Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-13 / 189. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 13., CSÜTÖRTÖK Bolthistóriák A vásárlók könyve Sokszor csak vita árán 1 E sorok olvasása remé- 1 lem nem okoz nagyobb | bosszúságot azoknak, akik- jjj ről a történet szól mint I okoztak ők azzal, amiről e I sorok szólnak. A pultok mellett a raktár­ajtó előtt Pilisen az ABC- áruházban az eladók egy cso­portja éppen hétvégi program­ját beszélte meg. Megszokott kép ez kisebb forgalmú na­pokon délidőben. Az nincs! Egy férfi szatyrokból vagy harminc üveget rakosgatott ki előttük a földre. Ez itt a visszaváltóhely — néha. Ami­kor kirakta, az egyik eladónő megszólalt: Így, ő legalább néhány hét múltán megtudta hogy lét­számhiány miatt és áruátvétel okán kellett a boltot akkor zárva tartani. Vagyis az ügy a lovagias­ság szabályai és az előírások­nak megfelelő módon elinté­ződött. A Monor Vidéki Áfész korrektül kivédte a panaszt, elrendezte az ügyet. Lehet eh­hez még valamit hozzáfűzni? Lehet! Ha kevés a dolgozó egy boltban, akkor már az üzletvezető azt csinálhat, amit akar? Mert ugye, ha azt a kevés dolgozót megdorgál­nák, elmarasztalnák. venné esetleg a kalapját odébbáll- na, s még kevesebb lenne a létszám. Netán a boltot is be kellene zárni Ekkor a vásár­lók még rosszabbul járná­nak ... Oka van Lehet hát ezt a könyvecs­két komolyan is venni? Le­hetne. sőt kellene is, ha már van. Ahol meg nincs, vagy nem találják, annak bizonyá­ra oka van, akárcsak e toll­hegyre szúrt néhány sornak. B. Mt Tataroznak A Petőfi vadásztársaság hétezer hektáron folytat ko­moly és eredményes tevé­kenységet, ennek a terület­nek a zöme a Rákosmezeje Termelőszövetkezethez tarto­zik. Olyan föld tehát ez, ame­lyen egyszerre kell a mező- gazdasággal és a vadgazdál­kodással foglalkozni. Mind­nyájan tudjuk, hogy a ter­mészet, s benne az állatok, madarak védelme — egyben az ember óvása is. A nagy­üzemi mezőgazdaság ezernyi veszélyt rejt magában — a védtelen állatokra, madarak­ra. Kötelessége tehát az em­bernek, hogy a kellő védel­met megadja nekik. Ez, töb­bek között azzal is jár, hogy a lecsökkent állományt va­lamely madár- vagy állatfaj­ból pótolja, mesterséges kö­rülmények között gondoskod­jék az utánpótlásról. Veszélyek Mersén található a társaság 3 ezer 500 férőhelyes — köz­ponti fűtéses — fácánnevelő telepe. Július derekán nyolc­hetes volt az első turnus, 2 ezer 700 darab fácán várta, hogy elszállítsák őket. A ma­radék itthon marad, hogy az állományt frissítse. A követ­kező turnus már egyhetes, je­lenleg a nevelőházban van, elkülönítve a nagyoktól. Az eladott fácánok árából fedezik a költségeket, ugyanis a má­sodik turnus már teljes egé­szében ezen a hétezer hektá­ros vadászterületen marad, mivel elég gyér az állomány, szükséges az utánpótlás. A fácánnevelés komoly munka, hiszen az állományt rengeteg veszély f&iyegeti, szárnyas és szőrmés ragado­zók vetik rá magukat a ki­csiny madarakra. Említsünk meg néhány szárnyas ragado­zót: a szarkát, a mátyásma­darat — nagy tojásrabló! — és a szürke varjút. Mindezek s még sorolhatnánk a többie­ket, alaposan megritkíthatják az állományt, ha a gondozók nincsenek résen, nem őrköd­nek éberen. ,A fácánnevelés nem fillérekbe kerül. Van még egy olyan veszély- forrás, amiről már-már haj­landóak lennénk megfeledkez­ni, ez pedig a róka. A ra­vaszdi szívós és leleményes, de egyben veszedelmes raga­dozó, ha nagyon elszaporodik, ■érzékeny veszteséget okoz a vadállományban. Épp ezért rendszeresen irtani kell, hogy ' ne boruljon fel az egyensúly. Tavasztól június végéig brigá­dokat szerveztek a vadászok, s így járták végig a területét, s felkutatták a, rókakotoréko­kat. Hogy minél eredménye­sebb legyen a kutatás, koto­rékebet vettek, egyet meg kölcsönöztek, s így sikerült 76 rókát felhajtaniuk. Persze, nemcsak a kotorékeb, hanem a fegyver is jeleskedett eb­ben a munkában. A vadsza­porulatban máris észrevehető, hogy csökkent a rókák szá­ma. Lelkiismeretesen Ugyanilyen veszedelmesek a kóbor kutyák, macskák, ezekből negyvenötöt lőttek, irtottak ki. Mindez azt szol­gálja, hogy a vadásztársaság a lehető legjobb vadállomány­nyal rendelkezzen. A vadász­társulat elnöke: Müller Fe­renc, vadászmestere Nagy Jó­zsef, elmondta, hogy .a dúva­(Megjelent: a Bákosmrwie Tsz Clunk című üzemi lapjában.) dák irtása nyomán remény van arra, hogy nagy - lesz a nyúl- és a fácánszaporulat. Eredményes lesz az őszi vadá­szat. Ha ez így alakul, akkor nemcsak a vadászoké az ér­dem, mondja Nagy József, hanem a szövetkezet dolgo­zóié is, különösen a gépesítés munkatársai, a gépkocsiveze­tők. kaszások tettek sokat, hogy a fiatal állatok, mada­rak épségben vészeljék át a mezőgazdasági munkákat. Ezért mindnyájuknak megkö­szöni a vadgazdálkodást segí­tő munkájukat, magatartásu­kat. Miből is áll ez a segít­ség? Jelzik, ha valahol rókát láttak, felszedik a gép elől a madarakat, kisnyulakat, men­tik a madárfészkeket. Végezetül meg kell említeni a fácánállomány gondozóit, akiknek lelkiismeretes mun­káján nagyon is sok múlik. Hatezer fácánról gondoskod­nak nap mint nap, s ezeket reggel, délben, este kiszolgál­ni, méghozzá rövid idő alatt, nem csekélység. Ezzel ará­nyos a díjazásuk is, például a nyolchetes fácánállomány értéke 260 ezer forint. Ha az állomány 80 százaléka ép marad, akkor tizenötezer fo­rint üti a markukat, de ha a hullás, a veszteség ennél több, akkor a levonás sem marad el. Nagy a kockázat, sok a munka, de az emberek megállják a helyüket. Vadkacsanevelés A fácánnál kisebb mér­tékben, de foglalkoznak vad- kacsaneveléssel is. Ezt nem adják el, az itteni állományt növelik vele. 10 hektár! nádas is tartozik a társaság terüle­téhez. Van olyan tervük is, hogy kihasználják a terület halászati' lehetőségét. Ez a terv az előkészület stádiumá­ban van, Kőrös Győző és Kiszely József a kidolgozás felelőse. Farkas Tibor Kutyát gázolt egy autó a monori Móricz Zsigmond és a Hunyadi utca sarkán. — Kétszer jártam arra az­nap, láttam, a tetemet, oda­vonszolta valaki az út szélé­re. Nem kívánom ecsetelni a látványt, és az egyre terjedő bűzt, a szaporodó bögölyle­gyek táncát — mondja olva­sónk. — A lényeg az, hogy miután délig nem történt vál­tozás. a hőség pedig egyre nőtt, felhívtam telefonon a KÖJÁLT. Ott azt válaszolták, nem illetékesek intézkedni, de megadták a nagyközségi ta­nács telefonszámát. Hívtam azt Is. Az ügyintéző közölte: telefonáljak a KÖJÁL-nak. Már megtettem, mondtam én. Hát akkor próbáljam hívni a költségvetési üzemet, hátha a szemetes kocsi elszállítja ... Űjra emeltem a kagylót, ez­úttal már szerencsém volt, a költségvetési üzemnél azt vá­laszolták, intézkednek. Késő délután még ott bűzlött a ku­tyatetem a melegben. Arra gondoltam: hány elgázolt ál­lattal találkozni a főbb útvo­nalakon. Az Ady Endre utcá­ban például három napig fut­kostak át az autók egy macs­kán, míg bele nem passzíroz- ták az aszfaltba. Ezért kér­dezem: nem lehetne rugal­masabban, gyorsabban intéz­kedni ezekben a dolgokban? Olvasónk bosszús monológ­ja kutyaügyben nem az első. A napokban a főtéren, a Pe­tőfi és a Kossuth utca ke­reszteződésénél, a reggeli csúcsforgalomban vált lehetet­lenné a közlekedés az úttes­ten acsarkodó ebek miatt. A kóbor kutyák nem ismerik a pórázt, a gazda lábához pa­rancsoló szót, mennek, mint az őrültek, ennivaló után, akár az autók kerekei alá is. A Cinka Ptfnna utcában, s közvetlen környékén különös előszeretettel gyűjtik a ku­tyákat, amik aztán a szemét­bánya környékén is sűrűn elő­fordulnak, élelem után kutat­va. Esztendők óta vajúdik a terv a jól szervezett kutyabe­fogás megvalósítására. De ehhez pénz kell, nem kevés — az pedig nincs. Ám, valami megoldást mégis találni kelle­ne végre, ez az állapot ugyan­is nemcsak tarthatatlan —, egyre veszélyesebb is. ' K. Zs. — Na, visszarakhatja! Üve­get nem váltunk vissza! _ ?? t — Ninc s rekeszünk. — Akkor, kérem szépen a vásárlók könyvét. — Mit kér ez? — így a má­sik eladónő. — Vásárlók könyvét? Az nincs! — Nincs, az nekünk nincs — mondják ingerült kórus­ban most már együtt. A férfi morog valamit, bosszúsan visszarakja üvegeit a szatyrokba és elmegy ... Nem érti (én sem), a szocia­lista kereskedelemről elhang­zó elvek, nyilatkozatok és a gyakorlat ellentétét. Nem ártana, ha ebben a boltban munkahelyük neve mellett, egyik-másik eladó megtanulná az ABC-t is, amely a pult mindkét oldalán lévők jogait és kötelességeit tartalmazza. Zárva! Pilis, piacnap, háztartási bolt. Az ajtón egy táblácska: „1/2 10-ig zárva”. A bolt előtt hosszú türelmes sor ... Ki­lenc óra múlt. Fél tízkor táb­lacsere. Kitettek az ajtóra egy másik tábla: Zárva fel­irattal. A sorbanállók türel­me elfogyott, zúgolódó, bosz- szús emberek széledtek szét. Egyikük tíz óra felé, valahogy mégis bejutott a boltba, és kérte a vásárlók könyvét. Hosszas vita után, beírhatta panaszát? abba a bizonyos könyvecskébe... Még javában tart a nyá­ri üdülési szezon, idősek és fiatalok élvezik annak örö­meit. Az utazások szervezői azonban már a télre gondol­nak. Az immár hagyományos­nak tekinthető karácsony előt­ti bécsi utat ezúttal is meg­szervezik. ' A résztvevők autóbusszal indulnak a szomszédos or­szágok fővárosába december 18-án, s a három nap alatt természetesen megtekintik Bécs nevezetességeit, egyebek között a schönnbrunni kas­télyt. Az utazásra még várják a jelentkezőket. Érdeklődni, il­letve jelentkezni lehet Végh József szervezőnél, 2200, Mo- nor, Jókai út 57. Vasárnap-vásárnap Augusztus 16-án, vasárnap országos állat- és kirakodó vá­sárt tartanak Monoron, amely­re vészmentes helyről, sza­bályszerű járlatlevéllel min­dennemű állat felhajtható. Ugyanebben az időpontban, s ugyancsak a monori vásár- i téren használtautó-vásár is i lesz. Munkában 2 kacsológép Több mint 40 ember munkáját helyettesíti a nemrégiben üztirn- be állított kacsológép, a monori Kossuth Termelőszövetkezet szőlészetében. A 63 hektár termő szőlő fölösleges indáit vág­ja le az ügyes kis berendezés. Barcza Zsolt {elvétele Szépülő művelődési ház Óvodások ideiglenes otthona Tatarozás, felújítás zajlik e hónapban • a monori járási művelődési házban. A nagy- és kistermeket a villanyszerelők vették birtok­ba, őket a kőművesek, majd a festők követik. Egy időre megállt hát az élet, már ami a rendezvényeket illeti. Ha a munkások a szeptemberi sze­zonkezdésre nem fejezik be a munkálatokat, a kiscsoportos foglalkozások ideiglenesen a kiállítótérembe kerülnek. Itt tartják majd összejöveteleiket a kiscsoportok, a szabás-var­rás tanfolyam résztvevői. Szeptember elsejétől a mű­velődési ház igazgatónője, Ra- kovszky Zsuzsanna új mun­kahelyre távozik, az őszi—téli programokat már új igazgató irányítja a felújított, felfrissí­tett falak között. A politikai vitakörökről Fontos fórumok TVI egyénkben az MSZMP Politikai Bizottságá­nak, illetve a megyei vég­rehajtó bizottságnak hatá­rozata alapján 1973-ban kezdték el a politikai vita­körök szervezését. Ezek alapvető cédjai, fel­adatai — a tájékoztatás, az egységes értelmezés és a mozgósítás — azóta is jól segítik az agitációs munkát. E fórumokon „testközel­ből" kapnak alaposan doku­mentált, pontos érvrend­szerrel alátámasztott tájé­koztatást a résztvevők, akár a helyi — üzemi, tsz-beli, iskolai stb. — feladatokról, akár a népgazdaság helyze­téről vagy éppen aktuális külpolitikai témákról. A tájékoztatás nyomán kibon­takozó vita, eszmecsere ki­alakítja azt az egységes ál­lásfoglalást, mely egy-egy kérdésben mozgósító erejű lehet. Ily módon a párttag­ság tájékozottsága javul, vitakészsége: növekedik és mindez érezhető az üzemi demokrácia, a közélet kü­lönböző fórumain is. Hogy a vitakörök valóban betöltik-e fentiekben csak vázlatosan ismertetett cél­jaikat, arról nemrégiben helyszíni vizsgálatok alap­ján tájékozódott a budai járási pártbizottság. Észre­vételeiből a legfontosabbak a megye más területein, így a monori járásban is hasz- síthatók. így az, hogy a vi­takörök munkájának mag­határozója az alaposan fel­készült, képzett — vitakör­vezető. A pártszervezetek ezzel a feladattal igyekez­nek olyanokat .megbízni, aki ív átfogó ismeretekkel rendelkeznek, nemritkán az intézmény első számú vezetőjét vagy helyettesét. A vitavezetők túlnyomó többségének közép-, illetve felsőfokú politikai végzett­sége is van, sokan közülük részt vesznek a megyei ok­tatási igazgatóság tovább­képzéséin. A „belső erőkön” kívül gyakoriak a vendégek is: olyan szakértők, akik egy-egy speciális téma — például külpolitika — ne­ves ismerői. A vezetőén kívül nem lé­nyegtelen a vitában részt vevők személye- sem. Ak­kor válik még hatékonyab­bá ez az agitációs fórum, ha minél nagyobb az állan­dóan, minden alkalommal ott levők aránya. Ok azok ugyanis, akik folyamatában képesek látni egy-egy té­mát, problémát; alkalomról alkalomra követni alakulá­sát, így pontos, naprakész, az előzményeket és a ten­denciákat is ismerő érv­rendszer birtokába jutnak, evéhez illően akkor jó a vitakör, ha ott — vitáznak. Gyakori még, hogy a rövid bevezető elő­adást követően csak 3—4 hozzászólás hangzik el, így kell egységes álláspontot kialakítani, a „vitát” lezár­ni. Szerencsére mind több helyen kerül sor aktív, va­lódi eszmecserékre. Mind­inkább igénylik, hogy járá­si, megyei vezető tartson vitaindítót. Ez valóban szí­nesíti e fórumokat, de gyak­ran fenyeget az a veszély is, hogy vita helyett egyol­dalú tájékoztatás alakul ki. Mint említetük, a vitakö­rök témája változatos. A helyi problémák közül leg­inkább a bér- és jövedelem­gazdálkodás, a munkaerő­hasznosítás, a fejlesztési le­hetőségek érdeklik a részve­vőket. Községi alapszerve­zetek vitakörein előfordul, hogy nem a kijelölt témával összefüggő, de a helybelie­ket erősen foglalkoztató el­látási, környezetvédelmi, fejlesztési feladatokat vi­tatják meg. Fontos tapasztalat az is, hogy jobban össze lehetne kapcsolni a vitaköröket, va­lamint az agitáció más for­máit, legyen ez utóbbi akár az üzemi újság, faliújság, stb. Nem kell „fétisként” kezelni a vitaindító elő­adás „intézményét” sem: jó kiindulási alap lehet, főleg ideológiai kérdések tisztá­zásához, egy-egy sokak ál­tal látott, olvasott cikk, film, színdai b, könyv. Á Italánosítható megálla- pítás: az irányító párt- szervezetnek. az alapszc zetnek továbbra is fokozott figyelmet kell szentelniük a vitakörökre. Fzek fórumvol­ta olyan érveket ellenérve­ket hozhat felszínre, melyek hatékonyabbá tehetik nem­csak a helyi, de a nagyobb mértékű agitációs munkát is. A. Gy. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) i Az üdülési szezonban Már a télre is gondolnak Temetetlen tetemek Körbe jár 3 Isbds Rugalmasabban is lehetne Hétezer hektáron Mezén, éráén, nádasban Nemcsak lövik, óvják is a vadat

Next

/
Oldalképek
Tartalom