Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-29 / 176. szám

Paprikaszezon a piacon * í„ ’ » , ~ $» a Szombatonként forgalmas az érdi piac. Különösen nagy a keletje a paprikának, hiszen — még ha a fővárosinál álta­lában drágább ár nem is ezt mutatja — itt a paprikaszezon! Vita a környezetről Fogytán a bizalom Ügy látszik, jókor jött jú­lius 8-i (27. számbeli) figyel­meztetőnk: akkor jelentettük be, hogy vitánk a végéhez kö­zeledik s határidőt szabtunk a levelek megírására. Nos, né­hány olvasónk még időben fogott tollat, hogy elmondja véleményét e témában. Bár nem kimondottan a vi­tához szánta írását, mégis fi­gyelemre méltó Zamecsnik Ottilia (Csalogány u. 16.) le­vele: az érdi útviszonyokról ír, s igaza van, kevés olyan útja van a városnak, amelyen ne kelne el az aszfalt. A 70-es út felújításáról írt vélemé­nyére Egy kérdés — egy fe­lelet rovatunkban visszaté­rünk. Megszívlelendők a tele­fonokról írt sorai is: Szép­szép, hogy nyilvános telefo­nokat állítottak fel Érden, ahol az egészségügy sem áll biztos talajon, de, hogy a lo­kálpatrióták se kapjanak ösz- sze, minden egyes kerületben szükség volna erre, és minél előbb. Majd olvasónk így zár­ja levelét: Ügy gondolom, hogy az érdi lakosok jogos igénye, hogy a lapban foly­tatott viták pozitív eredmé­nyeit lássák, mert idővel el­fogy a bizalom, a türelem és a megértés. Két levél is érkezett Park­városból. Végi Albert (Rózsa utca 28.), o Bem téri ABC állapotát kifogásolja — ta­pasztalataink szerint is — jog­gal. „Ebben az üzletben — ír­ja — súlyos szemléleti prob­léma van a vevők irányá­ban.” Állítását konkrét eset­tel támasztja alá. „Ez az üz­let — folytatja olvasónk — állandóan — mint július 1-én, 12-kor is — piszkos, szutykos. Én még nem jártam úgy eb­ben a boltban, hogy ne ezt tapasztaltam volna. Hol van az ellenőrzés? Vagy ezt az ál­lapotot kell elfogadnunk?” Vé­gi Albert a Bem téri bódé­sorról a következőket írja: Az újságos, a lángossütő, a ba- záros előtt olyan sok a gö­dör, csoda, hogy az emberek nem törik ki a lábukat. Ha meg eső esik, akkor úszni le­het a sárban. Érd — város. Nem lehet hát elvárni az áru­soktól, hogy maguk előtt ren­det tartsanak? Igaz, a Bem közbe való behajtás is bal­esetveszélyes, node ki figyel oda a gödrökre?! Kérem be­jelentésemet vegyék közér­dekűnek és tegyenek vala­mit a fentiek megszüntetésé­re. búvik meg. A környék időn­ként bűzlik és volt úgy, hogy körözött személy is itt rejtő­zött. Remélem, sikerül meg­szüntetni ezt a szégyenfoltot, ami egyébként játszótérnek, vagy KRESZ-parknak (úgy tudom, mindkettő hiányzik Érden) alkalmas lenne.” A fenti levelekkel környe­zeti vitánkat lezártuk. A vita értékeléséről lapunk követ­kező számában olvashatnak az érdeklődők. Családi események Házasságot kötött: Németh Ferenc László Szabó Ilona Zsuzsannával, Galambos Gá­bor Kovács Évával, Katona Ottó Pércsi Irénnel. Elhunyt: Aszalós Mihály- né Kinter Erzsébet (Citromfa u. 47.). ÉRDI Otília A PEST MEGYEI hírlap különkiadása II. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1981. JŰLIUS 29., SZERDA A vb napirendjén: az adóügy Színvonalasan, elektronikával Adófizető állampolgár vagyok... — hangoztatjuk időnként, legtöbbször olyankor, ha településünkön — esetünkben Érd városában — valami szemünknek nem tetsző dolog történik. Mert legfeljebb, ha ilyenkor jut eszünkbe: a mi pénzünk is ott van, a lassan avagy rosszul (avagy általában nem) készülő útban, járdában, i csatornában... Aztán az adózó polgár büszkesége eny- | nyiben is marad, s a fenti megjegyzésen kívül nem gondolunk az adóval (mint később kiderül: némelyek egyáltalán nem!), s maga az adóügyeket intéző tanács is csöndben, szinte észrevétlenül dolgozik. Ebből az ész- revétlenségből emelte ki az adómunkát egy beszámoló erejéig legutóbbi ülésén a tanács végrehajtó bizottsága. TUDJA-E, HOGY...? ...az adók és egyéb köztartozásoka tanács pénzalapjának 14—15 százalékát jelentik? ...39 ezer 843-an fizetnek a városban valamilyen címen adót? ... 528 kiskereskedő és kisiparos adó­zik a városban? ...tizenhá­romezer az adóköteles házak száma? ... az érdiek 3957 ház­őrző után fizetnek ebadót? ... idén megkezdődött a la­kossági adók elektronikus fel­dolgozása? ... SZAKSZEMMEL. Kiss Im- réné a városi tanács adócso­portjának vezetője huszon­nyolc éve dolgozik ezen a te­rületen. — Változott az adómunka a huszonnyolc év alatt? — Sokat. Akkoriban, ami­kor én a tanácshoz kerültem, tavasszal kivetettük az adót, A KlSZ-bizotfság ülésén Új titkárt választottak Az elmúlt héten ülést tar­tott a KISZ városi bizottsá­ga. Pribék Rozália, az MSZMP városi bizottságának titkára, és Nemoda István megyei úttörőelnök jelenlétében a bizottság jelenlevő tagjai megválasztották a KISZ városi bizottságának új titká­rát. A leköszönő Szépe József helyett a titkár Málnást Gá­bor lett. Málnási Gábor érdi szüle­tésű, a Vörösmarty gimná­ziumban érettségizett. Az egri Ho Sí Minh Tanárképző Fő­iskola levelező tagozatán szer­zett diplomát, majd az 5. szá­mú, érdligeti iskola pedagó­gusa lett. További tanulmá­nyait a Szovjetunióban, a Komszomol Főiskolán idén fejezte be. Mozgalmi munká­ja elismeréseképp Aranyko­szorús KISZ-jelvény kitün­tetésben részesült. A KISZ városi bizottságá­nak titkára augusztus 1-gyel kezdi meg munkáját. ősszel beszedtük, közben pi­hentünk — kis túlzással ilyen szép életünk volt. Ma?! Ha kétszer huszonnégy óra len­ne a nap, az sem lenne a mun­kára elég. Hiszen ha csak a legutóbbi nagy feladatot né­zem: több mint húszezer adat­lapot írtunk össze, mindezt szinte községi tanácsi számú dolgozóval, akkor láthatjuk, mi változott. — Mit hozott a várossá vá­lás? — Több munkát. Jó néhány adótétel megváltozott, s bár ez adófizetőnként legtöbbször néhány tíz forintot jelentett csupán, nekünk annyi mun­kát, ahány adófizetőnk van. Másrészt a várossá válással megnőtt az adócsoport mun­kája iránti igény is: bo­nyolultabb feladatokat, job­ban kell ellátnunk. És ez itt-ott még nehezen megy. Az­tán akadnak egészen prózai nehézségek: irodakörülmé­nyeink ugyan az új házba köl­tözéssel javultak, de nem tud­juk hol raktározni iratain­kat. i— Segíti-e az elektronika a munkát? — Nagy feladat volt újra felmérni és összeírni az adó­zók adatait, de most kezünk­ben van a város adózó la­kosságáról minden fontos tud­nivaló. A nehezén a felmérés­sel túljutottunk, s az elektro­nika mindenképp gyorsabbá, korszerűbbé, pontosabbá te­szi a jövőben munkánkat. HÁTRALÉK-KÉRDÉS. El­gondolkodtató az adat: Pest megye 60 milliónyi adóhátra­lékából a legtöbb érdi: 16 millió. Utóbbinak nagy része kisiparosok, kereskedők nem­fizetéséből, mintegy 20—25 százaléka a gépkocsiadóból származik. A nem fizető kis­iparosoknál, kereskedőknél az összeg nagysága (néhányon milliókkal tartoznak az állam­nak), az autótulajdonosoknál a feledékeny úrvezetők száma a figyelemre méltó (a tulajdono­sok háromnegyede nem fizet­te be időben adóját). A 16 millió nem elhanyagolható ösz- szeg (egy nyolcezres nagyköz­ség húsz millióval gazdálko­dik idén a megyében), még akkor sem, ha nem közvetle­nül a város, hanem az állam kasszájába kerül. Joggal kö­veteltek hát a vb-ülés részt­vevői nagyobb következetessé- séget, szigort a tanácsi ható­ságoktól, a megyei tanács je­lenlévő képviselője pedig személyes intézkedést — a vá­ros vezetőitől. FÖLÖTTES VÉLEMÉNY. Solymosi Mária, a Pest me­gyei Tanács adócsoportjának vezetője: — Két évvel ezelőtt ha­sonló körben tárgyaltuk az ér­di adócsoport munkáját. Sok a gond, akkor ezt állapíthat­tuk meg. Most azt mondhat­juk: lassan kezd városi ran­gúvá válni az adóztatási mun­ka az érdi tanácsban. Egyéb­ként is az egész adóigazgatás­ban egy új, korszerű jelleg kezd kialakulni, ami bizonyá­ra további fejlődést jelent a városban is. Általunk is többször meg­énekelt témáról: a parkváro­si iskola szennyvizéről tudó­sít Hangódi Imre (Kárpáti u. 1—3.) levele. „Az iskola szennyvize — írja — most is folyik: itt a nyár, 30—35 fo­kos a meleg és csakúgy bűz­lik a környék, pedig ott van az ABC, az orvosi rendelő. Kérdem: ki a felelős ezért a hanyagságért?!” A továbbiak­ban levélírónk konténert kér a Liptói, a Késmárki, az Ara­di út, illetve a Kárpáti és a Bihari út kornyékére. Az Ilona utcai temető álla­potát rosszalja Vörös István­ná (Janka u. 14.). „Az egész terület — írja — áthatolha­tatlan bozót, amelyben sze­mét, hulladék, állati tetem Ad] - életet leljenek a bátrak, lapuljanak a gyávák! — ezt írták a táblára az otthon maradó (értsd: gyáva) PEVDI-dolgozók és kísérték e felirattal az üzem kapujáig az útnak induló bátrakat. Wágenhoffer Jenöné párttitkár ve­zette a PEVDI-s küldöttséget, akik nélkül egy városi megmozdulás, mint ez a mai önkéntes véradónap, elképzelhetetlen is lenne. Heten vannak, ketten délutánra ígérték magukat, túl a négy deci vér adásán, az önkéntes vér­adóknak járó ingyen sört kortyolgatják az in­gyen szalámis zsömle mellé. — Gyáva lenne, aki nem jön vért adni? — „Nem gyávaság az — mondja Jakab Oszkárné, ötszörös vér­adó, még mindig mosolyogva a többiek tréfás önkritikáján —, érhető, ha a fehér köpeny, az injekciós tű meg a vér láttán, különösen az asszonyokban, megnő a szorongás. Megle­het, mi is féltünk az első szúrásnál, ugye, asszonyok?” Az asszonyok: Petrovics Jakab- né 19-szeres, Tiringer Mihályné hatszoros, Stranczl Józsefné hétszeres és Takács Ildikó háromszoros véradó, bólogatnak Jakabné sza­vára. — Aztán mi történt? „Megszoktuk — mondja a legszorgalmasabb, Petrovicsné. — Rájöttünk, hogy nem félelmetes a dolog, még jól is jön a büszkeség, hogy az ember egész­séges és segíthet másoknak. így aztán, ha véradás van a városban, nem múlhat el nél­külünk.” A volánosok úgy tartják, nélkülük sem. Pépp Gábor pályaudvar-vezető, KISZ-titkár sietve jön, sietve megy: „Vár a munka” — mondja kutyafuttában. A rangidős Volán­pilóta, Takács László is két forduló között ugrik be a művelődési központba, sürgeti a vizsgálatokat: „Negyvenre van az indulá­som.” A GAMESZ-fiúk most is összetartanák: Kerkuska István vezetésével pihennek rá a véradásra. — A főnök? — kérdezem, mert hogy mekszoktam Dudás Emil jelenlétét fiai- lányai mellett. „Valakinek dolgozni is kell — mondják. — A GAMESZ nem állhat le!” És jönnek sorban a többiek: ÉRUSZ-osok, JATEX-esek, tanácsiak. Dr. Horváth András, a Pest megyei Bíróság hivatalos pártfogója önmagát képviseli. „Jó a vérem” — mondja szokott modorában, véradásainak magas szá­mát magyarázva. — Meg aztán hétköznapo­kon úgyis annyit piszkáljuk egymást, legyen legalább egy-egy ünnep, amikor segítünk egymáson, mi, emberek.” Ennél többet faggatózással sem tudok ki­szedni az önkéntesekből. „Amióta az eszem tudom, adok vért — mondja Szépe József városi KISZ-titkár. — Hát nem az a termé­szetes, hogy itt van az ember?” Ezt mondja Jáki Ferenc, a pártbizottság munkatársa is: „Egészséges vagyok, tudok segíteni, miért ne segítenék?” — Tudatosan adnak az emberek vért? „Nem — ezt már Wesztergom Erzsébet doktorasszony, gödöllői adjunktus mondja. — Valamikor, egészen a hatvanas évek közepéig, addig tehát, amíg közvetlenül egy-egy beteg­nek volt szüksége vérre, amíg az orvostudo­mány inkább magát a vért használta föl, kéz­zelfoghatóbb, konkrétabb volt a segítség, tu­datosabb á vállalás is. Ma, amikor készítmé­nyekben kerül tovább az emberi vér, nem ér­zékelhető ennyire ez a kapcsolat. Ezért is öregszik a véradógárda mindenütt: nehéz újakat, s főleg fiatalokat szerezni. Öröm te­hát az ilyen hely, mint Érd, ahol az átlagos­nál jóval több a fiatal ember. — Vannak még tévhitek a véradás veszélyei körül? „Egyre kevesebb. Ma a vérvétel a legalapvetőbb ki­vizsgálás része, így eltűnt misztikuma is. Az emberek többsége ismeri szervezetét, az a kevéske kis rosszullét, ami előfordul, idegi jellegű. Ma azt mondhatjuk: minden egészsé­ges ember nyugodtan adhat vért.” falon piakát, a plakáton sírós arcú kis­lány, szeme sarkából elindult egy könnycsepp. A fölirat: Adj vért, életet adsz. Nagy Örsné, városi Vöröskereszt-titkár azt mondja: az érdiek a maguk nyelvére (szívé­re?) így fordították a jelszót: adj — életet. A HírefP Az idős párttagok egészség- ügyi helyzetéről, a • lakóterü­leti pártalapszervezetek mun­kájáról és a II. félévi munka­tervről tárgyalt é havi ülésein a városi pártbizottság végre­hajtó bizottsága © Érdi részt­vevőkkel rendezték meg a 9 város — 9 ifjúsága találkozó­ját Körmenden © Aratnak a Benta-völgye Termelőszövet­kezetben © Négyszáz gyere­ket vettek fel az óvodákba © A takarékszövetkezet mun­kájáról, a gyámügy helyze­téről, az adózásról és az egész­ségügyi felvilágosító munká­ról tárgyalt havi ülésein a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága © Három új telefonfül­két állítottak fel a városban 0 A város öregeinek ajánlott fel tízezer forintot a Volán 1. sz. Vállalat érdi főnöksége © Sport- és helytörténeti tábort rendeztek a művelődési köz­pontban © Áfész Expo a Ben- tában © Bizományi vásár kezdődött a művelődési ház­ban © Több mint kétszázan adtak vért az önkéntes vér­adónapon. Visszhang Telefon II* : .'V ■ • - V ... 'iá Telefon — életet ment — írtuk július 8-1, 27. szá­munk írása fölé, amelyben a város három új telefon- fülkéjének felállításáról számoltunk be. Cikkünkben is kértük a lakosságot: óv­ják az életet védő telefono­kat. Az írás visszhangját fo­tósunk hozta: íme a három közül az egyik, a két hét alatt használhatatlanná vált készülék a Gellért út és a Riminyáki út sarkán ... Napsugár Ezzel a címmel közöltünk glosszát lapunk 28-ik (július 15-i) számában. írásunkra válaszolva Lukácsi Géza, a Törökbálinti ÁG érdi lé­üzemének vezetője a követ­kezőket mondta: — Való igaz: Napsugár nevű italunkat boltban még nem árusítjuk, ezért olva­sóink és a cikk írója hiába is kereste a városban. A népszerű szó mégsem túl­zás: nagy tételben, ötlite­res üvegekben árusítjuk e terméket, amelyet szívesen vásárolnak, elsősorban in­tézmények, üzemek, válla­latok. Ami pedig a reklá­mot illeti, természetesen ar­ra szükségünk van. Hiszen abban a pillanatban, ahogy megkezdjük a kisformátu- mú műanyag üvegek gyár­tását, jut a Napsugárból az üzletekbe, az érdi boltokba is. Röviden Szabó János, a Milton Klub. vezetője egy ófalui kirándulás hírét jelentette, örülünk, hogy a klub tag­sága érdeklődik a város múltja iránt, beszámolójuk­nak szívesen adunk köze­li lapszámunkban helyet. Kovács Illés, a Költségve­tési Üzem párttitkára újabb társadalmi munkáról szá­molt be: a Balázsa-háznál ezúttal Bereczk Egon üzem­vezető irányításával dolgoz­tak az önkéntesek, köztük a Vöröskereszt aktívái. Apropó, Vöröskereszt... Legutóbbi, július 22-i szá­munkban nem sikerült el­találnunk az önkéntes vér­adás időpontját, de mint mai riportunk is bizonyít­ja: ez nem volt akadálya az akció sikerének. Tévesen írtuk is a PEVDI versenyé­ről tudósító Ágotái Zoltán-* né nevét. Ezúton kérjük el-’ nézését. Labdarúgás Sorsoltak a Megyei bajnoki harmadik helyezésével magasabb osz­tályba, a területi bajnokság Duna-csoportjába került az érdi labdarúgócsapat. Az el­múlt héten sorsoltak a cso­port mérkőzéseire. Az ellen­felek : I. forduló, VHI. 6.: ÉGSZÖV MEDOSZ (idegenben), II. for­duló, VIII. 23.: Mányi Tsz (ott­hon), III. forduló, VIII. 30.: Tatai AC (i), IV. forduló, IX. 6.: Szondi SE (o), V. forduló, IX. 13.: Soroksári VOSE (i), VI. forduló, IX. 20.: Mezőfal­va (o), VII. forduló, IX. 27.: Medicor (i), VIII. forduló, X. 4.: Ikarus (o). IX. forduló. X. 11.: Esztergom (i), X. fordu­csoportban ló, X. 18.: Dörnsöd (o), XI. for­duló, X. 25.: Rákóczi SE (1), XII. forduló, XI. L: Toldi SE (o), XIII. forduló, XI. 8.: III. kér. TTVE (i), XIV. forduló, XI. 15.: Dunaújváros (o), XV. forduló, XI. 22.: ESMTK (i), XVI. forduló, XI. 29.: Orosz­lány (o), XVII. forduló, XII. 4.: Aranykalász (i). Az oldalt írta: * Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János ISSN 0209—54 67 (Érdi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom