Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-31 / 178. szám

Siló lesz a lucernából t M-ménáMmt Folyamatosan vágják a silónak való lucernát a Rákosme­zeje Termelőszövetkezetben. Felvételünk Ecser határában ké­szült, itt dolgozik az NDK gyártmányú rcndrevágó. Barcza Zsolt felvétele A közösségek hasznára^ Alaposnak bizonyult bejelentések Példásan alapos és szigorú munka-, illetve feladatterv szerint dolgoznak járásunk­ban a népi ellenőrök. A fe­lettes szerveiktől kapott, vala­mint a lakossági bejelentések­re épített feladataikat az év első felében maradéktalanul végre is hajtották. ★ összesen ötvenhat népi el­lenőr vett részt a hat, úgyne­vezett témavizsgálatban, amelyek 24 gazdasági egység­re, illetve intézményre terjed­tek ki. E vizsgálatokat rend­szerint a járási népi ellenőrzé­si bizottság tagjai vezetik, s mindenkor részt vesznek eb­ben az érintett szakcsoport­beliek is. A közelmúltban elkészült elnöki beszámoló szerint az ellenőrzések szervezését, hely­színi végrehajtását semmi sem zavarta, a nyugodt körülmé­nyek garantálták a vizsgála­tok alaposságát, s az objekti­vitást. ■ A népi ellenőrök hagyomá­nyos, az idén június közepén megtartott aktívaértekezletén, eltérően a korábbi gyakorlat­tól, három esztendő munkáié­nak eredményeit mérték föl, s az értékeléssel párhuzamo­san a további feladatok meg­határozására hangsúlyt. helyezték A monori járási népi ellen­őrzési bizottsághoz az év első felében összesen 11 közérdekű bejelentés és négy panasz ér­kezett. A bejelentések közül kettő névtelenül érkezett, ezek alkalmatlannak is bizo­nyultak a vizsgálatra. Egy pa­naszról derült ki, hogy más szerv hatáskörébe tartozik. A járási népi ellenőrzési bizottság által megvizsgált 11 ügy közül viszont mind a nyolc közérdekű bejelentés és a három magánjellegű panasz alaposnak minősült és érdemi intézkedést igényelt. Két köz­érdekű bejelentés járt jogi következményekkel, sőt egy személy ellen büntetőeljárást kellett kezdeményezni. ★ Kilenc megvizsgált ügyben a népi ellenőrök javaslatot tettek a hiányosságok felszá­molására, illetve a jogos pa­naszok orvoslására. Az érintett gazdasági egysé­gek vezetői kivétel nélkül megtették a szükséges intéz­kedéseket. tehát a bejelenté­sek, illetve az ellenőrzések feltétlenül a közösségek hasz­nára váltak. IORI Ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1981. JÜLIUS 31., PÉNTEK Mindennap helytállnak Szervezeti élet, kultúra, sport Minden negyedik fiatal KISZ-tag / Az idei mozgalmi év első félévében tartalmas munkát végzett, és tovább növelte szervezettségét a járási szék­hely KISZ-bizottsága, eleget téve ezáltal is a KISZ X. kongresszus határozatainak és a járási KISZ-bizottság el­várásainak. Nőtt a befolyásuk Az élénk szervezeti élet so­rán fő helyre került a fia­talok körében a mindennapi munkában való becsületes helytállás, a társadalmi elvá­rások teljesítése, a mozgalmi munka színvonalának emelése és az akcióprogram színeseb­bé, változatosabbá tétele: kul­turális és sportesemények, rendezvények beiktatásával, hazai és külföldi kirándulá­sok, túrák szervezésével. A szervezettség és a tö­megbefolyás növelésében na­gyon jó eredmények születtek, hiszen a jelenlegi hatszázhú- szas taglétszám azt jelenti, hogy a nagyközségben min­den negyedik fiatal tagja az ifjúsági szövetségnek, ami területi szinten is kima­gasló. A bizottság jelenleg hu­szonhét alapszervezet moz­galmi életét koordinálja, amelyek az ipar, mezőgazda­ság, szolgáltatás területén működnek és összefogják a tanulókat, pedagógusokat és alkalmazottakat éppúgy, mint a fizikai dolgozókat és az értelmiségieket. Az ifjúkommunisták a KISZ-kongresszus tiszteletére több vállalatnál, üzemnél ren­deztek rendkívüli kommunis­ta műszakot, és májusban a .tisztasági hónapban jelentős részt vállaltak munkahelyük és környékének rendbe téte­lénél, parkosításánál. A tár­sadalmi akciók közül kiemel­kedik a verőcemarosi úttörő­vasút elkészültét segítő több mint háromszáz órányi mun­ka, amelyet a Monori Épí­tők Ipari Szövetkezetének fiatal szakmunkásai végeztek az indulóállomáson. A káptalanfüredi járási út­törőtábor, felújítását huszonöt fiatal segítette háromnapos, hétvégi társadalmi munkával. A hulladékgyűjtési akció se­gítségével az ifjúkommunisták eddig 20 tonna vashulladékot, 8 tonna papírhulladékot, és jelentős mennyiségű fáradt­olajat juttattak vissza a nép­gazdaságnak további haszno­sításra. Itthon és külhonban Az eltelt hónapokban az alapszervezetek sok kirándu­lást, túrát szerveztek, melyek során hetven fiatal ismerke­dett a baráti országok — Csehszlovákia, Szovjetunió, Német Demokratikus Köz­társaság, Bulgária — fiataljai­val, szép tájaival, nevezetes­ségeivel. A hazai túrák alkalmával, húsz fiatal vett részt a török­mezői megyei békenapon, negyvenöt a börzsönyi úttö­rővasút átadási ünnepségén, és öten képviselték a nagy­községet az országos ifjúmun­kás kempingtalálkozón, Bé­késcsabán. A kulturális ren­dezvények keretében sokan vettek részt a III. magyar— szovjet ifjúsági barátságfesz­tivál gellérthegyi megnyitó­ján, és a tizenötödik alka­lommal megrendezett szegedi ifjúsági napokon. Az élénk sportéletre jel­lemző, hogy a május elsejei kispályás labdarúgótornán ti­zennégy csapat versengett és jó eredmények születtek a járási FIN Kupán, valamint a Kongresszusi Kupán. A továbbjutó csapatok képvisel­ték a község fiataljait a me­gyei és az országos döntőkön is, ahol szintén szép eredmé­nyeket értek el. Az alapszervezeti vezetőségi tagok továbbképzése során tíz fiatal gyarapította isme­reteit a sződligeti megyei to­vábbképző táborban és szep­tembertől többen vesznek részt a párt- és mozgalmi oktatásban, valamjnt a KISZ-es politikai oktatási fó­rumokon. Tovább folytatják A járási székhely több mint hatszáz ifjúkommunis­tája a mozgalmi év hátralé­vő hónapjaiban is tovább végzi majd az akcióprogram­ban meghatározott feladatait, hozzájárulva így is a helyi és járási feladatok megoldá­sához, valamint a lezajlott KISZ-kongresszus határozatai­nak végrehajtásához. F. J. Zsiim!e(mi)csoda Idős asszony keres, mond­ják, a portán, özv. Mar­ton Mihályné Monoron, a Rákóczi-telepen lakik. Kis papírcsomagot szorongat a kezében. Bátortalanul, aka­dozva, felindultan mondja: — Tessék megnézni ezt az apró zsemlét, hát sza­bad ezt csinálni a vevők­kel? Hetvennyolc éves múl­tam, görbe bottal járok még a piacra is. Sajnos, egyedül élek, magamnak kell mindent beszereznem. — Hói vásárolta a zsem­lét? — Az Ady Endre úti szakboltban. Nézem a csöpp péksüte­ményt. Enyhén barna, nem sokkal nagyobb, mint egy fagyigombóc. Megmérem a levélmérlegen: 3 deka­gramm. Nyúlok a telefon után, hívom a sütőüzemet. Foglalt. Próbálkozom újra, majd még egyszer. Mással beszél — mondja egy fér­fihang. A kis zsemleóvodást visz- szacsomagolom a papírba. A szerkesztőségben letétbe helyezett különlegességet bárki megtekintheti ezután is. Akár a sütőüzem veze­tője, művezetője, csoport- vezetője, vagy aki formál­ta, megsütötte, eladta ... A szakbolt dolgozójának helyében én kivettem volna a kosárból a szakma ellen­reklámjának megfelelő ap­ró süteményt, s eldugtam volna, hogy senki se lás­sa, hírből se ismerje meg. Erre kötelezte volna a sü­tőüzem eddig egyenletesen erősödő jó híre ... H. J. Olvasóink tették szóvá Hulladék, kutyák, kátyúk Intézkednek, de kell a segítség is A környezetüket szerető, becsben tartó, a járási szék­hely fejlődését szívükön vi­selő helybeliek részéről rend­szeresen érkeznek bejelenté­sek, levelek a nagyközségi ta­nácshoz. Akadnak, akik éle­sen bírálnak, vannak, akik javasolnak, s szép számmal jelentkeznek olyanok is, akik segítségüket ajánlják fel, s szükség esetén aktívan részt vesznek egy-egy társadalmi munkaakcióban. Többen szóvá tették az utóbbi időben a piacon és környékén — a Patterman és a Bocskai utcában — ural­kodó állapotokat. Főleg a szerdai és szombati árusítási napokon (illetve utána) ma­rad sok papír és egyéb hul­ladék errefelé, s elég egy kis szellő, máris beteríti a kör­nyéket. A bejelentés alapján a ta­nács szakigazgatási szerve utasította a költségvetési üzem vezetőjét — e területek gondozóját —, hogy lelkiis­meretesebben takarítsanak, s Jutott rá ideje Mátyás az üllői megyegyűlésen Az igazságot nehéz volt kideríteni Szomszédunk, a ceglédi já­rás, egyidős az állammal. A középkorban a szentistváni Pest megye negyedrésze volt, élén a szolgabíróval. A ceg­lédi szolgabíró közvetlen elöl­járója a király volt. Megyénk első embere nem az uralkodó által kinevezett várispán volt, mint a többi hatvanegyben, hanem — országos gondjai mellett — maga a király. A megkülönböztetés eredete az államszervezés előtti időkbe nyúlik vissza és az Árpád-há­zi fejedelmek magánföldesúri birtokával, a patrimónium- mal magyarázható. A Tisza—Duna köze a hon­foglalást követő földosztáskor Árpád vezérnek jutott, ennél­fogva e hatalmas földön nem volt ereje a pártütésre és lázadásra hajlamos arisztok­ráciának. Alárendelt fegyve­res tömegek hiányában innen nem támadhattak a központi hatalmak ellen. A privilégiu­mot, anélkül, hogy eredetét megmagyarázta volna, II. Ulászló dekrétuma erősítette meg: „valamiképpen eddig Pest és Pilis vármegyéknek főispánjaik nem voltak, úgy ezután is főispánjaik ne le­gyenek.” A király kormányozta két vármegye az évszázadok alatt szolgabíráival és esküdtjeivel külön is működött, de együt­tesen is. Közgyűléseiken a király elnökölt, akadályozta­tása esetén az ország nádora vagy az országbíró. Ez utób­biak minden ügyet megbe­széltek vele, és az ítéleteket a király nevében hirdették ki. A nagy gonddal őrzött me­gyei jegyzőkönyvek 1849-ig beszélnek a közgyűlések fe­jedelmi elnökeiről. Ezekből tudjuk, hogy az igazságos Má­tyás király gyakran vett részt személyesen Pest és Pilis me­gyék ülésein. Első adatunk 1467. március 21-ről van, amikor meghallgatta három nemes birtokjogi panaszát, máskor kihallgatta Buda és Pest polgárait vásárvám dol­gában. Az egyik megyegyűlésen azt bizonyította, hogy Trombitás Péter özvegye emberemléke­zet óta bírja hidegkúti birto­kát. Más alkalommal igazol­ta az óbudai káptalan borel­adási jogát, majd kötelezte egy erőszakosan elfoglalt fa­lu határának bitorlóit, hogy tegyék le ötvenedmagukkal az esküt, hogy ártatlanok. Az Üllőre összehívott me­gyegyűlésen Mátyás király egy bennünket érintő villon­gásban meghallgatta járásunk szolgabíróját, Dabasi Andrást, akivel vizsgálatot tartott földesasszonyaink, a klarisz- sza apácák panaszára a hely­színen, megállapítván, hogy a ceglédi Dajkaároka, a Tófő és a Pálusréte kaszálóit Nyársapáthy György, a szom­széd Nyársapát birtokosa jog­talanul kaszáltatta le... Az ember eltűnődik e pat- riárkális demokratizmuson, hogy a király tyúkpöröket tárgyalt, elszántott földek és lekaszált rétek, szénalopások, marhatolvajlások és verekedé­sek ügyeiben. Az ország minden megyé­jének egy-egy vár volt a köz­pontja, Pest és Pilis megyék­nek nem volt állandó szék­helye. Üléseiket az évszáza­dok folyamán hol itt, hol ott tartották, szinte meglakták a fél vármegyét. Üjbécstől kezd­ve Szenterzsébet, Visegrád, Buda, Szentfalva, Üllő, Szent- lőrint, Tiszavarsány, Zsámbék, Balaszentmiklós helységeket. A török megszállásakor a megye hatósága kimenekült a területéről. Először Egerben ülésezett-ítélkezett, majd Fü­lekre húzódott. Ezekből a tá­voli várakból küldözgette a mozlimnak hódolt falvakba, városokba parancsait és ren­deletéit, és követelte ki az adókat a szolgabírók által. A török 'háborúk elcsendesedé- sével települt végleges helyé­re. Pestre. Pest azonban, mint szabad királyi város kivált a megyéből és így adódott, hogy székhelyünk ma sincs a saját területén. A megyékbe ékelődött jász és kun falvak nem tartoztak a szolgabírák alá, így a já- rásunkbeli Törtei, Kara és Kocsér sem. Ezek a XIII. századi jövevények három független kerületben, a Jász­ságban, a Kiskunságban és a Nagykunságban éltek kapitá­nyaik alatt, legfőbb méltósá­guk pedig az ország nádora volt. A jászkunság megszün­tetése után beolvadtak rész­ben Pest, részben Szolnok me­gyékbe. A régi Pest megye négy hatalmas járásból állott, -e körzeteknek a középkorban nem voltak központjaik, a szolgabírók saját birtokaikon laktak, lovas futárokkal hív­ták be őket a megyei ülések­re, ahol megkapták felada­taikat. Ezek elvégzése után tettek jelentést a közgyűlés­nek. A ceglédi járás legésza­kibb faluja Bércéi volt, a legkeletibb Alpár és a legdé­libb Kecskemét. Cegléd, Kő­rös és Kecskemét városa is beletartozott a járásba, kü­lönválásuk 1850-ben történt, a magyar polgári forradalom után, amikor kivonták őket a szolgabírák hatásköréből és a városi bírák helyett polgár- mestereket választottak, köz­vetlen megyei irányításban. A mai járások központjai saját határaikon belül van­nak. Cegléd minden községből könnyen megközelíthető és hírlapjától kezdve könyvtárá­val, iskoláival, kórházával munkahelyeivel, a Nemzeti Bankig szolgálja a járást. Hídvégi Lajos tegye rendszeresebbé az el­lenőrzést isi Megszaporodtak a monori utcákon kóborló ebek — pa­naszolták mások. A félig el­vadult kutyák a gyerekeket is veszélyeztetik, itt-ott na­pokig hever egy-egy állati te­tem. Egy gyepmester foglal­koztatása megoldhatná e közegészségügyi problémát... A helyi tanács a vecsési apparátussal közösen, az anyagi terhek megosztásával igyekszik megnyugtató meg­oldást találni. Nem mindegy, hogy megfelelő embert sike­rül-e kiválasztani erre a fel­adatra. A fővárosban nagy vitákat váltott ki a betanított vérebek alkalmazása is. Persze van elég lehetőség a kóbor ebfalkák növekedésé­nek meakadályozására: ez pe­dig a bejelentés! Minden eb­tartó felelősséggel tartozik ugyanis a kutyájáért. Ha el­kóborol, s kárt okoz, a tulaj­donos ellen szabálysértési el­járást lehet kezdeményezni. Igen ám, csakhogy a csavar­gó ebek gazdáiról még a szomszédok sem akarnak tud­ni, így azután a lehetőség csak lehetőség marad. Panasz hangzott el a nyug­díjasok klubjában működő büfé zárva tartása miatt is. Pihenés, szórakoztató időtöl­tés közben az idős emberek is joggal igénylik ezt a szol­gáltatást. Joggal várják el a fenntartó Pest megyei Ven­déglátóipari Vállalattól a he­lyettesítésről szóló gondosko­dást. a nyitva tartás biztosí­tását. A Rózsa Ferenc utcai átjá­ró rendbehozását már falu­gyűléseken, tanácstagi be­számolókon kérték az arra járók. Biztató ígéretek is el­hangzottak, jegyzőkönyvek készültek az óvodások és kis­iskolások érdekében szükséges i n tézked ésekről. Segített az állami gazdaság is: egyszer már feltöltöttek a kátyúkat, de a Volán nagy tengelynyomású pótkocsis szállító járművei ismét ki- mélyítették azokat. A sebes­ségkorlátozás addig is na­gyon indokolt lenne, amíg az utcát — a tanács ígérete sze­rint a nyár folyamán — el­fogadható állapotba hozzák. Eddig is csak a véletlenen múlt, hogy a kis közben szá­guldozó járművek nem okoz­tak gyermekbalesetet. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)--------------------------Ä

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom