Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-25 / 198. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 25., KEDD Komplex vizsgálat után Érvényt szerezni a jogszabályoknak Elkészültek a törzsadattári bizonylatok A tanácsok egyik legfon­tosabb feladata az adó- igazgatási feladatok ellátá­sa. Általában kétévente tár­gyalják meg ezt a témát a községi tanácsülések. Gyom­ron, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén is szere­pelt ez a téma. A két évvel ezelőtti beszá­moló során a testület megál­lapította, hogy némi előrelé­pés történt az adóügyi cso­port munkájában. Feladatként szabták meg a hátralékok és az úgynevezett túlfizetések rendezését. Továbbá szüksé­gesnek tartották, hogy azon hátralékos kisiparosoknál, akik a megfelelő intézkedések el­lenére sem rendezik adóju­kat, az ipar megvonására te­gyenek javaslatot. Bevont jogosítványok A végrehajtó bizottság ha­tározata és a jogszabályi kö­telezettségek alapján a ta­nács nagy figyelmet fordít az adóbevételi tervek teljesítésé­re, a hátralékok csökkentésé­re és a túlfizetések rendezésé­re. At elmúlt hónapokban két kisiparostól vonták be az ipar­jogosítványt, mivel jelentős adóhátralékukat nem fizették be a kijelölt határidőre. Hasz­nosnak bizonyult az a kezde­ményezés, amely szerint a tanácstagok az évente egy­szer tartandó beszámolóikon részletes tájékoztatást adnak az állampolgároknak az adó­fizetési jogszabályokról, a tervek teljesítéséről, valamint az adó költségvetésben besza­bályozott szerepéről. A járási hivatal pénzügyi osztálya a közelmúltban rész­letes vizsgálatot végzett a tanács adóügyi csoportjánál. A vizsgálat megállapította, hogy az elmúlt évekhez vi­szonyítva, több tekintetben javult az adóigazgatási mun­ka színvonala, de vannak még hiányosságok, amelyek megszüntetése rövid határide­jű feladat. Csökkent a hátra­lékok és túlfizetések összege, rendezték a telekadó-hátralé­kokat, s a gépjárműadót is időben fizetik a tulajdono­sok. A különböző rendelkezések alapján változott a jövedelem­adó-rendelet, mely részben a kisiparosok fizetési kötele­zettségét, részben a telekmeg­osztásból értékkülönbözettel értékesített ingatlanok adó­ját szabályozza. Tavaly 36 tu­lajdonost köteleztek ez utób­bi adó fizetésére, az idén ed­dig öt személy részére vetet­tek ki értékkülönbözeti adót. A legjelentősebb adónem a jövedelemadó, amelyet na- gyobbrészben a Pest megyei Illetékhivatal állapít meg a kisiparosok részére. Erre az esztendőre 141 kisiparos és ke­reskedő részére állapítottak meg jövedelemadó-fizetési kö­telezettséget. Elkésett értesítések A háztáji és kisegítő gaz­daságok jövedelemadójánál a tsZ-ek jelentéseit és a telek­könyvi ' változásokat veszik minden esetben figyelembe. Gondot okoz, hogy a mezőgaz­dasági üzemek sok esetben nem jelentik a változást, vagy csak késve küldik az értesí­tést, s ez a tanácsiak dolgát is megnehezíti. A házadókivetésnél az elő­ző évhez viszonyítva a téte­lek száma növekedett, mely A pálya széléről Kiütéses vereség idegenben Piros lapot kapott a kapus Tegnapi lapunkban már be­számoltunk a Vecsés—Monor járási rangadó eredményéről. Vecsési tudósítónktól most megkaptuk a találkozó részle­tes krónikáját: Vecsés—Monor 3-1 (2-1), Ve­csés, 300 néző, vezette: Mészá­ros. Az elmúlt napokban új vas­kapukat szereltek fel a vecsé­si sporttelepen, amelyet a mo­non Tóth Gy. „avatott” fel a 4. percben. Szép elfutása nyo­mán a járási székhely gárdája jutott vezetéshez. Nem sokáig örülhettek azonban a mono- riak a vezetésnek, ugyanis egy perccel később a rutinos Buronyi egalizált. A 15. perc­ben a szélvészgyors Szécsényi találata már hazai vezetést eredményezett. Ezután ellapo­sodott a játék, különösen a monoriak játszottak gyengén, a vecsési kapus szinte unatko­zott a háló előtt. A második félidőben már kiegyenlítettebb küzdelem folyt a pályán, de a helyzetek kimaradtak mindkét oldalon. A 81. percben Szécsényit a monori védők visszahúzták a 16-oson belül, s a bíró habo­zás nélkül 11-est ítélt. A ven­dégek kapusa. Fényes — elég­gé el nem ítélhető módon — „keresetien” szavakkal illette a sípmestert, aki piros lappal honorálta cselekedetét. A ka­puba egy mezőnyjátékos állt, de ő is tehetetlen volt Molnár jól helyezett lövésével szem­ben. Csalódást okoztak a játéko­sok a szurkolóknak ezen a ta­lálkozón. A színvonal egy cseppet sem idézte a régi idők fociját, a vecsésiek is csak a győzelemnek örülhetnek. Üllő—Alsónémedi 5-2. ★ Megyei csapataink közül a sülysápiak bravúros, 1-1 ará­nyú döntetlent harcoltak ki Cegléden, a Vasutas ellen. Bár a városi csapat többet táma­dott, az eredmény m'égis igaz­ságosnak mondható. Annál nagyobb keserűséget okoztak a pilisiek szurkolóik­nak az őszi idénynyitón. Az újonc dabasiak otthonában 5-0-ás kiütéses vereséget szen­vedtek, s erre bizony nem számítottak. Sürgősen rendezni keli a sorokat Pilisen, mert könnyen a csőd szélére juthat a csapat. ★ Az összevont járási bajnok­ság első fordulójának legna­gyobb meglepetését a péteriek szolgáltatták, akik győzelem­mel tértek haza Ceglédber- celröl. Ügy tűnik, minden csa­patnak komolyan kell szá­molni a péteri együttessel, amely jelentősen megerősödött az átigazolási időszak alatt. A forduló további eredményeiről lapunk holnapi számában tá­jékoztatjuk sportkedvelő ol­vasóinkat. F. J.-G. J. abból adódik, hogy igen sok eddig adómentes ház most már adókötelezettség alá esik. Az új rendelkezések alap­ján gépjárműadót már csak az 1500 köbcentiméter feletti járművek után kell fizetni. Erre az évre 48 személy ré­szére állapítottak meg gépjár­műadót. Mint ismeretes, 1982. ja­nuár 1-től megyei szinten is bevezetésre kerül a különbö­ző adónemek elektronikus fel­dolgozása. Ezt megelőzően, valamennyi adózóról úgyne­vezett törzsadattári bizonyla­tot kellett kitölteni, s ehhez szükség volt az adózók sze­mélyi számaira is. A törzs­adattári bizonylat a kijelölt határidőre elkészült, ezt kö­veti az újabb feladat, amely szerint adónemenként (ház- adó, ebadó stb.) szintén adat­tári bizonylatot kell készíte­ni. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben javult a lakos­ság adófizetési morálja, még mindig jelentős hátralékokat tartanak nyilván. Ismeretes, hogy az adóbevételi tervek teljesítése fontos feladat, hi­szen a községi tanács ezeket az összegeket fejlesztésekre fordítja. Éppen ezért fontos, hogy minél előbb érvényt sze­rezzenek a jogszabályoknak, s felvilágosító munkával, meg­győzéssel tovább javítsák a morált a lakosság körében. Hiányzó feltételek A gyömrői tanácsnál né­gyen végzik az adóügyi fel­adatokat. A csoport ügyfél- forgalma egyre nagyobb, fe­lelősségteljes munkájukat megfelelő színvonalon látják el. Az elkövetkezendő idő­szakban azonban javítani szükséges munkakörülményei­ken, csak így érhető el, hogy. munkájuk színvonala tovább emelkedjen. G. J. T öténél mi vidékeket járva Maradandó élményekkel gazdagodtak Már szervezik a jövő évi programot Járásunk táborozási lehető­ségei, melyeket az úttörőel­nökség oszt el az úttörőcsa­patok között, nem elegendőek. A káptalanfüredi az elmúlt években nagyon sokat fejlő­dött, s pilisi elképzelések is vannak a fejlesztésre, mégsem rpehet annyi pajtás e két tá­borba nyaranta, amennyi sze­retne. Igen nagy horderejű és bátor kezdeményezés volt az idén először megindított já­rási kisdobos vándortáborozás. A siker alapján jövőre és az­után is sok kispajtásnak sze­rez majd örömet. A fenti le­hetőségek mégis csak a jelent­kezők egy részének engednek táborozási élményt szerezni. Ahhoz, hogy az úttörőcsapatok minél több tagjukat táboroz- tassák, más megoldást is kel­lett keresni. Így alakult ki a hetvenes években a vándor­táborozás rendszere, amely egyre népszerűbb. Túra után túra A járás úttörőcsapatai az elsők között jelentkeztek an­nak idején vándortáborokba, amelyeket az országos úttörő- elnökség szervez. A pajtások egy-egy állomáshelyen egy-két nanot töltenek, majd gyalog indulnak következő bázisuk fölkeresésére. A felnőttet, gye­reket egyaránt nagy próbaté­tel elé állító vándortáborélet élménygazdagabb. ezért em­lékezetesebb a hagyományos táboroknál. A nyár folyamán két ván­dortábort látogattam meg, melyeket az úri 1526. számú Zrínyi Ilona úttörőcsapat szer­vezett a Dunántúl két szép vidékére. Ebben az úttörő- csapatban nem egy pedagó­gus van. aki 9—10 alkalommal vett már részt vándortáboro­záson. Ötödikesek voltaik a Vértes­ben és környékén táborozgató kis csapatban. Akik idáig el­jutottak, már egy próbán át­estek, hiszen nem jöhetett min­den jelentkező. Akadtak azon­ban olyanok, akik az indulás előtti héten csehszlovákiai tú­rán voltak egy másik rajjal, ahonnan szintén élményekkel telítve jöttek haza, s otthon tulajdonképpen csak hátizsák­cserére volt idejük, mert máris indultak az új táborba. Látogatásunkkor a tábor programjának felén már túl­jutott barna, jókedvű gyere­kek készülődtek a következő hétre, amely a Vértes belsejé­ben gyönyörű utakat ígért. A felnőttek és természetesen a gyerekek állóképességét dicsé­ri az a tény, hogy mindenki végiggyalogolta a leghosszabb távot is. Jólesett a nap végén a táborvezető által készített ízletes vacsora. Székesfehérvár, Tata, Mór Vendéglősök vendégségben Mulatság — lehúzott roló mögött Kinek nem esik jól, ha a munkában töltött esztendők után, a nyugdíj éveiben is gondolnak rá, számon tartják a régi munkahelyen? Így van­nak ezzel azok is, akik a dol­gos esztendők után a Pest megyei Vendéglátóipari Válla­lat ceglédi igazgatóságától vettek búcsút. A napokban a ceglédi Kos­suth Étteremben a félig lehú­zott roló adta tudtul, hogy zártkörű rendezvényt tarta­nak. Ez alkalommal az egyko­ri vendéglátósok voltak a ven­dégek. Az elmúlt időszakban nyugalomba vonult ötven pin­cért, szakácsot, adminisztrá­tort és egyéb foglalkozású kol­légát (köztük járásbelieket) köszöntötte meleg szavakkal, virággal és szerény ajándék­kal Kissné Gyura Ibolya ceg­lédi főbizalmi. Ezt az alkal­mat használta fel annak a hat embernek az üdvözlésére is, akik negyedszázados pályafu­tásukat ünnepelték, s ez alka­lommal kapták meg a jubi­leumi jutalmat. A ceglédi igazgatóság más módon is kapcsolatot tart nyugdíjasaival. Minden évben közös kirándulásra mennek. Az idén például elhajóztak Ráckevére. Időnként összejö­vetelt tart a nyugdíjasklub, amelyet egy kis megvendége­léssel kötnek eg\ így volt ez most is, ráadd. ; főváro­si művészek műsora szórakoz­tatta azokat, akik egykor ma­guk is mások szórakozását szolgálták. Vasárnap Nyugdíjasok találkozója A hagyományokhoz híven, az idén is megrendezik a nyug- díjastalálkozót a monori szak­maközi bizottság székházában. A t találkozóra augusztus 30-án, vasárnap délelőtt 10 óra­kor kerül sor. A vezetőség 140 meghívót küldött szét, s bíz­nak abban, hogy sokan eljön­nek a baráti összejövetelre, amelyen a köszöntés mellett megvendégelik az időseket. Fotókiállítás Ma zárul az a kiállítás a Nagy István Galériában, ame­lyet a Magyar Fotóművészek Szövetsége állított össze, s egy hétig láthatták az érdeklődők. A Századeleji fotóművészek cí­mű tárlat sikert aratott a kö- zönség»körében. és a többi meglátogatott hely nemcsak a szép tábornaplóban kapott helyet, hanem egy élet­re elraktározódtak az emlékek között is. A tábor kedvence A Dunántúl, déli részén, ha­sonlóan szép és történelmi, földrajzi érdekességekben gaz­dag vidéken járt a másik tá­bor. Látogatásunkkor a szi­getvári várban az egyik bás­tya tövében meghúzódó sát­rak mellett csak az őrök vol­tak, a többieket a strand csa­logató vizében találtuk meg. Az itteniek főleg hetedikesek, nyolcadikosok voltak, akiknek egy része utoljára van így együtt. Nagyon összetartottak, remélték, sohasem telik el ez a tízegynéhány nap. Televízióból, tanulmányaik­ból ismert helyeken jártak, s ismerték meg az ország egyik legszebb vidékét. A vonzó ba­ranyai táj új vidéke kerül föl a sok-sok vándortábőrt meg­élt zászlóra. Jövőre már Har­kány, Siklós, Szigetvár neve is ki lesz hímezve a lobogón. A táborlakók az induláshoz képest szaporodtak, mert La­jos is állományba került Ö lett a tábor kedvence, el is kényeztették hamarosan. Min­denki őt akarta játszótársul és még a süteményükből is kí­nálták. Egy éjjel nagy riada­lom támadt miatta, amikor elveszett. A keresés is hozzá­járult, hogy felejthetetlenné lett ez a vándortábor is. Egyébként Lajos, a teknősbé­ka. is eljött Űriba, az ormán­sági mocsarak után. Támogatás Amíg a gyerekeknek egy- egy vándortábor egészséges, igazi aktív pihenést jelent, ad­dig a pedagógusoknak fárasz­tó és nehéz, felelősségteljes munkát a szabadság idején. Sajnálatos éppen ezért, hogy még a mai napig sem megol­dott díjazásuk a vándortábo- roztatóknak. Örömteli viszont, hogy a sülysápi nagyközségi közös tanács jelentős anyagi támogatással segítette elő a pajtások részvételi költségének csökkentését. Lukács István Tanévkezdés előtt Megszépülő tantermek A gyömrői nagyközségi ta­nács idei felújítási kerete 903 ezer. forint. Ebből az összegből kerül sor a 4-es számú körzeti orvosi rendelő és lakás felújítására, valamint a falubeli iskola épü­letének külső tatarozására. A tanácsháza épületében be­fejezés előtt áll az ügyfélszol­gálati iroda kialakítása, s ha­marosan a lakosság rendelke­zésére áll. Ezzel egyidejűleg másik helyiségbe költözik a házasságkötő terem, de erre csak a következő esztendőben kerülhet sor az anyagi eszkö­zök hiánya miatt. A nyári szünidőben — mint más községekben, így Gyom­ron is — felújították az általá­nos iskolák tantermeit, ame­lyek megszépülve várják a gyerekeket az új tanévben. Jegyzet Okit ki védi meg? J?gy tanács vb-ülésen szüle- tett jelentést olvasgatok, mar-már közönyösen a téma iránt, hiszen évek hosszú sora alatt megszokja az ember, hogy nő a birtokvédelemmel kapcsolatos ügyek száma. E jelentésben arról esik szó, hogy főleg a kerítés és a ba- romfitartas a vita tárgya. Egy helyütt például a bejelentő zártkerti szőlőjébe jártán át a szomszéd pulykái, s ott kárt okoztak. Másutt a tyúkok kika­parták a ház tövét, meggyűlt a mélyedésben a csapadék, kidö- léssel fenyegetett a fal. Egy harmadik birtokvédelmet igénylő kérte a szakigazgatási szervet, hogy tiltsák el a szom­szédját az ő bekerítetten tel­kén való átjárástól. A kihágások, a szabálysérté­sek viszonylag rövid úton el- intézhetők, a legtöbb — mint kiderül — a tanács illetékese előtti békés egyezséggel zárul. Am e „szomszédbosszantó” cse­lekményekről nekem óhatatla­nul eszembe jut egy másik, amely ugyancsak nem ritka, vi­szont jóval körülményesebb az intézekedés útja-módja. Ahogy olvasónk elmondja: ő már-már úgy érzi, lehetetlen is, hogy a dolog valamikor megnyugta­tóan elintéződik. Pedig vannak bizonyítékok: több szomszéd aláírásával hitelesített egy pa­naszos levelet, amelyet meg­próbáltak minden illetékes fó­rumhoz eljuttatni. Csakhogy a tanácsnál azt a választ kap­ták: az ügy a rendőrségre tar­tozik. A rendőrségen pedig — bár egy-egy alkalommal igye­keznek segíteni — nem intéz­kedhetnek véglegesen. Miről is van szó? Él egy monori utca családi házában férj, feleség, két gyerek. A férj évek óta alko­holista, méghozzá nem is akár­milyen. Szinte naponta leré- szegedik, földhöz és mennye­zethez vagdossa a tányérokat, kivágja az udvarra a kályha­csövet, a széket, ha úgy hozza úri kedve, s családját napiren­den „gyilkolja”. A szomszédok pedig hallgatják, nézik, s ha már túl ijesztő a műsor, hív­ják a rendőrséget. Legutóbb kiderült, hogy a férj ágya mel­lett egy lapát — mint a fegyel­mezés eszköze — már rendsze­resen helyet kap, a konyha­kés úgyszintén. E késnek nemrég szerep is jutott egy parázs vita után. A részeg férj kihívatta az egyik szomszédot, mondván: tisztáz­zák a felesége erkölcsi helyze­tét. Ö ugyanis — mármint a férj — biztosan tudja, hogy a szomszéd — aki mellesleg tisz­tes és nem is túl fiatal család­apa, unokával — szoros kap­csolatot tart feleségével. A má­sik szomszéd is, de azt majd egy másik időpontban intézi el. E leírás finom és illedelmes, a felelösségrevonás viszont alpá­ri hangnemben hangzott el az utcán. A szomszéd egy idő után nem bírta türelemmel a részeg mocskolódást, s bár ta­lán önbíráskodásnak tűnik, le­kevert egy pofont a gyalázko- dónak, aki távozott, majd is­mét megjelent egy késsel, s oldalba szúrta a szomszédot. Orvos, látlelet, rendőrség ... A randalírozó alkoholista kisebbik fia szégyelli apját, fé­lig sírva mondta: a legközeleb­bi ilyen eset alkalmával már nála lesz a kés, s apja lesz ál­dozat ... Az anya nem válik. Védel­met sem kér, bejelentést sem tesz. Este gyilkolják egymást, reggel kibékülnek. Ök tudják, miért... — De kötelesek vagyunk-e mi arra, hogy így éljünk, ál­landó cirkuszok közepette? Hiszen nem zárhatjuk el lég­mentesen a lakásunkat, nem közlekedhetünk vattával a fü­lünkben, nem szaladgálhatunk örökké a rendőrségre! Minket, akik szomszédként vagyunk ál­dozatai egy garázda alkoholis­tának, ki véd meg? Hová vi­gyük hát több aláírással hite­lesített levelünket, amely eddig I sehol sem volt elég jó? jí/1 int a közelmúltban megje- lent egyik cikkünkben megírtuk: a nagyközségi ta­nács szociális főelőadója és gyámügyi főelőadója foglalko­zik az „alkoholos ügyekkel”, melyeknek száma évről évre nő, az idén például már csaknem duplája a tavalyinak a bejelentések száma. Remél­hetőleg. ez a panasz is meg­hallgatásra talál végre. Amíg nem késő. K. Zs. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom