Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-24 / 197. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK l fa kevesebb a rendelés i U At Segített a gyártmányfejlesztés Biztosított az évi nyereség az IMI-ben AZ MS7MI a PES1 MEG VI :l BIZÖTTS/­iGA FS A / ÁFGYI Pl TAN lÁrc iá PJy w: ­' ''­HjA ti A 1 vígról m&L XXV. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM Ara 1,40 forint 1981. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ Népgazdaság H atvanmillió dollár ki­adását tette elkerül­hetővé egyetlen év alatt az az intézkedéssoro­zat, aminek célja, hogy a kőolaj-feldolgozásból szár­mazó termékeket más ener­giahordozókkal — így el­sősorban szénnel, esetleg földgázzal — helyettesít­sék. Az energiafölhaszná­lás ésszerűbbé tétele fon­tos népgazdasági érdek; népgazdasági érdekekre hi­vatkoznak azok a — közü­leti — fogyasztók, akiknél marad a szén az áhított olaj- vagy földgáztüzelés helyett, s gazdasági cél­jai veszélyeztetésével vá­dolták azokat, akik nem engedélyezték az olaj- vagy a földgáztüzelésre történő átállást. Ezek szerint van egy nagy népgazdaság, s azután a sok-sok kicsi, ki­nek, kinek már-már tetszé­se szerinti, például műszer­ipari, textilipari, élelmiszer- ipari, attól függően, egy- egy cég hol tevékenykedik. Az abszurdumig futot­tunk gondolatmenetünkkel, mert hiszen a műszeripari stb. „népgazdaság” képte­lenség. Mégis, a végletes­ség segít annak a napi ta­pasztalatnak a megvilágí­tásában, ami arra figyel­meztet, túl könnyen vélik némely termelők, szolgál­tatók, általában gazdálko­dó szervek kizárólagos tu­lajdonuknak a népgazdasá­gi érdekeket, s joguknak az így értelmezett érdekek képviseletét, érvényesítését. Holott az egyszeregy az egyszeregy; csak egyféle népgazdaság van. Ennek hallatán mindenki bólogat. S azután cselekszik úgy, ahogyan addig. Tavaly a bíróságok, ke­rekítve. kétezer olyan gaz­dasági pert tárgyaltak, amely a megyében mű­ködő céget érintett, ám az ún. peren kívüli jogi viták számát ennek többszörösére •becsülteti a mindennapos tapasztalat. Aligha merész a megállapítás: a perek­ben, a vitákban a leggyak­rabban elhangzó kifejezés minden bizonnyal a nép­gazdaság érdeke, igénye, szükséglete, diktátuma volt. Erre hivatkozott al- és fel­peres, egyik és másik jog­tanácsosa, a felügyeleti szerv és ítéletében a bíró, s erre hivatkozik az új­ságíró is, mert hiszen a népgazdaság említése jo­gos. Csak éopen nem min­denkor s mindenki által! N agyon igaza van an­nak a vezérigazgató­nak, aki azt mondta, amikor partnereinknek nin­csenek érveik vagy kifogy­tak azokból, akkor hoza­kodnak elő a vélt aduval, a népgazdaság ilyen-olyan értelmű emlegetésével. Igen ám, de tiszteletet ér­demlő önkritikával ugyan­ez a vezérigazgató azt is elismerte, ő sem jár el másként, ha szorult hely­zetbe kerül, summa sum­mámra, divat hajigálózni e nagy nyomatékú kifejezés­sel. Pontosan azért, mert divat, mert gyakori, sokat veszített súlyából az ilyes­fajta érvelés. Hiszen aki mondja, s akinek mond­ják, egyaránt tudja, nép­gazdaság alatt — nem ki­vétel nélkül, de legtöbbször — az a picike népgazdaság értendő, amit a hivatkozó kisajátítani vélt a nagy egészből, ami az „ő” nép­gazdasága. Más híján macskakör­mökkel jeleztük az előbb egyet nem értésünket az ilyesfajta különbejáratú okoskodásokkal, ám ettől még azok vannak, elhang­zanak napról napra. A nagyvállalat ezt a címkét használva kísérli meg rá­testálni a kisebb cégre az átadandó gyártmánnyal együtt az elöregedett, ala­pos felújításra szoruló ter­melőberendezéseit, mond­ván, a ti aranykezű kar­bantartóitok néhány hét alatt helyrepofozzák ezeket a gépeket... mélyen hall­gatva arról, az ő arany­kezűik miért nem tették meg ezt. Némely cég vas­tagon fogó árkalkulációs ceruzáját véli a népgazda­sági érdekeltségtől vezet­tetni. s az építők, amikor csapot-papot otthagyva el­vonulnak egy másik beru­házásra, szintén ezzel a jel­szóval teszik. K ikerülhetetlen a forró kása: sokak számára takaró lett a népgaz­daság emlegetése, takaró a mulasztásokra, a melléfo­gásokra, a szervezetlenség­re, az igények rossz föl­mérésére, mindarra, ami a végső eredményben nega­tív előjellel véteti észre magát. Igaz, az érdektelen­ség bonyolult szövevény, mert szálai a társadalmi hasznosságot éppúgy átfog­ják, mint a jó értelmű csoport- és egyéni érintett­séget. Az azonban járhatat­lan út, hogy ki-ki tetszése szerint ebből a szövevény­ből kihúz egy szálat, s föl­mutatja úgy, hogy másnak tessék, azaz népgazdasági fontosságúnak az, ami szűk csoportot, néhány személyt képvisel, jelenít meg csu­pán. Vizsgálatok sora, 'így egyebek között a népi el­lenőrök átfogó tájékozódá­sa bizonyította a megyé­ben: a termelőtevékenység legsebezhetőbb területei­nek egyike az ágazatok kapcsolatrendszere — lásd napjainkban a mindig föl­frissülő példát, a mezőgaz­dasági gépek, berendezé­sek alkatrész-utánpótlásá­nak keserves buktatóit, amit egymagában a Me­zőgép Tröszt soha nem fog tudni fölszámolni —, s a vállalatok együttműködése. A zavarok fő forrása az a szemléletmód, amelynek hirdetői és gyakorlói min­dig a maguk népgazdasági szerepét állítják a fő hely­re, nem sokat törődve az­zal, e sajátságos, sok sze­replőt befogadó színpadon rajtuk kívül még kik, hol, milyen rendezői utasítások alapján helyezkednek el. Magyarán: akik mást ját­szanak, mint amit játsza­niuk kell. a sokszereplős darabban, azok fölborítják a 'rendet, veszélyeztetik az előadás menetét. Ezért nem csupán erkölcsi, hanem nagyon is valós, megfogha­tó érdekek fűzednek ahhoz, hogy ahol szükség van rá, ott nemcsak győzködéssel. hanem más módon is meg­értessék az értetlenekkel: csak egy népgazdaság van, s cselekedeteit mindenki­nek ehhez kell igazítania. S természetes: a cselekede­tek számonkérésének is erre. s csakis erre kellene alapozódnia. Mészáros Ottó Mm 3 oldal: A termőföldük hasznosítása A tét a meleg víz és a fűtés 1 oldal: A kézimunka szépsége és varázsa Kongresszus Brazília fővárosában 8. oldal: Látvány minden mennyiségben 7. oldal: Nem tisztelték a pasaréti hagyományt 8. oldal: Joga van a fájdalomdíjra A gyakori, s nem éppen mindig kedvező fordulatokkal változó piac az év első felé­ben sok gondot okozott az ife­ladj Ipari Műszergyárnak. Az év elején még úgy tervezték, hogy a tavalyinál jóval na­gyobb, mintegy 250 millió fo­rint értékű tőkés exportot bo­nyolítanak le 1981-ben. A re­cesszió azonban itt is érez­tette hatását: a világpiacon csökkent a villanymotorok — s különösen az ikladiak által is gyártott s részben hobbiké- szülókekbe kerülő motorok — iránti igény. Hozzájárult ehhez, hogy egyes konkurrens cégek meg akár veszteséges árakat is vállalva sokszor alákínáltak' a magyar fél szállítási ajánlatai­nak, s így végeredményben nemcsak a tervezetthez, de a tavalyi eredményekhez képest is csökkent a tőkés rendelések értéke. Mindez nem azt jelenti, mintha az IMI elvesztette vol­na hagyományos piacait, hi­szen a régi partnerek tovább­ra is megvannak, az azonban tény, hogy mivel nem sike­rült az export tervezett bőví­tése, a piackiesést sürgősen pótolni kellett. Kiss Kálmán műszaki igaz­gató szerint most érett be a korábbi évek tudatos gyárt­mányfejlesztési munkájának gyümölcse: új termékeikkel, elsősorban a különböző mo­toros készülékekkel sikerült helyettesíteni az elmaradt ren­deléseket. Az új konstrukciók közül elsősorban a motoros fűnyíró, a merülőszivattyú, valamint az idei Agromasexpón is nagy sikert aratott áramfej­lesztő aggregátok érdemelnek említést. Ez utóbbiakhoz — melyek egyébként elsősorban a mezőgazdasági kisüzemek, háztáji gazdaságok áramellá­tását oldják majd meg — jövő hónapban érkeznek be a robbanómotorok, s ezt köve­tően kezdődhet a gyártás. A három új termékcsalád erre az évre tervezett termelési ér­téke együttesen mintegy 100 millió forint. Mindehhez komoly átcso­portosításokra volt szükség a gyáron belül, s a műszaki igazgató szavai szerint a vál­lalati közvélemény rendkívül éretten reagált a nehézségek­re. Ennek köszönhető, hogy veszteségek nélkül,'a. kitűzött hatékonyságot megőrizve tud­tak váltani, s a gyár pénz­ügyi eredményeiben sZinte meg sem látszik a piaci visz- szaesés: első féléves nyeresé­gük elérte a 80 millió forin­tot, ami nemcsak 20 százalék­kal több a tavalyi év hasonló időszakának összegénél, de az évi 150 milliós tervnek is több mint a fele, vagyis az időarányosnál jobb teljesítés­nek számít. Az új termékekkel, a ter­melőerők átcsoportosításával végrehajtott intézkedések kö­vetkeztében ma már az Ipari Műszergyár egész évi kapaci­tása — mind az 1 milliárd 250 millió forint — lekötött, s biztosított a tervezett nyere­ség elérése is. W. B. Ékszíjak Szigeteséiről Kihncvenmi'lió forintért y" Csatornahálózat Szobon A Duna és az Ipoly szögle­tébe települt Szob község nem­csak határátkelőhely, de fon­ioi Ápurí bázis is. Az itt levő üzemek a helyieken kívül munkát adnak a környéken élő lakosságnak is. Az ipari jelleg, no meg az, hogy a köz­ség 1970-ig járási székhely volt, már jó pár évvel ezelőtt meg­alapozta a település dinami- kus fejlődését. Csakhogy ez az utóbbi évek­ben többféle problémát is fel­vetett a községben. Hosszabb ideje gondok vannak a környék egészséges ivóvízzel való ellá­tásában. Az ipar, a mezőgazda­ság, s az itt élő lakosság által okozott szennyeződés annyira megnövekedett, hogy a köz­ségben szükségessé vált a csa­tornahálózat kiépítése. Az elmúlt év decemberében a helyi üzemek és intézmények kezdeményezésére megalakult Szobon a csatornatársaság. Az­óta jelentős előrelépés történt. Megteremtették a kivitelezés feltételeit, s elkezdődött a munka. Himmer Lőrinc, a nagyköz­ségi közös tanács elnöke el­mondta, hogy jelenleg a köz­ség több pontján az úgyneve­zett Moba-átemelő szivattyú­kat építik. A munkák lebonyo­lítója, s részben kivitelezője a Dunamenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat. A napokban a hálózatépítő rész­leg felvonult, s rövidesen meg­kezdik a csatorna építését. A beruházás a tervek sze­rint mintegy 90 millió forint­ba fog kerülni, s ebből 70 mil­liót a helyi vállalatok és in­tézmények adnak. A többit a megyei tanács, a vízművek és a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság biztosítja. A tanácselnök arról is beszá­molt, hogy az intézményeken és vállalatokon kívül a lakos­ságot is be akarják vonni a munkába. Ezekben a napokban \észül el az a felhívás, amely tartalmazza a csatornatársa­ságba való belépés feltételeit. Azoknak a családi házaknak, amelyek szennyvize a kiépített hálózatra kerül, tízévi részlet­re, 18 ezer forintot kell, hogy fizessenek. Ez a pénz mintegy negyedrésze a közületek által fizetett összegnek. A tervek szerint a csatorna- hálózatnak 1984-ig kell elké­szülnie. Még ebben az évben 15 millió forint értékű munkát végeznek el a kivitelezők. Cs. J. A szigetcsépi Lenin Tsz gumifizemében az ipar és a mező­gazdaság részére különböző méretű ékszíjakat készítenek. Az idén, mintegy 7—8000 darab készül ebből a keresétt, hiány­cikknek számító termékből. Mit kopog a telex ? Ä cél: kétezer vagen takarmány Szükség szerint dolgoztak a földeken A. háromnapos ünnep nem jelentett szünetet a mezőgaz­dasági munkákban Pest me­gyében. Számos gazdaságban dolgoztak a földeken, folytat­ták a betakarítást és mind­azoknak a teendőknek a vég­zését, amelyek nem tűrnek halasztást. Erről kaptunk telexen hírt az abonyi József Attila Tsz- ből is. Augusztus 20-án sem álltak le a gépek, mintegy 120 hektár gyep telepítését fejez­ték be ezen a napon. Ahol lehetett, már az őszi vetések alá hasította a ba­rázdát az eke, jó ütemben haladtak a külön­böző talaj munkák. A termelőszövetkezet az idén minden zökkenő nélkül tudta leszüretelni 100 hektár­nyi területéről a paradicso­mot: nemcsak saját dolgozóik, de számosán a nagyközség lakói közül is a földeken haj­ladoztak. Ami nehézséget je­lentett és jelent számukra, az az, hogy a Nagykőrösi Kon­zervgyár nem tudta olyan ütemben átvenni az árut, mint ahogy azt betakarítot­ták. A termelőnek ezúttal is saját szállító járműveit kel­lett átcsoportosítani, de ez más feladatok végrehajtását nehezítette meg. Ma egyébként megindul­nák a silókukorica-betaka- rító gépek: mintegy 290 hektár tömegta­karmány vár levágásra. Igaz, nem újdonság, de a szövetke­zet szakembereit mindenkép­pen bosszantja, hogy csak nagy utánajárással tudják be­szerezni a napraforgókombáj­nok alkatrészeit. Ez a mun­ka tervek szerint szeptember első dekádjában kezdődik meg. Ami a kapásnövényeket és a csapadékot illeti, Pásztor Pál elnök elmondta, már nem sok remény van arra, hogy az eső termésfokozó hatású le­het náluk. Más a helyzet a dunavar­sányi Petőfi Tsz-ben, ahol mint dr. Tisza András elnök- helyettestől megtudtuk, a nagyüzemben használ az eső: jótékonyan hat a kukorica fejlődésére, de a káposzta-, burgonyahozamokra, a legelő füvének növekedésére és a ve­tést előkészítő munkálatok szempontjából is kedvező. A dunavarsányi tsz-ben ez- időtájt a legfontosabb teen­dő annak a 2 ezer vagon siló- kukoricának a betakarítása, amely a hatalmas szarvasmar­ha-állományuk téli tömegta- karmány-szükségletét lesz hi­vatott kielégíteni. Eddig 350 vagon termény került be a földekről, jelenleg is öt siló­kombájn dolgozik. Az újra meginduló, majd újra elcsen­desülő eső egyelőre nem aka­dályozza a 15 szállítójármű közlekedését. Időszerű mezőgazdasági teendőik közé tartozik a vetés előkészítése, ami megfelelő tempóban halad. Szükség is van erre, hiszen már csak egy hónap választja el őket a bú­za magjának talajba juttatá­sától. Ami az 1800 hektár sze­meskukoricát illeti, már biz-, fosnak látszik, a termés nem lesz elegendő a búzakiesés pótlására, de az eredeti tervet sikerül teljesíteniük. Az ünne­pek alatt egyébként csak a kertészek serénykedtek a Pe­tőfi Tsz-ben; több mint két és fél va­gon paprikát szüreteltek le, amelynek jó része ex­portra kerül. A dabasi Fehér Akác Tsz tegnapi munkájáról szűkszavú jelentés érkezett, de a szak­emberek annál többféle tevé­kenységről számolnak be. A telexgép az alábbi feladatok végzését kopogta: szántás, mustáraratás, szárítás, takar- mányborsó-tisztítás, erdőápo­lás. Gondjaikat igen konkrétan fogalmazták meg. Hiányzik — és hiába keresik — a magyar, nagy teljesítményű Super Sak —3—32 VNT GM gabonavető­gép. Ugyancsak problémát okoz a BMT—1 tisztító alkat­részellátása. Az őszi kam­pányra — a megye szövetke­zeteinek többségében is ez a jellemző — részletes tervet készítenek. így mindenki. — traktorosok, gépkocsivezetők, kombájnosok — tudja, mi az ő feladata. V. B. KOZELET Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban üdvözölte a Guyanái Népi Nemzeti Kongresszus Párt IV. kong­resszusát. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom