Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-09 / 159. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYÍI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM Ar« 1.10 forint 1981. JÜLIUS 9., CSÜTÖRTÖK Gáspár Sándor Tatabányán Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára szerdán Ko­márom megyébe látogatóit. Tatabányán a megyei pártbi­zottság szélcházában a pártbi­zottság és a szakszervezetek megyei tanácsának vezetői tá­jékoztatták a megye társadal­mi és gazdasági helyzetéről. Ezt követően Gáspár Sándor részt vett és felszólalt a me­gyei pártbizottság- ülésén, ahol a pártbizottság munkarendjét és munkamódszerét vitatták meg. Tunéziával Szállítási megállapodás Sadok Ben Jomaa tuné­ziai szállítási és közlekedési miniszter — aki Pullai Ár­pid közlekedés- és postaügyi miniszter meghívására négy­napos hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban — szerdán elutazott Budapestről. A két ország közlekedési minisztere tájékoztatta egy­mást a közlekedésfejlesztés időszerű kérdéseiről, s vasúti tudományos-műszaki együtt­működés lehetőségeiről tár­gyalt. Megállapodást írtak alá a Magyarország és Tunézia közötti nemzetközi közúti fuvarozásról. Még mindig 250 munkahelyen Utak, hidak, lakások, tantermek Ha igaz. hogy az idei jobb gazdálkodás egyik legfőbb esz- j köze a szervezettség javítása, j hát a Pest megyei Út- és Híd­építő Vállalat vezetői törhetik a fejüket. Náluk ugyanis a munka- és üzemszervezés el­sősorban azt jelentené, hogy a korábbinál nagyobb mértékben koncentrálják erőikét. Erre azonban nincs lehetőségük. Igaz ugyan, hogy megnyugtató az 1981-es évi rendelésállomá­nyuk. ám ez azt jelenti, min­den munkát elvállaltak. Pon­tosabban: megyeszerte és a fővárosban csaknem 250 mun­kahelyen foglalkoztatják em­bereiket. működtetik munka­gépeiket. Amivel viszont elégedettek: megfelelő tervezés és előkészí­tés úján jól beindult Érden a pernyebeton útépítési prog­ram. Vagyis jelentős cement­megtakarítással számolhatnak. És ha már a számolás szóba került: idén 253 millió forint a vállalat saját termelésiérték­téka: 3 oldal: Megingott az elefántcsonttorony Mit mond a kedves vendég? 4. oldal: A téma: hogyan tovább? 6. oldal: Spartak-győzelem Cegléden 7. oldal: Postabontás 8. oldal: Vadaskerti lovasnapok Vonalzó és dobókocka terve. Ebből 10 millió forint, a gázvezeték-építés értéke, mint­egy 4 millió forint a hídépítés, s a többi pénz a már megépült, korszerű utakban testesül meg. Annak ellenére, hogy hocszúra nyúltak a téli hónapok, sike­res félévet zártak, túl. is telje­sítették az előírásokat. Foly­tatták a megkezdett útépítést Szentendrén; Solymáron a la­kótelep úthálózatát bővítették; Szokolyán pedig, több utat is rendbe hozva, hozzájárultak a kisvasút átadásához, azaz, jobb, könnyebb megközelíté­séhez. Folyamatosan dolgoznak munkabrigádjaik Nagykőrösön is: készül a Szabadszállás ut­ca után a Rákóczi út is. Vá­cott három munkahelyen fek­tetik a gázvezetéket, elősegít­ve a város gázhálózatának bő­vítését. A megyei igények kielégí­tése mellett közreműködtek a fővárosi gondok enyhítésében is. Például a Budapesti Közle­kedési Vállalat megbízásából — a XVI. kerületben végre­hajtott nagyarányú pályare­konstrukció keretében — több új forgalmi utat készítettek. Végül egy sokat mondó adat: a vállalat telepein fél év alatt mintegy 50 ezer tonna aszfal­tot állítottak elő. Jelenleg Pécelen találjuk o Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat U-es főépítésvezetősé­gét. Felségterületük Gödöllő, Kerepcstarcsa és Főt térsége. A tavalyi igen nehéz esztendő után, az idei könnyebb szá­mukra. Az 1981-es évre készí­tett tervük összeállításánál már saját vállalkozó kedvük is ér- vényesíilthetett: termelőka­pacitásuk egy részéről maguk határoztak, igaz, első helyre sorolták a lakásépítési kötele­zettségüket: Pécelen 29 lakás­nak kell elkészülnie év végéig — velük együtt egy OTP- fióknak és egy szolgáltatóegy­ségnek —; 14 lakást és az OTP épületét adták át mosta­náig. Gödöllőn ugyancsak dolgoz­nak a váci központú vállalat szakemberei: hűtőházat léte­sítenek a Humán Oltóanyag- kutató intézet telepén. Alapos felújításra szorulnak a Pest megyei Tanács székházának belső udvarai is — ezt a mun­kát szintén a Il-es főépítés­vezetőségre bízták. És amire jelenleg a legbüszkébbek: jó minőségben és határidőre, — június 30-ra — elkészültek a fővárosban levő közkedvelt Honvéd-labdarúgópálya lelá­tóinak az építésével. Meg kell alapozniuk egyúttal a jövőt is. Elsősorban Foton vár rájuk sok dolog. Még az idén hozzákezdenek — ÚNI- VÁZ-szerkezetből — két ál­talános iskola létesítéséhez; azután pedig ifjúsági ház és majd egy sokféle igényt kielé­gítő szolgáltatóház is készül. D. Gy. Lázár György fogadta a szíriai pártküldöttséget Kedvezett az időjárás Esős nyarat jósolitak az idén. a mezőgazdák. Ezt a jö­vendölést igazolta a júniusi, júliusi időjárás. A gyakori és bőséges csapadék ugyan meg­nehezíti a búza betakarítását, vagy legalább is késlelteti azt, de igen sokat javít a kapások fejlődésén, és rendkívül ked­vező feltételeket teremt a másodvetésekhez. A korán le­kerülő növények utáni má­sodik földhasználatra egyéb­ként nemcsak azoknak a gaz­daságoknak van szükségük, ahol nagy az állatlétszám, ha­nem szinte valamennyi üzem­nek, hiszen a többlettermés hozzájárulhat a kevesebb ga­bona miatt kieső bevételek pótlásához* A másod- és tarlóvetés a megyében ezekben a napok­ban és hetekben vesz majd igazi lendületet. Sorra arat­ják le ugyanis a kalászoso­kat, így megfelelő terület áll rendelkezésre. Pest megyében a tervek szerint mintegy 2 ezer 500 hektár másodvetésre lehet számítani. Azok a ter­melők cselekszenek helyesen, akik korán érő kukoricát vet­nek a tarlóba és a silókuko­ricát átminősítve szemesként takarítják be. Ez kettős ha­szonnal jár: lesz elegendő ab­rakjuk és tömegtakarmányuk is. a is. el­ez­Ezt teszi többek között dunavarsányi Petőfi Tsz Mint dr. Tisza András nökhelyettes elmondta, idáig 50 hektár napraforgó, 200 hektár rövid tenyészidejű kukorica magja került talajba. Jelenleg kelkáposzta-palántá­kat ültetnek ki 35 hektár te­rületen és 15 hektáron, a mu­harra is sor kerül. A hozzá­vetőleges becslések szerint ez 400—450 mázsa tömegtakar- mány-többletet jelent a nagy szarvasmarha-állománnyal bí­ró szövetkezetnek. Kérdésünkre, hogy nem jár-e túl nagy kockázattal, illetve költséggel ez az eljárás, dr. Tisza András elmondta, a módszer akkor válik ráfizeté­sessé, ha öntözni is kell. Ami pedig a kockázatot illeti, nem zárjuk ki annak lehetőségét sem, hogy eső hiányában gyen­gén fejlődik az állomány. Eb­ben az esetben sem megy tel­jesen veszendőbe fáradozásuk, a növényzetet zöldtrágyaként hasznosítják. Hogy igazuk van a dunavarsányiaknak, azt már­is számos példa mutatja, Hoz­zájuk hasonlóan jelentős te­rületen vetnek másodnövényt a maglódi Rákosmezeje, a tápiószentmártoni Aranykalász és a tóalmási Lenin tsz-ben is. V. B. A sikeres másodvetés egyik feltétele, hogy az aratás után a lehető leg­hamarabb takarítsák be a szalmát. Ezt láttuk a dunavarsányi Petőfi Tsz-ben is. Képünkön: a kétmázsás óriás szalmahengereket készítő Gehl bálázó. A traktor vezetője, Benkovics János, naponta 15-18 hek­táron teljesíti ezt a feladatot. Bozsán Péter felvétele Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szer­dán a Parlamentben hivatalá­ban fogadta az Arab Újjászü­letés (Baath) Szocialista Párt­jának Abdullah Al-Ahmar fő­titkárhelyettes vezetésével ha­zánkban tartózkodó küldöttsé­gét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen, áttekintették a két ország államközi kapcso­latait, a gazdásági együttmű­ködés helyzetét és fejlesztésé­nek lehetőségeit. A találkozón részt vett Béreez János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a KB külügyi osz­tályának vezetője és Nagy Gábor, a KB osztályvezető-he­lyettese. A nap folyamán a delegáció az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárba látogatott. Este Abdullah Al-Ahmar ta­lálkozott a hazánkban tanuló szíriai diákokkal. Hazánkba érkezik Kambodzsa külügyminisztere Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására július 9-én hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Hun Sen, a Kambodzsai Népköztársaság külügyminisztere. Baráti tapasztalatcsere Elutazott az Omszk msgyei dehgáció Elutazott szerdán az az Omszk megyei delegáció, mely az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának meghívására jú­lius 2-a és 8-a között tartóz­kodott hazánkban. A küldött­séget Alekszej Kovalcsuk, az az SZKP Omszk megyei Bi­zottságának titkára vezette, tagjai voltak: Viktor Rizsov, az SZKP Omszk városi Bi­zottságának másodtitkára, Nyikolaj Zsuravljov, az SZKP moszkalenszkói járási bizott­ságának első titkára és Nyi­kolaj Szerdjuk, az SZKP Omszk megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, repülőgép­gyári esztergályos. A delegá­ció tagjai magyarországi lá­togatásuk során tanulmá­nyozták a megye életét, ellá­togattak több járásba, város­ba, gyárba és termelőszövet­kezetbe. A vendégek búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára, Komáromi János és dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának osztályvezetői. KÖZÉLET Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban, üdvözölte Jumzsagijn Cedenbalt, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkárát a nagy népi hurál elnöksége elnökévé történt újraválasztá­sa alkalmából. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke Zsambin Batmönhöt, a Monr goi Népköztársaság újonnan megválasztott miniszterelnö­két, Apró Antal, az országgyű­lés elnöke Bat Altangerelt, a Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja új elnökét üd­vözölte táviratban. Losonczi Pál, az Elnöki T a­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Truong Chinht, a Viet­nami Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökévé történt megválasztása alkalmából. Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke Pham Van Dongnak, a Vietnami Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsa elnö­kének, Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke pedig Nguyen Huu Thónak, a Vietnami Nemzetgyűlés elnökének kül­dött üdvözlő táviratot megvá­lasztásuk alkalmából. Korom Mihálynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével szerdán párt- és kormánykül­döttség utazott Ulánbátorba, hogy részt vegyen a mongol népi forradalom győzelme 60. évfordulójának ünnepségein. k 1 A Egyer H árom hónap adatai alapján túlzott me­részség lenne rossz- szemenő következtetéseket levonni az ipar értékesíté­si tevékenységéről, ám ma­ga a tény azért figyelmet érdemel: a megye iparának külkereskedelmi szállítá­sai csökkentek a tavalyi év hasonló időszakához mér­ten. Igaz, tavaly az első három hónap beletartozott a jelentős exportbővítés időszakába, s a szakembe­rek már akkor állították: ez az ütem nem tartható fenn, a gyors gyarapodás­ban része volit egyszeri, meg nem ismétlődő té­nyezőknek is. Ezek akkori kihasználása dicséretes, ám nem szolgálhatnak alapul a további piaci munkához, ezt látszik igazolni az idei esz­tendő "január és március közé jutó szakasza. Igazol viszont mást is ez az első negyedév, nevezetesen: a termelőknek és az irányí­tóknak a külső’ egyensúly javításának szorgalmazása közepette nem szaibad szem elől téveszteniük azt a tényt sem, hogy létezik a gazdaságnak egy belső egyensúlya is, amely ma­gába foglalja a vásárlóerő és az árualap összhangját éppúgy, mint a foglalkoz­tatás jellemződt, a költség- vetés! kiadásokat egészen á termelési célok és azok anyagfedezetéi g terjedően az árukibocsátás hátorszá­gát. Mutatkoztak jeled idén annak, hogy a külkereske­delmi egyensúly szüksé­ges elsőbbsége mellett a kelleténél hátrább került ennek a belső egyensúly­nak némely alkotóeleme, azaz a kivitel és a kivitel feltétedéinek egyenlege föl­mutat néhány mínusz elő­jelű mozzanatot. így pél­dául a kooperációban erő­sen érintett megyei gép­ipari üzemekben azt, hogy nem sikerült a partnerkap­csolatokat hathatósan ja­vítani, a szerződéses fe­gyelem sok tekintetben to­vább romlott, a szállító vállalatok késedelmei miatt több ízben is hajszálon füg­gött jelentős exportrende­lések teljesítése. Ami azért is fájdalmas, mert a gép­ipar egésze am úgysem tud­ta növelni dollárelszámolá­sú eladásait 1980-ban, s a kedvező változás jelei ne­hezen lelhetők fel, főként ami a gyorsaságot, a ru­galmasságot illeti a vevő igényeinek elfogadásában. G ondolkodásbeli gyen­géink egyike, amikor a jót kivonjuk az összefüggések bonyolult há­lózatából, s úgy szemlél­jük önmagában, hiszen minket igazol. Így vala­hogy tettek sokan azzal a tagadhatatlanul kedvező részadattal, ami szerint a külkereskedelmi forgalom egyenlege 1979-hez képest 1980-ban javult — a hiány a fele volt az előző eszten­deinek —, s 1981 első há­rom hónapjában ez az irányzat folytatódott. Egyenesben vagyunk, mondták a felületesek, szél­irányba álltunk, véleked­tek a könnyen optimisták. Nem tettek mást, csupán annyit — ám ez az annyi most életveszélyes —, hogy a kezdet jeleit, ráadásul szerény jeleit tartós folya­matnak vélték. A tartós fo­V_________.. ______________--------------------------------^ i/ egek lyamatot pedig olyan auto­matizmusnak ítélték, ami­nek fenntartásához nem kell más, minit ismétlése az ad­digiaknak. Ezt nemcsak az első negyed eredményei húzzák alá, hanem beszé­desen tanúsítják a végső formájukat most már meg­kapó vállalati hatodik öt­éves tervek is, mert ezek nagyabb részében alig lel­ni nyomát azoknak a vál­tozó feltételeknek, amelyek elengedhetetlenek a kül­kereskedelmi forgalom je­lentős — összességében 25 —30 százalékos — növelé­séhez A változó feltételek részletekbe menő elemzé­se természetesen ma nem minidig oldható meg, azaz ezért nem kárhoztathatok a vállalati programok. Azért azonban igen, mert a vál­tozásra való fölkészülés helyett — azaz a lehetsé­ges igazodási módok föl­vázolását mellőzve — az egyszerűbb utat részesítet­ték előnyben, s ez a kivitel mennyiségének visszafogá­sa. Az indok persze tá­madhatatlan: a nem gaz­daságos kivitel csökken. Igen ám, de ezt a csökke­nést ellensúlyozni kellene, mert a népgazdaságnak vi­szont égető szüksége van bizonyos devizái ómenre, ép­pen, a zavartalan import, valamint az adósságszolgá­lat zökkenőmentessége ér­dekében. Egymagában te­hát a kivitel gazdaságossá­gának javítása nem több, mint első lépés, amit köve­telni kell a kivitel kívána­tos mennyiségének, olyan áru- és szolgál tatás tömeg­nek, ami megfialja a szük­séges, a tervezett deviza- összeget. K ét feladat szoros egy­ségéről van szó, s a hangsúly az egységre, s nem a kettőre jut. Így már érthető, miért tulajdo­nítunk megkülönböztetett fontosságot például annak, hogy a benzol és a toluol kivitele a devizaárak sze­rény emelkedése közepette mennyiségében erőtelje­sen bővült, ám ehhez ha­sonló eseteket nem túl nagy számban mutathatnak fel a megye termelőüzemei. Mint­ha valami különleges opti­ka működne a légtöbb he­lyen, ami csakis azt tenné lehetővé, egy feladatná] ra­gadjanak meg, ne lássanak mást, ne ügyeljenek az összef üggésekre. A terveknek, a teendők­nek is van egyenlege s ez altkor ítélhető egészséges­nek, megnyugtatónak, ha előzmény és következmény éppúgy látható, mint a soros teendő. Az év első három hónapja arra int, ezt az egyenleget nem kí­séri kellő figyelem, szinte ki­zárólag az áll előtérben, egy adott üzlet kellő deviza- bevétellel járjon. A tény, mert három hónap ténye, nem több, mint figyelmez­tetés, ám irányzat nem vál­hat belőle, mert annak ne­héz következményei lenné­nek. Szükségesnek látszik bizonyos külkereskedelmi árképzési előírások változ­tatása, érdekeltségi szabá­lyok tökéletesítése, de ezek­ről nem1 lemondva, az is el­engedhetetlen, ami válla­lati körbe tartozik: a fala­kon belüli ésszerű egyen­legek kialakítása. A menv- nyiség és a jövedelmező­ség ésszerű elegyítésével. Mészáros Ottó t , /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom