Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

6 1981. AUGUSZTUS 9., VASARNAP A sokoldalú radar Napjainkban a radar, ez a zseniális találmány a légi, ten­geri (képünkön) és szárazföldi közlekedés mellett nélkülözhe­tetlen a meteorológiai kutatá­soknál is. A hetvenes évtized­ben nagyot fejlődött a radar- képezés repülőgépről vagy mesterséges holdról. A radar­képek információkat nyújta­nak a városrendezőnek, a hid- rológusnak és számos más tu­dományág képviselőjének is. Néhány év óta a régészek is támaszkodnak a légi radar­képekre, például az egykori maja civilizáció öntöző rend­szerének kutatása során. Üzemanyag- takarékos autók Eddig már 40 ezer gépko­csiba szerelték be azt a ben­zinfogyasztás-csökkentő be­tétet. amelyet a pécsi ÉPFU szabadalma alapján az Élel­miszergazdaság! Mezőgazdasági Ipari Műszaki Szolgáltató Társaság fejlesztett tovább és gyárt az elmúlt óv szeptembe­re óta. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a betét segítségével 5—8 százaléknyi üzemanyag ta­karítható meg. A betét, me­lyet a motor üzemanyag-por^ lasztójának csatlakozásához kell szerelni, lehetővé teszi, hogy a hengerekbe levegő- dúsabb keverék jusson. Ez­által tökéletesebb lesz az égésfolyamat, nő a teljesít­mény, csökken a benzinfo­gyasztás. Kedvező az is, hogy a betéttel ellátott autók kipufogógáza mindössze 0,5— 0,8 százalék szénmonoxidot tartalmaz (a betét nélküli gépkocsik - kipufogógázában 2—5 százaléknyi a szénmo- noxid). Egyelőre 26 autószerviz for­galmazza az üzemanyag-csök­kentő betétet, amely rövide­sen már az Autóker és a Mobil szaküzleteiben is kap­ható lesz. Egyre nagyobb az érdeklődés iránta külföldön Vs­® Botlódrót • Fejlesztést terheli • Széttépett zsinórok Sperhakni. csavarhúzó. elem­lámpa, két pajszer meg egy pár munkavédelmi kesztyű. Ennyi volt a betörő felszere­lése. Ez a régimódi technika Bács-Kiskuntól Borsod-Abaúj- Zemplénig a legkülönbözőbb üzletek felnyitásához elegen­dőnek bizonyult. Korábban sohasem látott vendéglők, ve­gyesboltok, bisztrók, falatozók, csárdák, italboltok nyíltak meg éjszakánként az utazó srenker előtt. Mindössze egy belülről keresztvassal ellátott kocs­maajtó és három páncélszek­rény előtt kellett meghajolnia. Négyszáz nap alatt harminc- három betörést követett el. Százegyezer forint értékű kész­pénzt és értéktárgyat zsákmá­nyolt. Aztán a harmincnegye­dik esetnél egy önkéntes rend­őr karjaiba futott. Felvetődik a kérdés, az üz­letek miág ma is védtelenek len,ménéit ilyen kezdetleges eszközökkel szemben? Hol vannak a riasztóberendezések, a jelzőkészülékek? A betörő­fogók? Aktív-passzív védelem Széles körű problémáról van szó. A társadalmi tulajdon védelme évek óta olyannyira sürgető kérdés, hogy a kor­mány 1977-ben 2008-as szám­mal határozatot hozott a va­gyonbiztonság növelése érde­kében. Az eredmény nem is jelentéktelen, de még mindig csekély. Rendőrségi adatok szerint több ezer betörés kö­zül évente átlag száz bűncse­lekmény elkövetését hiúsítják meg a riasztóberendezések. Ezek az úgynevezett aktív vé­delmi eszközök (passzívak a páncélszekrények, zárak stb.). Csiakhogy betörőt fogni nem olcsó dolog. Egy ki­sebb üzletbe a legegyszerűbb riasztóberendezés 6 ezer és 50 ezer forint között van. Nem­rég nyűt meg Pest megyében, több termes épületben, egy kultúrtörténeti gyűjtemény. Szakemberek kiszámították: a megfelelő jelzőkészülék ára 2 millió forint. Legalábbis ha­sonló összeg szükséges egy- egy nagyobb kereskedelmi vagy vendéglátóipari egység biztosításához. Ami különösen fájó: ezt a pénzt a fejlesztési alapból kell kifizetni, vagyis a beruházás a dolgozó zsebére megy. Így hát inkább takaré­koskodunk — a köztulajdon kárára. Igazi kár: az elmaradt haszon A legutóbbi adatok szerint Pest miegyében a vendéglők, kocsmák, éttermek 30 száza­lékában még mindig nincs riasztóberendezés. Pedig a legtöbb betörés a kereskede­lem mellett éppen a vendéglá­tóipart tkárosítja, csak utána következnek a gyárak, taná­csok. takarékszövetkezetek. OTP-fiókok és az üzemanyag­Ha bajban a leltár, öröm egy tolvaj? Betörőt fognak a masinák töltő állomások. Egy bizony­talan eseményre azonban sok­szor nem szívesen költenek. Hozzá kell tenni, ez a bizony­talanság a kereskedelemben és a vendéglátásban szinte csak az időpontra vonatkozik, mert alig létezik olyan egy­ség. ahol előbb-utóbb ne kí­sérleteznének betöréssel. Ráadásul az igazi veszteség sokszor nem is a tolvaj okozta kár. Hanem az elmaradt ha­szon. Nemrég feltörték egy. a fővárossal határos nagyközség ABC-áruházát. A tettesek hat­ezer forint értékű árut vittek el. a leltár viszont egy hétig tartott. Az elmaradt bevétel sokszorosa volt a lopott érték­nek. Kozmetikázott kárlisták Hivatalos jelentés szerint 1981 első felében Pest megyé­ben tizenkét olyan üzletbe törtek be. ahol riasztóberen­dezés található. A lista tanul-* ságos. A jelzőkészülék segít­ségével több alkalommal el­fogták a tettest, vagy legalább­is a betörő a riasztásra elme­nekült. Néhány esetben a ké­szülék nem működött. Előfor­dult azonban az is. hogy a srenker hatástalanította' a be­rendezést, vagy kikerülte a betörő a védelmi vonalat A. gyors statisztika hűen re­gisztrálja a biztonsági rend­szerek minden gyengeséglét. Hogy a tettesek kereket old­hattak. az legtöbbször a tapin­tatosan berregő riasztóberen­dezésnek köszönhető. Ép pan ezért a szakemberek szüksé­gesnek tartják a tetőszirénás készülékek felszerelését. Ugyanakkor ajánlatos a kör­nyéken lakók tudomására hozni a riasztók elhelyezését különben a tapasztalatok sze­rint a feleszmélésig értékes percek telhetnek el. Kereskedelmi revizorok mondják: ha bajban a leltár, öröm egy betörés. Gyakran megesik, hogy az üzletvezető az éjszakai látogatóval akarja eltüntetni a hiányt Nemré­giben akkora kárlistát nyújtott be egy bolt hogy aiz árut csak tehergépkocsival lehetett vol­na elszállítani. A betörőnek mindössze bioiklije volt Kényes kérdés a készülékek telepítése, a biztosítási pon­tok kiválasztása. Ebben az ügyben ajánlatos a helyi rend­őrséghez fordulni tanácsért. Típushiba: az ajtóra szerelik fél a riasztócsengőt így az ablakok védtelenek. Máskor a faion kívül vezetett zsinórt azonnal elvágja a hívatlan lá­togató. időnként pedig egysze­rűen leverik a főbejárat köze­lében elhelyezett készüléket. Gyakran érintkezéses rendsze­rű riasztó helyett jobb meg­oldás lenne a nagyobb terüle­tet védő botlódrót felszerelése. Biztosítási kedvezmény Az Állami Biztosító ösztö­nözni kívánja a riasztóberen­dezések felszerelését. Igazgatói utasítás írja elő: harminc szá­zalékot a biztosítási díjból el kell engedni, ha az üzletben jelzőkészülék működik. Ezzel együtt a biztonsági berende­zések ügye — a kérdés szak­értői szerint — még közpon­tilag is rendezésre szorul. Az érdekeltség megteremtése mellett a megfelelő minőség és választék biztosításáért szükségesnek látszik igazi gazdát találni a gyártásra. Je­lenleg pesti, győri, drégelypa- lánki szövetkezetek készítenek betörőfogót, a kínálat bizo­nyos tekintetben mégis szegé­nyes. Gondot okoz a karban­tartás is. A berendezésék szervizelése sok helyen meg­oldatlan. gyakran csak helyi mestereket lehet felkérni erre munkára. A biztonsági beren­dezések ügyében a koordináló féladatra sokak szerint eset­leg az Állami Biztosító vállal­kozhatna. mint érdekelt s egyben tőkeerős szervezet. Babus Endre T er mőf öld szőnyeg a fólia alatt Konténerekben a táptalaj m ígéretes kísérletek a Kertészeti Egyetemen A Kertészeti Egyetem kuta-. tói új tőzegalapú táptalajt ál­lítottak elő. Az ebben nevelt paprika, paradicsom, dinnye 25—30 százalékkal nagyobb termést ad. Az országban lápok, mo­csarak mentén jó néhány he­lyen vannak tőzeglelőhelyeík. Hasznosításukat eddig több­nyire nem sikerült megol­dani, holott a tőzeg, más ada­lékokkal keverve kitűnő ter­mőfölddé válik és a mezőgaz­dasági művelésből kieső terü­letek javításánál és a hozamok növelésénél jó szolgálatot tesz. A Kertészeti Egyetem több éves kísérletsorozat eredmé­nyeként állította össze az alapreceptűrát, amelyekkel a tőzeg felhasználásával gazdag tápanyagtartalmú talajt ké­szíthetnek a különböző alko­tórészek megfelelő arányú ele­gyítésével. Az így előállított táptalajt konténerekben szál­lítják rendeltetési helyére, például kimerült talajok fel­javítására, vagy fólia alatti termőföldszőnyeg kialakítá­sára. A nagyobb tőzegterüle­tekkel rendelkező üzemek nagyban állítják elő saját felhasználásira a bő hozamot biztosító, gazdag, zsíros földet. A lehetőségeket kihasználva Zala és Győr-Sopron megyé­ből, valamint a Nyírségből az idén már 20 üzem küldte el az egyetem talajvizsgáló la­boratóriumába tőzegmintáát Ahhoz, hogy ezeket jó termő­földdé alakíthassák át, nem­csak a mikroelem- és az ás­vány anyag-összetétel szükség­letét adta meg . az egyetem,' hanem a leggazdaságosabban termelhető zöldségfajták listá­ját, továbbá a magas termés­átlagot garantáló, pontos tér- ' mesztési technológiát is. A tervek szerint hamaro­san felmérés készül a még kihasználatlan, elfekvő tőzeg- kószletökről. Vijjog a sziréna, robog a kocsi Hőség van, Gyorsabban ver a szív, lassabban kapcsol az agy. Magas a páratartalom. A frissen vasalt ing, vagy blúz mosogatórongyként tapad a hátunkra. Ragad a vonat, a buszülés. Dr. Kása István mentőfő­orvos, aki ideiglenesen a Pest megyei mentőszervezetet irá­nyítja, óva int alttól, hogy túl­becsüljük az időjárás jelentő­ségét Az egészséges szerve­zetnek meg kell i birkóznia ezekkel a szokatlan állapotok­kal. Az azonban igaz, hogy fokozódik az, anyagcsere, na­gyobb munka hárul a szívre, s ezt az egyébként is beteg, gyenge szervezetű emberek könnyebben megsínylik. Elő­fordulhat szédülés, fejfájás, ájulás. Gyakoribb az infark­tus, a magasvérnyomásos tü­net. Az azonban túlzás, hogy a rendkívüli időjárási kö­Munkaügyi viták Ráfizettek a selejtgyártók Egy gyár új gépsorának! üzembe helyezésével három vezető állású dolgozóját bízta meg. Az illetők azonban, anél­kül, Hogy a próbaüzem ered­ményét értékelték volna, át­tértek a nagyüzemi gyártásra. Ennek következménye volt, hogy amikor a terméket ex­portálták, a nyugati megren­delő minőségi kifogást emelt és a gyár a jogos reklamáció miatt két és fél millió forintot volt kénytelen kifizetni. Ilyen előzmények után a három osztály-, illetve cso­portvezető ellen fegyelmi el­járás indult. Az egyiket azon­nali hatállyal elbocsátották, a másik kettőt pedig személyi alapbérük csökkentésével, ki­sebb beosztásba helyezték. A fegyelmi büntetés hatályon kí­vül helyezéséért az illetők a munkaügyi bírósághoz fordul­tak, amely a büntetéseket eny- ' hitette. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kí­vül helyezte és a vállalat ál­tal kiszabott büntetést helyben hagyta. A határozat indoklása sze­rint a három dolgozó vétkes kötelezettségszegést követett el. A beszerzett szakvélemény szerint, ha az új technológiai eljárásnak voltak is kisebb hiányosságai, megfelelő ellen­őrzés mellett a hibák kikü­szöbölhetők lettek volna. Te­hát a selejtgyártás és a kül­földi megrendelő reklamációja elkerülhető volt. A selejtgyártás, akár kisebb, akár milliós összegű, népgaz­dasági kár — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Az emiatt felmerült kárért az ille­tékes szakemberek fegyelmi felelőssége még . akkor sem vitatható, ha más, esetleg olyan problé­mák is játszottak közre, mint ebben az esetben: az üzemen belüli szervezetlenség. Egy új technológia beveze­tése a közreműködő szakem­berektől maximális figyelmet, ellenőrzést, felelősséget köve­tel, mert a munka közben fel­merülő hibák — amelyek ke­vés energiaráfordítással kikü­szöbölhetők lennének —, a gyártás befejezésével az egész népgazdaságnak jóvátehetetlen anyagi és erkölcsi károkat okoznak. — A három vezető beosztá­sú dolgozó olyan munkakör­ben, olyan feladatokkal volt megbízva, amelyek magas szintű szakmai tudást, lelkiis­meretes munkát tételeznek fel, függetlenül attól, hogy a vál­lalatnál esetleg szervezeti problémák vannak. A techno­lógiai eljárásnak a főmérnök által történt 'jóváhagyása az egy-egy terület felelős szakmai vezetőjét az ellenőrzés és egyéb, az új technológia beve­zetésével járó feladatok körül­tekintő elvégzése alól nem mentesítette. Abban az eset­ben ugyanis, ha a technológia jóváhagyása után bármelyikük a saját területén valamilyen hibát, hiányosságot fedezett fel, módjában állott a főmér­nök figyelmét erre felhívni, ■ v lehetőséget adva, hogy az esetleges hibát kiküszö­böljék. Amennyiben a kötelezett­ségszegés súlyos és egyben a társadalmi tulajdon megkáro­sításával is jár, az a vállalat dolgozóinak munkafegyelmére is jobban kihat, tehát a vi­szonylag enyhe fegyelmi bün­tetés annak hatékonyságát csökkenti, és ezzel akadályoz­za a büntetéskiszabás céljának megvalósítását: a megelőzést, valamint az egyéni és az ál­talános nevelést. rülményekre hivatkozva so­kan ki sem bújnak