Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-25 / 173. szám
NAGYKŐRÖSI Xj/cítia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM. 173. SZÁM 1981. JŰLIUS 23., SZOMBAT Szerződéses fegyelem A készletgazdálkodás gondjai Nem tájékoztatják egymást az üzemek hz utóbbi években, az úgynevezett világgazdasági kihívás hatására, alighanem több gazdasági fogalmat tanultunk meg valamennyien, mint annak előtte évtizedeken keresztül. Sajnos, nem mindig pontosan, ám az idő bizonyára orvosolja ezt a bajt is. Persze, a fogalmaik nem önmagukban érdekesek, hanem mindig azzal együtt, ami a valóságban mögöttük vám Forgási sebesség Szerencsére nemcsak a fogalmakat tanulgatjuk, hanem igyekszünk gazdálkodni is. Eljutottunk oda, hogy a segédmunkás éppúgy töri a fejét vállalata gazdasági ügyeinek megoldásán, mint az igazgató. A két fejtörés hatékonyságában, persze, tetemes különbségek mutatkoznak, mégpedig azért, mert az igazgató rendelkezik a szükséges adatokkal, a segédmunkás pedig nem. Ettől függetlenül ez utóbbinak is lehetnek igen jó ötletei. Méghozzá meglepően sok területen. Példának okáért a gyártási folyamiatok és műveletek esetében, vagy az anyaggazdálkodással kapcsolatban. Máskülönben érdemes is a munkásnak töprengenie, hiszen ö veszi kézbe az anyagot, ő építi be vagy használja el, vagy éppen neki nincs munkája anyaghiány miatt. Szóval az előbb említett anyaggazdálkodás mindenkit érdeklő téma. S persze, a gazdagodásnak nemcsak érdekes része ez, hanem igen fontos is. Az anyag, illetve a készletgazdálkodás hiányosságai tönkretehetik a vállalatot. Nem véletlen hát, hogy a minap az MSZMP városi végrehajtó bizottsága egy egész ülést szentelt a nagyobb nagykőrösi üzemek anyag- és készletgazdálkodása vizsgálatának. A vita eredményeként a testület egyebek között azt javasolta a termelő üzemeknek, hogy feladataikat minél kisebb forgóeszköz-lekötéssel igyekezzenek megoldani. Mint tudjuk, forgóeszközök az anyagok, a fogyó- és gyártóeszközök, a félkész- és késztermékek, s forgóeszköz a pénz, s a számla követelés és tartozás is. Javasolta az említett testület, hogy az üzemek teremtsék meg a készletek és a termelés igényei közötti összhangot, s növeljék meg a készletek forgási sebességét. Vagyis gyorsítani kell a forgóeszközök felhasználását. üzemek rendszeresen és kölcsönösen tájékoztatnák egymást elfekvő készleteikről. Mi volt az alapja ezeknek a javaslatoknak? Elsősorban az, hogy az utóbbi években megnőtt a készletgazdálkodás jelentősége, s ezzel együtt az esetleges hiányosságok rossz hatása is erősebben érvényesül. Szerencsére, s ezt a városi pártbizottság gazdaságpolitikai munkabizottságának jelentéséből tudjuk, a nagykőrösi Üzemekben általában javult a készletgazdálkodás az új szabályozóik bevezetése óta. Ennek ellenére nem hiányoznak a kedvezőtlen jelenségek sem. Ilyen például az, hogy több üzemben az indo- koiinál nagyobo a íorgóesz- közikészlet, vagy nagy a termelés fqrgóeszköziigenye. A sok szempontból kedvező, s az utóbbi évekre jellemző termékszerkezet-váltás több esetben megnövelte a termelés anyagigényét. Nyilvánvaló, hogy a gazdálkodás szempontjából a termékszerkezet-váltásnak ez a vonása nem kedvező. Nincs jó megoldás Magától értetődő, hogy bizonyos k'i vételemtől eltekintve az olyan portéka előállítása a gazdaságos, melyben kevés anyag van, viszont mégis jó áron értékesíthető. Máskülönben