, új köpeny is kell. Napközibe adom, a kereseti igazolást is meg kell kérnem. Végre jó helyen lesz, nem tekereg, nyugodtan dolgozhatok. Hányadikba megy a lányod? Már nyolcadikos? Te jó ég, de megy az idő, hisz tegnap még...” így két anyuira az üzletben sorbanállva a pénztár előtt, csemetéikről beszélgetve. Hát bizony kedves szülők, gyerekek, pedagógusok. Egy nyár ismét elrohant felettünk. Emlékeit még őrizzük egy darabig, az új tanévre azonban néhány nap múlva becsengetnek. Ugye azért nem is nagy baj, hisz ismét együtt leszünk diákok, nevelők, szülők. G. L. Egy nyelven beszélnek A nyugdíjas eszperantista Rendszeresen levelezik tallinni barátjával A lehető legstílszerűbben, a vasúton ismerkedtünk meg a nyugdíjas MÁV-dolgozóval, Kádár Sándorral. Beszélgetésünket félbeszakítottuk, amikor megérkezett Gyömrőre a vonat. Együtt szálltunk le, s mielőtt ki-ki ment volna a maga dolgára, abban állapodtunk meg, hogy mihamarább felkeressük őt otthonában. • Csendes, kellemesen, napsugaras délelőttön állítottunk be a zöldellő kerttel, lombos gyümölcsfákkal keretezett családi házba. Vendéglátónk, a tágas otthonban egy apró, de barátságos szobácskábán mutatott helyet, ahol magunkban lehettünk, kirekesztve a külső zajokat. A nemrég átalakított két boltíves ablakon át a belső udvarra láttunk, ahol a házigazda asszonylánya és férje, valamint a kis unoka és a nagymama foglalatoskodott, társalgóit a kerti asztal körül, a gyümölcsfák lombjai alatt. i:::í Bizony nem könnyű egy korábban abbamaradt beszélgetés fonalát újra fölvenni, folytatni ott/ ahol megszakadt, s visszahozni a már egyszer megkezdett diskurzus könnyed hangvételét. De amikor Kádár Sándor megtudta, hogy a magyar vasútról, s az eszperan- tistákról legalább annyit szebárhol, s bármilyen körülmények között találkozzunk mi, eszperantisták. Nagy segítséget jelentett nekem már nem is egyszer ez a mondat, valahol, valamely ajtóra kis táblán kifüggesztve: Mi párolás esperante. Vagyis: Én beszélek eszperantóul. Egyébként a SZOT-nak, és az Országos Béketanácsnak is szerves része a hazai eszperantó szövetség, s a világszövetség pedig valamennyiünket együvé fog össze. Levelezek is eszperantó nyelven egy tallinni kollégával, aki szintén vasutas és nyugdíjas. Tallinn és Moszkva közötti járatokon volt mozdonyvezető. Három-négy hónaponként váltunk levelet. Egy békéscsabai kollégám a világ- szövetség támogatásával jutott ki az Egyesült Államokba, s idén tavasszal Japánba. Nekem is van szabadjegyem a magyar vasútra. S létezik az úgynevezett FIP, vagyis a vasutasok nemzetközi szövetsége, amelynek majdnem minden európai ország a tagja. — Mikor, s hogyan került a vasúthoz? — A felszabadulás után kereskedősegéd lettem, de mert a kereskedelem akkor még nagyon gyerekcipőben járt, nehezen lehetett belőle megélni, 1946-ban a vasúthoz szegődtem. Felvettek mint kétkezi munkást egy szertárba. 1948-ban kerültem a vasúti főosztályra, ahol 30 évig dolgoztam a főosztály épületének gondnokaként, onnan is mentem nyugdíjba három évvel ezelőtt. Szerettem a munkámat, pedig nagy volt a felelősség, hiszen csak fogyóeszköz 20 millió forint értékben volt a kezemre bízva, amikor leszereltem, nem is beszélve az állóeszközökről. Nemcsak pénzért dolgoztam, hogy úgy mondjam, hanem sok társadalmi munkát is szívesen vállaltam. Belépésemtől mindjárt szakszervezeti tag lettem a vasútnál, közben csoportvezetővé neveztek ki munkahelyemen a szertárban, majd 1950-ben választottak meg ott szakszervezeti bizalmivá. A fővárosban, a hatodik kerületben szakszervezeti társadalmi ellenőrként is jártam a kereskedelmi egységeket, s a kerületi tanácsnak terjesztettük be a jegyzőkönyveket, ha találtunk valami rendellenességet. Eredetileg Tápiógyörgyén laktam, de a közlekedési nehézségek miatt költözött a családunk Maglódra 1946-ban, majd onnan 1958-ban Gyömrőre. Közben 1949-ben megnősültem. A fiam az Autótaxinál autószerelő, itt épít a mellettünk levő telken házat, mielőtt megnősülne. Ahogy idáig értünk a beszélgetésben, fölálltunk, kimentünk a ház elé, s megmutatta a szomszédban a friss téglafalakat. Aszódi László Antal ISSN 0133—2*551 (Monori Hírlap) retnénk hallani és Írni, mint róla, kötélnek állt... — Én, kérem, az eszperantóval a MÁV Vezérigazgatóság Vasúti Főosztályán ismerkedtem meg. Ott, amikor én is bekapcsolódtam a nyelvtanulásba, a Magyar Eszperantó Szövetségnek már működött egy szakosztálya. A kollégák beszéltek nekem az eszperantóról. Éppen abban az évben, tehát hatvankettőben volt az eszperantisták nemzetközi kongresszusa, sorban a tizennegyedik. Több mint másfél ezer ember vett azon részt, de nemcsak Európából, hanem érkeztek hazánkba akkor az Egyesült Államokból, Japánból és Afganisztánból is. Jó érzés volt hallgatni, hogy számos állam, nép képviselője — munkás, hivatalnok, értelmiségi — egy nyelven beszélt. Mindenkinek hasznos az ilyen találkozás, hiszen megismerkedhet a távoli földeken élőkkel. Sok barátság is kialakul ilyenkor. — Tudomásunk szerint az eszperantista mozgalom nem merül ki csupán a nyelvtanulásban? — Valóban nem csak a nyelvtanulás jelenti azt, hogy valaki eszperantista. Szerte a világban segítjük egymást,
