Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-26 / 199. szám
1981. AUGUSZTUS 26., SZERDA xTuriav Heti jogi tanácsok Annikor nem a tulajdonos tartja üzemben a gépkocsit A bérlő és a bérbeadó kötelessége A tanulmányi szabadságról O Gépkocsi Gzembentartási jogának átadása. Súlyos beteg vagyok, írja egyik olvasónk. A kocsimat nem tudom használni, ezért jól jönne egy kis mellékkereset. Azt hallottam egyik helyről, hogy különböző terheket jelent számomra, ha üzemben- tartásra másnak, pénz ellenszolgáltatás fejében átadom kocsimat, sőt azt is mondták, hogy erre nincs lehetőség, mert a kocsi nincs még 3 éve a tulajdonomban. A Polgári Törvénykönyv szerint, a tulajdonost megilleti az a jog, itogy a dolog birtokát, nasznaiatát vagy hasznai szedesenek jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterneije, lovábba, hogy tulajdonjogát masra átruházza, vagy azzal felhagyjon. Tehát olvasónkat tévesen tájékoztatták, mert a sajat tulajdonú gépjárművének azemoen tartási jogát átadhatja. Ezt az illetékes rendor- natoságnak be kell jelenteni, erre szolgál a forgalmi engedély adatainak változásáról szóló Adatlap (Deszerezhető a rendőrhatóságnál), és csatolni kell egy olyan tartalmú, kettőjük közötti megállapodást, nagy a tulajdonjog fenntartása mellett, átadja az üzem- öentartási jogot. Természetesen a megállapodásban a gépkocsinak legalább a forgalmi rendszámát, és a félek nevét is fel kell tüntetni, és aláírásukat igazoló két tanúnak kell szerepelnie a' szövegben. Az viszont igaz, hogy az újonnan vásárolt személygépkocsira 3 éves elidegenítési tilalphíi" áll fénnV'Tehát á télek megállapodása nem szolgálhat a rendelkezés kijátszására. Ha mégis ezt színleli a negállapodás, akkor az semmisnek tekintendő. A felek, miután a hatóság felé megtették a szükséges tennivalókat, maguk között a használati jog erjedelmét, korlátáit termé- ■zetesen külön megállapodásban megszabhatják. Erre vonatkozóan megfelelő haszonbér kiköthető, amelyben szabadon állapodhatnak meg. Egyébként a Polgári TörvényBelvárosi külkereskedelmi vállalat ASCOTA gépen szerzett gyakorlattal rendelkező gcpkönyvelőt és kontírozó könyvelőt keres Jelentkezés: Pálóczi Erzsébet osztályvezetőnél, telefon: 171-785. könyvnek a haszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. © A bérlő köteles a falon kívüli hibák kijavításáról gondoskodni. K. L. nagykőrösi olvasónk sérelmezi a bérbeadó követelését, miszerint a fürdőszobában lehulló csempék megcsi- náltatása az ő kötelessége lenne. Azt állítja, hogy a bérbe adó még arra is felszólította, mivelhogy falon kívül keletkezett a hiba, hogy a lehulló vakolat pótlásáról is gondoskodjam Ügy gondoljuk, hogy olvasónk mellett van az igazság. Mert az nem vitás, hogy a bérlő köteles a falon kívül keletkezett hibák kijavításáról gondoskodni, azonban o vakolat lehullása ilyennek nem tekinthető, úgyszintén a csempék lehullása sem, ha azok a természetes elhasználódás következményei. Ebben az esetben ugyanis a pótlás kötelezettsége a bérbeadót terheli. A bérlő azonban köteles a bérbeadót a hiba kijavítására felszólítani. Ha pedig az a károsodás elhárításához szükséges, a méltánytalan megterhelést nem okozó intézkedéseket a bérbeadó költségére megteheti. A bérlőnek a javítási költségek erejéig a bér elengedését, illetve mérséklését kérheti, ha a bérbeadó erre nem hajlandó a felszólítástól számított 8 napon belül, a bérlő kérelmével további 8 napon belül a bírósághoz fordulhat. A bíróság jogerős határozatáig azonban csak a bérbeadó által elismert összeget szabad lakbérbe beszámítani. 0 A tanulmányi szabadságról. Rövidesen kezdődik a tanév. A vállalatok az új. 5 évre szóló kollektív szerződést is megkötötték. Ebben sok helyen fontos, az ifjúságot érintő olyan rendelkezéseket is kikötöttek, hogy a munkáltató meghatározott összegű tanulmányi ösztöndíjkeretet létesít, támogatja dolgozói továbbtanulását. Sok vállalatnál bizonytalanság van a tanulmányi szerződések megkötését illetően. Olyankor is tanulmányi szerződést kötnek, amikor arra nincs szükség. Máskor pedig nem kötnek tanulmányi szerződést, pedig kellene. A továbbtanuló dolgozókat érintő kedvezményekről, ezen belül a tanulmányi szabadságokról, egyéb juttatásokról külön jogszabály rendelkezik. [23/1974. (IX. 4.) Mü.M.] Az alaprendeletet a 9/1978. (VIII. 15.) Mü.M. sz. rendelet módosította. A hozzánk forduló két olvasónk tanulmányozza át a rendelkezést, úgyszintén a 17/1979. (XII, 1) Mü.M. rendelkezést, amely a tanulmányi szerződés részletes feltételeiről is szól. A munkáltatók figyelmét arra hívjuk fel, hogy o jogszabály alapján kötelezően járó kedvezmények biztosítására tanulmányi szerződés nem köthető. Az egyik munkahelyi vezető kérdésére pedig az a válaszunk, hogy más munkáltató nem vállalhatja magára a dolgozó helyett a tanulmányi szerződés megszegéséből származó visszafizetési kötelezettséget Dr. M. J. ffTíz nap rendeletéiből Az építőipari gépek folyékony üzemanyag-fogvasztási normáiról a 19/1981. (VIII. 1.) ÉVM. számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 44. száma.) A szakközépiskolák és a gyakorlati képzésben közreműködő vállalatok együttműködéséről, valamint a szakközépiskolákban folyó szakmunkásképzés egyes kérdéseiről újabban az 1023/1981. (VIII. 14.) MTH. számú határozat rendelkezik. (Magyar Közlöny 47. száma.) A párhuzamos külkereskedelmi jogokról a 10/1981. Kk.M. számú utasítás, a vállalatok külkereskedelmi tevékenységi körének meghatározásáról a 23/1970. Kk.M. utasítás intézkedik, amelyet az érdekeltek a Külkereskedelmi Értesítő 10. számában találnak meg. A Pestvidéki Gépgyár FELVESZ két egyetemi vagy főiskolai végzettségű rendszerszervezőt és két alkalmazói programozót Munkakör: a vállalati termelésirányítási és információs rendszer szervezése és programozása. Felveszünk továbbá egy közgazdasági szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségivel rendelkező dolgozót, nyilvántartások vezetésére. Bérek: a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés Pestvidéki Gépgyár, személyzeti és szociális főosztály, Szigethalom, 2315 Telefon: 06-26-66-166, 147-es mellék. Jegyzet A végletek bűncs Miközben a betyáréletből ellesett hajdani gyerekjáték lassan a feledés homályába vész, addig a valóságban egyre gyakrabban kerül sor „véresen komoly" rabló-pandúr játszmákra. Mind nagyobb tábort alkotnak, több szabadcsapatra elegendő „zsiványt” képeznek a martalócok útonál- lók kései utódjai. De ebben már nincs semmi rablóromantika. A tanyasi lakosság például több helyütt fél, mást azonban alig tehet, minthogy vadabb, erősebb kutyákkal védi magát. Emlékeznek ugyanis arra, hogy több külterületi házat az elmúlt években valóságos ostrom alá vettek éjszakai alakok „pénzt vagy életet” jelszóval. De vannak utcák, elhagyott vidékek a falvakban, városokban is, melyeknek sötétedés után csak nehéz szívvel vág neki az ember. Hiába is tagadnánk, nyilvánvalóan nemcsak a statisztikát forgatja fel a fosztogatások elmúlt években tapasztalható gyors növekedése, s nem is csupán a legfőbb ügyész kénytelen mostmár évről évre néhány nyugtalan szót szólni a rablások alakulásáról. Nem. A változásokat több helyen az utca embere is érzékeli, hiszen a 321-es paragrafusszámú bűncselekmény ötszörösére növekedett (1964: 194, 1977: 684. 1980: 1022), s ezt elsősorban mégiscsak neki kellett elviselnie. Ez a krimináistatisztikánk- ban páratlanul gyorsnak számító emelkedés már túl van azon a ponton, ami a felderítő munka dicséretesen javuló hatékonyságával vagy bizonyos kampányszerűséggel magyarázható. Az okokat a korban, a mindennapokban, az emberi kapcsolatokban kell keresni. Rablásokról szólva többnyire nagy ügyek kerülnek terítékre, posták, OTP-fiókok, pénzszállítók ellen elkövetett támadások. Például a cseh Stratilek, aki néhány éve Budapest szívében, a Ferenc körúton fosztott ki kezében pisztollyal egy postahivatalt. Vagy áz a balatoni csoport, amely megszállt egy konsum-boltot, miután gázspray-vel elkábították az eladólányokat. Ilyen és ehhéz hasonló nagy zsákmánnyal kecsegtető, előre pontosan kitervelt vállalkozások ugyanúgy csak elenyésző kisebbségét adják a növekvő számú rablásoknak mint ahogy nem túl sűrűn fordulnak elő a magyar börtönökben francia egzisztencialistákat olvasó köztörvényes elítéltek (Stratilek). Az igazságszolgáltatás hétköznapjai azt mutatják, hogy az erőszakos fosztogatások túlnyomó többsége, az előző esetekkel szemben, bagatell, mindössze egy-két ezer forintos ügy. Ezeket a bűncselekményeket ad hoc jelleggel a bűnöző társadalom legalsóbb csoportjai követik el. Tudományos felmérés szerint egy átlagos magyar csaló 8—9, egy hazai tolvaj 5—7 évig koptatta az iskolapadokat, ugyanakkor a rabló tettesek átlagosan mindössze 2—6 évig. A rablás tehát a végletek bűncselekménye: a leggyorsabban növekszik, a legiskolázatlanabb réteg követi el, valószínűleg a legkevesebbet jövedelmez és — arányosan számítva —, biztosan a legmagasabb büntetés jár érte. Nemrég hozott a Pest megyei Bíróság ítéletet egy 15— 17 évesekből álló váci társaság ügyében. A csoport tagjai kettesével, hármasával szabályos útonállásokat követtek el a Duna-parti városban. Egy fiatal nőt a késő éjszakai órákban, sötét utcasarkon módszeresen kifosztottak, letépték arany nyakláncát, leszakították arany karóráját, kezéről leráncigálták köves aranygyűrűjét. Néhány nap különbséggel fényes nappal, mellékutcában egy 81 éves férfit raboltak ki. Következő áldozatuk a váci piacon egy kisfiú volt, őt gyomron vágták, arcon ütötték, majd elvették 200 forintját... Nos, a kölyökbűnözők valamennyien írástudatlanok voltak. Igen, analfabéta galeri egy magyar városban a 80-as évek fordulóján! Ennek az anakronisztikus képződménynek a háttere, a már gyerekkorukban iskolán, társadalmon kívül rekedt fiatalok sorsa minden bizonnyal a rablások farrásvidékére vezet. A váci ügy és sok más hasonló eset sejteti, hogy a társadalmi normák elsajátítása nélkül felnőtt fiatalok primitív és nyomorúságos lázadása elsősorban a mind gyakoribb erőszakos pénzszerzés, a rablás. A modern büntetőjog gyer_ mekkorában még úgy tűnt, az iskolák szaporodásával a fegy- házak megfogyatkoznak. Ez a jóslat nem vált be. Annyi azonban mindmáig bizonyosnak látszik, hogy a legdurvább bűncselekmények — amilyen a rablás is — a műveltség terjedésével ritkábbá lesznek. Sürgető szükség tehát valóban általánossá tenni az általános iskolát Babus Endrt Érdeklődésre tarthatnak számot Jogi emlékektől a kriminalisztikáig Mátyás király korának jogáról, a XIX. századi igazgatástudományról, Széchenyinek a feudális jogrend átalakítására tett törekvéseiről és más jogtörténeti érdekességről szóló kötet került a könyvesboltokba. Csizmadia Andor könyve Jogi emlékek és hagyományok címmel jelent meg. Most tisztíttassa felsőruháit! Szeptember 1-től valamennyi szalonunkban árkedvezményt adunk. Ha a tisztítás összege több mint 200 forint, akkor az ezen felül fizetendő összeg 60%-át elengedjük önnek, tehát 300 forintból hatvanöt megtakaríthat. _ Pesi tnegtgei Sznlfjúltató és € 'so m ago B» VáUaiat A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó az elkövetkező hetekben több, széles körű érdeklődésre is számot tartó kötetet jelentet meg. Herczeg Gézának, a humanitárius nemzetközi jog fejlődésével és mai problémáival foglalkozó könyve például olyan témákat érint, mint a gerillák nemzetközi jogi státusa, illetve a nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközésekre vonatkozó szabályok. Elsősorban a külkapcsola- tokkal rendelkező intézményeknek, a gazdálkodó szerveknek nyújt fontos információkat Módi Ferenc és Véled* Lajos kötete a magyar nemzetközi magánjog hatályos rendelkezéseinek összefoglalásával. A bűnözés okainak, összefüggéseinek elemzésével, ‘valamint a nyomozás tudományának, a kriminalisztikának legújabb eredményeivel foglalkozik Gödöny József sajtó alatt levő könyve, amely Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok címmel jelenik meg. A Kis jogszabály-sorozat legújabb kötete a szabálysértési jogszabályok hatályos, különböző szintű rendelkezéseinek egységbe foglalása lesz, s ugyancsak hamarosan megjelenik a polgári peres eljárás jogszabály-összeállítása is. 1 *