Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-18 / 193. szám
i-LŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 18., KEDD Felmérték a rászorulók helyzetét Hiányzik a szociális foglalkoztató Lakásépítés lassabban ? A külső körülmények hatása A gödöllői egyesített városi- járási egészségügyi osztály feladatkörébe tartozik a felnőttvédelmi szociális gondozási teendők irányítása, amely fontos állami, de egyúttal társadalmi tevékenység is. Magyarán ez azt jelenti, hogy az osztály munkatársainak figyelemmel kell lenniük egyebek közt a szociális gondozásra szoruló munkaképtelen, a csökkent munkaképességű, valamint a súlyos testi-szellemi fogyatékos emberek sorsának alakulására. Munkájuk azzal kezdődik, hogy jelderítsék, elbírálják a jogos igénylőket, s azután megszervezzék ellátásukat. Magasabb színvonalon A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén megállapították, hogy a korábbi, a negyedik ötéves terv időszakától kezdve mondható el, hogy a szociális gondoskodás új rendszere teremtett megfelelő helyzetet, vagyis lényegében az ötödik ötéves tervben megvalósított fejlesztések adtak magasabb színvonalú ellátást, ennek révén javult a gondozottak életkörülménye. Évről évre emelkedett a rendszeres segélyezettek száma, mint ahogy eredményként lehet elkönyvelni, hogy kivételes méltányosság gyakorlásával az özvegyi nyugdijaknál magasabb összegű se-. gélyeket is tudtak jó néhány esetben folyósítani. Szociális segélyben egy év alatt a városban hatvannyolcán, a járásban háromszáznyolcvan- hatan részesültek, s ezekre együttesen több mint ötmillió forintot költöttek. A megfelelő fedezet nem hiányzott, s a kapott pénzeket a tanácsok maradéktalanul felhasználták. Amikor meghallottam, hogy Bankó Gáborné, a hévízgyörki asszonykórus legidősebb tagja és szólóénekese a Szocialista Kultúráért kitüntetést kapja, szerettem volna elsőként gratulálni és sokak nevében elismerő szavakat mondani számára. Egy morzsa Hévízgyörkön a falu főterén 611 Bankóék háromablakos jiagy háza, s bár már régen elhúzták az estéli harangszót, a család még mindig nem jött meg a határból. A valamikori Bankó-portára gondoltam, a rsúpfedsles. hajlékra, amelyben úgy élt a nagy család, a gyerekek, a szülők és a nagyszülők. akár mesék hősei. Kint szikrázva csillogott a hó. bent halványan világított 6 falba rakott masina táncoló lángja, a földes szoba közepén csattogott a szövőszék, és Bankó nagypapa világháborús emlékeket mesélt, öregmama énekelt. A tél vattacsendjében nem látszott a szegénység, a nélkülözés, amely mint valami természetes elem vette körül ezeket az életeket. Autó áll a hídra. Felvillan az udvari lámpa fénye. Bankó Gáborné az ólhoz siet. Megeteti a hízónak valót. Férje a pincéből krumplit hoz, hogy a tegnapi pörkölt maradékához köretet készítsenek. A gáztűzhelven buzog a víz. — Mi szegény emberek voltunk — mondia Bankó Gáborné. — Kétkezi munkások, akiknek semmiféle, sorsukat A rendkívüli szociális segélyezésben is előbbre léptek, hiszen 1980-ban, a négy év előttihez képest több mint kétszeresére nőtt a kifizetett összeg, amely meghaladja az 1,6 millió forintot. Egyszer meleg étel A múlt tervidőszak végéig megduplázódott az ilyenfajta étkeztetésben részesülők száma. Ezen a téren azonban meg számos szervezési és más tennivaló akad. A tervek szerint tovább kívánják emelni a házi szociális gondozok számát, azokét is, akik napjában legalább egyszer elviszik az időseknek a meleg ételt Mindebben nemcsak a felnőttek, hanem az iskolások és a KISZ-fiatalok segítségét is kérik. A csökkent munkaképességűek segélyezése, járadékellátása megyei ellátmányból valósul meg. A rászorulók évente általában négy alkalommal kaptak rendkívüli segélyt, viszont régóta gondot jelent a csökkent munkaképességűek elhelyezése. A városi tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottsága számos alkalommal ellenőrizte, felmérte a rászorulók helyzetét, munkába állításuk lehetőségeit. Vasárnap is nyitva Sajnos az volt a megállapításuk, hogy .a városban kevés a munkaalkalom számukra, s a vállalatok és in- tézmények nem foglalkoznak kellően a rehabilitációval. Javaslatuk éppen ezért kézenfekvő: jó lenne, ha ebben a tervidőszakban szociális foglalkoztató létesülne Gödöllőn. öregek napközi otthona jelenleg Gödöllőn és Aszódon van, ahol egyaránt huszonöt biztosító vagyonunk nem volt. Anyám, apám, s két testvérem, meg én is csak a kezünkben bizakodhattunk. Még a másnapunk sem volt mindig biztosítva. Nem tudtuk este, mit eszünk reggel. De valami mindig került, jutott nekünk is egy morzsa a gazdagok terített asztaláról. Bankóné ma termelőszövetkezeti tag. Háromszobás családi házában fürdőszoba. Cse- rép'kályhá'k ontják a meleget. Porszívó, mosógép, hűtőgép, televízió, a szobában és konyhában is egy-egy rádió. Minden olyan kellék jelen van az otthonában, amely a modernség fogalmát jelenti. Az egykori summáslány mai életében nyoma sincs a Schossberger birtok embert és egyéniségét nyomorító körülményeinek. Első osztályú — Dolgozni, mindig kellett. Fiatal voltam, hát 'könnyen egyenesedett a derekam, akármilyen hosszú is volt a cukorrépatábla, amiben a tűző napon, vagy éppen a szitáló esőben, záport ígérő tavaszi szélben dolgozni kellett. De arra szívesen emlékezem, hogy akkor is énekeltem. — Néhány lánypajtásommal még Kecskemétre is elvittek. Nagy pünkösdi ünnepet rendeztek. Szalmával bealjazott iskolaterem volt a szállásunk. Nem panaszkodtunk. Talán természetesnek is tartottuk, hogy szalmán alszunk. A jómódú parasztok is szalmazsákon háltak. Ma, ha a szerepember tartózkodhat, akik napjában háromszori étkeztetést kapnak. Ezek az otthonok vasárnap és ünnepnapokon is nyitva tartanak. Pécelen, Túrán és Kartalon is szorgalmazták ilyen intézmények létrehozását a járás egészségügyét és szociális ellátását intéző szakemberek, de a helyi tanácsok pénzügyi lehetőségei eddig nem tették lehetővé ilyen épületek kialakítását. lés miatt valahol éjszakáznunk kell, olyan a kiszolgálásunk, mintha első osztályú szállodában lennénk. — Bizony nagy a különbség a régi meg a mai élet között. Ebből is látható. Summás koromban gyalog kecmeregtünk haza Emse pusztáról. Ma autóbusz viszi-hozza az asszonyokat a határba. Aki lekési, az a saját autójával siet a táblára. Bankó Gáborné érdeklődve és értve figyeli az élet alakulását. Mindenre úgy emlékszik, akár a kalendárium. Bármi, amit a régmúltból, vagy a jelenből elmond, azonnal a lábaihoz ültethető különösen szép anekdotává, népmesévé válik. A szereplők története úgy rendeződik, ahogy a népmesékben és úgy beszélnek, mint a népmesék hősei. Ha a régi cselédsors alakjairól, vagy mai ismerőseiről, a tsz-elnökről, a népdalkörvezetőről, tagjairól, a szomszédairól beszél, minden mondat különös ritmussal szerkesztett. Elbeszéléseit a körötte alakuló világból vett friss, költői képek, maga alkotta példabeszédek. közmondások és szólások teszik művészi értékű improvizációvá. Megfogott forint — 1945. május 1-én is énekeltünk. A Libás játékot játszottuk. Akkor már jároga- tott hozzám a Gábor, de szegény szüléje tiltotta tőlem. Eljött a nagymama az ÜnnepEgyszerű tájékoztatásnak indult s végül gazdasági elemzéssé kerekedett az a beszélgetés, amelyre Hámori Györgyöt, a gödöllői Építőipari Szövetkezet elnökét kértük. A téma a János utcában épülő lakások sorsa, az elkészítés körülménye volt, s eközben tárult fel, tárgyilagos körültekintés közben, az építőipari háttér megannyi, a laikusok számára is érdekes jellemzője. Az érdekességet természetesen az adja, hogy a városban ma is sokan várnak új otthonra, de nemcsak ők, a közvélemény általában érzékenyen reagál az építőiparról érkező hírekre. János utca Kezdjük a tényekkel. A János utcai kis lakótelep eredeti, terveiben a Rákos patak közvetlen partján^ és a környéken összesen 134 lakás szerepelt, közülük 51 került volna legközelebb az általában szerényen csordogáló patakhoz. Csakhogy a próbacölöpözés közben kiderült, a házépítés túl drága lenne ezen a terepen: a cölöpalapozás gazségre, meghallotta az énekemet és megtört. Első nótás- első munkás. Ezt kellett a Bankó-portán bizonyítanom. Ügy gondolom, sikerült, de azért sok víz lefolyt a Galgán, amíg felülhettem a piacra induló kocsi bakjára, és én kezelhettem a piaci bevételt. — Meg kellett fogni a forintot, mert ha lejtőt látott, mindjárt gurulni akart. Két gyermekünk született. Aztán felépült a házunk. Az egymást váltó esztendők magukkal vitték az öregeket. Most már a párommal együtt, mi maradtunk öreg szülék. Ügy vélem, hogy Bankó Gáborné nemcsak a népdal és a néphagyományok őrzője, hanem a hagyomány éltetésével, terjesztésével ihletője is új, születő alkotásoknak. Egyébként a népdal őrzése, terjesztése, annyi, mint annak alkotása. Tudjuk, hogy a népdal ma már nem elsősorban, mint széliében gyakorolt művészet lehet jelen, hanem inkább mint egy nép, nemzet igénye, önmagára váló állandó csendes emlékezése, múltjának, szenvedéseinek és értékeinek dúdoló számon tartása a jelenben. Méltó helyre Jogos az igény, amely azt kéri, hogy a népdalok kapjanak méltó helyet a hangversenytermekben, a közművelődési fórumokon, amelyeken ma már becsült helyet kapnak a költészet, a zene, a képzőművészet műalkotásai. Bankó Gáborné kitüntetésében «n- nek a jogos törekvésnek és a hévízgyörki asszonykórus sikeres munkálkodásának a felismerésével és elismerésével találkozunk. Fercsik Mihály daságtalanná tenné a lakásokat. Módosítani kellett tehát az eredeti elképzeléseket: maradt három épületben 83 lakás. De még ekkor is halasztást szenvedett az ügy, hiszen közben a gázvezetékeket is be kellett tervezni a területre. Végül a volt MÉK-telep és néhány elavult ház szanálása után a szövetkezetiek 1978-ban fogtak hozzá az építkezéshez. Ekkor még úgy tűnt, hogy 1981, tehát az idén év végéig be tudják fejezni a munkát. Csakhogy az élet, a közgazdasági szabályzók közbeszóltak. S innét különösen érdemes figyelnie annak, aki mélyebben szeretné megérteni az összefüggéseket. Az első tétel a létszámé. Amint az elnök elmondta, a szerződéskötés óta negyven fővel csökkent az építőmesterek létszáma. Hogy pontosabbak legyünk, ennyivel kevesebb a kőművesek, a betanított kőművesek és a segédmunkások száma, akik szóba jöhettek volna a János utcai építkezésen. A létszámcsökkenés okaira a következő tétel, a kötött, azaz maximált, illetve a szabadáras munkavállalás összefüggéseinek boncolgatása közben visszatérünk. Kétféle ár Mit jelent a kötött és a szabad ár? A gödöllői szövetkezet esetében is azt, hogy a maximált árak mellett, s ez jellemzi a lakás és a kommunális- létesítmények — iskolák, óvodák, bölcsődék s egyebek — építését, szociálpolitikai, településfejlesztési megfontolásokból a kivitelezők csak e központilag meghatározott árakon dolgozhatnak. Magyarul: e körben nyereségre nem számíthatnak. A szabadáras tevékenység az, amely viszont kihúzhatja őket a bajból. A központi állásfoglalások szerint is a gödöllői- hez hasonló szövetkezeteknek elsősorban a felújítási, a karbantartási munkák lennének feladatai. De mit csináljon egy cég, ha a székhelye az új beruházásokban s elsősorban a •kötött áras tevékenységben is számít rá? Nehéz szívvel ugyan, de méltányolja a székhely — esetünkben a város — kérését, s vállalja a munkát. így történt ez a János utcai házak esetében is, s már azóta is többször. Csakhogy időközben éppen azért csökkent a létszámuk, mert más, ugyancsak a városban tevékenykedő, termelőszövetkezeti építőrészlegek viszont nincsenek megterhelve hasonló feladatokkal, s így nyereségesebben dolgozva, többet tudnak fizetni dolgozóiknak. Az előbb emlegetett negyveLejátszották az elhalasztott GSC—Fót kézilabda-mérkőzést, amelyet a vendégek bajnoki várományoshoz méltóan, magabiztosan nyertek meg. Fóti Tsz—Gödöllő 33-9 (10-6) GSC: Kolesza — Kecskés, Horváth (1), Urbán (1), Szlif- ka (2), Malizs (4), Sibak. Csere: Tóth (kapus), Koza (1), Vá- gi. A kedvezőtlen időjárás miatt félórás késéssel kezdődött a mérkőzés. Csapatunk a félidő derekáig egyenrangú ellenfele volt a kiemelkedő játékosokkal rendelkező fótiaknak. Egykét gólos vendégelőny után 6-5-re vezettünk is, amikor egy indítási és büntetődobási helyzetet szalasztottunk el. Ez hamar megbosszulta magát, és az utolsó 6—7 percben már nem voltunk eredményesek. A játékrész első fele 10-6-os fóti vezetéssel zárult. A második félidőben teljesen megváltozott a játék képe, hiába védekeztünk viszonylag jól, a fótiak tudáskülönbsége kidomborodott, rengeteg hiba csúszott támadójátékunkba. Biztos helyzeteket szalasztottunk el, míg a korszerű ellen- támadásokból rendre gólokat kaptunk. A jól védő fóti kapus nekünk egyre nagyobb gondot okozott. Sajnos, nem volt igazi vezéregyéniségünk, aki kednes létszám túlnyomó többse* gét ezekben a részlegekben találhatjuk meg. S mivel az idők folyamán a szövetkezetek, így a gödöllőiek is fejlesztették gépparkjukat, a mezőgazdasági szövetkezeti építőrészlegek viszont fiatalabb társulatok, általában éppen a szövetkezettől bérlik azokat az eszközöket, amelyeken a volt építőipari szövetkezetiek dolgoznak. Ráadásul a létszámhiány még aránytalan is. S mi a helyzet ilyenkor? A kőművesnek saját magát kell kiszolgálnia. Lassabban halad a munka, s veszteséget okoz a bérgazdálkodásban is. hiszen a szakmunkásnak ilyen esetben is a neki járó bért kell fizetni, nem pedig az alacsonyabb segédmunkásit. A jó szándék kevés Summa-summárum egyetlen megoldás adódik, ha nem akarják kitenni a csődöt jelző táblát: a szövetkezet is kénytelen csökkenteni a maximált áras munkák hányadát a szabadárasok rovására. Ezért aztán a János utcai lakások építésének üteme is lelassult. A jelenlegi tervek szerint az A épület 26 lakása jövőre, a B épület 1983-ban, a C pedig 1984-ben készülhet el. Az elnök mondandójának lényegét összefoglalva: ne higgye senki a városban, hogy a szövetkezet nem szeretné gyossabban befejezni a munkát. Mégcsak nem is arról van szó, hogy szervezetlenül, rosz- szul dolgoznak, bár, hogy e téren vannak még tartalékaik, nem tagadják. A helyzet az, hogy a körülmények miatt nem tudják gyorsabban csinálni. S ezt kénytelen-kelletlen tudomásul kell venni. Isaszeg Alkotmánynak program Gazdag program várja az isaszegieket, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága szervezésében a helyi művelődési házban augusztus 19-én, este fél hét órakor tartandó aikotmánynapi ünnepségen. Az ünnepi beszéd elhangzása, az új kenyér átvétele és megszegése után társadalmi munkások kitüntetésére kerül sor. Ezután az Építők Szakszervezete Központi Művészegyüttesének Szalma-kórusa lép fel Pallós Béla, SZOT-díjas karnagy vezetésével, majd Ferenc Éva énekművész, Böbig Benő és citerazenekara, valamint Balogh Márton népdalénekes, a Röpülj páva vetélkedő győztese ad műsort. vet öntött volna játékosainkba. Ennek a játékrésznek szomorú emléke marad, hogy mindössze három gólt sikerült dobnunk a második félidőben, míg a fótiak tizenhárommal terhelték kapunkat. A helyzetek alapján túlzott ez a gólkülönbség, ilyen nagy arányú vereségre nem számítottunk. Elismerhetjük, azonban a jó játékvezetést és azt, hogy közönségünk NB-s színvonalú ellenfelet láthatott. Csapatunk feltűnően sok hibája eredményezte ezt a fiaskót. Elfogadható teljesítményt csak Kolesza és Szlifka nyújtott az első félidőben. Az ifjúsági csapat a fótiak kérésébe később játssza le mérkőzését. Vasárnap Budaörs csapatait fogadjuk. z M. G. Városi moziműsor Ordasok között. Szovjet háborús kalandfilm. Csak 4 órakor. Üdülők. Színes francia film- vígjáték, 6 és 8 órakor. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! ISSN 0133—1937 (Gödöllői Hírlap) F. I. Palettadeszka Valkóról A Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság valkói erdészetében két UTZ-típusú erőgépre szerelt szalagfűrész végzi az erdészet területén a szőlőkaró, bányaféldorong és hasonló, nem szigorúan méretpontos gyártmányok termelését. Esetenként bányaszéldeszkákat és palettafákat is vágnak méretre. Bánya- féldorongból évente kilencszáz, szőlőkaróból hat-nyolcszáz, bányászéi- és palettadeszkából pedig kétszáz-kétszáz köbmétert állítanak elő. A képen: Radios Sándor és Radics László palettafákat vág méretre Bene Mihály felvétele Bankó Gáborné kitüntetése Hagyományaink éltetője Kézilabda Hiányzott a vezéregyéniség