a nagyobb üzemek átlagát tekintve az a helyzet, hogy a 'készleteken belül csök- kdht az alapanyagok aránya. Ez kedvező tendencia volna, ha nem tudnánk, hogy ugyanakkor növekedett a fogyóeszközöké. Nem kedvező az sem, hogy növekedett az üzemekben felhalmozott kész- és félkész- terméikek mennyisége. Ez a jelenség többnyire értékesítési nehézségekre vezethető visz- sza, de feltétlenül hatással voltak erre a felhalmozódásra a szállítási nehézségek is. Az egyik legnagyobb gond, melyről feltehetőleg városunkban is mindenki tud, az anyagellátás, illetve a -beszerzés. Az üzemek, akár akarják, akár nem, kénytelenek gazdái, kodási szempontból indokolatlanul sóik anyagot, alkatrészt Anyagigény E javaslatok végrehajtása során javítani kell a rendelési és beszerzési fegyelmet, mellőzni kell a készleteknek a forgási sebesség szempontjából indokolatlan felhalmozását. Ez az, amit rettenetes szóval Nagykőrösön „bespájzo- lás”-na'k neveznek. Szóval ezt el kell kerülni, ha lehet. Ugyanakkor viszont korszerűsíteni kell a készletek, anyagok nyilvántartását és elszámolását. Végezetül pedig azt javasolta a végrehajtó bizottság, hogy az üzemek igyekezzenek együttműködni az anyagok beszerzésében. Már amennyire lehetséges, hiszen városunk ipara meglehetősen sokrétű, s az üzemek többségében nagyon különböző anyagokat használnak fel. Ennek ellenére meg kell kísérelni az elfekvő készletek helyi értékesítését is. Célszerű volna, ha az felhalmozni, tárolni. Egyszerűen azért, mert a legritkább esetben számíthatnak arra, hogy például a júliusra megrendelt anyag, júliusban valóban meg is érkezik. Olykor évekre előre kell készletezniük, mert a rendelések átfutási ideje is csak években mérhető. Üzemeink természetesen igyekeznek az anyagellátás zavarain kifogni, de kiszolgáltatottságukat ezek a törekvések alig enyhítik. Elméletileg leszoktathatnák szállítóikat a késlekedésről kötbérigényük érvényesítésével. A gyakorlatban azonban ez sem jó módszer, ment úgy tűnik, hogy sok szállítónak könnyebb a kötbért kifizetni, mint pontosan teljesíteni a megrendelést. Arról már kár is szólni, hogy a kötbérrel sújtott vállalat könnyen „megsértődhet”, s később már pontatlanul sem szállít. Üzemeinknek végeredményben arra kell törekedniük, hogy szállítóikkal, többnyire kereskedelmi vállalatokkal, valamiképp betartassák a szerződésben foglaltakat. Ám ugyanakkor még jó ideig kénytelenek az elméletileg indor koltnál több forgóeszközzel és a kívánatosnál hosszabb forgási idővel dolgozni. Ennek káros hatását pedig a gazdálkodás más területeinek javításával ellensúlyozni. Ez nem könnyű feladat, s valójában nincs is igazán jó megoldás. Mármint a szerződéses fegyelem megszilárdításán, kívül. ' Kedvező hatás Mindent egybevetve szerencsére nem kell aggódnunk ipari üzemeink anyag- és készletgazdálkodása miatt. Fő ként azért nem, mert az adatokból az is kiolvasható, hogy a gazdasági vezetők helyesen ismerték fel e téren feladatai kát, s a számok kedvező hatású intézkedésekről tudósítanak. Mindazonáltal érdemes valamennyiünknek töprengeni az üzemek készletgazdálkodásának megjavításán. Farkas Péter A KBT felhívása A napokban értesítettük olvasóinkat arról, hogy a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat megkezdte a Mentovich utca és a Rákóczi út burkolatának építését. A hírrel kapcsolatban a Városi Közlekedésbiztonsági Tanács felhívja a környék lakóinak figyelmét arra is; hogy lehetőleg a közeli napokban szerezzék be téli tüzelőjüket, hiszen a' közlekedés az építkezés előrehaladtával mind nehezebb lesz. Teljesen bizonyos az is, hogy az építkezés nem fejeződik be a fűtési szezon kezdetére, sőt, legfeljebb a végére, tehát célszerű az egész téli tüzelőszükségletet most egyszerre megvásárolni. Hirdetés a fán / A minap a Ceglédi úti ÁBC-áruház környékén jártam, amikor nyugdíjas ismerősöm, Hajdú Béla rám köszönt, s felháborodottan mutatott körül. — Nézze már ezeket a szegény fákat — mondta. —- Cfsannem teljesen beborítja a törzsüket a sok rájuk szegezett hirdetés. Sok kis cédula, nagy szegekkel. Szegény fák többsége már amúgy is beteges, bizonyosan nem használ egyiknek sem a sok szeg. Meg aztán 'csúnya is ez a sok cédula. .. Idős barátomnak igaza volt. A fák pusztulnak, s a hirdetések egyáltalán nem díszei a városnak, a lakótelepnek. Ám az is tény, hogy a hirdetők félig-med- dig rá vannak kényszerítve erre a rossz megoldásra, ámbár lapunk elég jó hirdetési lehetőséget kínál. Ettől függetlenül hiányzik városban a hirdetőiroda, s még inkább a hirdetőtábla. A fák és a városkép védelmében határozottan előbbre jutnánk, ha valamiféle szabad hirdetőtáblát helyezne el a város az ABC-áruház környékén. Feltéve, hogy ezt megengedik a jogszabályok. Ámbár inkább kövessünk el szabálytalanságot, mintsem tönkretegyük környezetünket. K. L. Ügyfélfogadás A Mozgássérültek • Városi Egyesülete értesíti ügyfeleit, hogy irodájában megváltozott az ügyeleti szolgálat időpontja. Az iroda ezentúl kedden délelőtt 10—12 óráig, valamint pénteken délelőtt 10-től 12 óráig és délután 4-től 6 óráig tart nyitva. Bérletváltás Kecskeméten Színházi program az új évadra Moziműsor Az Olsen banda boldogul. Színes, szinkronizált dán bűnügyi film. Előadás 6 és 8 árakor. A stúdióteremben A fehér csuklya. Színes szovjet film, fél 4-kor. Ragadozó madarak. Színes amerikai kalandfilm. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor és fél 8-kor. Az Arany János Művelődési Központ felújítása miatt a színházat kedvelő nagykőrösiek az elmúlt évadban utazni kényszerültek, ha színházat akartak látni. Mégpedig vagy Budapestre a művelődési központ segítségévei, vagy egyénileg Kecskemétre, esetleg Szolnokra. A színházba járó nagykőrösiek többsége, a szomszéd város közelsége miatt, s a Katona József Színház jó hírére való tekintettel leginkább Kecskemétet választotta. Sokan közülük bérletet is vásároltak. A Katona József Színház szervezési irodája ma már épp oly természetességgel számít a nagykőrösi bérletesekre, mint a kecskemétiekre. Az új évadra szóló kedvezményes bérleti akciót egyébként a minap hirdette meg a színház. Eszerint augusztus 11-től lehet Kecskeméten színházi bérletet váltani. A régi bérlők megszokott helyét szeptember 5-ig tartják fenn. Mint megtudtuk, a bérleti előadások során a következő színműveket tekinthetik meg. Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című drámáját, aztán C. Goldoni vígjátékát A chioggai csetepatét, majd Bródy Sándor színművét, A tanítónőt. A zenés komédiák kedvelői ebben az évadban Paul Burkhard Tűzijáték című darabjának előadásán tapsolhatnak. Jó szórakozást ígér Gogol Háztűznéző című vígjátéka és Nestroy bohózata, A két holdkóros. Sarkadi' Imre és Bródy Sándor mellett az évad harmadik ■ magyar szerzője Fejes Endre lesz, akitől a Rozsdatemetőt tűzte njűsorára o kecskeméti színház. Végezetül bérleti előadáson tekinthetik meg a nézők Schiller Ármány és szerelem című szomorújátékát. A Katona József Színház gyermekszínháza Tordon Ákos Skatulyácska királykisasszony című mesejátékát mutatja be. A kamaraszínház műsortervében Csíki László drámája, A Nagypapa látni akar benneteket és Zám Tibor drámája, a Túl a poklon szerepel. Noha remélhetőleg ebben az évadban már Nagykőrösön is lehet majd színházi előadásokat tartani, a kecskeméti Katona József Színház szervezői arra számítanak, hogy az idén sem lesz kevesebb nagykőrösi bérlőjük a tavalyinál. . F. P. A Palotai fivérek sikerei A Nagykőrösi Pedagógus Sportegyesület dobóatlétái a kedvező időt kihasználva több versenyen indultak. A Bp. Spartacus országos OKISZ Kupa felnőtt versenyén a körösiek nem indultak. Előre kellett volna nevezni, de erről nem kaptak értesítést. Kellemes időben zajlott a TFSE népstadionbeli országos I. osztályú felnőtt versenye. Az ifjúsági korú Palotai László férfi gerelyhajításban a válogatott és élvonalbeli versenyzők között nem jutott be a nyolcas döntőbe. A Tatabányára tervezett országos I. osztályú verseny elmaradt, illetve későbbre halasztották. Így oda a körösiek sem utaztak — bár tervezték. A szolnoki, hétközi nemzetközi versenyen 20 hazai és 3 külföldi egyesület mintegy 150 sportolója állt rajthoz. Az észt, csehszlovák, román és magyar válogatottak közt a fiatal Palotai fivérek derekasan helytálltak, és bár kissé lámpalázasak voltak, számaikban bejutottak a legjobbak közé. Férfi diszkoszvetésben (15 induló volt): 8. Palotai János 46,60 méteres, felnőtt II. osztályú szintű eredménnyel. Férfi gerelyhajításban (9 fő): 6. Palotai László 59,42 méter, ifjúsági ezüstjelvényes szint. Palotai János elindult Budapest népes mezőnyű nyílt bajnokságán is. Férfi diszkosz- vetésben jól szerepelt: a kilences mezőnyben 45,84 méteres, újabb II. osztályú szintű dobásával az előkelő 6. helyen végzett, újabb örömet szerezve ezzel edzőjének: Rétsági Oszkárnak. Mai sportműsor Atlétika Budapest: nemzetközi ifjúsági verseny. Sporthorgászat Ráckevei-Duna-ág: megyei KISZÖV Kupa halfogóverseny. * Természetjárás Ráckeve: a BTSZ kerékpáros túrájának 6. fordulója. Bakony hegység: a Nagykőrösi Kinizsi túrája. Baranya megye: toldis diákok kerékpáros túrája. Vasárnapi műsor Atlétika Budapest: a 21-es Volán dolgozóinak versenye. Kézilabda Budapest: a 21-es Volán kispályás viadala. Sportlövészet Budapest: a 21-es Volán dolgozóinak versenye. Természetjárás Ráckeve: a Budapesti Természetbarát Szövetség kerékpáros túrájának 6. fordulója. Bakony hegység: a Nagykőrösi Kinizsi túrája. S. Z. Piaci jelentés Pénteken kiemelkedően nagy piac volt. A görögdinnyét 10, Baj van a lábbelikészítők szakmájával. Felsorakozott a cipészmesterek munkája is a kihaló mesterségek sorába. A papucskészítők már el is tűntek, csak itt-ott találkozunk még kezük munkájával. Szegeden az utolsó szögedi papu- csos mester látja el a piacot kézzel varrott papucsaival. Egyre kevesebb fiatal jelentkezik ezeket a szakmákat elsajátítani, a most dolgozó cipészek pedig már túl vannak a nyugdíjkorhatáron. De mi lesz azután, ha ők sem dolgoznak? Két kézre sok Kocséron is aktuálissá válik a kérdés hamarosan. De egyelőre még nincs gond, Baloga Béla második éve nyugdíjasán is megjavítja az erre a sorsra jutott lábbeliket. Ellátogattunk kocséri műhelyébe, a Dél-Pest megyei Cipész Szövetkezet 16-os számú fiókjába. Először az utánpótlás kérdése került szóba: — Nyugdíjasként dolgozom továbbra is — mondja Baloga Kocséri cipők, suszterkézen Béla — a kocsériak érdekében. Ha befejezném a munkámat, az utánpótlás hiányában bezárna a műhely is. Akkor pedig az itt összegyűjtőit javítanivalók Cegléden találnának , mesterükre. Inkább dolgozom továbbra is, napi öt-hat órában. — Gondolom, munka bőven akad! — Általában sok a tennivalóm, sőt, azt is mondhatom, hogy egy emberre sok is. Elkelne itt négy kéz munkája is! A legtöbben szeretnék, ha azonnal kész lenne a lábbelijük, de ezt nem mindig tudom vállalni. — Elégedettek-e a kocsériak a munkájával? — Megcsinálom időben a javításokat, az ígéretemet betartom. Nem volt még panasz, vagy reklamáció a műhelyből való távozás után. 1947. augusztus 20. óta élek itt. Én is elégedett vagyok Kocsérral, s úgy érzem, ez fordítva is igaz. — Több mint harminc éve telepedett le a faluban. Milyen volt előtte az élete, hogyan lett cipész? — kérem a visszaemlékezést Baloga Béla bácsitól. Fiatal is megélne — Brassóban voltam cipésztanuló 1937-ben. Más volt akkor a tanulóidő! A mesteremnek könnyen eljárt a keze, ha valamit nem úgy csináltam, ahogyan azt ő elvárta volna. Miért választottam mégis ezt a szakmát? Érdekes módon történt. Szerettem volna továbbtanulni, de nem sikerült. Ekkor mondta a nagybátyám: Gyere hozzám cipésznek! Gondolkoztam. Elképzeltem, hogy Sepsiszent- györgyön — odavalósi vagyok— műhelyt nyitnék, inasokat foglalkoztatnék, milyen jó lenne az én sorom. Hát valahogy így döntöttem a ci- pészmesterség mellett. Béla bácsi elgondolásaiból sok minden megvalósult. Műhelyt nyitott, igaz, nem Sep- siszentgyörgyön, hanem Kocséron. Sok-sok év óta ö a kocsériak egyetlen cipészmestere. Szívesen átadná a helyét már egy ifjabb tanulónak, ha lenne ilyen. Egy kocséri fiatalember betanított munkásként dolgozik Cegléden. Bizonyára eredményesen munkálkodna Kocséron is. — Hol szokott pihenni nyáron? — kérdem végül a mestertől. — A tekézés a legjobb ki- kapcsolódás nekem! A nyári szabadságom a kert és a lakás rendezgetésével telik el Az igazi nyaralás Szilveszterre marad, amikor meglátogatom Zágrábban a lányomat és két csodálatos unokámat! Borzák Tibor a sárgadinnyét már 5—6 forintért árulták. Feltűnést keltett az egyik kereskedőnél a jól tárolt óburgonya, melyet 2,50 forintért lehetett megvenni. A szemestermény-piacon a búza literje 5, az árpa 4,50, a morzsolt kukorica 4,30— 4,50, a napraforgómag 12 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpiacon az őszibarack 6—15, a nyári alma 7—12, a nyári körte 8—10, a miskolci szilva 6, a móri szilva 7, a paradicsom 5—12, az uboirka 3— 4, a fejtő zöldbab 14, a kelés a fehér káposzta 8—12, a burgonya 6, a zöldpaprika kilója 8—14, a héjas dió 24, a szárazbab 25—32 forint volt A baromfipiacon a tyúk párját 160—200, a rántanivaló csirkét 55—80, a vágócsirkét 80—160, a kacsát 180—200, a pár hetes csirke darabját 16—• 24, a tyúktojást 1,80 forintért árulták. A halászati szövetkezet árudájába hal nem érkezett, a libacombot 75, a liba- háiat 38, az egész csirkét 46, a liba- és csirkeaprólékot 25, s a csirkelábat 5 forintért mérték. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlap)