a laká­sokból, különösebb ok nélkül hívnak orvost vagy tárcsáz­zák a mentőkét. Mindig a legközelebbi A gödöllői mentőállomáson áll tálában 8—9 kocsi van szol­gálatban. Közülük egyet a súlyos esetekre: a karambo­lokra, az infarktusos és ha­sonló, gyors beavatkozást igénylő hívásokra tartanak fenn. A gödöllői mentősöknek naponta 80—90—100 esetben kell kivonulniuk, igaz, közü­lük csak 10—15 a sürgős hí­vás, a többi betegszállítás. Gö­döllőn kívül 12 település tar­tozik a mentőállomáshoz, de Aszódon is van négy kocsi­juk. Az országos mentőszol­gálat nem veszi szigorúan a közigazgatási határokat. Mindez azért lehetséges, mert a megye, s tulajdonkép­pen az ország valamennyi mentőautója rádiókapcsolat­ban áll a Budapesten a Marké utcai központi ügyelettel, ahol egyébként a Pest megyei disz­pécser is megtalálható. Eb­ben a szobában egy mágneses táblán valamennyi mentőko­csi mozgását figyelemmel kí­sérik, így lehetséges, hogy mindig a legközelebbi autót küldik a beteghez, a sérülthöz. Kisebb központ, ma éppen nyolc autót irányító ügyelet található Gödöllőn is. Egy 22 éves fiatalember, Zebegényi Károly ül a rádió mögött. Maga is mentőápoló, máskor a gépkocsivezető mellett vala­melyik autóban teljesít szol­gálatot. Percről percre — Hol érzi magát jobban? — Itt benn percről percre tudni kell. hol vannak a riadó- kocsik. dönteni, hogy melyik a komoly hívás, s éppen a valóban súlyos sérültek érde­kében mikor kell a pácienst a mentő helyett a körzeti or­voshoz irányítani. A családban sok az egészségügyi dolgozó, én is ilyen szakközépiskolába jártam Vdcra, B az Igazi he­lyem ott van a mentőautóban. Hasonló véleményen van Rácz András gépkocsivezető is, aki dolgozott a BKV-nál, a Volánnál, volt a helyi tej­üzem sofőrje, s mégis itt ra­gadt meg. — Itt az ember percről percre érzi, hogy szükség van rá. Az oxiológia az életmentés tudománya. Ismert hazai szak­embere dr. Kosa István fő­orvos, aki majd annyi ideje mentős, ahány éves az ifjú diszpécser. — Sokan rxigyunk úgy, hogy veszélyhelyzetben balese­tet látva, mintha görcsöt kap­nánk, nem tudjuk mitévők legyünk. A„ mentősökből ho­gyan lehet kinevelni a féle­lemérzetet? Naponta életet mentünk — Valamennyien tanfolya­mot végeznek, a gyakorlatban is megismerkednek az élet­mentés legfontosabb fogásai­val. Ha tömeges balesethez kell kivonulnunk, általában tapasztalt mentóorvos, vagy főiskolát végzett mentőtiszt irányítja a többieket. Ha az első hetekben néhány új kol­léga küszködik is ilyen ne­hézségekkel, előbb-utóbb vé­révé válik a munka. S azt tapasztaljuk, hogy az az ápoló, aki egy évet eltölt nálunk, az többnyire végleg itt marad. Azt hiszem, pótolhatatlan az a szakmai, s emberi siker, hogy mi naponta életet men­tünk. Vijjog a sziréna, piros zász­lóval robog a mentőautó. Bal­eset történt. A gépkocsivezető ügyesen slalomoz a jármű­vek között, a mentőtiszt mű­szereit rendezgeti. Kapkodás nélkül, megfontoltan készül­nek a feladatra. Közben, míg a mentőautó célja felé robog, URH-rádió közvetíti a többi kocsinak szóló parancsokat. Először fur­csán hangzik, de később megszokom. A mentősök úgy szólítják egymást: Bajtárs. Csulák András i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom