Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-12 / 188. szám

1981. AUGUSZTUS 12., SZERDA wrsr $ÍFC\fT Heti jogi tanácsok Mennyi lehet a nyugdíjpótló kereset? A rokkantság mértékének megállapítása • Megbízás alapján foglal­koztatott nyugdíjas kereseti határa. Egyik olvasónk azt írja, hogy két év óta nyugdíjas, és korábban a- különböző megbízások alapján folyta­tott munkavégzését azért hagyta abba, mert évi 12 ezer forintnál többet nem keres­hetett. Mivel körülményei úgy alakultak, hogy a nyugdí­jon felül szüksége lenne rend­szeres pénzkeresetre, erre le­hetősége is van, most ér­deklődik, vállalhat-e munkát, és milyen összeghatárig. Olvasónknak igaza van ab­ban, hogy a 17/1975. (VI. 14.) MT. számú rendelet alapján, csak évi 12 ezer forintban rögzítették a munkaviszonyon (szövetkezeti tagsági, bedol­gozói) kívüli, megbízás alap­ján foglalkoztatott nyugdíjas évi keresethatárát. Ez az ösz- szeghatár — amint olvasónk leveléből ez megállapítható, erről sem tudott —, 1980. ja­nuár 1-től 130 ezer forintra emelkedett. Jelenleg az a sza­bály, hogy a nyugdíj és a kereset együttes összege évi 30 ezer forint, de nem halad­hatja meg — évi átlagban —, a havi 10 ezer forintot. • Mennyi a rokkantsági nyugdíj a III. rokkantsági csoportban, ha 25 évet meg­halad a szolgálati idő. Erre a kérdésre nagyon rö­vid válasz adható, mert ugyanannyi, mint az öregsé­gi nyugdíj összege. Szükséges azonban tudni — és ezt már többen kérdezték olvasóink közül —, hogy mi a különb­ség az egyes rokkantsági fo­kozatok között. A rokkantság foka szerint a rokkantak a következő há­rom rokkantsági csoportba tartoznak: a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, de nem teljesen munkaképtelen, a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen mun­kaképtelen, de gondozásra nem szorul, az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki tel­jesen munkaképtelen és gon­dozásra szorul. Visszatérve olvasónk kérdé­sére, akinek 25 évi szolgálati ideje van, és a III. rokkant­sági csoportba tartozik: Az ő nyugdíja eléri az átlagkere­set 60 százalékát, azaz ugyan­annyit, mint a 25 éves szol­gálati idővel rendelkező öreg­ségi nyugdíjas. 9 Mikor és hogyan számít­ják a nyugdíjnál a szolgálati időt, lehet-e megszakítás a szolgálati időben, és figyelem­be vehető-e a fizetés nélküli szabadság ideje, és mivel iga­zolható a szolgálati idő. A szolgálati időt legkoráb­ban 1929. január 1-től lehet számítani. A szolgálati időt naptári naponként számítják és 365 naptári nap számít egy évnek. Ugyanazt az idő­tartamot csak egyszeresen le­het figyelembe venni. Azoknak a dolgozóknak, akik munkaviszonyuk kereté­ben az üzem működése vagy foglalkozásuk jellege folytán a naptári hétnek csak egyes napjain végeznek munkát, csak a tényleges munkavégzés napjait lehet szolgálati idő­ként számításba venni. Lehet megszakítás a szol­gálati időben. Akinek azon­ban egyhuzamban öt évnél hosszabb megszakítása van, a I megszakítást megelőző szol­gálati időt akkor lehet figye­lembe venni, ha a megszakí­tás után ötévi szolgálati időt szerzett. E feltétel hiányában az öt évnél hosszabb megsza­kítást megelőző szolgálati időt figyelembe lehet venni, ha megszakítás előtt a nyug­díjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte, és az ezt követő öt éven belül az öregségi nyugdíjra jogot adó életkort betöltötte, vagy megrokkant és rokkantsága a nyugdíj igényléséig fennáll. A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alap­ján nem igazolt szolgálati időket abban az esetben le­het figyelembe venni, ha azokat az igénylő munka­könyvének a kiállítás napját követő időre vonatkozó be- bejegyzéseivel, egykorú ok­irattal, a munkáltató vagy jogutódja által az eredeti nyilvántartások alapján kiál­lított okirattal, hitelt érdemlő egyéb módon igazolja, illető­leg bizonyítja. Hitelt érdemlő módon bi­zonyított szolgálati időnek számít a társadalombiztosítási szerv által lefolytatott hely­színi vizsgálat során feltárt adatok és bizonyítékok alap­ján megállapított idő is. A későbbiek során az egyes kérdéseknél feltüntetjük, ha a szolgálati időt csak okirat alapján lehet figyelembe ven­ni. A fizetés nélküli szabadság 30 napot meg nem haladó tartama vehető figyelembe; a 30 napot meghaladó tarta­ma csak akkor számít szolgá­lati időnek, ha a biztosítottat háromévesnél fiatalabb gyer­mek gondozása vagy tízéves­nél fiatalabb gyermek ápolá­sa címén illette meg, vagy a biztosított a szabadságot azért kapta, hogy tartósan külföldön szolgálatot teljesítő házastársával külföldön tar­tózkodjék, feltéve, hogy erre az időre az engedélyezett mértékű (7 százalékos) nyug­díjjárulékot megfizette. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntése Gyermeket gázolt — ki a felelős? Egy hatéves kislány át akart szaladni a nagy forgal­mú úttesten, de egy személy­autó elütötte. A gyermek combnyaktörést szenvedett. A vezető ellen nem indult bün­tetőeljárás, mert a szakértői vélemény szerint a • kislány féktávolságon belül szaladt az autó elé. Viszont azt is megállapították, hogy a kocsi 65 kilométeres sebességgel ment. A gyermek szülei az Álla­mi Biztosító megyei igazga­tósága ellen pert indítottak, amelyben tízezer forint nem vagyoni kár megtérítését kérték. Ezt azzal indokolták, hogy a baleset következté­ben a kislány testi fogyaté­kos lett, bal lába négy centi­méterrel megrövidült. A járásbíróság, majd fel­lebbezésre a megyei bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indoklása szerint a gyermek országos főközleke­dési útvonalon felügyelet nél­kül, a kijelölt gyalogátkelő­helytől távol, minden körül­tekintés nélkül szaladt át, ezért a vezető az összeütkö­zést nem tudta elhárítani, te­hát felelősség nem terheli. A jogerős döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügy­ben új eljárást rendelt el. A Polgári Törvénykönyv értelmében, aki fokozott ve­Tíz nap rendeletéiből Egyes épületszerkezetek kö­telező alkalmazási idejéről szóló 16/1981. ÉVM. számú rendelet alkalmazásának egyes kérdéseiről az Építésügyi Ér­tesítő 16. száma ad tájékoz­tatást. Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról a .4/1981. (TK. 21.) MT-TH. számú utasítás a Tanácsok Közlönye 21. számában jelent meg. A kereskedelmi felszolgáló szakmában tanfolyamokat szerveznek, erről adott ki közleményt az illetékes szerv, amely a Kereskedelmi Értesí­tő 21. számában jelent meg. A külkereskedelmi tevé­kenységet folytató vállalatok belföldi szerződéseiről szóló 32/1967. Korm. sz. rendelet módosításáról a 21/1981. (VII. 17.) Mt. sz. rendelet rendel­kezik. (Magyar Közlöny 41. szám.) A munkavédelemről ugyan­itt jelent meg a 12/1981. (VII. 17.) MÉM. számú rendelkezés. A lakosság lakásépítésének telekcllátásáról, egyes tanácsi feladatokról az Építésügyi Közlöny 21. száma ad eliga­zítást. A szaktanácsadó szervek változásairól a MÉM adott ki tájékoztatót, amely a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Ér­tesítő 15. számában jelent meg. széllyel járó tevékenységet folytat, az ebből eredő kárt megtéríteni köteles. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyít­ja, hogy a kárt olyan elhárít­hatatlan ok idézte elő, ami a fokozott veszéllyel járó te­vékenység körén kívül esik. Ennek bizonyítása az Állami Biztosítóra tartozik — hang­zik a határozat. A biztosító ilyen okként a ára hivatkozott, hogy a gyermek féktávolsá­gon belül lépett a kocsi elé, amikor a gázolást már nem lehetett megakadályozni. A helyszíni vizsgálat is ezt állapította meg. A rendőrségi iratokból azonban az is megállapítható, hogy a vezető megszegte a sebességkorlátozó szabályt. Bizonyítani kellett volna azt is, hogy amennyiben a gépko­csivezető a megengedett se­bességgel halad és a gyermek féktávolságon belül kerül az autó elé, a baleset akkor is elháríthatatlan lett volna-e? Tisztázni kell tehát, hogy a kislány mikor lépett le a jár­dáról, a vezető mikor vette észre, mikor kezdett fékezni és a veszélyhelyzet elhárítá­sára tett-e kísérletet? Az sincs megállapítva, hogy a baleset időpontjában milye­nek voltak a látási viszonyok, illetve' az autó tompított fé­nye és a közúti világítás mel­lett mennyi volt a látótávol­ság és mennyi lett volna a megengedett sebesség. Mind­ezek tisztázására tanúkat kell kihallgatni és új bizo­nyítási eljárást indítani. GÉPKOCSIBÓL ÉLVEZHETI Belmondo LEGŰJABB, SZÍNES, SZINKRONIZÁLT, BŰNÜGYI FILMJÉT, A Zsaru vagy csirkefogó ? című olasz-francia KOPRODUKCIÓT. NYITÁS: AUGUSZTUS 20-ÁN. C? MOH Szíveslátás - vendéglátás ény kulturált környeze ESZPRESSZÓ - BÜFÉ - ÉTTEREM PEST MEGYEI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT ÉS PEST MEGYE! MOZIÜZEMI VÁLLALAT *

Next

/
Oldalképek
Tartalom