Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-20 / 195. szám

1981. AUGUSZTUS 20., CSÜTÖRTÖK iwk; irr Bf ■sbntntm Alkotmányunk születésnapján helyi Béke Tsz pártbizottságá­nak titkára köszöntötte. Ünne­pi beszédet dr. Török Antal, a járási hivatal elnöke mon­dott. A fóti Vörösmarty Mű­velődési Ház menyecskekóru­sának tagjai az elnökségben helyet foglaló párt- és állami GYARAPODÓ A ceglédi Károlyi Mihály la­kótelepen felavatták a város második szolgáltatóházát. Mo- tyovszky Mihály, a Vasipari Elektromos és Műszerész Szö­vetkezet elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Kárpáti Ferenc altábornagyot, a hon­védelmi miniszter helyettesét, Cegléd országgyűlési képvise­lőjét, aki átadta az új létesít­ményt. Az ezer négyzetméter alapterületű, FORFA-technoló- giával készült házban felvevő és szolgáltató részleget nyitott a Vasipari Elektromos és Mű­szerész Szövetkezet. Itt lesz a Nívó Ruházati Szövetkezet nőiruha-szalonja, s helyet kap egy cipész gyorsjavító műhely, férfi- és női fodrászat, és koz­metikai szalon is. A Pest me­gyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat mosodai felvevőhelyet létesít, A szolgáltatóház 13 vezetőket kenyérrel és borral ajándékozták meg. Tréfás Ist­ván, a tsz elnökhelyettese' a betakarításban kiemelkedő tel­jesítményt nyújtóknak és az élenjáró társadalmi munká­soknak kitüntetéseket adott át. KÖZSÉGEINK millió forintba került. Nyolc hónap alatt készült el, s így sikerült megtakarítani a ter­vezett költségek húsz százalé­kát. ÓVOM Százszemélyes, korszerű, szép óvodával gazdagodott Pi- lisvörösvár. Teller János, a nagyközségi tanács elnöke ün­nepélyesen adta át az új gyermekintézményt Karlovics Józsefné vezető óvónőnek. A 830 négyzetméter alapterületű óvodában négy foglalkoztató, ebédlő és tornaterem áll a gyerekek rendelkezésére. Re­kordgyorsasággal, hét hónap alatt készült el az óvoda, 8 millió forintos költséggel. A helyi szocialista brigádok és a község lakói 300 ezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek, s ennek elismerése­ként az ünnepségen emlékla­pot kaptak. ISKOLA A megszüntetett futballpá- lya helyén felépítették Buda­keszi új általános iskoláját, és most sor kerülhetett a mű­szaki átadásra. A Betonyp rendszerrel, 12 millió forintért, mindössze négy hónap alatt elkészült intézmény az első­sök iskolája lesz. Mint Bobály Mihály tanácselnök elmondta, szeptember elsején minden el­sős az új Széchenyi utcai is­kolában kezdheti tanulmá­nyait. Ezzel a nagyközségben végre megszűnik a pincehe­lyiségekben történő oktatás. KRESZ-PARK Mini KRESZ-parkot avattak Monoron a Katona József ut­cai óvoda udvarán. A csalá­dias ünnepségen dr. Vecserek Lajos, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának tit­kára méltatta azoknak a gaz­dasági egységeknek, társadal­mi szervezeteknek áldozatos munkáját, amelyek néhány hónap alatt elkészítették a közlekedési parkot. A létesít­mény értéke csaknem 500 ezer forint. BÖLCSŐDE A deákvári lakótelepen Vá­cott, új 60 személyes bölcsődét avattak. A 20 millió forintos költséggel felépített, 900 négy­zetméteres bölcsődében hat kiscsoport indul. Tizenkét gondozónő és tizennégy tagú technikai személyzet gondos­kodik majd a kicsinyekről. A városban-már eddig is min­den kisgyereket el tudtak he­lyezni bölcsődében, ám az új létesítmény révén megszűnik a viszonylagos zsúfoltság. A nagykátai hatvanszemé­lyes bölcsődét, ünnepélyesen adták át tegnap délután. Dr. Tóth Albert, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője méltatta az építők és a nagy­község lakóinak áldozatválla­lását. A 15 millió forintos építési költséghez több mint egymillió forint értékű társa­dalmi munkával járultak hoz­zá. Az új létesítményt Bori Kálmánná, a bölcsőde vezető­je vette át PAPÍRBOLT Alkotmányunk ünnepe al­kalmából adták át Százha­lombattán a város első papír-, írószer- és sportszer üzletét. Az ünnepségen — amelyen részt vett Jánki Zoltán, a Pest megyei pártbizottság osz­tályvezetője is — Szekeres Jó­zsef, a város tanácselnöke ad­ta át a 170 négyzetméter alap- területű, 2,5 millió forintos költséggel kialakított üzletet. Délután a vásárlók már nagy érdeklődéssel szemlélték a választékot. ÍJj bölcsődével gyarapodott a deákvári lakótelep Vácott Az új pilisvörösvárl óvoda OF0TÉRT-B0LT A váci bevásárlási központ­ban új, minden igényt kielé­gítő Ofotért boltot adott át Szilágyi János, az Ofotért Vál­lalat vezérigazgatója. Tari Kálmán, a városi tanács el­nökhelyettese beszédében el­mondta, hogy a város lakói nagyon várták már ezt az üz­letet. A kétmillió forintos áru­készletben japán fényképező­gépek, mikroszkópok, szem­üvegek is találhatók. Az Ofo- tért-bolt megnyitását a szom­szédos fodrászati és kozmeti­kai szalon bemutatása követ­te. A Dunakanyar Vegyesipa­ri Szolgáltató Szövetkezet fod­rászata és kozmetikai szalon­ja másfél millió forintos költ­séggel készült el. Az eseményekről tudósított: Babus Endre, Bányász Hédi, Farkas Péter, Furucz Zoltán, Eszes Katalin, Karácsonyi Ist­ván, Kovács István, Kovács Attila Emö, Kövess László, Tamasi Tamás, Tamási István. Vereszki János, Vicsotka Mihály. A fotókat készítette: Barcza Zsolt. Bozsán Péter és Halmá- gyl Péter. j átta Dézsát, Rákóczit, Kossuthot is A népképviselet p totójában „Szebb és nagyobb gyűlési palota a hazában nlncsi hossza tizenegy öl, szélessége hét, galéria futja körül a négy falat.” Emlékezzünk. Hétköznapokon úgyis ritkán emlékezhetünk. Ha Budapesten a Deák tér, Márványtábla az ellenforradalom áldozatainak' emlékére Az épület belsejét szobrok, disz­kutált, reliefek teszik hangulatos­sá. A felvételen Hébét láthatjuk. vagy a Kossuth Lajos utca felől elindulva átvergődünk a már-már elviselhetetlen bel­városi forgatagon, s belépünk ezen a Városház utcai kapun, általában sietünk valahová: fogadó órákra, hivatalokba; aztán rohanunk, mert indul a busz. a HÉV, a vonat. Gondolatban Csatangoljunk most végig együtt a főváros e pompás, klasszicista épület- együttesében, a Pest megyei Tanács székházában. Mielőtt azonban a főépületbe (a kor neves építésze, ifj. Zitter- barth Mátyás tervezte palotá­ba) belépnénk, jusson eszünk­be, hogy 1695-től ezen a he­lyen volt Pest vármegye szék­háza, melyet az 1838-as árvíz pusztított el. S jusson eszünk­be az is, hogy azok a falak — a mostaniaknak alapzatai — visszhangozták kardok, ka­szák csengését, patkók csatto­gását, mikor Dózsa György és keresztesei Ceglédre vonultak, s visszhangozták Rákóczi Fe­renc kuruc vitézeinek lépteit is. Ezekután pedig nyissuk ki a kaput. Miután a diadalív- motívuimos bejáratot elhagy­juk, s az árkádok alól az első udvarra érünk, álljunk meg egy pillanatra. Itt cso­dálhatjuk meg ifj. Zitterbarth Mátyás és Hild János (a kö­zépső épületeket ő tervezte) mesterségbeli tudását: a klasz- szicista épületek egyszerre monumentálisak és ünnepélye­sek. De ne csak ezért pihen­jünk meg, hanem azért is, hogy elolvashassuk a már­ványlapra vésett sorokat, me­lyeket a Magyar Népköztársa­ság Alkotmányának megszüle­tése előtti esztendőben, 1948- ban helyeztek el. „Pest-Pilis-Solt-Kiskun ezer esztendeje fennálló majd egyesült vármegyék miként az 1848—49 évi forradalmat meg­előző fájdalmak napjaiban a jog és a szabadság elöhar- cosai voltak, miként 1848-ban a függetlenségi harc mezejére elsőként állították ki katonái­kat, kiknek fiai először vál­laltak ugyanakkor önként a haza megmentésére áldozato­kat, 1945-ben a demokrati­kus haladás élére álltak.” — Így kezdődik a fel­irat, • majd Kossuth, Petőfi és Széchenyi nevét fedezhetjük föl, és azokét a neves sze­mélyiségekét, akik e falak között, vagy a megye terüle­tén megfordultak. Emlékezzünk hát mindazok­ra, akik harcoltak. szenved­tek, meghaltak a szabadságért. S időzzünk el egy pillanatig pár lépéssel odébb a má­sik márványtábla előtt is, s gondoljunk azokra, akiknek a tiszteletére állították: az 1958 októberében—novemberében meggyilkolt mártírokra. S ne feledkezzünk meg a Tanács- köztársaság 50. évfordulóján felavatott emléktábláról sem. Jól meg kell nézni azt az épületet is, melyen ezek _ a táblák függenek. A Gyűlési Palotát, melynek falai között a reformkori politikusok küz­döttek a haladásért, ahol a legnagyobb magyarnak ne­vezte Kossuth Széchenyit, ahol most a Pest megyei Tanács testületének népünk választot­ta tagjai üléseznek. Itt is meg kell hát pihen­nünk egy pillanatra, csakúgy, mint a következő udvaron, ahol a legelső rácsos ajtó fölött a következőt olvashat­juk: „Itt ült fogságban, nehéz vasban, Jókai hőse: Rab Rá- by.” S ha tovább barango­lunk. s a kápolna felé tar­tunk, ott az egyik táblát bön­gészve arról is értesülhetünk, hogy ahol állunk, ott egyko­ron a vó.rmegye törvényszéki akasztóudvara volt. Még ha tudjuk is, hogy a börtönt, a' siralomházat és a rabkápolnát csak 1921-ig hasz­nálták, s a cellák nagyobb része elpusztult a második vi­lágháborúban, akkor sem jó rágondolni, hányán, hogyan haltak meg itt. Hagyjuk hát el az udvart, sétáljunk át a harmadikba, az utolsóba. S mielőtt a Semmelweis ut­cai bejáraton elhagynánk a székházat, v- ink néhány pillantást arr i a Hofrichter József tervezte éDületre, mely a vármegyeháza lakórésze volt. A hajdani otthonokban. strázsaszobákban, ma irodák vannak, s itt találjuk meg a megyei levéltárat, melynek igazgatója, dr. Lakatos. Ernő volt e barangolás segítője. Kaffan Éva—Bozsán Péter A klasszicista épület egyszerre monumentális és ünnepélye«. A bárom épületrészt boltíves átjárók kötik össze. I t i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom