Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-26 / 199. szám

Ma: 4. oldal: Becsöngetés előtt esedékes Színvonalas, igényes választék 6. oldal: Fóti góltermelés a Tábor utcában 7. oldal: Heti jogi tanácsok 8. oldal: Pillantás a múltba Zsarolók a Péteri-tónál (--------------------------------'i Pa rlagon T alán túl sok is a biz­tató szó, az ösztökélő mozdulat arra, legyen és több legyen a helyi kez­deményezés, érvényesüljön az ötletesség, a találé­konyság, szoruljon vissza a merevség, a mindenre in­tézkedést várás. Néme­lyek úgy vannak ezzel a helyi önállósággal, mint a szegény legény a csúf, de gazdag arával, addig lát­ják szépnek, amíg el nem jő a nász... Mert hogy ta­lán azért tartható túl sok­nak a biztatás, mivel ke­vés, szerény a cselekedet, a tétt, s ez utóbbiakat pó­tolandó, ismét biztatást, noszogatás követ, majd ezt újra ösztökélés. Ilyen tapasztalatoktól, benyomásodtól kísérve tor­panok meg örömmel Ceg­léden, amikor azt hallom, a Város tanácsa meg a kö­zös gazdaság szót értettek egymással, aminek eredmé­nyeként a nagyüzemileg nem művelhető területeket tartós bérletbe adták, ad­ják. Legtöbbször persze nem valami jó földek ezek, gyakran hosszú ideje par­lagok, nem kezeltek, tehát elvadultak, ám a bérletbe vevő járomba töri a termé­szetnek ezt a darabkáját. A bérletbe vevők java üze­mi munkás, tisztviselő, ke­reskedő, ilyen-olyan értel­miségi, aki félig-meddig kedvtöltésből kívánja a földművelést, ám óhajtja azért is, mert a háztartás pótlólagos forráshoz jut, sok mindenért nem kell pénzt kiadni, mert megte­rem a saját földön, Az azután más közös haszon, hogy az így buzgólkodó nem veszi igénybe a köz­ponti árualapokat, tehát többszörös a haszon, mond­hatni, mindenki jól jár. Főként akkor láthatjuk be ezt, ha nem feledjük a ki­indulópontot: máskülön­ben a föld továbbra is par­lagon maradt volna, ha nincs meg a helyi szótértés. Ne tulajdonítsunk döntő jelentőséget a ceglédi kez­deményezésnek abban, hogy ezen a módon megol­dódik a parlagterületek gondja, mert hiszen e föl­dek nem jelentéktelen ré­sze a lakott helyektől olyan távolságban van, olyan ne­hezen közelíthető meg — sőt, tavasszal, ősszel, na­gyobb esőzések után meg­közelíthetetlen —, hogy nem kell senkinek. Mégis, lelni rá bizonyítékot, a he­lyi találékonyság, ha van, egyszerre több legyet üthet egy csapásra. Amint, tör­tént az Dunakeszin, ahol kilenc hektár parlagterüle­tet engedett át a termelő- szövetkezet, s ahol száztíz családot örvendeztetett meg a saját kert. saját ter­més lehetősége, bár olyan áron, hogy a parlagot ke­mény munkával kellett termővé, kertté tenni. V ______________ Dicséretesek ezek az ese­tek még akkor is, ha ösz- szességében a megyében ötven vagy száz hektár parlagot sikerül ezen a módon termőfölddé tenni, s ha néhány száz vagy ezer család jut így szívesen vál­lalt időtöltéshez, némi pót­láshoz a családi fogyasztás­ban. A volt parlagok, a je­lenlegi kertek példája azonban sokkal többet nyom alatban erkölcsileg. A közgondolkodás formá­lásában fontos szerepet tölt be azzal, hogy beszé­desen tanúsítja: a helyi önállóságnak ezernyi tere­pe, módja lehet, van is, de élni ezekkel még kevés helyen tudnak, akarnak, ám ahol igen, ott jó a visszhang, ott gyorsan ki­alakul a közös megértés. Valójában tehát a par­lagföldek ilyen hasznosítá­sa nem több, mint ürügy, alkalom a töprengésre, va­jon mennyi mindenben áll­nak, bújnak lehetőségeink parlagon, holott hasznosí­tásukhoz nem kellene más, mint némi bátorság, cse­kély figyelem, szerény tö­rődés, parányi elszántság. Arra intenek a minden­napos tapasztalatok, hogy ezeknek a tulajdonságok­nak, magatartásmódoknak meglehetősen szűkében va­gyunk. Nem azért, mert hiányoznának az egyének­ből, a különböző hivatalok, gazdálkodó szervek érin­tettjeiből, hanem, mert őket a gyakorlat arról győzte meg és győzi meg még gyakran ma is, hogy aki nem csinál semmi el­térőt az átlagostól, aki nem vág bele addig ismeretlen­be, aki nem „különcködik” azzal, hogy kitalál valami újat, az könnyen és egysze­rűen boldogul. A boldogu­lás alatt a számonkérést, a minősítést, az elismerést, az előrelépést értve. . ^ajátos kettőssége a tár­% sadalmi közgondolko­dásnak, hogy amíg a kívánalmak megfogalmazá­sánál már eljutottunk a megváltozott helyzet köve­telte magatartás — a kez­deményezés, az önállóság stb. — szükségességének ecseteléséhez, a teljesítmé­nyek megítélésében még távol állunk ettől. Ott hat­nak a beidegződések, ott még uralkodik a túlzott biztonságra törekvés, azaz a kényelem. Ennek a ket­tősségnek a föloldása időt kíván, de úgy látszik, túl­zottan sok időt! Az így el­szaladó időt semmi módon nem tudjuk visszanyerni, emiatt ami nyereség lehe­tett volna, az veszteség lesz és marad. Ezért fáj­dalmas, hogy földdarabok mellett mennyi képesség, tehetség, tudás, ki nem próbált kezdeményezőkedv hever parlagon. Mészáros Ottó __________J AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA í. ' ^ «_________________________ ­XX V. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM Ára 1,40 forint 1981. AUGUSZTUS 26., SZERDA Az ötszázadikat tegnap adták át Munkáslakások a Pataki sétányon Százhalombatta jól gondoskodik dolgozóiról Dr. Szirmai Jenő átadja az ötszázadik munkáslakás kulcsát Tömöri Pálnak Irányvonatokkal Rövidesen szállítják a cukorrépát A tavalyinál félmillió ton­nával több, összesen mintegy 3,5 millió tonna cukorrépát kell az őszi hónapokban a vasúton az ország különböző gyáraiba szállítani feldolgo­zásra. Az ezzel kapcsolatos előkészületekről és feladatok­ról tanácskoztak kedden Ká­bán, a Hajdúsági Cukorgyár­ban az ország 12 cukorgyárá­nak vezetői, a MÁV Vezér- igazgatóság és a vasútigazga- tóságok képviselői. Pintér Pál, a Cukoripari Szolgáltató Közös Vállalat igazgatója bevezetőjében el­mondotta: a cukorrépa ter­méskilátásai ebben az eszten­dőben jobbak, mint tavaly. Ez egyrészt abból adódik, hogy a tavalyinál mintegy 18 ezer hektárral nagyobb az idén a cukorrépa vetésterülete, más­részt fejlettebbek is a répák. (Pest megyében mintegy 3 ezer hektáron termesztik ezt a fontos ipari növényt.) A cukorgyárak, valamint a vasútigazgatóságok képviselői részletesen beszámoltak a fel­készülésről és az együttműkö­désről. Kedvezőnek Ítélték, hogy á gyárak koncentrált ra­kodótelepeket építettek. A feldolgozásra kerülő répa szállításával párhuzamosan oldják meg a nyersszelet, va­lamint a kész cukor továbbí­tását. A gyárak, a vasútigaz­gatóságok úgynevezett szállí­tási mérleget készítenek, amely alapja lesz az irány­vonatok indításának. Nemzetközi konferencia Agrárszakoktatás Tizenegy ország — Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Finn­ország, Jugoszlávia, Lengyel- ország, Magyarország, az NDK, az NSZK, a Szovjetunió és az USA szakembereinek részvételével kedden Keszthe­lyen megkezdődött az agrár- szakoktatás helyzetével és fej­lesztésével foglalkozó nemzet­közi tanácskozás. A négynapos eszmecsere el­ső előadója, Dénes Lajos me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, többek kö­zött az agrárszakemberek tár­sadalmi, közéleti szerepéről beszélt, s a következőket hang­súlyozta: — Az agrárszakemberek döntő többsége falun tevé­kenykedik, s a jelenlétüknek meghatározó szerepe van a fa­luközösségek életében. Mun­kájukkal bizonyították, hogy képesek hatásosan elősegíteni a mezőgazdaság termelési vi­szonyainak fejlődését, alkotó részesei annak a folyamatnak, amelynek keretében óriási változások mennek végbe a mezőgazdaságban. Hasonló­képpen jelentős az agrárszak­emberek politikai, közéleti sze­repe, feladata a falu átalaku­lásában. Munkájuk közben is környezetük formálói, alakí­tói, tehát közéleti emberek. Az oktatási intézményeknek a kö­vetkezőkben az eddiginél is nagyobb gonddal kell felkészí­teniük a hallgatókat a közéleti munkára, annak tudatos vál­lalására, a faluközösségekben való intenzív részvételre. Év végéig tovább gyarapo­dik a megye: új lakások ta­lálnák gazdára és népes gyer­meksereg szülei lehetnek nyu­godtak afelől, hogy korszerű környezetben, újonnan épült óvodában és bölcsődében vi­gyáznak nap közben az apró­ságokra. Scheuring János, a Pest megyei Beruházási Vállalat igazgatóhelyettese tájékoztatá­sa alapján az elkövetkezendő négy hónapban sűrűn lesz műszaki és kulcsátadás. A vál­lalat lakásépítési akciója ke­retében idén még 1450 család kap új otthont. Cegléden ki­lencven, Dunakeszin százhu­szonnyolc-százhuszonnyolc (egyik blokkot a PÁÉV, a má­sikat a 43-as ÁÉV csinálta), Érden százharmincöt, Gödöl­lőn huszonhét. Nagykőrösön tizenhét, Százhalombattán százkilencvenegy, Vácott száz­Menjél Százhalombattára dolgozni, ott hamar kapsz la­kást. Ez a mondat gyakorta elhangzik a fővárosban és környékén, s ha ennyire nem is kézenfekvő, s egyszerű a tétel, az mindenesetre tény, hogy a nevezett fiatal város­ban meglepően gyorsan és szép számban épülnek ház­gyári lakások, elsősorban a Dunai Kőolajipari Vállalat és a Dunamenti Hőerőmű mun­kásainak. Persze úgy is mond­hatnánk: valóságos városré­szek nőnek ki a földből egyik évről a másikra; a negyedik ötéves terv utolsó esztendőitől napjainkig például 2 ezer 300 család jutott új otthonhoz. A napjaink egyébként nagyon is pontos dátum: augusztus 25-én adták át ugyanis ünne­pélyes keretek között Százha­lombatta ötszázadik munkás­lakását. Az ünnepségre a városi ta­nács nagytermében került sor, s a meghívottak között ott volt Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei párt- bizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, dr. Kovács Gyula, az OTP Pest megyei igazgatója, valamint Százha­lombatta párt- és állami ve­zetői, a beruházási és kivite­nyolcvanhárom, Dabason öt­ven, Monoron huszonhat, Rác­kevén nyolcvankilenc, Budaör­sön száz, Szigetszentmiklóson kilencven, Halásztelken húsz, Pilisvörösváron hetven lakás kulcsát kapják meg a lakók. Szép számmal gyarapodnak Pest megye iskolái is: Rácke­vén és Szigethalmon 8, Aszó­don 12, Dányban 4, Vecsésen 16 tantermes iskola készül, épül a budaörsi iskola torna- csarnoka és konyhája, a du- naharaszti iskolaépület ké­szültségének mértéke 50 szá­zalékos. Némi gondot okoz Pé- celen a megyei oktatási köz­pont fűtésszerelése és egyelő­re nem kezdte meg a Dél- Pest megyei Tanácsi Építőipa­ri Vállalat a nagykátai új is­kola munkálatait. Az óvodai helyek száma eb­ben az évben Cegléden, Szent­endrén százzal-százzal, Gyálon lező vállalatok, valamint az OTP képviselői is. Dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója részletesen ismertette a mun- káslakás-építési program ered­ményeit, külön kiemelve Száz­halombattát, ahol a helyi ve­zetés, és a nagyvállalatok se­gítsége, támogatása szinte pél­dátlannak bizonyult. Az el­múlt fél évtizedben egész hetvenöttel bővül és ugyanitt december végére elkészül a 60—60 személyes bölcsőde is. A terveknek megfelelően meg­kezdődött a monori áruház építése és ütemesen épül a ceglédi művelődési ház. Az ipari beruházások kö­zül feltétlenül említésre mél­tó a törökbálinti OMÜV re­konstrukciója, melynek ered­ményeképpen új gépsorokon, új épületben folyhat a terme­lés. Újdonság a gödi Ramona Finomkötöttáru Ipari Szövet­kezet és a HTSZ pomázi gyáregységének gép telepítése. Kisüzem, nagyüzemi termelés­sel — így sommázható a PEMÜ ceglédi cipőgyárának új csarnoka. Az 1981-es esz­tendő hozta — és hozza — meg a solymári Il-es számú téglagyárnak is a teljes auto­matizálást. L. Zs. 600 munkáslakás épült fel — ebből félezer Százhalombat­tán. Nehéz pénzügyi feltételek közepette született meg ez az eredmény, úgy, hogy a két nagyüzem és még számos ki­sebb vállalat anyagi segítségé­re is számíthattak. Végezetül köszönetét mondott a kivitele­ző vállalatoknak, köztük a 26-os ÁÉV dolgozóinak, majd ünnepélyesen átnyújtotta az ötszázadik munkáslakás kul­csát Tömöri Pálnak, a Dunai Kőolajipari Vállalat esztergá­lyosának. Tízemeletes, vadonatúj épü­let a Pataki sétányon. Ennek egyik ötödik emeleti lakásába költözött be a Tömöri család. Egy nap alatt zajlott le a hurcolkodás, már minden a helyén van, bútorok, csillárok, dísztárgyak, s a vadonatúj háztartási eszközök; hűtőgé­pet, porszívót, grillsütőt, s egy sor használati tárgyat az OTP és a DKV e nevezetes nap emlékére ajándékba adott. Tömöri Pál, a DKV esztergályosa, feleségével és két gyermekével mind ez ideig Érden, a szülőknél la­kott. A férj két esztendeje került a kőolajipari vállalat­hoz — s lám két éven belül, egy 58 négyzetméteres, mo­dern, összkomfortos lakás birtokosa. Az ünnepség a Pataki sétá­nyon folytatódott: az új 60 lakásos épület előtt az OTP vezérigazgatója további öt boldog lakástulajdonosnak — Szalai Ferencnek, a DHV dol­gozójának, Felkér Józsefnek, Bocsev Miklósnak, Szula Mi­hálynak és Körmendi László­nak, a DKV munkásainak — nyújtotta át ünnepélyesen a lakáskulcsokat. T. I. Budapesten Fogadás Uruguay nemzeti ünnepén Alfredo Giró Pintos, az Uru­guayi Keleti Köztársaság nagy­követe hazája nemzeti ünnepe alkalmából kedden fogadást adott. A fogadáson megjelent Ga­rat Róbert külügyminiszter-he­lyettes, Herkner Ottó külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, va­lamint a gazdasági, a társa­dalmi és kulturális élet több más képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője is. Pest megyében mintegy 2 ezer A Tömöri család már beköltözött, s berendezkedett ü.| otthonában Halmágyi Péter felvételei A beruházási vállalatoknál hallottuk Amivel még tovább gyarapodunk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom