Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-14 / 190. szám
prsr merte Becsöngetés előtt Szoros verseny a határidőkkel Felújítás, javítás, karbantartás a megye iskoláiban Vecsésen új iskola énül Halmágyi Péter felvétele Kopogtatunk a monori járási hivatal művelődésügyi osztályának ajtaján. „Állás ügyben?” — ipn elénk reménykedve az ügyintéző, és elszomorodik a nem hallatán. Abonyban a tanácselnök kérdésünkre visszakérdez: „Felújítási munka? Bár lenne egyetlen tantermünk, amit újíthatunk!” A válaszvariációk a helyzetek változatait is tükrözik. így készülnek a tanévkezdésre a megyében 1931 augusztusán. • • Üres helyek Abonyban 1945 óta nem épült új iskola. A Somogyi és a Gyulai iskola épületét nem oktatásra szánták: az egykori egyházi létesítmény kicsi is, szűk is. Mégsem e kettő, hanem a tagiskolák állapota miatt fő Szűcs László tanácselnök feje: a romosabbat, az egykori Kostyán-kastélyt ugyan nagy munkával átalakították, de a Radák-féle épületre is ráférne némi kőművesmunka. Az abonyi kétezer diák tanítását váltással tudják megoldani csupán, feltéve, ha egy-két tantárgyra — a Somogyi Imre iskolában például négy állás, köztük magyar—történelem is üres — tanerő is akad. — Szép elhatározás, hogy csak szakképzett nevelőket alkalmazzunk — mondja —, de ahogy látom, ismét kénytelenek leszünk szakképzetlen nevelőket foglalkoztatni. Amíg Abonyban négy nevelő hiányzik, addig egy járással odébb, Monoron ötvenöt, ösz- szevetésül annyit: a fővárosban összesen 255 az üres ái- lás. — Nem tudunk mit tenni, Várunk — mondja László Lajos, a járási hivatal művelődési osztályának vezetője. — Ismerjük mi is a megyei körlevelet, igyekszünk is szakképzett nevelőket idecsalogatni, de lakás híján ez nem megy. Nekünk pedig a járásban nincs egyetlen szobánk sem. Az ötvenöt nevelő 28 iskolából hiányzik, iskolánként tehát kettő. De hogy hány tanterem kellene, azt maga az osztályvezető sem tudja megmondani: 83 épült az elmúlt ötéves tervidőszakban, újabb hetven megépítésre vár. Ha meglenne, akkor is kevés volna: a járás nagy részén teljes váltásban (délelőtt-délután) járnak a gyerekek iskolába. A legtöbb fejfájást Gyömrő okozza: kicsi is, öreg is az épület. Vecsésen forradalmi fordulatot jelent majd az őrmezői mintára épülő új iskola — decemberben. Addig a legnehezebb körülmények között dolgozva kell kihúzni ezt a félévet tanároknak és diákoknak egyaránt. Váratlan javítások Szokatlan kép fogadja a látogatót az érdi tanácsban: üres a GAMESZ (Gazdaságiműszaki ellátó szervezet) irodája. Ez így természetes — vallja Dudás Emil, az év eleién néhány településen az iskolák gazdasági-műszaki ellátására kísérleti jelleggel létrehozott szervezet helyi vezetője. — Dolgozunk — mondja Dudás Emil. — A GAMESZ-Iá- nyok túljutottak a nagy munkán: elkészítették valamennyi érdi iskola leltárát. A fiúk pedig az első vakációban ismerkedhetnek meg az iskolai tennivalókkal. Ahogy a GAMESZ-dolgozók mondják: végtelen lehetőséget nyújt a munkára mindegyik iskola. Hiszen nem akad olyan, ahol ne lenne szék, pad, tábla. ajtó-ablakkilincs javítanivaló. A nyár a fűtőberendezések javításának ideje: szinte minden érdi iskolában végeztek ilyen munkát. — Ennek nagy része ma még nyárra jut — mondja a GAMESZ vezetője. — A szervezettől az iskolák azt várják, és joggal, hogy egész évben, folyamatosan úgynevezett megelőző karbantartással teremtsük meg a jó működés feltételeit. Néhány váratlan javítanivaló is nehezíti a GAMESZ városszerte elismeréssel kísért munkáját (nemrégiben a legilletékesebbek, az iskolák igazgatói értékelték igen magasra a GAMESZ eddigi tevékenységét, véleményükkel is igazolva a kísérlet sikerét). A parkvárosi (8. számú) iskola „elúszott” tornatermének javítása ma a legfőbb feladat: s bár az építő Budai Járási Építőipari Szövetkezet vállalta az újraépítést, tornaterem nélkül kezdődik meg a tanítás Parkvárosban. Ugyancsak a BUJÉSZ munkája nyomán akadnak garanciális javítások az újtelepi, tavaly átadott FORFA-iskolán: ezt a GAMESZ a BUJÉSZ-szal és a városi tanács költségvetési üzemével közösen bonyolítja le. Öt nap Úriban Egyébként éppen az érdi Újtelepen nagy a sürgés-forgás mostanában: az építők versenyt futva a határidővel dolgoznak az újabb FORFA-épü- leten. A határidő — a tervek szerint — szeptember 1. S két újdonság iskolaügyben: test- nevelési tagozat indul meg Abonyban, s kísérletképpen úriban vállalták az ötnapos oktatási hét bevezetését. M. Á. Ezt csak úgy, a cikken kívül mondom, s nagyon kérem, ne írja meg! — ezzel a megjegyzéssel tárták panaszaikat az újságíró elé a termelő vállalatok vezetői, ha arról folyt a beszélgetés, miért nem sikerül kedvezőbb eredményeket elérni a külpiaci értékesítésben. A magyarázat — legalábbis a megkérdezettek szerint — az esetek jelentős részében a külkereskedelmi vállalatok tehetetlenségében, az üzletkötők aktatologató, érdektelen munkájában volt keresendő. Legendák jártak szájról szájra a hetekig-hónapokig elfektetett ajánlatokról, a megválaszolatlan üzleti levelekről, az elszalasztott lehetőségekről —, ám mégis, amikor az ember az iránt érdeklődött, ki is hát az a megátalkodott ügyintéző, melyik az a bürokratikus vállalat, akkor jött a bevezetőben említett kitétel: csak nehogy bekerüljön az újságba! Aztán, ha úgy hozta a sors, hogy külkereskedők voltak az újságíró beszélgetőpartnerei, fordult a kocka: ki sem fogytak a termelőkről szóló panaszokból. Hogy képtelenek határidőre leszállítani a szerződött árut, hogy nekik állandóan csak pirulni kell a külföldi partner előtt, hol a lemaradás, hol a rossz minőség, hol valami más kifogás miatt, s hiába hajtják fel a külkere- sek a jobbnál jobb exportlehetőségeket, ha a termelő csak a jövő év negyedik negyedére hajlandó vállalni a gyártást, akkor is csak drágán ... Szóval csak úgy áradtak az egymásnak gyökeresen ellentmondó, s kölcsönösen a másikat hibáztató panaszok, s ha most az érthetőség kedvéért, egy kissé el is túloztuk őket, egyvalami azonban mindenképpen közös volt bennük: csak meg ne írják, csak ki ne derüljön, hogy panaszkodtam a partneremre — hiszen egymásból élünk. A magyarázat a külkereskedelem jogi szabályozásának korábbi előírásában keresendő. A külkereskedelmi vállalatok ugyanis meghatározott termékek forgalmazására voltak csak jogosultak, vagyis a termelők exportra szánt termékeikkel csakis egy, az úgynevezett profililletékes céghez fordulhattak, s azzal vagy létrejött az üzlet vagy sem. De nemcsak a termelők voltak ily módon kiszolgáltatott helyzetben. (Sőt, a későbbiekben látni fogjuk, hogy nekik még azért maradt némi lehetőségük a választásra eddig is.) A külkereskedők keze legalább eny- nyire meg volt kötve, hiszen ha tetszett nekik a dolog, ha nem, a szerződéskötési kényszer következtében nekik akkor is létre kellett hozni a termelővel a bizományos szerződést, ha már az elején meg voltak győződve az üzlet kudarcáról. Természetesen nem véletlenül fogalmaztunk az eddigiek során múlt időben: néhány, a közelmúltban napvilágot látott rendelet ugyanis az eddigi kötöttségek feloldását hozta magával. Nézzük, mit jelentenek ezek a termelő számára? A korábbiakban már utaltunk arra, hogy bizonyos választási lehetőséggel ugyan eddig is rendelkeztek — egy kötött eljárás keretében kérhették a Külkereskedelmi Minisztériumtól más vállalat kijelölését, ha addigi partnerüket nem találták megfelelőnek —, most azonban sokkal szabadabb kezet kaptak. Augusztus elseje óta ugyanis a nem rubel elszámolású gépexport csaknem egészére feloldotta a minisztérium a külkereskedelmi vállalatok eddigi profilkötöttségét, s ennek megfelelően a termelők ezután összesen tizenhárom export-import cég közül választhatnak, szabadon, kivel szövetkezve látják a legnagyobb reményt az üzlet sikerére. (Nyilván szintén nem véletlen, hogy a külkereskedelem felelős irányítóinak viszont éppen a gépipar tőkés kivitelére esett a választása: ez a terület jelenti évek óta a legtöbb gondot, s az új intézkedések talán segíthetnek a megfelelő árualap előteremtésében.) Csökkentek a külkereskedők kötöttségei is: olyan esetekben, amikor a termék exVendégek a határon túlról Országos biológusnapok Románia Jubileum 23-án Augusztus 23-án ünnepük Romániában az ország felszabadulásának 37. évfordulóját. Ebből az alkalomból Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete csütörtökön sajtókonferenciát tartott a nagykövetségen. A történelmi jelentőségű eseményre viszsatekintve vázolta az azóta eltelt időszak országépíitő munkáját, majd hazája külpolitikájáról szólva hangoztatta, hogy az ország erőfeszítései az enyhülést, a fegyverkezési hajsza megfékezését szolgálják. A Pécsi Orvostudományi Egyetem adott otthont az országos biológusnapoknak, ame Iveket immár, a huszonegyedik alkalommal rendezett meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A csütörtökön kezdődött háromnapos tanácskozás fő témája: A biológia és az orvostudomány kapcsolata. Adám György akadémikus, a TIT elnöke megnyitójában utalt arra. hogy Magv Írországon a korábbi években — s részben ma is — bizonyos elkülönülés volt észlelhető a két nagy tudománycsoport között. A pécsi biológusnapoknak éppen az a céljuk, hogy képet adjanak a. biológia és a medicina egymásra hatásának folyamatáról. a biológia szerepéről az orvostudományokban. A pécsi tanácskozáson a biológiai tudományok kétszáz művelője és oktatója vesz részt, köztük csehszlovák, jugoszláv és osztrák vendégek is. Strandolok vagy betegek? Ha az ellenőr kopogtat — Talán beteg. De nem tudom pontosan, mi van vele — szabódik Dávid Lászlóné, a Csepel Autógyár munkásszállásának gondnoka, mikor egyik lakójáról, P. M.-ről érdeklődünk, azért, mivel ezen a napon nem jelent meg munkahelyén. — Különben csak akkor jut tudomásomra, hogy a szálló lakói közül valaki igazolatlanul távol marad munkahelyéről, ha vezetői jelzik. Ha valaki egynapos pihenőre vágyik, esetleg fürödni akar, nem szólhatok bele... Talán a gyomrával... A főbérlő sem szólhat semmit, ha albérlője nem megy dolgozni. Szigetszentmiklóson a Révsoron özvegy Kádár Sándorné sem tud albérlője, P. I. hollétéről. — Ma nem ment be dolgozni, azt láttam. De hogy miért? Honnan is tudhatnám? Talán a gyomrával lehet valami, panaszkodott már rá — magyarázza. Hasonló jelenétről beszámolhatnának a Csepel Autógyár betegellenőrei is. Mert, ha kopogtatnak az ajtón, bizony gyakorta ilyen válaszokat hallanak. A két nyugdíjas ellenőr azokat keresi fel, akik valamilyen okból nem jelentek meg munkahelyükön. Feladatuk: kiderítsék, igazoltan avagy igazolatlanul maradtak távol. — Nálunk már hagyomány az effajta ellenőrzés — mondportjára több vállalat is jogosult, nem terheli már őket a szerződéskötési kötelezettség. Vagyis: ha legalább két másik, a profilt gondozó cég van még az országban, a külkereskedő akár vissza is utasíthatja a mindenáron — s ezt sokszor úgy kell érteni, hogy bármi áron — exportálni akaró belföldi partnert. Megszűnik tehát termelők és külkereskedők kölcsönös kiszolgáltatottsága, s ez már most is számos kedvező változással kecsegtet. Ezek közül a legkevésbé fontos, hogy talán őszintébben s a nyilvánosság előtt is nyíltabban mernek majd beszélni a jövőben egymás munkájáról, s sokkal inkább reménykeltő, hogy ennek következtében megélénkülhet a belföldi verseny. Kapósabb lesz a jól sáfárkodó külkereskedelmi cég, a pontosan, határidőre szállító termelő — hiszen aki nem így tesz, annak számolnia kell azzal, hogy partnere előbb-utóbb elköszön tőle. Tisztában vagyunk vele, hogy az ország kereskedelmi mérlegének elkészítésekor nem jogszabályok és rendeletek, hanem a valóban eladott áruk kerülnek a „kivitel” feliratú serpenyőbe. Az új intézkedések azonban minden bi zonnyal hozzájárulnak majd az árualapok bővítéséhez, az eddig ki nem használt lehetőségek feltárásához. S ebben az értelemben már komoly súlyuk van. Weyer Béla ja Baumann Lászióné, a bér- és ellenőrzési osztály vezetője. — Valamennyiünk érdeke, minél kevesebb legyen a hiányzás, a kiesett napok száma. S nem titkoljuk azt sem, ezzel elejét akarjuk venni a notórius hiányzásnak, az igazolatlan távolmaradásnak. Ugyanis amióta elterjert a gyárban, hogy megjelenhet esetenként az ellenőr, ha nem is jelentősen, de valamelyest mégis csökkent a kiesett munkanapok száma. A tavalyi féléves adatok szerint egy napra átlagosan 567 hiányzás jutott. Száz dolgozóból nyolc hiányzott, a kieső munkanapok pedig meghaladták a kilencvenezret. Baleset miatt majd háromezer munkanap esett ki, az egy— három napig tartó mulasztás 777 volt. — Hogyan tudunk ezen változtatni? — kérdez vissza Vokányi András munkaügyi csoportvezető. — Csak a folyamatos, rendszeres ellenőrzés hozhatja meg az eredményt. A munkahelyek naponta jelzik a távolmaradók névsorát, azokét, akiknek nincs még beteglapjuk, vagyis hiányzásuk eredete ismeretlen. Nyugdíjas ellenőreink elsősorban őket keresik fel. Mint kiderült, arra is akadt példa, amikor a hiányzó kőműves éppen maszekolt. Még a fizetését sem vette fel. így azután radikális eszközhöz folyamodtak. Elbocsátották... Szé'maíomharc — Siker koronázza az ellenőrök tevékenységét? — kérdem. — Túlzott elégedettségre nincs okunk, de az idei félév hiányzásának számadatai némiképp csökkentek — mondja Farkas Antalné, az SZTK- kifizetők csoportvezetője, s bizonyságul előveszi a kimutatásokat. — Az első félévben a dolgozók közül naponta 531-en maradtak távol, s csökkent a kiesett munkanapok száma is több mint hatezer nappal. A rövid ideig távollevők száma is kevesebb lett. — Mindez tehát az ellenőrzésnek köszönhető? Több mint húsz ország közlekedési szakszervezeteinek képviselői kezdték meg tanácskozásukat csütörtökön a 111. európai autóközlekedési szemináriumon. A négynapos nemzetközi tanácskozás a k'~úti szállításban részt vevő iárművezetők szociális és munkakörülményeinek javításával érdekeik védelmével, szakmai képzésük, továbbképzésük fel adataival foglalkozik. Az 1977 ben Moszkvában, maid 1979- ben Livingstone-ban megrendezett nemzetközi szeminárium után a budapesti tanácskozáson tűzték először napirendre a városi tömegközleke désben dolgozók helyzetének munkakörülményeinek elemzését. — Az is közrejátszott, nem vitás — mondja Baumann Lászlóné. — S még talán egy lényeges dolog, mely immár hároméves múltra tekint visz- sza: évente egyszer felülvizsgálatot rendelünk el valamennyi táppénzes betegünknek. Előre soha sem közöljük a napot. Ezen az ellenőrzésen jelen van a társadalombiztosítás felülvizsgáló orvosa mellett az üzemorvos is. Jó lenne, s még eredményesebben tudnánk harcolni az igazolatlan hiányzás, a mondvacsinált betegségek ellen, ha üzemorvosainknak lenne joguk táppénzbe venni az itt dolgozókat. Mert így bizony nagyon sokszor szélmalomharc, amit folytatunk. Nekünk nincs jogunk a körzeti orvosokat sem ellenőrizni. Ök nem ismerhetik annyira az itteni dolgozók munkáját, így azután nem vitás, néha megtéveszthetik az orvost is azok, akik minden áron beteget akarnak jelenteni. Mások bőrére S hogy ez így van, erre legékesebb bizonyíték: tavasszal és ősszel — a nagyobb mezőgazdasági munkák idején — ugrásszerűen megemelkedik a hiányzók száma. Az idén tavasszal is például többen hiányoztak a mezőgazdasági munkák kezdetén, mint mikor az influenzajárvány felütötte fejét. A betegektől senki sem kívánja, hogy dolgozzanak. De! Amit a gyár illetékesei elmondtak, mégis elgondolkoztató. Egyrészt az, hogy jó lenne nagyobb hatáskört adni az üzemorvosoknak, akik legfőbb ismerői a gyári munkának. S nemcsak annak, az ott dolgozó embereknek is. Az igazolatlan mulasztók, a jogtalanul táppénzen levők ellen sokat tehetne még a helyi, az üzemi kollektíva is. Elérhetnék közösen, hogy ne engedhesse meg senki magának: más húzzon helyette, amíg ő külön- keresethez jut, vagy csak éppen strandolni van kedve a legnagyobb dologidőben. Szalai Mária Az európai autóközlekedési szemináriumok eddig-' munkájáról. a közlekedési és szállítási dolgozók szakszervezeteinek időszerű feladatairól, valamint a budapesti tanácskozásról sajtótájékoztatót tartottak délután a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Székházában. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete a szemináriumon felajánlotta a magyar tranzitforgalomban részt vevő külföldi gépkocsi- vezetők számára jogsegély- szolgálatát. A dán közlekedési szakszervezet máris vállalko- z-ott arra, hogy kölcsönösségi alapon az országában bajba jutott magyar áruszállítóknak hasonló segítséget nyújt. Nrpkenden a tömeghöikkedés Jogsegélyszolgálat külföldieknek Jegyzet Renddet a serpenyőben
