Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-12 / 188. szám
Még egyszer Szervezés Ezzel a címmel, Negatív rovatunkban jelentettünk meg írást június 17-i, 21 számunkban egy balsikerű parkvárosi társadalmi mun káról. Történt ugyanis, hogy a járdaépítésre összegyüle kezettek hiába várták s tanács embereit a zsaluzáshoz, nem zsaluztak, mondván: minek dolgozzanak fölöslegesen, ha a BUJÉSZ úgysem szállít cementet, így széledt szét dolgavége- zetlenül a dolgokra gyűlt csoport, messzemenő következtetéseket vonva le a társadalmi munkák szervezéséről. A cikkben nyilatkozó Kiss Imre, a BUJÉSZ elnöke szerint szövetkezeten kívülálló okból maradt el a beton: éjszakánként dől el a szállítás sorsa és akkor éppen nem kaptak cementet. Másfél hónap múltán, július 24-i keltezéssel kaptuk meg a szövetkezet vezetőségének levelét, amelyben arról tájékoztatták lapunkat, hogy megvizsgálták az elmaradt szállítás körülményeit, s kiderült: megrendelés a tanácstól — nem érkezett. Utóbbit, tehát az írásbeli megrendelés hiányát, elismerik a tanács műszaki osztályán. Hivatkoznak viszont arra, hogy a járdaépítés a két szervezet egész éves közös programja, a cementigénylés folyamatos, s az eddigi gyakorlat a szóbeli kérelem volt. A parkvárosi munka esetén azonban — ezt vállalják a tanácsban — még ez is elmaradt. Nem vétkes tehát a BUJÉSZ, hibás viszont a tanács, avagy inkább a két szerv közötti rossz gyakorlat. Hiszen ha a szövetkezet és a tanács közös munkájáról van szó — miért nem lehet ezt a munkát előre egyeztetni? Miért nem taial megfelelő munkakapcsolatot az a két szervezet, amelynek több embere is fizetést kap a társadalmi munka szervezéséért? Ami ezúttal Parkvárosban mondott csődöt. Volán Új díjszabás Július 1-ével Érden is helyi tarifával közlekednek a helyközi járatok. Az új dijszabás első havi tapasztalatairól mondta Klement András, a Volán 20. sz. Vállalat érdi önálló egységének vezetője: — Az újítás, bár vállalatunk némi bevételkiesést jelent, mindenképp jó dolog. Elsősorban az utazóközönség érdekeit szolgálja, különösen városunkban, ahol a nagy távolságok miatt jelentős a helyi utasforgalom. Az új dijszabás nem egyebet jelent, minthogy a város közigazgatási határain belül is helyközi díjjal utazhatnak a fővárosba, illetve onnan jövő kocsikon. Ezzel együtt az érintett járatokon csak a negyven forintos, helyi járati bérlet érvényes. Minderről egyébként részletes tájékoztatót adtunk ki, amelyet a forgalmi irodában, illetve a sofőröktől kérhetnek az érdeklődők. ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 12., SZERDA Szűkös helyen, zsúfoltan A város dolgozószobájában A könyvtár — így tartják — a város dolgozó- szobája. Ha elfogadjuk e megállapítást, s miért ne hinnőnk a könyvtárszakma avatott ismerőinek, úgy, bizony, keserves dolog benyitni ama érdi dolgozószobába. Mert az a város könyvtár — mi több: Városi Könyvtár! — kellőképpen kicsi, zsúfolt, s a helyzethez ülő módon — üres. 'Nincs tévedés az alább következőkben: az érdiek, írdd és mondd, nem egészen tíz százaléka tagja a könyvtárnak. Es ez a szám már magában foglalja az elmúlt két év nagy ugrását! Érthető hát, ha mem festett rózsaszín képet az érdi könyvtár állapotáról a legutóbbi szakfelügyelői vizsgálat, s jobbára a gondokat taglalta, a városi pártbizottság végrehajtó bizottságának legutóbbi ülése is. TUDJA-E, HOGY? ...........a költ ségvetésből 1 lakosra jutó könyvtári ráfordítás Érden — szemben a többi megyei városok 49.50 Ft-os átlagával — 20,10 Ft? ... 11 fiókkönyvtár működik a városban? ... az elmúlt öt évben 23 000 kötettel gyarapodott a könyv- állomány? ...az olvasók száma 3752? ..három éve működik a városban a Mozgókönyvtár?.. .hogy a tanács régi épületébe költözött a Gyermekkönyvtár? ... idén átadják a Városi Könyvtár új szárnyát? KRITIKA. Az érdi könyvtár minden mutatója — állapítja meg a szakfelügyeleti vizsgálat és a párt-vb anyag egyként — kedvezőtlenebb az országos és a megyei átlagnál. Mégis, akad egy adat, ami igazán kirívó: az általános iskolai tanulók mindössze 40 százaléka rendszeres könyvtárlátogató. Pedig, vélnénk, ez az a kör, amelyben meg lehetne szerettetni a könyvet. S hol lehetne ráfogni az olvasásra az alakuló embert jobban, mint az iskolában? Különösen, hogy ma »már tantárgy a könyv, a könyv, a könyvtár ismerete; s a Városi Könyvtár dolgozói irodalmi órák tartásával igyekeztek közelebb hozni a gyerekeket a könyvtárhoz. A ckönyvtárbéli dolgozók buzgalma azonban kevés, akik igazán tehetnének diákjaik olvasási érdeklődéséért, azok a pedagógusok. Csakhogy ... Csakhogy hiába is forgattuk a könyvtárba beiratkozottak névsorát, pedagógusokat rémisztőén kicsiny számban találtunk köztük. Meglehet, van némi kapcsolat e tény és a igyermekolvasók lehetségesnél is alacsonyabb száma között? ÖNKRITIKA. — Milyen a könyvtár állapota, mondjuk, a'két év előttiéhez képest? _ Vogronics Lászlómé, a Városi Könyvtár igazgatója: — összehasonlíthatatlanul jobb. Ezt maguk a számok is bizonyítják: nőtt a költségvetésünk, nőtt a könyvállományunk, jelentősen növekedett az olvasók száma. Persze, nem volt nehéz, hiszen alacsony mutatókkal indultunk. Mégis, ha azt vesszük, hogy milyen feltételek között dolgozik a könyvtár, akkor fezeket az eredményeket értékelnünk kell. Ha viszont azt nézzük: mit vághatna el egy 'ilyen nagy lélekszámú város •— ideértve a környező kisebb településeket is — egy könyvtártól, akkor természetesen !úgy kell fogalmaznunk: a könyvtár helyzete nem megfelelő. — Melyek a könyvtárosi munka kritikus pontjai? — A gyermekkönyvtár: bár az új helyen 10 négyzetméterrel nagyobb a területünk, szűkösnek tartjuk ezt a helyiséget is. Ott van a fiók- könyvtáraink gondja, amelyek többsége iskolában működik: közülük háromnak van önálló szobája. A jövőben is ez lenne az út: iskolákban kialakítani a fiókkönyvtárakat, de fő a fejünk: hogyan oldjuk meg, például, a nyári nyitriatartást. Aztán a könyvek! Néhány alapvető szak- és kézikönyv hiányzik, s az adott költségvetés mellett beszerzésükre nem is igen számíthatunk. — A megoldás? — Mindenekelőtt hely kérdése. Ha sikerül megfelelő környezetet biztosítani a 'könyvtárnak — erre leginkább a tanács régi épülete alkalmas —, úgy érezhetően javulna munkánk is. És a feltételek változása bizonyára meghozná az érdiek olvasási kedvét is. JÖSZOMSZÉDSÁG. Kevés város büszkélkedhet azzal, amivel Érd költőfia, Csuka 'Zoltán ajándékával gazdagodott néhány éve tovább. A 'Jószomszédság könyvtár egy 'a tizenegy fiókkönyvtár közül, de valójában az egyetlen, amelyhez fogható ajándékkal igazán ketvés város dicsekedhet. S amilyen csöndes-szerény a könyvtárado- 'mányozó költő, olyan csöndben működik a városban Jószomszédság, sokszor még a település lakói előtt is rejtve 'magát. Megintcsak egy halk kérdés: nem bánunk errefelé mostohán értékeinkkel? Egy kérdés — egy felelet A Sárd utca építéséről Kérdez: Piszák Imre, a 47. sz. választókerület tanácstagja (Sárd u. 4.): — A Sárd utca megépítését már 1980-ban tervezték, a tanácsülést megelőző jelölőgyűléseken erről a lakosságot tájékoztattuk. A városi tanács műszaki osztályától és a tanács tisztségviselőitől később azt a választ kaptam, hogy az út 1981 első félévében legkésőbb augusztusig elkészül. A félév már a múlté, az útépítés azonban nem vette kezdetét. Meddig várjunk? Válaszol: dr. Bemussi Silvió tanácselnök: — Ez nem tanácsunktól, a KPM-től függ. A főközlekedési utak bekötő útjai ugyanis szintén KPM-kezelésbe tartoznak, s az építés költségeit is — jelen esetben kétmillió forintot — onnan kapjuk. Ügy igaz, a Sándor utca építését már az elmúlt évre terveztük, a gázcseretelep előtti szakasza tanácsi erőből meg is épült. Idén, a megszigorított gazdasági körülmények között azonban ilyen önállóságra nincs lehetőség. Egyébként a napokban tárgyalunk a KPM illetékeseivel, reméljük hamarosan megnyugtató választ tudunk adni a kérdezőnek és a környék lakosságának is. Vakációzok a Bentában Második éve rendezi meg nyári gyermektáborát a Bn- ta-völgye Termelőszövetkezet. A téesz dolgozóinak óvodá - és iskolás korú gyerekei naponta teljes ellátást kapnak és felügyelet alatt tölthetik a szünidőt a Benta-kertben. Határidő: 1982. Hány — új mádon Hihetetlen dolog, de így van: villanyvezetésre egyetlen fillér sem jut Érden a VI. ötéves tervben! Pedig köztudott, hogy több mint hatvan kilométer vezeték hiányzik, s hogy egyes területeken — a fővárostól húsz kilométerre ... — petróleumlámpa mellett tanulnak kisdiákok. Ezen a tarthatatlan állapoton segítendő kötött szerződést a városi tanács és az ELMÜ dél-budai üzemigazgatósága a magánerős villanyvezetés támogatására. A szerződésben az ELMÜ vállalja bevezetését azon helyeken, ahol a lakosság kéri, a tanács pedig lebonyolítóként vállalt kötelezettségeket magára. Ez a szerződés egyik előnye: nem a lakosok, hanem a tanács látja el a villanyvezetés körül adódó szervezési tennivalókat, a másik előny, hogy az ekkép bevezetett villany után nem kell községfejlesztési hozzájárulást fizetni, de ami a legdöntőbb: a több éves, reménytelen várakozás helyett viszonylag gyorsan jutnak az érdekeltek villanyhoz. A bekötési határidő ugyanis 1982! Azok a lakosok, akik ily módon kívánnak villanyhoz jutni, s vállalják a költségeket, augusztusban jelenthez hetnek tanácstagjuknál, vagy a városi tanács műszaki osztályán. A jó megoldás az lenne, ha nem egyénenként, hanem ahol erre van mód, többen összefogva adnák be igényüket, ezzel is csökkentve a költségeket, ésszerűsítve a munkát. A jelentkezés semmiféle kötelezettséget nem ró a lakosságra: > az ELMÜ szakemberei bírálják ugyanis el, hogy mely területen lehetséges egyáltalán (elsősorban a transzformátorok teherbírása alapján) a villanyvezetés. Ezután ad irányárat az ELMÜ, s ezt az összeget kell befizetni az ősz folyamán a városi tanácsba. Az így felmért és elbírált területeken vezetik be a jövő év során a villanyt. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást a tanács műszaki osztályán kérhetnek. Családi események Házasságot kötött: Szabó László Schwarte Perta Giselá- val, Gelencsér Ferenc Krénin- ger Katalin Jolánnal, Kiss Lajos István Pelestyák Évával, Bándi András Zoltán Besenyői Enikővel, Kovács Ferenc Bi- káli Ilonával, Gonda Imre Szabó Juliannával, Raffer Sándor Fokt Ildikóval. Elhunyt: Menyhárt Lajosné Zsuga Katalin (Árva u. 2.), Liszenciás József (Hivatalnok u. 12.) Végh Józsefné Csar- nai Etelka (Lenin u. 1.). A bölcsőde küszöbén A gyerek felvételét javaslom Rajt előtt w Nincs egy éve, sem, hogy a város asszonnyal azon vitatkoztak: kell-e bölcsőde Érden? Ki amellett volt, hogy inkább óvodára (iskolára) lenne szükség, mások azt hangoztatták: kell bölcsőde, de nem oda, ahova épül. A foghíjas jelentkezések (emlékezzünk csak: lapunkban kétszer ismételtük meg a felhívást, azt is megkockáztatva, hogy a bölcsőde — nem kell?) a fenti megállapításokat támasztották alá. De a bölcsőde megépült, s a második évét kezdő intézmény felvételi bizottsága az elmúlt heti ülésén ugyancsak törhette fejét. 41 helyre 87-en kérték felvételüket. Mind megérdemli — És ez még csupán töredéke azoknak, akik jogosultak lennének bölcsődére — mondta dr. Sashegyi Mária, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője. — Sajnos, ez az egyetlen nagyon rossz helyen van és sokan bizony inkább vállalják a gyerek Pestre cipelését. Igaz, aki, mondjuk, hatra jár be a fővárosba, meg sem tudja oldani, hogy ötkor, negyed hatkor lerakja a gyerekét. Így is több kisgyerek már a hatórási nyitás előtt ott van a bölcsődében. Mindez nem jelenti azt, hogy a bölcsőde ne kellene. Ez az egy év is bizonyította: szükség van rá, s ha a város minden nagyobb részében épülne egy, az is kevés lenne. Kell — ezt bizonyítják az indokok is. „ősszel munkába kell állnom”, „Építünk, kevés a pénzünk, dolgoznom kell”, „Pedagógus vagyok, szeretnék visszamenni a pályára.” És a^ visszatérő védőnői ajánlások a kérelem hátoldalán : „Családi, szociális (egészségügyi, anyagi) helyzete miatt felvételét javaslom.” Hátrányos helyzet — Tulajdonképpen mindenki megérdemelné a fölvételt — mondja Kovács Ferencné, városi vezető védőnő. — Hiszen fel kell tételeznünk, hogy aki eljut oda, hogy a mai kedvezmények mellett föladja azt az anyai örömöt és vissza nem hozható nevelési lehetőséget, amit az első három év jelent, fel kell tételeznünk: nyomós oka van rá. — Melyek ezek az okok? — Elsősorban anyagi: házépítést, OTP-kölcsönt egy keresetből és a gyesből nem lehet bírni. Aztán egzisztenciális: a szakképzett és hivatásukat szerető asszonyok nem engedhetik meg maguknak, hogy hosszabb időre elszakadjanak munkájuktól. Akad is pedagóguskérelem jócskán. („A pedagógusgyerekeket mind fölvesszük. Szükség van minden tanárra az iskolákban”) Négygyerekes család kérelme a következő, négyből egyszerre háromnak felvételét kérik. Mellette egygyermekes anya kérelme. „Az anya erején felül is mindent megtesz a gyerekéért” — mondja Dignisz Antalné egészségnevelő. Felvesszük, hangzik a döntés. („A több- gyerekesek esetében nyilvánvaló a döntésünk, s nincs vita a gyermekét egyedül nevelő szülők, többségében anyák, esetében sem. Nem veszünk viszont fel az egy- gyerekes családokból”). Visz- szatérő szó a védőnői vélemények között: hátrányos helyzet. — A gyermek érdekét nézzük — mondja Kovács Antalné, a bölcsőde vezetője. — Azt, hogy hol biztosított a nevelése. Így a hátrányos helyzetű családok gyerekeit részesítjük előnybe, ez azonban rejt igazságtalanságot is magában. Hiszen döntésünkkel hátrányos helyzetűvé tesszük az emberi, családi környezetet biztosító — szülőket. Felvettek és várakozók Háromórás vita után negyvennyolc gyerek lapja kerül egy kupacba: ők a boldog felvettek. Másik tízegynéhány a vitás eset: ők az üres helyre várakozók. Egy bölcsődényi gyerek kap elutasító választ. A hatvan gyerekre szánt bölcsőde így is huszonnyolccal többet fogad. Üjabb bölcsődét két éven belül nem avatnak a városban. Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János ISSN 0209—5467 (Érdi Hírlap) A héten rajtol a területi labdarúgóbajnokság. Az ÉV- TE csapata augusztus 16-án a kiskunlacházi ÉG- SZÖV MEDOSZ ellen lép pályára. Képünkön a megyei bajnokságban bronzérmet szerzett gárda.
