Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

KŐRÖS A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT Hasznosul az aprlték Ismét tért hódíthat a tölgy Fenyőmagpergető készül Mikebudán Hajdan terjedelmes tölgyes hilzódott határunkban. Ma már legfeljebb mutatóban áll egy-egy vén faóriás, a múlté a táj egykori ősi növénytakarója. Jócskán meg­fogyatkoztak az erdők, de még így is van belőlük több mini nyolcezer hektár a ceglédi, nagykátai és a monori járásban, Nagykőrös és Cegléd környékén, összesen ti­zenhárom település akácosaiban, nyárasaiban és feny­veseiben tűnnek fel a zöld kalapos erdészek. Ekkora te­rület tartozik ugyanis a Nagykunsági Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság erdészeti üzeméhez. A faállomány majdnem fele akác, negyede fenyő, ennél kevesebb a nyárfás, s mind­össze nyolc százalékot takar a tölgy. Napjainkra az erdei munkák jelentős mértékben megváltoztak, elkülönítették az egyes feladatköröket. Külön ágazat az élőfatermesztés, a fahasznosítás és a műszaki feladat. Kapós csemeték A csemeteneveléssel,, erdő- telepítéssel foglalkozók fel­adata az idén a többi között 360 kilogramm fenyőmag be­gyűjtése, ötmillió fenyő- és hatszázezer nyárfacsemete ter­melése. Erdősítésre 270 hek­tárt jelöltek ki, ápolandó 870 tisztítandó 201, gyérítendő 248 hektár ebben az évben. A cé­lok megvalósítását könnyíti majd a Mikebudán hamaro­san elkészülő fenyőmagperge­tő üzem. A hatodik ötéves terv fel­adata a 76 hektáros csemete­kert megfelelő gépesítése, hi­szen csak nagyüzemi műve­léssel tudják kielégíteni a társüzemek és a térség erdő- gazdaságainak nyár- és fe- nyőcsemete-igényeit. Ehhez a csemetekertben meliorációs munkákra is sort kell keríteni. Az év végéig 27 ezer köb­méter vastag fát termelnek ki és felvásárolnak 4800 köbmé­ter faanyagot. Saját üzemünk­ben több mint 3 ezer köbmé­ter félkész és készterméket állítanak elő. A mikebudai fel­dolgozó üzem két műszakban megy. Bútorlécet, parkettfrízt, bányadeszkát, bányafát és sző­lőkarót, ■ illetve támberendezé- seket gyártanak. A gépüzemre és a gépmű­helyre számottevő teendő há­rul. Rendben kell tartania a lánctalpas traktorokat, teher­autókat és pótkocsikat, a ra­kodógépeket és a személyszál­lító autókat, amelyekkel a 178 munkás egy részét fuvarozzák. A dolgozók legtöbbjét Mike­budán foglalkoztatják, mások nagykőrösiek, lajosmizseiek, illetve csemőiek. Sikeres kísérletek A műhely tizenegy szerelő­jének jó munkát kell végeznie, hiszen tőlük is függ: megvaló­sul-e az idén 178 hektáron a tuskózásos talaj-előkészítés az új telepítéshez, rendben men­nek-e a csemetekertben a dol­gok, halad-e a gépesített erdő­sítés programja? Az ápolás és a fuvarozás felelőse ugyan­csak a műszaki ágazat. A további teendők között tartják számon a mikebudai fafeldolgozó üzem gépparkjá­nak korszerűsítését. A fakiter­melés során keletkező apríték jobb hasznosítását ugyancsak célul tűzték, 1981-ben egy finn aprítógépet szereznek be. Kapcsolatban állnak a Jász­berényi Aprítógépgyárral, amellyel közösen készítik elő egy tuskóaprításra alkalmas gép 0-szériáját. 1983-ban vár­ható egy különleges kazán megjelenése a hazai kereske­delemben, amelynek gyártásá­ra az ócsai Vörös Október Ter­melőszövetkezettel kötöttek megállapodást, s ugyancsak a fahulladékot égetné el. Az újdonságok sorában azt is érdemes megemlíteni, hogy az erdészek nem törődtek bele a tölgyesek területének cse­kély arányába, éppen ezért al­kalmas telepítési eljárással kí­sérleteznek. Az okozza ugyan­is a nehézséget, hogy a facse­metékben sok kárt tesznek a vadak, lelegelve a zsenge haj­tásokat. Megfelelő védelemre van szükségük a kis fácskáknak, éppen ezért fenyőcsemetéket ültetnek közéjük, amelyek tá­vol tartják az állatokat, s ami­kor már kellően megerősödtek a tölgyek, akkor vágják ki a fenyőket. Remélhetőleg a kö­vetkező évtizedekben sikerül szép tölgyerdőkkel gazdagíta­ni az Alföldnek ezt a részét. Jól fizet az erdő Több év gazdálkodását ösz- szehasonlítva kedvező képet mutat a ceglédi erdészeti üzem működése. Az elmúlt öt évben termelési értékük kis híján a duplájára emelkedett, ered­ményük majdnem megnégy­szereződött. Ugyanakkora lét­számmal mind nagyobb fel­adatot oldanak meg, egyre jobb a termelékenység, s ennek az irányvonalnak kell folytatód­nia a következő években is. Igyekeznek — amennyire lehet — könnyíteni a nehéz erdei munkát. Aki akar, gép­kezelői tanfolyamot végezhet. Megoldották a munkásszállí­tást, figyelmük kiterjed a szo­ciális körülmények javítására. Azon vannak, hogy dolgozóik anyagilag minél jobban meg­találják a számításukat. Tamasi Tamás Piaci jelentés Megjelent a csemegeszőlő Pénteken nagy és forgalmas piac volt. Az újdonságok so­rában megjelent a csemege- szőlő is, kilogrammonként 26 forintért. A tyúktojás ára két forintra emelkedett. Nagy volt a baromfipiac, sok na­pos- és sok párhetes csirkét árultak. A szemestermény-piacon a búza literje 5, az árpa 4,50, a zab 8, a kukorica 4,30—4,50, a napraforgómag 12 forint volt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az őszibarack 6—16, az érett barack 7—12, a nyári al­ma 6—8, a nyári körte 8—12, a miskolci szilva 4—5, a gö­rögdinnye 7—8, a sárga­dinnye 7—8, az aprómeggy 8, a paradicsom 3—5, az uborka 5, a zöldpaprika kilóra 6—15, a főznivaló kukorica csöve 3, a kel és a fehér káposzta 9— 10, a vöröshagyma 8, a zöld­bab 6—8, a zöldség csomója 4—5, a szárazbab 25—32 fo­rintért kelt. A baromfipiacon a tyúk párja 170—200, a rántanivalo csirke 65—80, a vágócsirke 80 —160, a lúd 300, a naposcsir­ke darabja 11—12, az öthetes csirke 30 forint volt. A halá­szati szövetkezetnek halat csak augusztus végére ígérnek. Az előrehűtött egész csirkét 44, a csirkecombot 75, s a liba- aprólékot 25 forintért mérték. Felvásárlási gondok Egyszerűbb pénzkezelés A gyümölcs- és zöldség­idény közepén járunk. Fel­kerestük hát a Nagykőrös és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet fel- vásárlási osztályának veze­tőjét, Vida Jánost, aki a leg­többet tudja Nagykőrös és környéke idei gyümölcs- és zöldségtermelésének és -felvá­sárlásának alakulásáról. — A Gárdonyi utcai kor­szerű, új felvásárlótelepünk megnyitása megkönnyítette az idei gyümölcs- és zöldség­felvásárlást. Főleg meggyből jelentős termés volt. Az idény fő terméke mégis az uborka, melyből a nagykőrösi, nyárs­apáti és kocséri telepeinken olykor naponta négy vagon­nal is összegyűlik. Ezt követi a patisszon, napi 200 mázsa beszállítással. A paradicsom­ból is érkezik már hozzánk mindennap 150—200 mázsa. A gyümölcsök közül a barack­ból kevés volt és csak a vö­rösszilvából mutatkozik nagy termés. Ennek belföldi érté­kesítésre való felvásárlását megkezdtük, 3,50 forintos ár­ral. A cefreszilvát pedig 1,60 forintért vesszük. Több olyan termelőnk van, aki egy-egy alkalommal 6—8 ezer forint árú zöldséget és gyümölcsöt hoz a telepekre. — Sok bajunk van a nyári al­mával, melyet nagyon nehéz értékesíteni. Gondjaink az idei nagy termésből fakad­nak. Például Nyársapáiról háromszorosát hozzák a várt termésnek. Újdonság, hogy a pénzkeze­lést megkönnyítettük — mon­dotta végezetül Vida János. — Augusztus elsejétől kezd­ve, a telepeinken leadott gyü­mölcs- és zöldségfélék árát, amennyiben az összeg meg­haladja az 5 ezer forintot, a vásárlási blokkra, a Kocsér —Nagykőrös Takarékszövet­kezet Rákóczi úti központjá­ban fizettetjük ki. Nyársapá­ton pedig, minden blokkra, a takarékszövetkezet ottani fiók­ja teljesíti a kifizetést. Kopa László Ceglédi változások Kórházi autóbuszjáratok A városi tanács vb egész­ségügyi osztálya értesíti a la­kosságot, hogy az orvosi el­látásra szorulók kéréséire a 20-as Volán. Vállalat meg­könnyítette a nagykőrösiek- nek a ceglédi kórház elérését. A most életbe léptetett me­netrend szerint a Nagykőrös­ről reggel 7 óra 30 perckor induló autóbusz közvetlenül a ceglédi kórházig közlekedik. Célszerű, ha az előző nap Ceglédre beutalt betegek ezt a járatot veszik igénybe. A további délelőtti autóbu­szoknak Cegléd központjában van csatlakozása a ceglédi kórházhoz. Például a Nagy­kőrösről 8 óra 15 perckor in­duló autóbuszról Cegléden a 8 óra 40 perces kórházi busz­ra lehet átszállni. A 9 óra 14 perckor induló járatnak 9 óra 40-kor, a 10 óra 15-ös já­ratnak 11 óra 10 perckor, a 11 óra 50 perces járatnak 12 óra 40 perckor, a 15 óra 05 perckor induló járatnak pedig munkanapokon 15 óra 50 perckor van csatlakozása Cegléden a kórházhoz. Munkaszüneti napokon a kórházi látogatás megkönnyí­tése érdekében a Nagykőrös­ről 13 óra 30 perckor induló autóbusz közvetlenül a ceglé­di kórházhoz közlekedik. A visszautazással kapcsolat­ban jó tudni, hogy a ceglédi kórháztól minden óra 30 perc­Vándortábor Kossuth iskolások a Blikkben A múlt évi premier után most másodszor voltak a 14. számú Kossuth Lajos úttörő- csapat tagjai vándortáborban: a Bükk II. útvonalon. Nagyon sok jelentkező közül nehéz volt kiválasztani az arra leg­megfelelőbb pajtásokat. Har­mincegy úttörő (8 leány, a többi fiú) és 3 nevelő volt ott a 13 napos túrán. Fárasztó túra A cél a Bükk hegység tör­ténelmi, természeti nevezetes­ségeinek és szépségeinek fel­derítése, valamint az ország második legnagyobb városá­nak : Miskolc megismerése volt. A vándortáborozás szer­vezője és vezetője Zöldi Szil­via, a Kossuth úttörőcsapat vezetője volt, aki így számolt be a történtekről: — Első táborhelyünkre, Miskolcra vonattal érkeztünk. Az avasi tv-toronyból nagyon messzire lehetett ellátni este is. A Herman Ottó Múzeum­ban szép kiállítást láttunk a termelőeszközök és az ember kapcsolatának történetéről. Jártunk a diósgyőri várban, fürödtünk a mellette levő gyönyörű strandon. A harma­dik napon kisvonattal Ö- massára mentünk, öt kilomé­teres gyalogtúránk közben szénégető boksákat is láttunk működés közben. — Az eredeti állapotban le­vő őskohó nagyon tetszett a gyerekeknek. Lillafürednél a vízesés, a Hámori-tó és az István-cseppkőbarlang adott élményeket. Következő állo­máshelyünkre fárasztó gya­loglás után érkeztünk: a 650 méter magasan levő szentlé- leki turistaház mellett sátrak­ban pihentünk. A Látókövek­hez meredek emelkedőn men­tünk, de a szép kilátás min­denért kárpótolt. — Visszafelé egy másik tá­borozó társaságot 2-0-ra le­győztek focista fiaink. Az él­ményt adó élelmiszer-beszer­zésért (ami problémát okozott a hegyvidéki falvakban) di­cséret illeti Deák Gábor, Ron- kó Antal, Győri János és Szé­kely Dénes pajtásokat. Ez­után csak 2 kilométeres, de a 65 százalékos emelkedő miatt hátizsákkal fárasztó túra után értünk a fennsíkon levő Lét- rás táborhelyre, ahol nyitott kútból voltunk kénytelenek inni. Nem volt játék — Bánkúton megnéztük a sísáncot, megmásztuk a 956 méter magasan levő Bálványt, ahol a Petőfirkilátóból gyö­nyörű kilátás nyílt az egész Bükkre. Az ország egyik leg­szebb falujába: Bükkszentke- resztre esőben érkeztünk, ahol este műsorral ünnepel­tük meg két pajtás születés­napját. Másnap számháború, este ki mit tud volt, ahol fő­leg a hetedikesek tettek ki magukért. A 10 kilométerre levő Miskolctapolcára cso­magokkal mentünk. — A társaság kétfelé sza­kadt, de a megbeszélt idő­pontban találkoztunk a kem­pingben. A jó időben a stran­don, valamint a barlangfür­dőben fürödtünk. Sajnos, itt az étkezés költséges volt: szombaton és vasárnap nem adnak az úttörőknek kedvez­ményt. Sok emlék, élmény — Tábortűz, jelvényosztás után a 13. napon vonattal ér­keztünk haza. összegezve: a gyerekeknek a sátrakban él­vezetes volt az alvás, több helyen forrásból .vitték a vi­zet, s patakokban mosakod­tak. Kár, hogy több táborban nem volt játék. Mi minden­esetre három labdát vettünk Miskolcon. Képekkel, rajzokkal ellátott tábori napló örökíti meg a kossuthosok emlékeit és él­ményeit. Jövőre is szándékoz­nak vándortáborba menni, hazánk más táiát megismerni. Sulyok Zoltán kor indul autóbusz Cegléd központjába, ahol át lehet szállni a menetrend szerint Nagykőrösre közlekedő jára­tokra. Az utazási lehetőségek azonban ezzel még nem me­rültek ki, mert a ceglédi kór­ház előtt elhaladó távolsági autóbuszjáratoknak is van megállója a kórház kapujá­nál, s. ezekkel is meg lehet közelíteni a ceglédi autóbusz­pályaudvart. Magától értetődik, hogy az egészségügyi szakigazgatás irá­nyítói, valamint a 20-as Vo­lán Vállalat dolgozói figye­lemmel kísérik az új járatok forgalmát, s készen állnak ar­ra, hogy szükség esetén to­vábbi, a betegek számára kedvező változtatásokat esz­közöljenek a menetrendben. Tanácskozás A Magyar Agrártudományi Egyesület nagykőrösi cso­portja, a Nagykőrösi Kon­zervgyár és az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet augusztus 4-én, kedden dél­előtt 10 órakor zöldbab faj­tabemutatót és termelési ta­nácskozást rendez Ócsán az Egressy Gábor Művelődési Házban. A megbeszélésen Sá­ri József, a Vörös Október Tsz elnökhelyettese és Rényi László főkertész tart elő­adást. __________ Ko rszerű lámpa A Világos utcában sincs mindig világos. Ezért a DÉ- MÁSZ Táncsics Mihály szocia­lista brigádjának tagjai kor­szerűsítik a közvilágítást. Ké­pünkön: Szentpéteri Zoltán és Szólát István higanygőzlámpát szerel fel az egyik oszlopra. Varga Irén felvétele Moziműsor Kamaszok. Színes, szinkro­nizált francia film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Elő­adás 6 és 8 órakor. A síúdióteremben Ordasok között. Szovjet film, fél 4-kor. Veri az ördög a feleségét. Színes magyar filmvígjáték, fél 6-kor és fél 8-kor. SPORT-SPORT —SPORT— SPORT —SPORT Úttörő és felnőtt sakkozók Zánkán, a balatoni úttörő- városban rendezték a XVII. nyári úttörő és kisdobos sakk­olimpia országos döntőjét. A hattagú Pest megyei csapat­ból ketten voltak körösiek. Az úttörő fiúknál és leányoknál is 42—42-en vetélkedtek, 10 fordulás svájci rendszerben. A fiúk mezőnye szoros volt. Zöl­di Zoltán (Nagykőrösi Petőfi Sándor Ált. Isk.) a szoros me­zőnyben az utolsó fordulóban nyerésre játszott, de balsze­rencséje volt és végül 5 pont­tal a 17. helyen végzett. A leányoknál Farkas Ildikó (Nagykőrösi Kossuth Lajos Ált. Isk.) a várakozásnak meg­felelően szerepelt és 5 ponttal ő is a 17. helyet érte el. A tíznapos vetélkedő után a kis sakkozók jutalomtá- borban maradtak: * fürdéssel, kirándulással, hajó­zással, szórakoztató progra­mokkal pihenték ki a vetélke­dő fáradalmait. A háromfős csapatok versenyében a fiúk­nál a 12., a lányoknál a 20. helyen végeztek a Pest me­gyeiek (a körösi pajtások is csapattagok voltak). Hat fordulóra került sor ta­vasszal a Pest megyei I. B. osztályú sakk-csapatbajnokság­ban. A jelenlegi sorrend a kö­vetkező: 1. Gyömrői SE 59; 2 Aszódi Spartacus 58: 3. Török­bálinti TC 57,5; 4. Albertirsai TVSK 52,5; 5. Perbáli Tsz SK 51,5; 6. Dömsödi Vízügyi SE II 51; 7. Nagykőrösi TRAKIS 44, 8. Ráckevei Tsz SK 43; 9. Nagykátai Vörös Meteor 41,5; (16 függő játszma); 10. Dabas SE 39,5; 11. Honvéd Malinovsz- kij SE (Kerepestarcsa) 35; 12. Maglódi Tsz SK 27,5 ponttal (16 függő). Az őszi mérkőzé­sek a szeptember 20-i, hetedik fordulóval kezdődnek. S. Z. Labdarúgás Nagykőrösi Kinizsi—Helvé­cia 8-3 (4-0). Honvéd Bem SE—Nagykőrö­si Kinizsi 6-3 (1-3). A Kinizsi labdarúgói terv­szerűen készülnek. A hétközi edzőmérkőzéseken a következő játékosok szerepeltek: Gömöri, Demeter, Benkó, Búz, Dénes, Karcsú, Orbán, Angyal, Csi­kós, Szendi, Torma, Szabó B., Pesti L., Farkas J., Toricska, Kovács, Vigh, Szabó T., Né­meth, Farkas I., Horváth, Szé­kely. A két mérkőzésen az első félidőben a körülbelül várha­tó összeállítású csapat szere­pelt, ez látszik is az első fél­idei eredményeken. Végleges, csapat ilyen rövid idő alatt még nem alakulhatott ki, Do­bó István edző meglátása sze­rint voltak jó megmozdulások, de kiütköztek a hibák is. Hel­vécia ellen a góllövők: Kovács 2, Torma 2, Szabó T., Németh, Vigh 2, a Bem ellen Benkó, Vigh és Farkas J. voltak. Az új edző, Dobó István, Kecskemétről jött, 49 éves. Kiskunhalason kezdett futbal­lozni, utána a Kecskeméti Dó­zsa NB Il-es csapatában ját­szott 10 évig, majd a Kecske­méti TE-ben 6 évig. Tisza- kécskén volt játékos és edző. Egy évet pihent. A Kinizsi szakosztályvezetőség megkere­sésére jött Nagykőrösre. A já­tékosanyagot jónak találja, de idő kérdése, míg kialakul a csapat. Sokat kell edzeni. A három új játékos: Vigh Károly, 26 éves, elektroműsze­rész, nős, a Ceglédi Vasutas­ban és a Mezőfi SE-ben ját­szott középcsatárt, vagy bal­szélsőt. Székely Ambrus 18 éves, Túrkevéről jött. Autószerelő, jobb szélsőt játszik. Karcsú Károly középhátvéd, Cegléden lakik, eddig Törte­ién játszott. P. S. 'V .................1,1 »" I Kö szönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, Ismerősöknek, jó szomszédoknak, akik drága halottunk, id. Rácz Sándor teme­tésén részt vettek, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek és bána­tunkban osztoztak. Külön köszö­net a gyászszertartást végzők minden tagjának és dr. Kovács Zslgmond orvos, segítő fáradozá­sáért. özv. Rácz Sándorné és csa­ládja. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom