Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-08 / 158. szám
Baleset és tűzkár nélkül Egy szem se menjen kárba Hasznos tanácsok az aratóknak Az aratás örömét csak akkor tudjuk élvezni, ha abba nem vegyül üröm. Az egyéni gazdálkodás ideje régen elmúlt és sokan ma is fájóan emlé- ikeznek vissza egy-egy vigyázatlan pillanatra, a marokszedő bokán aluli lábvesztésére, megrakott gabonásszekérről való leesésre, cséplőgépbe való beleesésre, mely szerencsés esetben végtag elvesztésével, nem pedig az élet kioltásával végződött. Nincs róla pontosan vezetett statisztika, de az ismeretségi körömben is tizen felül van a számuk azoknak az 50—60 éves nőknek és férfiaknak, akik ezelőtt 30—40 éve szenvedtek balesetet és életük végéig láb vagy kéz nélkül kénytelenek élni. Jelen időszakban az* aratás teljesen gépesített, a gépek korszerűek, mégis évről évre olvashatunk megrázó tragédiákról. Ezen tragédiák elemzése során a vizsgálatok mindenkor a szabálytalan munkavégzést állapítják meg. Felteheti bárki a kérdést, hogy miért van ez igy? Laza az ellenőrzés. vagy a gépi berendezés nem alkalmas a munkára? Azt hiszem, hogy a fő probléma is a dolgozó felelőtlen, meggondolatlan munkavégzése. Csak egy példa: az elmúlt évben valahol Vas vagy Veszprém megyében történt, hogy a kombájnos a gép leállítása nélkül akarta a dugulást megszüntetni, mely nem sikerült, de a próbálkozás a dolgozó két kezének az elvesztésébe került. A balesetveszély a bálázás alkalmával is gyakori, ha nem az előírásoknak megfelelően járnak el. Nagyon veszélyes és talán az egész aratási munkák közül kiemelkedően az, a szalma behordása és kazlazása. Tudnia kell minden dolgozónak, hogy a szalma kocsira rakása — főleg kis bálák esetében — rendkívül nagy veszélyforrás az állandó mozgás miatt, ezt még fokozza a talaj egyenetlensége. Befolyásolhatja a járművezető figyelmetlensége. hogy a mozgó járművén rakodnak, egy rántás vég zetes balesetet idézhet elő. A balesetveszélyt növeli, hogy a rakományt nem kötik le. Élő fordult, hogy a megrakott jármű tetején, szabálytalanul embereket szállított és a hirtelen fékezés háromnak a halálát okozta. Szérűkön, kazalrakásnál is. az előírások a balesetek meg- 1 előzését célozzák. A létrákat nem dísznek rendszeresítették hanem azért, hogy a dolgozók azt használják a kazlaknál! Sajnos, nekem is van olyan tapasztalatom, hogy létra helyett a kényelmes, de nagyon veszélyes szállítószalagot vették igénybe a fel- és lemene- telre. Az emberek testi épségének óvására nemcsak a vezetőket kötelezik előírások és feladatok, hanem a dolgozókat is. A biztonságos munkavégzés érdekében rendezték meg a gépszemléket is. A vizsgálat tárgya az volt, hogy az aratásban a munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeknek minden gép kifogás nélkül megfelel-e? Ez nemcsak cél. hanem előírás! Röviden az aratás tűzvédelméről. Nagy gondot kell fordítani a vasutak, valamint a nagyforgalmú közutak mentén a tűzfigyelő-szolgálatra. © Feladatunk mindannyiunik- nak van: határban, út mellett égő gyufát, cigaretta véget ne dobjunk el, főleg utazás alkalmával, vonat és gépkocsi ablakából sem. Egy-egy ilyen felelőtlen, meggondolatlan cselekedet milliós károkat okozhat, melyet már jóvátenni, az eset után, nem lehet. Balesetmentes és tűzkár nélküli aratást és betakarítást kívánok a munkában résztvevőknek. Csapó István tűz- és munkavédelmi előadó Sok munkát ad a DEM ASZ monori kirendeltsége dolgozóinak a nagyfeszültségű elektromos vezetékek okozta televíziós vételi zavarok kiszűrése, elhárítása. Juhász Attila és Kerepeczki János munkája a laikus számára látványos, ám nem kis veszéllyel és felelősséggel jár. Nyilas Ilona felvétele Őszre központi fűtés Az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat az üllői nagyközségi tanács megrendelésére elkészítette az Öcsai úti 2. számú általános iskola központi fűtésének kivitelezési tervét. A tervdokumentációt a napokban továbbították a Rákosmezeje Tsz-hez, amelynek dolgozói hamarosan hcizzáfognak a kivitelezéshez. Ügy tervezik az új tanév kezdetére befejezik a központi fűtés szerelését. Felújítás - 1985-ig Tegnapi lapunkban a Minden forintnak van helye című írásunk egyik bekezdése tévesen jelent meg. A helyes szöveg: Sor kerül az általános iskolák épületeinek felújítására. Így a 2. éi 4. számú oktatási intézmény felújítását is elvégzik 1985-ig. / Of pusztafalum terjedt ki Pilisen lakott a tábornok fia CZTÉK, KERGETTÉK, nyilazták, vágták a tizenharmadik század első harmadában a földrésznyi Kaspi-tó, a Meo- tisz-tenger és az Ural táji steppék vidékének népeit a mongol-tatárok szélgyorsaságú lovasai. 1241-ben hazánkra zúdultak és dúlták, égették a végpuszulásig. A világ népei megdöbbentek a szörnyű vérontás hírére, egy svájci krónikás ezt írta: „Magyarország a tatárok pusztításai következtében háromszáz éves fönnállása után megsemmisült.’’. Ibn al-Aszir arab történész: „A világ teremtése óta nem érte ily szörnyű vész az emberiséget és nem lesz ehhez hasonló a századok végéig, az utolsó ítéletig.’’ Hazánk úgy elnéptelenedett, hogy a két nagy folyó közén és a Tiszántúlon, a tatárok elvonulása után, kezdetben csupán csak egy-két falu bírt újjátelepülni megyénként. Dán- szentmiklós több mint félezer év késéssel a XIX. században épült újjá, itt a pásztorokon kívül más nem lakott hatszáz éven keresztül, nyájak forogtak az Árpád-kori faluk fűvel benőtt földházai fölött és a hajdan művelt szántókon Felsődános, Alsódános, Cselnek, egy névtelen falu, a Muzsikmajor, és egy másik névtelen, a Marton-tanya területén. Kőegyháziak leomlottak, falmaradványaikat, csonka tornyaikat a múlt századi tanyák építéséhez elhordták. Háromszáz éves életükről alig-alig tudunk valamit. Azt is a régészek ásói nyomán. A községek névadóját az oklevelek Dán, Daan, Danzenthmiklós, Dánosegyháza, Dános és Felsődános néven említik annak bizonyságául, hogy itt egyház épült egykoron Szent Miklós népszerű szent tiszteletére. Ez az Árpád-kori templom cintermével és lakóiházaival a Mitsky- major tájékán állhatott. Többet tudunk Alsódánosról. A harmincas években lándzsás honfoglaló sírokat bontottak föl a Kemenczei-ta- nyán, majd 1978-ban Benkő Zsuzsa ceglédi régész tárta föl a közeli Tetveshalmon — eredetileg Tetemhalonn — Ar- pád-kori temetőt. Csetnek egyháza a Templomdombon állott. Mohás, romlott teteje alá húzódtak a régi csikósok és gulyások a nagy esőzések és a sivító szelek járásakor. Olcsó kőbánya volt ez Wekerle Sándor miniszternek, aki hatalmas borpincéjét a csetneki templom köveivel rakatta ki. A Muzsik-major birtok határában, föltehetően a labdarúgópálya tájékán állhatott egy neve nem ismert másik falu. Leletei a földmunkálatok során kerültek napvilágra. A Marton-tanyai másik névtelen falu templomát a harmincas években bontották ki számos kitéglázott sírral, silógödör ásásakor. A közszereplő fasiszta Marton Béla, színezüst lószerszámú hintón járó föld- birtokosnak nem volt annyi műveltsége, hogy a véletlenül napvilágra került, nagy jelentőségű Árpád-kori temetőt bejelentse a múzeumnak. AZ ÖT PUSZTAFALURA kiterjedő Dánszentmiklós első ismert nemzeti' birtokosa Harsundorfer Wluengus volt, aki Dalmácia magyar tartomány fővárosában, Zárában elesett a velencések ostromakor, 1345-ben. Birtokait két év múltán Nagy Lajos király a fiúsított nővérének adta. 1374-ben a pusztabokor gö- nyűi Péterfia Jánosé volt, aki elcserélte Bekusfia Jánossal, Endrefia Miklóssal és Endrefia Simonnal. 1490-ben birtokos volt itt mikebudai Symonfy László és nemes dórii Nagy Zsigmond. 1511-ben sápi Lőrincfia László átengedte a birtokot gyáli Was Lászlónak. A fél pusztabokor tulajdonosa alberti Ozsvár özvegye, nemes Wattyay Imre leánya, Erzsébet, birtokrészét eladta Kenderessy Mihálynak. A Was-ági rész örökösei kihaltak, földjeik a királyra szálltak, aki új adományként Kenderessy Boldizsár és István egri katonáknak adományozta. Még ebben az évszázadban birtokos volt itt Thassy Pál, majd ennek örökösei. Halmy Gábor és Ráday Gergely. A török kivonulását nem érték meg a középkori birtokos családok. Jóval később ismerjük 1838-ból a Pilisen lakó gróf Beleznay Károlyt. Mária Terézia tábornokának fiát. aki dánosi részét zálogba vetette Nagykőrös városának harminckét évre 42 ezer forintért. Ekkor kezdődött meg a hatalmas puszta tanyásítása. A tanyaföldekre kiköltöztek a körösi gazdák és a másfelől jött magyarok. Galgóczy, neves monográ- fus írja 1887-ben: „Dánszentmiklós 6566 k. hold kiterjedéA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM 1981. JŰLIUS 8., SZERDA Összevonás után A közös igazgatás haszna, módja Kellemes környezetben a gyerekek A közoktatás szervezetének egyszerűsítésére a tanácsok által fenntartott óvodák és alsófokú nevelési-oktatási intézmények szétaprózottsága, az ezzel járó adminisztráció csökkentése valamint a nevelő-oktató munka eredményességének fokozása érdekében jelent mag az a miniszteri utasítás, amely lehetővé tette az egy településen belüli óvodák összevonását. A rendelkezés 1979. április 5-én lépett életbe, az üllői nagyközségi tanács a járásban elsőként fogott hozzá az óvodák integrálásának megvalósításához. Az összevonásra már abban az évben sor került. A rendelet kimondja, hogy az óvodákat úgy kell összevonni, hogy az intézmény legfeljebb 14 gyermekcsoporttal működhet. Céltudatosan Üllőn, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén Lehoczky K.í- rolyné, az óvodák központi vezetője tájékoztatta a testületet az integráció kétéves tapasztalatairól. Az óvodai helyek száma jelenleg 325, az utóbbi öt esztendőben hetvenöt gyermekkel nőtt a létszám. A gyermekek ellátását 44 szakalkalmazott, illetve kisegítő látja el. A vezető óvónő elmondta, hogy az összevonás alapvető célja a nevelő munka jobb feltételeinek megteremtése. A központi szervek, a mesű, nagy puszta. Sok homokos buckáját 1835-től befásították, így a homok nem terjed tovább. Széles laposain jó fekete homokföldek és sűrű talapok váltakoznak. Néhány nagyobb major van itt és számos apró tanya. Ezen a pusztán 817 ember él. Iskolájuk is van.” Dános közigazgatásilag Albertihez tartozott 1920-ig. 1970-ben 2585 volt a lakosainak száma. Jelen századunk első éveiben vált a község közismertté — hírhedtté —, amikor a vándorcigányok legyilkolták itt a csárdást családostól. A Gyilkoscsárdával szemben terül el az ország egyik legkiválóbb gyümölcstermesztő termelődővetkezete, a Micsurin. Banktőkéje megfiaztatására a harmincas években vett itt egy almáskertet a ceglédi népbank. Amikor számításaik beváltak, vásároltak hozzá kétszáz hold homokot és az országosan Almacsászárnak em- legedett Szakácsy Gyula agrármérnökkel betelepíttették. Szakácsy nemcsak a legújabb kertészeti gyakorlatot alkalmazta, hanem a saját kísérleteit is. Magam láttam egy óriási injekciós fecskendővel oltani a fák kérge alá, és az almaszüreteken a szedőlányokat kesztyűben, amint szedték az almát a kipárnázott vödrökbe, nehogy a hamvát ledörgöljék. MEGRAKOTT LADÁIBAN, amit árunak szánt, ha valaki csak egyetlen hibás almát talált, azt kétszáz pengő jutalomban részesítette. Soha senkinek sem adhatta ki a jutalmat, mert minden gyümölcsük egészséges volt. A fölszabadulás után a banki almáskert Európa-szerte elhíre- sedett termelőszövetkezetté alakult a kitűnő szaktudású kerti munkások összefogásában. Hídvégi Lajos gyei, járási óvodai felügyelet is tájékozódott az integrálás tapasztalatairól, amikor látogatást tettek az intézményben. Máris mutatkoznak kedvező eredmények, így a munkáltatói jogok egységes központi ellátásában, az óvodákon belüli munkaerő-ellátás koordinálásában, az egységes munkarend és munkafegyelem kialakításában és betartásában. Kellemes környezet A részegységekben a látogatások, ellenőrzések megnövekedtek, hatékonyabbá, céltudatosabbá váltak. Kialakult az egységes nevelő-oktató munka. Ezt segítették elő a közös nevelési értekezletek, vezetői megbeszélések munkatársi eszmecserék. Az összevonás óta természetesen még jelentkeznek problémák is, amelyek a feltételek teljes kialakulásával oldhatók meg. A vezető óvónő irányító, ellenőrző, segítő munkáját nagymértékben akadályozza az eddig is jelentkezett leterheltség, a gyakori munkaerő-kiesés. Az óvodák összevonása nem járt létszámNem volt könnyű az összevont járási labdarúgó-szövetségnek az 1980—81 -es bajnokság lebonyolítása, hiszen minden eddigit felülmúlva, összesen 58 csapat vett részt a különböző bajnokságokban. A felnőttcsapatok után érthetően a legnagyobb figyelem az utánpótlás, tehát az ificsapatok iránt nyilvánult meg. Remek bravúrt vitt véghez az abonyi ificsapat, hiszen megszerezte a bajnoki címet Olyan neves együtteseket hagyott maga mögött, mint a nagykőrösi, a monori, a nyáregyházi, a vecsési és a gyomról tizenegy. Az abonyiak imponáló játékkal rukkoltak ki hétről hétre, remek a gólarányuk is. Méltó ellenfelük volt a nagykőrösi és a monori ifjúsági csapat is. Az utóbbiak különösen tavasszal tettek ki magukért. hiszen ebben az időszakban veretlenek maradtak. A vártnál gyengébben szerepelt az üllői, az albertirsai és a maglódi ificsapat. Sok tehetséges játékos szerepelt a csapiatokban. Az egyesületek azonban még mindig kevés gondot fordítanak a fiatalok nevelésére, képzésére. Kevés gárdánál működik szakképzett edző, s ez gátolj,a az eredményesebb felkészítést A jövőben nagyobb lelkiismeretességgel kell az egyesületekben a fiatalokkal foglalkozni, csak így érhető el a színvonalemelkedés, s az. hogy egyre több tehetséges játékos jusson szóhoz a felnőttgárdákban. Színvonalasnak ítélhetjük meg a serdülőbajnokságot, amelyben a Ceglédi VSE szerezte meg a bajnoki címet. A ceglédi fiatalok remek párharcot vívtak a .nagykőrösiekkel, végül csak egy ponttal előzték meg őket. Több sportkör először indította el csapatát, hozzátehetjük azonnal, az újoncok nem vallottak szégyent. fejlesztéssel. Szükséges volna egy ügyvitelellátó dolgozó beállítása. Sajnos, további problémát okoz az óvodák zsúfoltsága. Korszerűtlenné váltak a részegységek, így például a Gyöngyvirág téri óvoda. A környezet mindenütt esztétikus, kellemesen lehet a gyerekeknek a foglalkozásokat, szabad idős programokat megszervezni. A legjobb körülmények a 4. számú óvodában vannak. Társadalmi munkában, az ott dolgozók szorgalmával sikerült szép környezetet varázsolni a kopár udvarban. Néhány évvel ezelőtt még gondot jelentett az egészséges ivóvíz hiánya a gyermekintézményekben. A nagyközségi tanács segítségével megoldódott az ivóvízellátás valamennyi óvodában. Kedvező tapasztalat Lehoczky Károlymé örömmel számolt be arról, hogy. összességében kedvezőek az integrálás tapasztalatai. Munkájukhoz minden segítséget megkapnak a nagyközségi tanács vezetőitől, dolgozóitól. G. J. A tápiószentmártoni fiatalok például a 9. helyet szerezték meg. Dicséretet érdemel őfiég az abonyi, a maglódi, a tno- nori, a dánszentmiklósi serdülőcsapat jó helyezéséért. Ugyanakkor csalódás a vecsé- siek, az albertirsaiak és az üllőiek gyenge szereplése. A tartalék — vagy másképpen II. osztályú bajnokságban tíz csapat indult. A vecsésiek — a felnőttekhez hasonlóan — végig egyenletes teljesítményt nyújtva szerezték meg teljesen megérdemelten a bajnoki címet. A második helyen a sülysápiak végeztek. Kellemes színfoltja volt a bajnokságnak a kocsériak helytállása, akik a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhatták fel. Tavasz- szal feljavultak a vasadiak, viszont az I. osztályból kiesett gombaiaknak csak az utolsó előtti hely jutott. Gondot jelentett, hogy néhány találkozó elmaradt, amelyeket a szövetség 3-0-ás győzelemmel hagyott jóvá. A jövőben még jobban oda kell figyelni erre a bajnokságra. Jó lenne, ha olyan egyesületek. mint Abony. Üllő, Monor, Pilis, Tápiószentmárton és Nagykőrös is indítanának csapatot ezáltal a színvonal tovább emelkedne. ★ A teljesség igénye nélkül értékeltük csapataink szereplését. Az elkövetkező napokra kellemes pihenést, majd jó felkészülést kívánunk valamennyi csapatnak. Mit is mondhatnánk az őszi bajnokság megkezdése előtt: legyen sok örömük az egyesületeknek saját csapatuk játékában, legyenek nívós mérkőzések, s. az eddiginél is több szurkoló látogassa a találkozókat. Gér József ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Labdarúgás, 1980—81 Ifik, serdülők, tartalékok Hogyan szerepeltek csapataink?
