Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-12 / 188. szám
1981. AUGUSZTUS 12., SZERDA v/&?<w Hallő Pomáz, Budakalász! A Posta Központi Kábelüzemének dolgozói korszerűsítik a telefonvonalakat. A régi kábelek meghagyásával új vezetékeket is fektetnek le, amelyek segítségével Fomáz—Budakalász és a környék távbeszélő-viszonyait javítják. Veress Jenő felvétele Diétázóknak Nagyobb választék A VI. ötéves terv időszakában az élelmiszeripar új diétás készítményekkel bővíti a választékot: a program első lépéseként só- és energiaszegény készételeket kísérleteztek ki. Gyártásuk az idén megkezdődik. A húsgombócot káposzta- főzelékkel elsősorban cukorbetegeknek gyártják, ebben kevesebb a liszt, több a káposzta és a tejföl. A leesés marhahús, a húsgombóc tejfölös kapormártásban és a marharagu vadasan egytől egyig sószegény ételek, ezeket főként vesebetegeknek szánják. E készítmények ízében érződik ugyan a só hiánya — bár más közömbös fűszerek ezt némileg ellensúlyozzák —, ám mégis várhatóan szívesen fogadják majd a diétázók, hiszen eddig az ilyen ételek hiányoztak a konzervek választékából. Ha kell, saját erőből Fedelet mindenki feje fölé Az otthonteremtés lehetőségei Tápiószenfmártonban Biztos, hogy az ország soksok állampolgára, nem egy község, város vezetője sóhajtana irigykedve, avagy csóválná a fejét tamáskodva, ilyen kijelentés hallatán; — a lakáskérdés tulajdonképpen nem akkora gond nálunk! — Pedig ez a mondat tényleg elhangzott, nem kis meglepetésemre. A lakáshelyzet ugyanis, ez a manapság örökzöld téma, mint a tápiószent- mártoni községi tanács vb-tit- kárával, Marton Zsuzsával folytatott beszélgetés során kiderült, nálunk nem is igazán és nem is úgy téma, ahogy már megszoktuk. Amikor a község főutcáján befelé haladtam, az út mindkét oldalán kész vagy félig kész új családi házakat láttam. Amint később Marton Zsuzsa elmondta, igen nagy az építkezési kedv a községben, az első negyedévben tíz építési engedélyt adtak ki. Kétféle megoldás — Ezek a házak, gondolom, mind teljesen magánerőből születnek. De a fiatal házasok vagy többgyermekes családok, akik nem rendelkeznek ekkora tőkével, milyen segítségre számíthatnak? — Kétféle megoldást tudunk javasolni. Van a tanácsi ér- téícesítésű lakás. Ez annyiban kedvezményes, hogy az adásvételi eljárás illetékmentes és az OTP hosszúlejáratú kölcsönt (gyakorlatilag a teljes vételárat) ad a vásárlónak. A másik a lakótelkek tartós használatba adása. — Van a községnek még szabad területe erre a célra? — Igen, körülbelül 40—50 családi ház építésére alkalmas földterületünk van. Ezeket már felparcelláztuk és köz- művesítettük. Egy-egy telek nagysága 150—200 négyszögöl körüli, 8—10 ezer forintba kerül, de különböző kedvezményeket, például részletfizetést, itt is tudunk adni, ha szükséges. — És ha valaki semmilyen tőkével nem rendelkezik, annak van-e tanácsi lakásra kilátása? — Nincs. Az elmúlt tervidőszakban 'sikerült egy kétszintes, négylakásos házat építenünk, ezeket szolgálati lakásként ké't pedagógus, egy orvos és egy tanácsi dolgozó kapta. A következő öt évben lakásépítésre nem kaptunk pénzt, nem lesz egyetlen tanácsi lakásunk sem. Évek óta azonban igénylő sincs tanácsi lakásra. Kevés igénylő — Tehát nem áll a kérelmezők ostromló serege a tanács kapujában? — Nem. De, mondom tovább! Tavaly tíz fiatal házaspár vásárolt tanácsi értéke- sítésű lakást, jelenleg szintén vannak jelentkezők, tanácsi értékesítésű lakásra, és csupán egyetlen család jelentette be igényét a lakótelek vásárlására És ez bizony gondot is okoz nekünk. Ott állnak a felparcellázott területeink és jóformán semmi érdeklődés az emberek részéről. — De éppen ön mondta, hogy nagy az építkezési kedv, egymás után húzzák fel a házakat. Akkkor hol, milyen telken? Mi az oka, hogy ezt a nagyon olcsó lehetőséget nem ragadják meg? — Elsősorban a szemléletbeli megrögződések. Mi ezeket a telkeket csak tartós használatra adjuk (igaz ötven évre), tehát jogilag nem kerül tulajdonba. Viszont az A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat (Budapest V., Steindl Imre u. 7.) versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adja a következő üzleteit: 102. sz. Szőlő italbolt, Vác, Bacsó Béla u. 35. 105. sz. Zöldhordó italbolt, Vác, Mártírok útja 73. 115. sz. Mozi italbolt, Sződliget, vasútállomás. 330. sz. Lugas vendéglő, Sződliget, Kemény J. u. 30. 120. sz. Gólya falatozó, Göd-alsó, Felszabadulás u. 25. 172. sz. Kincsem italbolt, Göd-alsó, Pfälzer J. u. 1. 125. sz. Akác italbolt, Dunakeszi, Vasút u. 8. 141. sz. Vasút italbolt, Nagymaros, Bajcsy^Zsilinszky u. 101. - 303. sz. Mátyás király vendéglő, Nagymaros, Magyar u. 24. 137. sz. Szurdik italbolt, Verőcemaros, Zsombori u. 10. Az üzletekre vonatkozó tájékoztató adatokat augusztus 23-tól a vállalat váci igazgatósága ad: Vác, Széchenyi u. 19. A pályázatokat szeptember 7-ig, írásban lehet benyújtani a vállalat munkaügyi és üzemgazdasági osztályán, keddi és csütörtöki napokon 10 és 13 óra között. Cím: Budapest VII., Kertész u. 37. A versenytárgyalást szeptember 17-én 14 órakor tartjuk Vácott, a Hattyú sörözőben: Bartók Béla u. 2. emberek sajátot, magántulajdont akarnak. Ezért inkább áldoznak, nem is keveset. Inkább magántulajdonosoktól vásárolják meg a telket, szép kis összegért. — Van még ilyen is a községben? — Hogyne lenne! T ermészetes szokás A beszélgetésből mintha az derülne ki, hogy a lakáskérdés Tápiószentmártonban nem is olyan égető probléma. — Tulajdonképpen valóban nem akkora gond. — Olyan gazdagok itt talán az emberek? — Nem. Más a magyarázat. Először is ennek a községnek nincs olyan vonzásköre, ami ideszívná az embereket, a fiatalokat. Pár éV alatt több mint kétszázzal csökkent a lakosság lélekszáma. Másrészt valahogy itt még mélyen be- léivódott az emberekbe az, hogy ha családot alapít, akkor neki magának, önerőből kell megteremtenie a fedelet a feje fölé. Természetes szokás az is, hogy nagyszülők házasulandó unokáiknak ajándékozzák régi telküket, házukat, aminek helyére aztán a fiatalok szép lassan, ahogy helyzetük engedi, felépítik az újat. Vagy éppen szülők, gyerekek együtt fognak a munkához, itt is legtöbbször a régi ház helyére vagy azt megtoldva, felújítva készül el az új, modern lakás. — Az igazság kedvéért hozzá kell tennem azt is: biztos, hogy több család számára az lenne az ideális megoldás, ha tudnánk lakást adni. A tanács szűkreszabott lehetőségei miatt azonban kénytelnek állampolgáraink saját erejüket is jócskán igénybe venni az otthonteremtésben. És ezt meg is teszik. S. Horváth Klára Termővé teszik a talajt Az ősgyep helyén rét, legelő Megszüntetik a kertészetet Kocséron Kőcserről, mint sok más városközeli faluból, eljárnak dolgozni az emberek. Az üzemek és gyárak levegőiét, szíviák ottani közösséghez tartozónak valliák magukat joggal. A község mégis mezőgazda- sági település maradt, és fejlődésére is ez az irány jellemző. Az eredmények bizo- nvítiák. hosv néha rögös, de helyes úton járnak. Valós alap Két esztendeje volt az év elején, hogy Kőcser két közös gazdaságából eav lett: a Petőfi Termelőszövetkezet. A már kialakult üzemi szervezeti felépítés megmaradt, az ágazati rendszert is megtartották. Ám azok növekedése miatt öt főágazati rendszert hoztak létre. Ezeken belül is speciális ágazatokat alakítottak ki, melyek az elnök irányítása alá tartoznak, az ügyvitel pedig a főkönyvelőhöz. Főágazataik, ágazataik önállóan dolgoznak, az éves árbevételi és pénzügyi terv szerint. Azt, hogy miként valósul meg mindaz, amit terveztek, negyedévenként értékelik. Az üzemgazdasági csoport a költségelemzést is elvégzi, így szinte forintra-fillérre tudhatják, hányadán állnak. Legutóbb, amikor az MSZMP járási végrehajtó bizottsága meghallgatta a kocséri Petőfi Termelőszövetkezet munkájáról és eredményeiről szóló jelentést, valóban értékes, jó összkép alakult ki. A lelkiismeretes munka és a fegyelem, a nyíltság és a közös akarat egybefonódása érezhető. A bizonylati fegyelem — mint elmondták — állandóan erősödik, a negyedéves értékelés jó támpont a terv megvalósulásának méréséhez. Az információk a soron következő intézkedésekhez adnak valós alapot. Tapasztalatcserékkel, továbbképzéssel segítik a munkát. Arra törekednek, hogy a munkafegyelem erősödését ne csak a prémium határozza meg, hanem az akaraton alapuló emberi magatartás. Jövedelmező a szőlő A Petőfi Tsz-ben egyik fontos főágazat a növénytermesztés. Komplex meliorációt 1973 óta hajtanak végre. Eddig ez 1600 hektáron valósult meg, vagyis egy üzemágazat területén befejeződött. Jelenlegi fejlesztési alapjuk és az állami támogatás, amit e célra kapnak, évente további 3—400 hektár melorációját teszi lehetővé. Az így megváltozó területeken 100—200 hektáros táblákat alakíthatnak ki a nagyüzemi műveléshez. Megépülnek a 8 méter széles, stabilizált földutak a gépeknek, és elkészülnek a belvízelvezető csatornák. Valóban ettől fordul igazán termőre a kocséri határ, a hatalmas homokmező. Abraktakarékos tyúkanyók A dolgozók lelkiismeretes munkájával A közös gazdaságban már megszokottá vált, hogy a Rákosmezeje Tsz állattenyésztési főágazata mind az elmúlt időszakhoz, mind a tervfeladatokhoz képest javuló eredményt produkál. Ezt támasztják alá az eddig eltelt bő félév üzemgazdasági adatai is. Ügy tervezik, hogy az idén összesen egymillió 862 ezer liter tejet fejnek ki. Ezzel szemben a tehenészet dolgozói csak június végéig már egymillió 75 ezer litert adtak át a szállítóknak. Ezt úgy érték el, hogy az országosan elfogadott 35 dekagrammos átlaggal szemben, mindössze 33,2 dekagrammot etettek fel a tehenekkel egy liter tej előállításához. A szarvasmarhahízlaló- telepen is hasonló sikerekkel büszkélkedhetnek. A fajlagos súlygyarapodás egyedenként és naponként a tervezett 950 gramm helyett 958 gramm. Az egy kilogramm súlygyarapodáshoz a tervezett 5 kilogrammal szemben, mindössze 4,1 kilogramm abrakot használnak fel. Kitűnőek a baromfi tojótelep eredményei is. A terv készítésénél már figyelembe vették a IV. számú töjóház várható termelését is. Az év végéig összesen 12 millió 370 ezer tojást akarnak összegyűjteni a tyúkok alól. Az első félévben ennek már csaknem a fele ládákba is került. A gondozók pontos és lelki- ismeretes munkája révén, a tojó tyúkok is takarékos abrakfogyasztókká váltak Egyetlen tojás előállításához a tervezett 19 dekagramm helyett csak 17,2 dekagrammot használtak fel. Az ősgyep helyére rét, legelőtelepítést tervezik. Ez meg is valósult 280 hektáron és kéznél vannak már a háromszor ekkora területre szóló tervek. Ezer hektárra a terv most készül. A telepített gyep jó. A betakarításhoz a meglevőknél jobb gépek kellenének. Növénytermesztésük leegyszerűsített vetésszerkeaetű. A kalászosok és a kukorica mellett ettől a nyártól 50 hektáron cukorrépával is foglalkoznak. A cukorgyári melléktermékre a jószágtartáshoz van szükségük. A növénytermesztéshez megvannak a gépsorok, kétkezi munka csak a kazlazáshoz kell. Gépszerelőket taníttatnak, neveltek maguknak, hogy a kisebb hibákat akár a helyszínen kijavíthassák. Gépszemlét tavasszal és nyáron tartanak. Kertészeti ágazatuk, mivel nem éri el, amit várnának tőle, év végén megszűnik. Akik ott dolgoznak, a szőlészeti és az ipari ágazatban kapnak majd feladatokat. A tsz szőlészete jövedelmező, éppen ezért ennek fejlesztését tűzték ki célul a VI. ötéves terv éveire. I Az állattenyésztésben szarvasmarhával, sertéssel, juhokkal, baromfival foglalkoznak. Kialakult a kettős hasznosítású szarvasmarhaállomány, amely törzstenyészet. Tizenöt éves génbank- terv alapján dolgoznak, cél a fajtafenntartás és a genetikai érték növelése. Az egyhasznú, tejtermelő tehenészetükben most a fajtaátalakító keresztezés a fő feladat. Az ötéves tervben kötetlen tartású, fejőházas tehenészetet alakítanak ki. A húshasznúnál is törzstenyészet kialakítása a cél. Juhászatuk törzstenyészet. A merinó fajta névelődik, emellett a következő években az aszkániai és ausztráliai törzstenyészet is kialakul. Most három telepük van, negyedik is lesz, ezeket összevonják, a munkák szervezése így leegyszerűsödik, kevesebb élőmunkára lesz szükség. A baromfitelepet tavaly újították fel, hernádi technológiával készültek az ólak, megalapozták a húscsibe nevelését. Évente 3—400 ezret értékesítenek. Kisebb költséggel Van a Petőfi Tsz-nek ipari, parképítő, építőipari és háztáji ágazata is. A háztáji fejlesztése kiemelt feladat. Építőipari munkásaik most a járás más településein dolgoznak, de ősszel, ha ezekkel elkészülnek, a saját területüket tekintik elsőnek. Az utaztatás megszűnik, szervezettebb, észszerűbb, tervszerűbb lesz a foglalkoztatás. A parképítő ágazatnál a szintentartás a cél, szeretnék a munkafegyelmet erősíteni. A kocséri Petőfi Tsz egészét átfogja, elevenen a szocialista brigádmozgalom. Erre az évre 11 kollektíva készített vállalást, munkájukat a verseny- bizottság értékeli. A tsz gazdálkodásának menetét figyelemmel kíséri és évente szükség szerint beszámolót is kér erről a pártszervezet vezetősége. Eredményeiket a jövőben az önköltség és a rezsi csökkentésével akarják a többi közt tovább erősíteni, javítani. E. K. Noteszlapok hét közben TŰZ. Pár hónapja e hasábokon morgolódtam. A 70-es út menti, kis diósdi élelmiszerbolt néhány apró mizériájára hívtam fel a figyelmet Kaptam is miatta hi- deget-meleget. A telefonálóknak, levélíróknak azt válaszoltam: hjvatásunkból adódó kötelességünk szóvá tenni, ha valami gondot tapasztalunk. Mint ahogy kötelességünk beszámolni, ha valami szép is történik. Ismét csak a kis diósdi üzletről van szó. Habár az ügy kezdete aligha mondható szépnek: az apiró bolt leégett. Földig, porig, tel lesen. Ami azonban ezután történt, az önmagában is, szimbólumként is több, mint szép. Alig két nappal a tűz után már hevenyészett asztalokon, összeeszkábált tetőféle alatt friss, szép barackot, hatalmas dinnyéket árultak a tűztél sújtott boltosok. Egy hét, és már látszódnak, immár sóskúti kőből, a leendő üzlet falai. Közben továbbra is mérik a gyümölcsöt, udvariasan, fáradhatatlanul. Filozofálgathatnánk, írhatnánk érzelmeseket, a poraiból feltámadt főnixet emlegethetnénk. Inkább ne. Regisztráljuk csak elégedetten: az élet megy tovább. Így van rendjén. VOKS. Ha már mindenki hallatta szavát, leteszem én is a voksot. Ilyen jiatalmas horderejű ügyben tovább nem hallgathatok. Kimondom bátran, keményen, pártosan, nem törődve a következményekkel, haragok villámait zúdítva fejemre, kimondom hát: nekem tetszik a szentendrei új — hm... nyilvános illemhely. E körül ugyanis országos vihar dúlt. Még a rádió is hallatta hangját: sokakkal egyetemben túl „proccos- nak”, túl elegánsnak vélte azt a bizonyos épületet. No, szerény véleményem — amit ugyancsak sokan osztanak velem —, lehet, hogy elegáns, hogy csicsás, de tiszta, higiénikus, esztétikus, és — bármily furcsa kimondani ez esetben — illik a városképbe. Na és még valami: ha az országban mindenütt ilyen W. C.-k fogadnák a vándort, ilyen tiszták, ilyen higiénikusak, ilyen esztétikusak — úgy nem lenne ekkora ügy a szentendreiből. AZ KI? Sok a halottunk. Mindannyiunké. Bilicsi, Rajz, Pethes. A színház művészei mentek el, azé a múzsáé, amely — mondják — csak perces sikert ád. Azét a percét, esetleg óráét, melyben a múzsa szolgája éppen a színpadon van. Hiába hang- és filmszalag. Dimenzió, dimenziók vesznek el. A téré, a színpad mélyéinek, a színész testének teréé. És elvesz az állandó jelenlét tudata. Ma még nekrológok vázolják, emlékműsorok idézik alakjukat. De már rámkérdez, rámkérdezhet csodálkozó szemmel egy — mondjuk — ceglédi gimnazista: — Pethes? Ki is az a Pethes? Az új generáció már csak elbeszéléseinkből ismerheti mindazokat, kik nekünk kedvenceink voltak, nem is olyan rég... Andai György
