Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-24 / 197. szám
1981. AUGUSZTUS 21., HÉTFŐ »*«■» -fjáPs kMm Pannónia '81 r Érdekek — pgck Siklóson vasárnap megnyílt a szövetkezeti szakemberek XII. országos találkozója, amelyen a három nagy szövetkezeti ágadat — a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek — képviselői megvitatják a mozgalom időszerű kérdéseit. Az idei — a Pannónia ’81 nevet viselő — tanácskozás alaptémája: a szövetkezeti mozgalom feladatai a nyolcvanas években. A tíznapos eszmecsere során szó lesz — többek között — a párt szövetkezetpolitikájáról, a szövetkezeti jogszabályokról, az érdekképviselet szerepéről, az űztem- és munkaszervezésről. Vasárnap Kecskeméten megkezdődött a Xll. meteorológiai vándorgyűlés. A 3 napos eszmecsere napirendjén a szélsőséges időjárási hatások, főleg a fagyok által okozott mezőgazdasági károk, elleni védekezés lehetőségei szerepelnek. Az első nap előadói ezzel összefüggésben — több évtizedes megfigyelési adatok alapján — leszögezték, hogy a közhiedelemmel ellentétben, a kétségtelenül növekvő arányú károkért nem annyira az időjárás változása, mint inkább a termelés fejlődése a felelős. A szőlőket például régen a takarással jól meg lehetett védeni a téli fagyoktól, napjainkban nagyhozamú, korszerű, magas művelésű ültetvényein viszont fedetlenül telelnek a rügyek; a gyümölcsösökben, a szedés megkönnyítése érdekében alacsonyabbak a fák koronái, így a talajmenti fagyok jobban károsítják őket. A növénynemesítők feladata, hogy, olyan új fajtákat állítsanak elő, amelyek megfelelnek a korszerű technológiának, de ugyanakkor fagy- tűrőek, sérülés esetén gyorsan regenerálódnak, s a tenyészidejűk is rövid. Ezen túlmenően nagyon fontos a termőhely jó megválasztása is. Még egyszer a gondokról A tét a meleg víz és a fűtés Ugyanezen címmel írtunk augusztus elején cikket, melyből kiderült hogyan, álmák az egyes fűtőművek a nyári karbantartási munkálatokkal. Választ kaptunk arra a kérdésre: mennyi ideig szünetel a melegvíz-szolgáltatás és pontosan mikor? Nem volt válasz viszont több olyan gondra, kérdésre, amelyek pedig — tapasztalataink szerint — majdnem minden fűtőművet érintenek. Túlterhelésről, beruházási gondokról esett szó. Jelentős határidő- csúszásokról. A nyári ellátás itt két hétig, amott három napig tartott. Miért? Melyek az okok, amelyek miatt az egyes fűtőművek egymástól annyira elszigetelten működnek? Ei sem jöttek — Az új dunakeszi fűtőművet tavaly december 26-an adták át — mondja Riff László üzemvezető —, de hiányosán. A többször módosított határidők után szeptember 30-ra kell a kivitelezőnek — a Pest. megyei Állami Építőipari Vállalatnak — befejezni a teljes hiánypótlást. Ez azt jelenti, hogy az üzem már csak három hónapig működik a garanciális feltételek között, s attól tartunk, hogy ilyen rövid idő alatt nem jönnek elő a nagyobb — egyébként még garanciális javítás alá eső — hibák. Már az indulás után kiderült, hogy a nyugatnémet keringtető szivattyú nem illik a rendszerhez; a tomítő szerkezet nem bírta a terhelést. Azóta más tömítőt kaptunk a cégtől, kevesebb a baj, de még mindig várjuk a szakvéleményt, hogy mi volt az ok, s hogyan lehet végleg kiküszöbölni ezt a hibaforrást. A felmelegítésekor figyelembe kell venni annak minőségét is, a tervezők nem számoltak ezzel, s emiatt gyorsan vízkövesedett a berendezés. Ezt is megoldottuk; a két hőcserélő közül esetenként csak az egyiket savaz- zuk, a másik üzemel. Még a kivitelezés folyamán értékes műszerek tűntek el, várjuk ezek pótlását is. Ami a karbantartási leállást illeti: az első