Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

Növekvő kecskekereslet Lanyha volt az érdeklődés Zsebből kínált anyadisznók A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1981. JÚLIUS 3., PÉNTEK A levéltárban Telik a polc, gyűlik az anyag Soka« nem is tudják, hogy minden kedden és pénteken reggel külön sertéspiac van a Kecskeméti utca végén, a régi vásártéren. A sertés mellett, birkát és kecskét is lehetne árulni ezen a piacon, de ju­hot ritkán árulnak, főleg úgy szüret táján, kecskét az utób­bi években még ritkábban. A kecske újra divatba jön az ország több részén, a ter­melőszövetkezetek is nagyban kezdenek a kecskével foglal­kozni. Kevésbe kerül a tartá­sa, s a húsát exportra jó áron vásárolják. A legutóbbi körö­si országos vásáron már helyi lakosok is több jó tejelő kecs­két vettek. Egy asszony azzal küldte ki a férjét a vásárra, hogy kecske nélkül ne men­jen haza. Hizlalásra A keddi sertéspiacon már kora reggel gyülekeztek az érdeklődők, s egymás után 5öttek az eladnivaló jószágo­kat hozó kocsik és autók de csak malacokat hoztak, vá­lasztási kismalacokat. Hupka István, a Mészáros János Tsz nyugdíjas tagja, a Csipvári dűlőből 7 és 8 hetes malacokat árult, s az előb­bieket darabonként 1100, az utóbbiakat 1300 forintért kí­nálta. Bíró Dénes, az Arany Já­nos Tsz fűrészüzemének dol­gozója szintén 8 hetes mala­cokéit hozott, de ő csak 1200 forintra tartotta. Szűcs Imré- né ugyancsak a Csipvárból 14 hathetes malacot hozott, me­lyeknek a párjáért kért 1400 forintot. Palócz lmréné Lajosmizsé- ről autón 8 hetes malacokkal jött s darabonként 1200 forin­tért árulta. Utasi Ferenc te­metőőr „zsebből” kínált két anyadisznót, melyek nem ter­me kényül tek meg, s eladja hizlalásra, 6—6000 forintot kér érte. Mivel egy hete volt a helyi nyári vásár, ahol sokan meg­vették a pocát, a kereslet Tavaly májusban nagyará­nyú rekonstrukciós munka kezdődött az Arany János művelődési központban. Mita­gadás, ez a tény pedig jelen­tőd korlátokat állított az in­tézmény vezetőinek művelő­dést szolgáló elképzelései elé. Városunk lakói megértéssel fogadták a nagyszabású felújí­tást, mert abban reményked­tek, hogy az év végén már birtokba is vehetik a szép és korszerű intézményt. Sajnos, nem így történt. Előrelátha­tólag a különféle munkák be­fejezési határideje' egy ideig még elhúzódik. Nem kétséges, ez pedig számottevően befo­lyásolja a művelődési ’ köz­pont nyári terveit. Dicséretes, hogy a nehéz kö­rülmények ellenére sem állt meg az élet, s az intézmény dolgozói minden lehetőséget megragadtak arra, hogy szí­nesítsék, gazdagítsák a tevé­kenységük iránt érdeklődők életét. Zenés esték — Tavasszal rendeztük meg Gy. Vad Erzsébet festőművész kiállítását, mely nagy sikert aratott a nagykőrösiek köré­ben — mondja dr. Zsoldos Zoltánná, művészeti előadó. A művelődési központban igen eredményesen működő kézi­munkaklub tagjai pedig az általuk készített termékekből rendeztek kiállítást Sikere volt az ifjú énekkarosok ta­lálkozójának, melyet Bartók Béla születésének 100. évfor­dulója alkalmából tartottunk meg. Maradandó élményt, kellemes perceket okozott a közönségnek Geszner Jenő zongoraművész hangversenye. A művelődési központ részt vállalt a Széchenyi brigádok III. országos találkozójának megrendezéséből. lanyha volt. A vevők alku­doztak, s nagyobb, idősebb híznivalókat kerestek. Ott tartózkodásunk alatt csak két 10 hetes malac kelt el, 1300 forintjával, és az eladók vár­ták a jobb vevőket. Vágásra A vásárolni szándékozókkal való beszélgetéseink során azt állapítottuk meg, hogy az idén a lakosság körében többen fognak malacot hizlalni, mint a múlt esztendőben. Az egyik ismerős dolgozó így nyilatko­zott: — Mióta panelházban la­kunk, nem vágtunk disznót, de egyre jobban rájövünk, hogy mégiscsak olcsóbb és jobb megoldás a saját hizla­lás. Meghizlalom az anyósom házánál, és levágja a sógorom. A beszélgetésbe beleszólt egy ott álló idős asszony is: — Aki nem hizlal és vág disznót, nem is eszik igazi jót... Városunkban szép számmal vannak fuvarozó lovas foga­tok. Házhoz szállítják a tüze­lőt, építőanyagot és a betaka­rított termést. E fontos teen­dőjük azonban, úgy látszik, egy szükséges rossznak is a velejárója. Sajnos a lovas fogatok hajtói — tisztelet a kivételnek — nem tudnak közlekedni. Hátborzongató pillanat a vasúti aluljáróban egy megrakott, lefelé rohanó fogattal kerékpáron találkoz­ni. Vagy jó a fékje, vagy rossz, vagy egyáltalán nincs rajta. Hogy eddig nem történt baj, talán a véletlenen múlt Kétséges a felelősségtudata annak a tulajdonosnak is, akinek lovai kiszabadulván a Kossuth Lajos úton vágtattak végig a járművek, gyermek- kocsik között. Máskor a Rá­Hagyományainkhoz híven, júliusban és augusztusban Ze­nés nyári esték címmel hang­versenyt rendezünk a Vági István és a tormási lakóte­lepen. A műsorban közremű­ködik a művelődési központ népdalköre, valamint a köz­ponti étterem népi zenekara és a ceglédi Vasutas vegyes- kórus. Fellép a Nagykőrösi Konzervgyár fúvószenekara is. Városi vetélkedő Hosszas előkészítő munka előzte meg a Lakóhelyünk Pest megye vetélkedő városi fordulóját. A versenyben 7 szocialista brigád mérte össze tudását. A versenyzőknek a megye földrajzi viszonyait, műemlékeit, a történelmi, po­litikai arculatot, a gazdasági és kulturális életet kellett is­merniük ahhoz, hogy a fel­tett kérdésekre válaszolni tud­janak. A versenyzők dereka­san állták a próbát. Nehéz küzdelemben a 21-es Volán Vállalat műszaki üzemegysé­gének Kandó Kálmán nevű szocialista brigádja szerezte meg az első helyet. Második lett a Monori Kefe- és Játékgyár nagykőrösi tele­pének Leninről elnevezett szocialista közössége, harma­dik pedig az Információ Tech­nika Vállalat II. Rákóczi Fe­renc nevét viselő szocialista kollektívája. A Városi Tanács VB. művelődésügyi osztálya és az Arany János művelődé­si központ által felajánlott jutalmakat Pásztor István, az MSZMP városi bizottságá­nak első titkára, a zsűri elnö­ke adta át a boldog győzte­seknek. A vetélkedőt a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa, a Ha­zafias Népfront Pest megyei bizottsága és a Pest megyei Művelődési Központ hirdette A levéltárban talán levélből van a legkevesebb, legalábbis a nagykörösiben. Mindenféle —• főleg hivatalos — iromá­nyok tölik meg a polcokat, s az anyag folyamatosan gyűlik méterszám', mind jobban ösz- szezsugorítva az üres helyet. A Pest megyei Levéltár nagy­kőrösi osztályának vezetőjétől, dr. Böőr Lászlótól kaptunk tájékoztatást szerteágazó fel­kóczi úton kocsival együtt vágtató lovak veszélyeztették az iskolába igyekvő kis diá­kok épségét. Mindezt tetézte a napokban az esti órákban a Kossuth Lajos úton lezajlott jelenet. Rohanó lovak és ostorcsatto­gás zajára figyeltek fel a já­rókelők. Két fuvaros nyilvá­nos fogatversenyét láthatták. Végül egyiküknek a gyalogát­kelőhelyen sikerült a másikat lehagyni. A bakon ülő legény feje piroslott, nem biztos, hogy az izgalomtól, bár ép­pen egy csapat-fagylaltot nya­logató gyerek indult neki a gyalogátkelőhelynek. Szeren­csére nem esett bajuk, de ez egyáltalán nem a kocsisokon múlott. (s-s) meg. A városi verseny első két helyezettje továbbjutott a megyei döntőre. A művelődési központ is szeretne hozzájárulni a Pál- fájában levő napközis tábor programjának színesítéséhez. A táborlakók örömére a Csillagocska bábegyüttes mű­sort ad. Bizonyára érdeklő­déssel kapcsolódnak majd be a gyerekek a bábkészítésbe, Sólyom István és felesége szakszerű irányításával. Kis István és Kis Istvánná segít­ségével pedig néptáncokat, népdalokat tanulnak a nyári tábor lakói. Július 19-én rendezzük meg a Cifrakert szabadtéri színpa­dán a népdalkörök találkozó­ját. A kiemelkedő eseményre Törteiről, Erdőkertesről és Hévízgyörkről jönnek népda­losok. Ugyanakkor vendégül látjuk Béres Ferenc népdal- énekest is. Képek, szobrok tárlata Augusztusban Bányász Béla vecsési festőművész alkotásai­ból nyílik kiállítás. Ezt köve­tően pedig Pál Mihály gyöm- rői szobrászművész alkotásai­val ismerkedhetnek meg a nagykőrösiek. Már készen áll az őszi ki­állítási programunk is. A Természettudományi Múzeum­tól kölcsönözünk két kiállítást. Az egyik Az ember származá­sa, a másik pedig a Darwi­nizmus és származástan című kiállítás lesz. Szeretnénk, ha ezeket a kiállításokat minél több diák megtekintené. Egyébként a nyugdíjas- klub és az általános klub egész nyáron várja látogatóit. A földszinten levő folyóirat- olvasó szintén — mondotta végezetül dr. Zsoldos Zoltán­ná. K. K. adataikról, a térségben kifej­tett tevékenységükről. Szövetkezeti gyűjtemény — Mi a legfontosabb mun­kájuk? — Cegléd, a ceglédi, a nagykátai járás és Nagykőrös anyagát gyűjtjük, ellátva e körzetben az irattárak fel­ügyeletét, a selejtezések ellen­őrzését és az anyag átvételét, amelyet hozzánk kerülve a levéltári igényeknek megfe­lelően rendezünk. Tudomá­nyos publikációkat is készí­tünk. Cegléd most születő monográfiájához én írom ezt a fejezetet, amely a város 1944—1948 közötti társadalmi és gazdasági viszonyaival fog­lalkozik. Munkatársam, dr. Szabó Attila nemrég védte meg doktori disszertációját A ceglédi vallásalapítványi ura­dalom gazdálkodása című ta­nulmányával. Ö jelenleg a ceglédi járás termelőszövetke­zeteinek 1948 és 1961 közötti időszakát vizsgálja, ehhez gyűjtve anyagot. — A szövetkezeti mozgalom jelentős múltra tekint vissza vidékünkön. Milyen mérték­ben foglalkoznak az ezt őrző anyaggal? — A Pest megyei Levéltár őrzi — országos viszonylatban is — a legnagyobb szocialista kori szövetkezeti anyagot, s ezt kiemelt feladatának te­kinti. Ezek a dokumentumok fokozott védelemben részesül­nek, óvjuk, gyűjtjük őket. Célunknak tekintjük, hogy va­lamennyi szövetkezet legfon­tosabb iratanyagát átvegyük. Az ezzel kapcsolatos egész megyei anyagot itt őrizzük Nagykőrösön. Mivel állomá­nyunk gyorsan gyarapodik, a közelmúltban rríegvásároltuk a mellettünk levő Tarcsy-féle házat a Hősök tere 6. szám alatt, s ott a közeljövőben egy új raktári szárnyat emelünk. Száz méter perirat — Milyen jelentősebb irat­tári dokumentumokkal gyara­podtak az utóbbi időben? — Összesen 250 olyan intéz­mény, gazdálkodó egység tar­tozik hozzánk, amely működé­se során iratokat produkál. Tapasztalatunk szerint az iratkezelésben javulás tapasz­talható a pénzügyi, az állam­igazgatási és az egészségügyi szerveknél. A vállalatoknál és a szövetkezeteknél viszont kedvezőtlen a helyzet. Azokat az iratokat vesszük át, ame­lyek a tudomány — elsősor­ban a történelemtudomány — számára forrásértékűek. Pél­dául legutóbb a Ceglédi Já­rásbíróság 1918-tól 1955-ig született polgári és büntető­ügyi terjedelmes irategyütte­sét helyeztük el levéltárunk­ban. — A szerzemény jelentősé­gét növeli, hogy 1933-tól az anyag teljes, selejtezve nem volt. A százméternyi polcot elfoglaló papírmennyiség már majd szétfeszítette a bírósági irattárat, mi szívesen helyet adtunk neki, mert különös ér­téke, hogy a jelzett időszakból kevés a hiánytalan anyag, s ez jól mutatja a kor társadal­mi átalakulását. — Most került hozzánk Ceg­léd. Nagykőrös és a községi tanácsok tanács- és vb-ülé- seinek jegyzőkönyve, továbbá az állandó bizottsági üléseké. Az 1970-ig terjedő időszak anyagát hoztuk el, éppen úgy, mint a ceglédi járási hivatal­ból is most vesszük át az ak­tákat. A gazdálkodó szervek­től az igazgatósági ülések, közgyűlések, vezetőségi meg­beszélések, zárszámadások, mérlegbeszámolók, pénzügyi, termelési tervek, az ellenőrző és fegyelmi bizottságok jelen­tései jutnak birtokunkba. — Csupán Ceglédről a ta­nács termelés-, ellátásfelügye­leti osztályától vagy tíz mé­ter iratot kaptunk, s ezek alapján 58 városbeli mezőgaz­dasági termelőszövetkezetről van tudomásunk az elmúlt há­rom évtizedből. Nagykőrösön az említett időszakban 28-at tartottak számon. Nem elég behoznunk ezt a hatalmas anyagot, hanem a levéltári követelményeknek megfele­lően gyors tempóban rendezni is kell, hogy napra készen használható legyen, hiszen számtalan alkalommal fordul­nak hozzánk az ügyfelek pél­dául egykori tsz-tagságuk iga­zolását kérve nyugdíjügyük intézéséhez. Újféle katalógus — Ez a mind kiterjedtebb iratmennyiség hogyan válik áttekinthetővé a levéltárosok és a kutatók szám,ára? — Itt, Nagykőrösön kialakí­tottunk egy újszerű, eddig nem alkalmazott, de a gyakor­lati szempontokat is figyelem­be vevő nyilvántartási rend­szert, s annak alapján állítot­tuk össze katalógusunkat, amely hasznos útmutatóul szolgál majd a bennünket fel­kereső kutatóknak. Ez általá­nos ismereteket tartalmazó fejezettel zárul, amelyet az érdeklődők jól hasznosíthat­nak. Ezer példányban lát nap­világot, s várhatóan hamaro­san kikerül a nyomdából. — A levéltár milyen köz- művelődési feladatokat old meg? — Igyekszünk méltón ki­venni a részünket a helyi közművelődésből. Magam a TIT városi szervezetének tit­kára vagyok — mondotta dr. Böőr László. — Lehetősé­geinkhez mérten kulturális központtá formáljuk a levél­tárat, amelynek előadóterme ad helyet például a TIT- klubnak, amely eddigi prog­ramjaival felkeltette az ér­deklődést és jó visszhangot váltott ki városszerte. Tamasi Tamás A labdarúgó szakosztály be­számolója szerepelt a Nagykő­rösi Konzervgyár Kinizsi Sportköre ügyvezető elnöksé­ge ülésének napirendjén, a sportotthonban. A két éve létrehozott új, megfiatalított szakosztályveze- tés a kitűzött céloknak meg­felelően működött, kollektív munkával. A múlt év nyarán a második csapatot megszün­tették, mert nem váltották be azokat az elképzeléseket, amit eléjük tűztek, másrészt gaz­dasági szempontok is közreját­szottak ebben. Az edző szak­mai munkájához nem kapott segítséget, pedig arra szükség lett volna. Az első csapathoz 8 volt körösi játékost vissza­igazoltak. A tavaszi gyenge szereplés miatt nem sikerült a most beinduló megyei II. osztályú bajnokság mezőnyébe beke­rülni. Az ifjúsági csapat jól szerepelt, de mindössze 12—13 labdarúgóval. Ők több segít­séget várnak minden helyi középiskolától. A serdülők jól szerepeltek. A szakosztály gazdálkodása kiegyensúlyozott. Az egyesü­let vezetősége biztosította az alapvető felszereléseket és segédeszközöket. Igen nagy gond a labdarúgópálya túlzsú­foltsága, a technikai elemek gyakorlására mielőbb szükség van edzőpályára. A szakosz­tályvezetés úgy ítéli meg, Mészáros János Tsz Már a búzát vágják A nagykőrösi Mészáros Já­nos Termelőszövetkezetben az aratást rendben megkezdték. A tsz-ben 1074 hektár búza, 398 hektár rozs és 453 hektár ősziárpa vár betakarításra. A nagy munkáról Ring István termelési főmérnököt kérdez­tük meg. öt kombájnunknak az ara­tásra való felkészítése, a nagy­mérvű alkatrészhiány köze­pette sok gondot okozott, minden dicséretet megérde­melnek gépüzemünk dolgozói, akik számos alkatrészt maguk fabrikáltak össze. — A kombájnok először a volt Szabadság Tsz árpaföld­jein indultak el. Andó József, Balogh Albert, Katona La­jos, Tóth László és XJgi-Rácz Sándor kombájnosok vezetése alatt, s ott végezve, az egy­kori Hunyadi Tsz-ben levő árpaföldekre mentek, ahol szintén learatták a termést, és a hét végén hozzáfogtak a bú­za aratásához, amit a rozs be­takarítása követ. Az aratás teljes munkájával, az időjá­rástól függően, előreláthatólag július végére végzünk. A ter­méseredmények a vetésterüle­teken nem egyformák, s így teljes képet csak az aratás után tudunk adni. Ring István főmérnököt, a tsz-ben folyó lüktető mun­ka a határba szólította, s az aratással kapcsolatosan Antal Domokos központi agronómus adott információt: — Az aratáshoz, a ‘gabona elszállításához, a szalma ösz- szetakarításához, a segédsze­mélyzetet jól megszerveztük, gondoskodunk az aratók éle­lemmel és üdítő itallal való ellátásáról, s este a központi telepen fürdő várja a hazaté­rőket. — A Gabonaforgalml és Malomipari Vállalat az utób­bi években Nagykőrösön már egyáltalán nem vesz át gabo­nát A learatott szemtermést, részben a ceglédi toronymag­tárba szállítjuk, részben bér­tárolásra, saját magtárainkban helyezzük el. — A jó beérés és a kedve­ző időjárás folytán, a learatott termést eddig nem kellett szárítani, de az esetleges esős időre való tekintet,tel, rendibe­hozattuk a feketei szárítóüze­münket is, hogy ha szükség lenne rá, rendelkezésre áll­jon. K. L. Moziműsor Flórián kapitány, I—II. Szí­nes NDK-kalandfilm. Elő­adás csak 6 órakor. A stúdióteremben Alim és szamara. Színes mesefilm, fél 4-kor. Liiiomfi. Színes magyar film, fél 6-kor és fél 8-kor. hogy az előrelépéshez olyan tudású és szaktekintélyű ed­zőre van szükség, aki képes a megnövekedett feladatokat ki­fogástalanul ellátni. Az egyesület ügyvezető el­nöksége a következő megálla­pításokat tette: A labdarú­gást új alapokra kell helyezni. Több gondot kell fordítani az utánpótlás nevelésére, meg kell szilárdítani az edzés- és já­tékfegyelmet. önuralomra van szükség (sok volt a sárga­lapos figyelmeztetés) a köve­telményrendszert fokozatosan végre kell hajtani, a központi elképzeléseknek és a helyi sa­játosságoknak megfelelően. A jóindulatú, de rutintalan szak- osztályvezetésnek az elnök­séggel és az edzőkkel össze- hangoltabban kell együttmű­ködni. Az ellenőrzés szigo­rúbb lesz a jövőben. Modellezés Háromnapos volt Gödöllőn a repülőmodellezők fővárosi és egyben országos bajnoksá­ga. Rádióirányításos vitorlázó számban 57 induló volt, de közülük csak 37-nek tudták az eredményét értékelni. Berták László (MHSZ Nk. Kinizsi Modellezőklub) 3814 pontos, II. osztályú szintű eredmény­nyel 15. lett. Szoros volt a mezőny, csak a bajnok ért él I. osztályú szintet. S. Z. issn urn-mu (Naavmv*«» Hírlap) A felújítás még tart Népdal csendül a Cifrakertben Nyári tervek a művelődési központban I I Kopa László Fogatverseny a főutcán A labdarúgás fejlődéséért / *

Next

/
Oldalképek
Tartalom