Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
Gépszemle aratás előtt m A napokban tartották meg a szokásos nyári gépszemlét a Benta-völgye Termelőszövetkezetben. A sikeres vizsga után következik a nagy feladat: az aratás. A tanács-vb napirendjén A takarékszövetkezet tájékoztatója Dr. Csalótzky György, a megyei tanács vb-titkára, a megyei tanácstagok: dr. Zalka Károly, Ipacs László, Gál Ferenc és Fokkert Lászlóné, valamint a tanácsi bizottságok elnökeinek részvételével tartotta meg legutóbbi ülését a városi tanács végrehajtó bizottsága. A résztvevők megszokott körének bővítését a harmadik napirendi pont indokolta: a vb ezen az ülésén tárgyalta meg a megyei tanács vb elé kerülő beszámolójának tervezetét. A beszámolót — a mostani ülésen elhangzottakkal kiegészítve —, augusztusi ülésén vitatja meg a végrehajtó bizottság, s ezután kerül az anyag a megyei testület szeptemberi ülésére. E napirendet megelőzően a városi tanács végrehajtó bizottsága dr. Benussi Silvió tanácselnök elnökletével jelentést fogadott el a lejárt idejű vb-határozatok végrehajtásáról. Meghallgatta és elfogadta Béres László elnök tájékoztatóját a takarékszövetkezet tevékenységéről, dr. Paróczai Csaba beszámolóját a gyámügyek intézéséről. A vb mindkét anyagot elfogadta. Ezután a testület döntött állami tulajdonban lévő ingatlanok tartós használatba adásáról. A wónap « iirei A BUJÉSZ tevékenységiéről és az iskolák politikai, ideológiai munkájáról tárgyalt júniusi ülésein a városi pártbizottság végrehajtó bizottsága © Együttműködési megállapodást kötött a Vöröskereszt városi szervezete és a tanács © Nagybörzsönyben átadták az úttörővasutat, amelynek építését az érdi fiatalok társadalmi munkával segítették G Úttörőket és kisdobosokat avattak a városban @ Az érdi szakmunkásképzés negyedszázados jubileumát köszöntötték a MüM; 220-as Intézetében © A pedagógusnapi ünnepségein avatták föl a tusculanumi iskola új épületét O Megkezdődött a beiratkozás az óvodákban 0 A megyei bajnokságban elért harmadik helyével a területi osztályba került a város labdarúgócsapata G A népművészeti táborral megkezdődött a művelődési központ nyári programja. ÉFUfjI varia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 26. SZÄM 1981. JÜLIUS 1., SZERDA Sokasodó gyámügyek Szülők helyett bűnhődik a gyerek Rászorulóknak hetes otthon TUBJA-E, HOGYmíg 1978-ban 1489, addig 1980-ban 2263 ügyirat került a tanács gyámhatóságára? ...Érden annyi a veszélyeztetett gyerek, mint a budai járás vailameny- nyi településén együttvéve? ...a városi tanács évente 116 kiskorút részesít segélyben ? ... a városban, az elmúlt évben 150 állami gondozottat tartottak nyilván ? ... tavaly hat gyermek került a városból intézetbe? ... 617 veszélyeztetett gyerekből 176 cigány származású? BIZONYTALAN BIZOTTSÁG. Az elmúlt évben megalakult a városi tanács gyermekvédelmi albizottsága. — Mit tehet a bizottság a veszélyeztetett gyerekekért? Kurucz Györgyné, a bizottság vezetője: — Ezt keressük mi is és nemcsak amiatt, mert egészen új munkacsoport a miénk, hanem, mert a veszélyeztetett gyerekek életét eddig is ismertük, s eddig is nehezen találtunk igazi segítsége lehetőséget. A bizottság feladata éppen, az, hogy megkeresse azt a módot, ami — elsősorban a gyerek számára — a lehető legjobb megoldást jeleníti. — Miben látják a veszélyeztetés okait? — A végtelen sok ok között, sajnos, kiemelkedő, az alkohol szerepe: ahol a szülők egyike vagy másika — sőt, sokszor mindketten! — iszik, ott eleve adott a veszélyeztetés. Az alkohol mellé társul a lumpen életmód, ezzel gyakran együttjár az idegbetegség. Viszonylag kevés az az eset, amikor objektív okok: a kevés pénz okoz gondot, de ilyen is van. De példák bizonyítják: jómódú szülők, szinte minden anyagú feltétel mellett sem törődnek gyerekükkel. — Mi lehet a megoldás? — Semmiképp nem az, hogy a szülők vétkéért — a gyereket büntetjük. Pedig, például, az intézetbe helyezéssel ezt tesszük: levesszük a felelősséget a szülő válláról és a kiskorút elindítjuk egy — legtöbb esetben — visszafordíthatatlan úton ... Kézenfekvő a megoldás: a veszélyeztető okokat kell megszüntetni, csakhogy ez túlnő a bizottság, túl a város erején és ráadásul az utóbbi időben. ezek az okok nem csökkentek — sokasodtak. — Tudnak-e hatni a szülőkre? — Ez egyik fő feladatunk. Bizottságunk tagjainak egy része tanár, olyanok tehát, akik naponta kapcsolatban vannak a szülőkkel. Igyekszünk is hatni rájuk, mégis, ismétlem: egyetlen bizottság ereje kevés. Erőteljes szemléletváltozásra és akár felsőbb törvényi intézkedésre lenne szükség, hogv megnövekedjen a szülők felelősségérzete gyerekeik iránit. ARCKÖZELBEN. Hatszázti- zenhét kiskorú — egy járásnyi veszélyeztetett gyerek! — sorsát három évtizede jószerivel egyetlen ember intézi az érdi tanácsban. Csobánczi Já- nosné harminc éve dolgozik Érden, harminc év alatt végigjárta a tanácsi ügyintézés lépcsőit, s jutott el igazi feladatához: a gyámügyekhez. Hozott bármilyen határozatot az eltelt három évtizede alatt, intézkedett bármilyen szigorral — így vallja —, a gyerekek érdekét tartotta szem előtt. Munkája szakszerűségének, ügyintézése emberségének a fokmérője a tény: az elmúlt évben hozott 508 határozata ellen mindössze nyolcán fellebbeztek. Ezt a munkát, ezt az emberséget ismerte el Csobánczi Jánosnénak szóló dicséretében a tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén. A MEGOLDÁS: OTTHON. Dr. Paróczai Csaba, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője: — Hatalmas az űr a gyámügyekben a tanács lehetséges eszközei és az intézet, illetve az állami gondozás között. Utóbbi, az intézetek zsúfoltságánál, visszahúzó környezeténél fogva, nem megoldás, míg a tanácsok jelenlegi lehetőségei szinte hatástalanok. Nehéz helyzetben vagyunk, hiszen ez a munka az állampolgárok legszemélyesebb életviszonyaiba való beavatkozással jár és amíg csak nem történik kirívó dolog, nincs közünk ahhoz, ami az ajtón belül történik. Pedig a megoldás csak az lenne, hogy ezeket a gyerekeket még jó időben kiemeljük a családokból, a hét nagyobb részére emberi környezetet, életfeltételeket teremtve alakítsuk ki bennük az emberibb élet igényét. Ezt szolgálná egy hetes otthon kialakítása Érden. Egy, a megyei főügyészségen tartott értekezlet is ezt a gondolatot támogatta, városunk — esetleg Százhalombattával közösen dolgozva — segítséget is kapna. A városi tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott egy, a városban kialakítandó hetes, otthon elképzeléseinek kidolgozására. Heti műsorajánlatunk Hangverseny a Bentában Már árusítják a jegyeket A műsort ajánlja: Urbán László, a művelődési központ igazgatója: — Régóta és joggal hiányolták a komoly zene érdi kedvelői a város nyári programjából a nekik szóló hangversenyeket. A Benta-völgye Termelőszövetkezet tavalyi első, reneszánsz hangversenye biztatott arra, hogy idén a téesz- szel és a városi könyvtárral összefogva házunk nyári hangversenysorozatot indítson. Ennek a három részből álló sorozatnak az első estjére kerül sor július 6-án, hétfőn. Az operaszínpad slágerei — Verdi, Bizet, Puccini, Saint- Saens zenéje — és a keringőkirály, Johann Strauss muzsikája, csendül fel a Benta fái alatt. A jövő hétfői hangversenyt újabb kettő követi: augusztus 24. — ugyancsak hétfőn — a magyar daljáték és operett fénykorának zenéjét hallhatják az érdeklődők, míg a sorozat záróakkordjaként kerül sor, mondhatnám a program fénypontjára: a Beethoven-estre, szeptember 7-én.. A sorozat állandó közreműködője a Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekara, s mellettük olyan neves énekesek lépnek porondra, mint Mol- dován Stefánia, Palócz László, Králik János. A szép élményt ígérő sorozatnak a Benta kertje lesz a helyszíne, méltó környezetet adva a közös nyár esti zenehallgatáshoz. A jegyek árusítását megkezdtük: a három hangversenyre szóló bérletet a Bentában, illetve a művelődési központban vásárolhatják meg az érdeklődők. Családi események Házasságot kötött: Kovárik László Kelemen Évával, Horváth András Monori Gabriellával, Sudár János Kelemen Évával. Elhunyt: Juhász György (Nyereg köz 6.), Kápolnás Imre (Hóvirág u. 27.), Gartner Ferenc József (Petőfi S. u. 10.,). Visszhang Játszótér Többször írtunk már a Sárvíz utcai játszótér sorsáról, májusi számainkban beszámolva arról az örvendetes tényről, hogy elkészült Érdliget első játszótere. Ez a szám — erről számolt be Gál Ferenc megyei tanácstag —, most módosult: immár kettő a ligeti terek száma. Történt ugyanis, hogy a 6-os (érdligeti) iskola V. osztályosai — természetesen a szülők segítségével —, társadalmi munkában rendbehozták a vasút és Duna utca közötti területet, fákkal. virágokkal ültették be, s június 15-én megvolt az ünnepi avatás is. De nincs ám vége a munkának! A diákok — és szüleik —, úgy tervezik: tovább építik parkjukat. örülünk az újabb ligeti hírnek, s a magunk részéről szívesen folytatnánk a számolást: három, négy... BUJÉSZ Korai és negatív visszhangot kapott legutóbbi (25. számú) lapunk Járási szövetkezet1 a városért című írása. Parkvárosból jött a hír: beázott — vagy inkább: elúszott... —, a 8-as iskola tornaterme. A tény önmagában is bosszantó lenne, de ha hozzátesszük, hogy egy újonnan épített és újonnan átadott (emlékezzünk: tavaly ilyenkor avatták az iskolát), létesítményről van szó, érzésünk több, mint bosszankodás. S ha tovább erősítjük azzal, hogy az iskola hiába sürgette a nyilvánvaló hibák javítását, s hogy az effajta dolog (emlékezzünk csak a szomszéd, a Vincelléri iskola új tornatermének nem is oly régi kényszerátépítésére), nem az első — akkor már akár a felelősség dolgát is megkérdőjelezhetjük- Az építő szövetkezet mellett természetesen az átvevő tanácsi műszaki emberekét: nagyobb és joggal elvárható szigorral talán megelőzhető lett volna az újabb építkezés, az újabb pénzkiadás. Az átvevők hibája, persze, mit sem von le az építőkéből. A minőség javítása a fő feladatunk — mondta múltkori cikkünkben a BUJÉSZ elnöke. A fenti példa, mutatja: valóban az. Röviden Talányos módon április került július helyett június 10—i, 23. számunk Heti műsorajánlatába. Utóbb kiderült: nem is tévedtünk sokat, lévén, hogy a beharangozott koncert elmaradt, s a Hungária legföljebb ha áprilisi tréfaként szerepel Erden. Megárthatott lapunknak (vagy inkább a szerkesztőnek) a szeszélyes időjárás, mert május 20-i (20. számú) oldalunk Gyár — két település határán című cikkünkbe több sajnálatos hiba is csúszott. Álljon hát itt helyesen a névsor: Sin- kó Vincéné férje a szerszámüzem főművezetője; Kiss Bálint a szerelde csoportvezetője, Polákovits Nándor (ts-sel) pedig gyári diszpécser. Az említettek elnézését kérjük. Hiába várja a focirajongók legutóbbi, 25. számunk Felsőbb osztályban című cikkünkben beharangozott labdarúgó-értékelést mai számunkban. Történt, hogy lapunk sportrovata „elorozta”: olvasóink megtalálhatják június 28-i, vasárnapi számunk sportoldalán. Bosszankodásra nincs ok, az érdeklődés az érdi focisták megnőtt ázsióját mutatja. — Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János iSSA »?<»» ' P l 'll * Hr isipy 4 i J. A. ötödik osztályos tanuló félelmében ment el otthonról. Nem mer hazamenni, mondta a tanácsi embernek, odahaza állandó a veszekedés. Meghallgatták, megetették, megnyugtatták — hazakísérték. Másnap J. A. összeverve, véresen ment be az iskolába, a tanácsnak az iskola igazgatója jelentette az esetet. Érden 617 veszélyeztetett kiskorút tartanak nyilván. J. A. eddig nem volt közöttük. De vajon hány hasonló sorsú gyerek élhet a városban? y Sarolta is később jöttem rá, hogy, mint minden más területen, a zenében is a gyerekek tanításával kell kezdeni a közönség nevelését. Az ötvenes-hatvanas években erőltettük a felnőtthangversenyeket, nem értették a komoly zenét. Igaz, kezdetben a gyerekekkel is nehéz volt, hiszen olyan családokból jöttek, ahol nem volt napi szokás a zenehallgatás és a szülők legföljebb sikkből adták gyerekeiket zeneiskolába. Mára sikerült a diákokon keresztül nevelni a felnőtteket: ha a közös zenélés még csak vágyálom csupán, a közös zenehallgatás több család életének részévé vált. Ma ott tartunk, hogy nem vehetünk föl valamennyi jelentkezőt, pedig az lenne az igazi, ha mindenkit oktathatnánk, azokat is, akik nem akarnak egyebet: megismerni és megszeretni a zenét. S mindent átadni nekik, legjobb tudásunk szerint. ami a miénk. A tehetségeseknek pedig úgy nyesegetni a szárnyát, hogy jó irányba induljanak és minél mesz- szebbre jussanak.) Az első tanítók sorsa ez: ** maga helyett hírnévre tanítványait nevelte. Vágyai lányában, Sass Sylviában teljesedtek be. ö igazi tehetség, mondja. Ha énekelni hallja, magában vele énekel. Lánya mellett diákjaira büszke, közülük sokan tanultak már tovább. Meg a levelekre. Egy meghívó, egykori tanítvány esküvőjére szól. Egy levél, másik diákjától. A zeneszobából, így ír, a virágokat nyárra hazavittem, majd mindig locsolom. Ezektől a soroktól nagy jókedve támad. Művészarcok S. Várad ha lekéste a vonatot, órákon at nem akadt másik) — nem hagyta itt. (Könnyű lenne a körülményekre hivatkozni, hogy nem volt menedzserem, hogy nem akadt olyan tanár, aki irányította volna utamat. Hogy Érd akkoriban különösen nem lendítette művészi ambícióimat. De az igazi okok, vallom, magamban rejlettek. Ilyen egyszerű dologban, hogy például szemüveget hordtam, ez eleve lehetetlenné tette az operaszínpadi szereplést. Meg aztán valahogy nem volt érzékem az érvényesüléshez. Az énektechnikában magamnak kellett keresnem a magam útját — pénz az ötvenes években jónevű tanárra nem jutott —, ma jöttem csak ra: nem jó úton. Maradt, persze, hogy maradt, valami az éneklésből: az Országos Filharmónia által kategorizált opera- hangversenyénekes vagyok, gyakran szerepelek hazai és külföldi pódiumokon. De mindinkább tért követelt életemben egy, főiskolásként kényszerből vállalt feladat: a tanítás.) Érden kezdte a zene tanítását és ott tanít ma is zongorát, szolfézst, magánéneket a jubileumát ünneplő állami zeneiskolában. Tanítványai többsége tusculanumi munkásgyerek: kezdetben ritka dolog volt a hangszer a házaknál. Ügy gyakoroltak diákjai. a maguk rajzolta papír- billentyűkön. Tizennyolc éven át a tusculanumi iskola padlásfeljárója volt a zeneszóba, az iskola átépítésével most kapott igazi zenetermet. Egy szülő vasból feliratot kovácsolt: Bartók-terem. (Magam "pgy ember, aki híres akart lenni. Ma már a bölcsek rálátásával ítéli meg egykori önmagát, de hite máig az a hit, amivel annak idején kimondta: művészetével akarja kifejezni önmagát Ügy lehet, a Háromszékről származottak között, a kistisztviselő lányaként nem mindennapi elhatározás volt ez. Meglehet, éppen származása sokszorozta akaratát, a középszerű tisztvi- selőség meg vágyait növelte tovább. A családi szájhagyomány pedig, miszerint egyik ágon magát Blaha Lujzát is a rokonsághoz számították, míg egy másikon a híres énekes, Kóréh Endre is a családfához soroltatott, tovább erősítette el ha tározá sá t: énekes lesz. (Sassné Várady Sarolta: — Méghozzá nem is akármilyen: overaénekes! A népdal, amit székelységem révén készen kaphattam volna, s amit máig tisztelek és szeretek: repertoáromban mindig találhatók szép feldolgozások, tehát a népdalon túlterjedt az én világom. Hangterjedelmem gazdagabb. kiműveltebb volt, s mint, ilyen, kevéssé alkalmas a népi ének természetes előadására. Meg aztán én operára vágytam, híres, nagy szerepekre, nagyáriákra.) Nem lett az Operaház tagja, s a hangversenyéneklés mellé idővel egy másik hivatás törekedett: a pedagógusé. Ma már azt mondja, lehet, hogy nem is volt akkora tehetség, mert a tehetség képessége az is, hogy sikerrel megvívja a maga harcát. Talán, játszik ma el a gondolattal, ha van mersze elindulni, szíve elszakadni családjától (kezdő énekesként többször és hosz- szabb időre hívták külföldre) — nem indult el. Ha időben itthagyja ezt az átokhelyet (ötven ben, amikor a postás telepi György utcába költözött,