garanciális karbantartásra a CSŰSZER-től mindössze két ember jelent meg, a Hőtechnikai Vállalat nem is jött el. A generálkivitelezőnek — PÁÉV — több alvállalkozója van, így azoktól függ a gyorsaság. Normális körülmények között elég lett volna egy hét. Eltekintve a szervezési hiányosságoktól, egy-egy fűtőmű karbantartási ideje különböző hosszúságú lehet, a kazánok számától, nagyságától, üzemmódjától, fűtőanyagától függően. Időtlen határidő A váci fűtőműben néhány napig tartott a leállás, mert — bár az üzem bonyolultabb a dunakeszinél — csak egy tolózárral kiiktatható csőszakasz szorult cserére. Az egyes lakóépületekben levő hőközpontokat folyamatosan javítják — már amelyik hozzájuk tartozik. A szövetkezeti és egyéb tulajdonú házak fűtőberendezéseit ugyanis elhanyagolják tulajdonosaik. A fűtőmű hiába figyelmezteti újra és újra a helyi tanács illetékeseit, őket már csak akkor hívják, ha baj van. De ezeknél is nagyobb gond — ismét — a berunazás. — A kivitelezőnek márciusban fel kellett volna vonulnia — mondja Ernst Miklós, a Vá rosgazdálkodási Vállalat főmérnöke —, de még ma sincs itt. Emellett sok vitára adott okot, hogy a szabványok szerint annyi kazán elegendő, amennyivel a szakaszos meleg- vízellátás megoldható. Ezért nálunk csak egy újabb kazánt építenek, ami azt jelenti, hogy tartós hideg — vagy egy kazán üzemzavara — esetén korlátoznunk kell a melegvíz-szolgáltatást. A szentendrei tömbfűtőmű három hét után szolgáltatott ismét meleg vizet. Az eredeti terv szerint két hétig tartott volna a leállás, de az indulás előtt két órával halálos baleset történt. A vizsgálatok szerint a kivitelező — a Prométheusz Tüzeléstechnikai Vállalat — nem a tervek szerint végezte a munkát. Egy baleset — váratlan szerencsétlenség. A fűtőmű átalakításának elhúzódása azonban nem lehet az. — Több mint egy éve csúszik a határidő — mondja Müller László főmérnök —, azóta provizórikus megoldásokkal dolgozunk. Hogy mi a csúszás oka? Mi egyszerű üzemeltetők vagyunk, nem látunk a kártyákba. Sok bába között Egy építés adminisztrációs menete: megrendelő, beruházó, generálkivitelező, kivitelező, alvállalkozók. Az ipari méretekhez képest kicsi fűtőművek csak kívülről szemlélhetik a folyamatot. Nem csoda, ha a sok bába közt elvész a gyerek. De hogyan lehet nálunk kiszolgáltatott az egyik vállalat a másikkal szemben? — Egy beruházás vagy elkészül határidőre vagy nem — válaszol Scheuring János, a Pest megyei Beruházási Vállalat igazgatóhelyettese. — Menetközben azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. Már a munkát is nehéz kiadni egy generálkivitelezőnek. Ami pedig az alvállalkozókat illeti, ha a huszonötödik kisüzem késik a szállítással, az a késés a beruházónál ' már többszörösen jelentkezik, felhalmozódik. Ez a magyarázata annak, hogy például a dunakeszi fűtőmű a tervezéssel, beütemezéssel együtt öt évig épült. Ez elfogadhatatlanul hosszú idő! A városokban a Városgazdálkodási Vállalathoz, másutt a helyi tanács költségvetési üzeméhez tartoznak a fűtőművek. Igyekeznek ugyan egymást segíteni, de — mert a szervezeti keretek hiányoznak — nem sok eredménnyel. Szentendrén hallottuk: egy megyei Távfűtőmű megoldhatná a gondokat. .— Az ötlet nem új — mondja Zentai Tibor, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának munkatársa —, hat éve foglalkozunk vele. Sajnos ez nem látszik megoldhatónak. Nincs megyeszékhelyünk, így nincs olyan nagy lakótelepünk sem, ahová megérné egy új, megyei nagyság- rendű apparátust telepíteni. Figyelembe kell venni, hogy ahány fűtőmű, annyiféle van a megyében. Ez a helyi adottságok következménye, amiből pedig az következik, hogy egy központi szervben mindegyiket aprólékosan ismerni kellene. Magyarán, mégegyszer annyi szakemberre, adminisztrátorra lenne szükség. Egy több évvel ezelőtt készült tanulmány szerint mindez több mint 80 millió forintot igényelne. De nem is biztos, hogy ez az egyetlen kiút. Megalakult egy társulás, amelynek az a célja, hogy a közös érdekek alapján segítsék egymást a fűtőművek és a kapcsolódó szervek. A társulás még fiatal, nehézkesen működik. De tovább keressük a lehetőségeket: tervbe vettük egy olyan központi brigád létrehozását, amely folyamatosan végzi el a fűtőművek nyári karbantartását. A bonyolult tech nológiai, gazdasági feltétel- rendszerben olyan megoldásra van szükség, amely megfelel az érvényes szabályozóknak és ugyanakkor a szakszerűség és szolgáltatás megfelelő színvonalát is eléri. Pillanatnyilag tehát nem látható az út vége. Egyszerű lenne megkérdezni a kivitelezőket, hogy miért késnek, miért nem jó üzlet a fűtőművek építése De bizonyára nekik is van mire hivatkozniuk ... Belátjuk, nehezebb létrehozni egy olyan egységet, amely szervezeti ereiénél, eszközeinek koncentrálásával fogva ke- resztülviheti akaratát, ám úgy látszik, ez az egyetlen megoldás. ★ Nem az újságíró feladata annak eldöntése, hogy mi kerül többe: egy új vállalat avagy a sok-sok éve szervezet- lenül működő, a beruházások útvesztőin bukdácsoló, egymástól elszigetelt kis üzemek. Egy biztos — a jelenlegi állapotok nem szolgálnak a lakosság megelégedésére. Kolossá Tamás Kedvező tapasztalatok A termőföldek haszüesüása A termőföld a mezőgazdaság legfontosabb és mással nem pótolható termelőeszköze. Ezért érthető, hogy védelmével több politikai határozat és állami törvény is foglalkozik. Ezeknek megtartása és meg- tartatása annál is inkább fontos, mert a gazdasági és társadalmi fejlődés eddig is és a továbbiakban is a termőterület csökkentésével együtt jár. A lakóterületek fejlesztéséhez, ipari, közlekedési, kereskedelmi, kulturális és egyéb létesítmények elhelyezéséhez a területigényeket gyakran a termőterület rovására lehet csak biztosítani. Körültekintően kell azonban mérlegelni, hogy a kisajátítások lehetőleg a legalacsonyabb termőértékű földet érintsék. Jó példát szolgáltat erre a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezét: a 10 hektár területigényű 600 vagonos hűtőházat egy értéktelen, homokos, terméketlen területre telepítette és a teljes termelés idején évi 200 millió termelési értéket tud majd itt előállítani. / A mezőgazdasági terület 1961 óta 2159 hektárral csökkent. Az ipartelepítés, a községek belterületeinek bővítésén túl a csökkenés legnagyobb összetevője új kavicsbányák megnyitása volt 968 hektár területen. Viszonylag egyszerű beruházással 4—5 méterig tudják a kavicsot kitermelni, a feltáró fúrások pedig azt bizonyítják, hogy 10 méteren túl is jó minőségű kavics található. A járási pártbizottság fellépésére is szükség volt, hogy ahol lehet, ne új bányanyitással növeljék a termelést, hanem a mélyművelés feltételeit teremtsék meg. Az állami kavicsbányászat ezt Kiskun- lacháza térségében jelentős beruházással megoldotta. • Támogatjuk a kiskunlacházi Petőfi Mgtsz és a Kiskunsági Állami Gazdaság hasonló terveit. A járásban az utóbbi 10 évben a termelőszövetkezetek egyesülése révén jelentős területkoncentráció ment végbe. A folyamatot többek között azért szorgalmaztuk, hogy' a korszerű technológia igényeihez igazodó nagyüzemi táblák kialakítására legyen lehetőség. Segítette ezt a mezőgazdasági terület rendezése is, így a korábbi 15—20 hektáros átlagos táblanagyság ma eléri a 30—40 hektárt. A termőföld hasznosítását melioráció révén lehet jelentősen növelni. Az V. ötéves terv időszakában a járás területén erre a célra 56 millió forintot fordítottak a gazdaságok. Két gazdaság tevékenysége emelkedik ki. A ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet 1971. óta több mint 3 ezer hektáron végzett meliorációt jelentős állami támogatással. A szövetkezet vízkivételi főművet is épített, így az újonnan telepített gyümölcsösök, valamint a meliorált területek jelentős részének öntözését biztosítani tudja. Ennek kezdeti eredménye, hogy 1980- ban búzából 5,22 tonna hektáronként, kukoricából 8,15 tonna hektáronként, lucernából 9,18 tonna hektáronkénti termést takarítottak be. A dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet 1977 óta 807 hektáron végzett meliorációt. Ezzel egy időben kidolgozták a hígtrágya kezelésének módszerét. A gyenge termőképességű homoktalajokra hígtrágya-öntözéssel évi 22 ezer tonna szerves anyagot juttatnak, melyről 1980-ban szemes kukoricából 6,5 tonna hektáronkénti, silókukoricából 31,8 tonna hektáronkénti termést takarítottak be. A gazdaságok anyagi erősödése lehetővé tette, hogy nagyobb ütemben kerüljenek bevezetésre a termelési rendszerek. Ma így termelik a kukorica 78, a búza 48, a napraforgó 52 százalékát. Nemcsak a termelési rendszerekben, hanem valamennyi üzemben a talajerőgazdálkodást átfogó vizsgálatok alapján végzik. A föld hasznosítását szolgálja a nagyüzemi táblákba beékelődött szórvány vagy elhagyott területek, tanyák, dű- lőutak rendezése. A ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet a nagyüzemi táblák kisajátítása során több mint száz tulajdonossal folytatott le eljárást részben kártalanítással, részben földcsere útján. A dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet üzemen belüli rendezéssel Dunaha- raszti térségében 176 hektáros táblát alakított ki. A kiskunlacházi Petőfi Tsz és a Kiskunsági Állami Gazdaság együttesen 19,4 hektár földet nyert vissza a felesleges dűlőutak szántásával, 14 romos tanya lebontásával. Ebben az évben 35 romos tanya felszámolása további 20 hektár föld művelését teszi lehetővé. Rendszeresen ösztönözzük a nagyüzemek közötti önkéntes földcseréket a jobb művelés, a költségek mérséklése érdekében. A Kertészeti Egyetem tangazdasága és a dunavarsányi termelőszövetkezet így rendezett 406 hektár területet. 1976 óta 987 hektáron bonyolítottak le földcserét. A legújabb típusú tv A járás mezőgazdaságában meghatározó az állattenyésztés, ennek vonzatúban a takarmánytermelés és a gyepgazdálkodás. , A jó minőségű, megfelelő beltartaímú tömegtakarmány megtermelését ma már a gazdaságok többsége a kívánt szinten biztosítja. A gyepgazdálkodásban előrehaladás a szarvasmarha-telepekhez kapcsolódó legelők intenzív hasznosításával történt elsősorban Ráckeve, Dunavar- sány, Kiskunlacháza és az állami gazdaságok térségében. Ezerkilencszázkilencven hektáron gyenge termőképességű, más célra nem használható területen erdősítés történt. A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság parkerdőt hozott létre Tö- kölöni és Makádon. A természet- és környezetvédelem érdekében is kiemelkedő szerepet tölt be a ráckevei termelőszövetkezet. A gazdaságokat arra ösztönözzük, hogy társulások útján javítsák az erdő- gazdálkodást. Ügy ítéljük meg, hogy aj elkövetkezendő időszak további, az eddiginél is nagyobb feladatokat tartalmaznak. Az a törekvésünk, hogy lehetőleg valamennyi gazdaság a mostani legjobbak szintjére zárkózzon fel. Ennek érdekében a gazdaságok a közelmúltban társulást hoztak létre egy térségi' komplex meliorációs tanulmányterv elkészítésére , és annak fokozatos végrehajtására. Ennek során határozottabban kell javítani az üzemek közötti együttműködési készséget, az érdekek összehangolását, a távlatok jól mérlegelő közgazdasági szemléletét. Biztatónak tartjuk, hogy a hatodik ötéves tervben a gazdaságok tervezése szerint a beruházás összege meghaladja a 2 milliárd forintot, melynek 75 Százaléka saját forrás. Ennek mintegy 8—9 százalékát meliorációra, az öntözés fejlesztésére, a föld termőképességének növelésére tervezik felhasználni. Az MSZMP XI. kongresz- szusán elfogadott programnyilatkozat társadalmi méretekben ráirányította a figyelmet a termőföldvédelem jelentőségére. Kimondja, hogy a föld a Magyar Népköztársaságban — tulajdonosi formájától függetlenül — nemzeti kincs. Közös politikai felelősségünknek tartjuk, hogy térségünkben a föld hasznosítása feleljen meg a társadalom, a dolgozó közösségek, az állampolgárok egyetemes érdekeinek. JÖNÄS ZOLTÁN, az MSZMP ráckevei járási bizottságának első titkára Kevesebb hatósági előírás Nagyobb vállalati önállóság Már vásárolható az üzletekben az Orion Gyár által gyártott COLORION-Electric 56 cm átmérőjű in-line képcsővel ellátott színes televízió-készülék. A műszaki előírások és szabályzatok korszerűsítésére és a hatósági eljárások egyszerűsítésére hozott intézkedések végrehajtása eredményesen halad — állapította meg a Gazdasági Bizottság. Több területen csökkent a hatósági előírások száma, a műszaki vizsgálatra kötelezett termékek köre, ennek nyomán tovább bővült a vállalatok hatásköre, s egyben felelőssége. Gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztése tette szükségessé a hatósági műszaki előírások rendszerének korszerűsítését. A Gazdasági Bizottság tavalyi határozatának megfelelően az elmúlt időszak alatt, az érdekelt minisztériumok felülvizsgálták a műszaki szabályozást érintő rendelkezéseiket. öt tárca — a belkereskedelmi, az egészségügyi, az építésügyi és városfejlesztési, az ipari, a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium —. összesen 31 rendeletét, utasításait érintette a vizsgálat. E munka során például az építésügyi miniszter minden — több mint 60 —, országos tervezési irányelvet hatálytalanított, megszűntette az eddigi kötöttségeket. A tervezők ezentúl saját hatáskörükben és felelősségükre, a leggazdaságosabb módokat alkalmazhatják. A rendelkezések végrehajtásának kezdeti szakaszában nem egy esetben fékezően hatott az eddigi beidegződött gyakorlat, a már kialakult szemlélet. Jelentkezett a kockázatvállalástól való félelem is. Határidőre —• a Gazdasági Bizottság korábbi határozatának megfelelően —, befejeződött az állami szabványok felülvizsgálata. Ez a munka, mintegy tízezer országos és ötezer ágazati szabványt érintett. Az intézkedések eredményeként az országos szabványok túlnyomó többsége — 91 százaléka —, ma már elsősorban a vállalatok gazdasági érdekeltsége, illetve a közgazdasági szabályozók függvényeként érvényesül. Ezektől a vállalatok előzetes, központi engedély nélkül, közös megegyezéssel el is térhetnek. Az országos, hatóságilag kötelező szabályok aránya — amely korábban száz százalék volt —, kilenc százalékra csökkent: ezek alapvetően népgazdasági és fogyasztási érdekeket védenek. minőségi, élet- és vagyonbiztonsági előírásokat tartalmaznak. De a hatóságilag kötelező országos szábványok- tól is van mód az eltérésre. Egyszerűsítették az engedélyezést is, így a kérdések túlnyomó többsége gyorsan, rugalmasan megoldható. i 4 ft Meteorológia vándorgyűlés Nem az időjárás a ludas
