Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-29 / 176. szám

1931. JÜLIUS 29., SZERDA KTürJav Lakó- és üdü!őtelkek forgalma /r Építkezés magánerőből Megjelent a Házi Jogtanács­adó júliusi száma, amely ez­úttal is fontos, közérdekű kérdésekkel foglalkozik. Az utóbbi években nőtt a ma­gánerőből épülit lakások szá­ma, szaporodtak a hétvégi há­zak, nyaralók. Emelkedett a telekforgalom. Mivel e kérdé­sek iránt nagy az érdeklődés, s a jogtanácsadó e témával foglalkozó 1977/1. száma tel­jesen elfogyott, indokoltnak látszott, hogy a lakó- és üdü­lőtelkekről szóló ismertetésit ismét közreadják. A jogtanácsadó júliusi szá­ma összefoglalja a lakó- és üdülőtelkekre vonatkozó — időközben módosított —, leg­fontosabb jogszabályokat. Tel­jes terjedelmében közli a televízió Jogi esetek című má­jusi adásának szövegét. Is­merteti a lakásvásárlási il­letékről, a munkaviszonyban álló dolgozók szabadságáról, valamint a tsz-melléküzem- ágak szabályozására vonatko­zó jogszabályokat. Kapható a hírlapárusoknál. Az érdeklődők választ kap­hatnak arra: ki adhat fel­mentést a tulajdonszerzési korlátozás alól? Mi a szabály a többlettelekre? Mit jelent a tartós földhasználat? örö- kölhető-e az állami telek? Mennyi ideig érvényes a te­lekrendezési engedély? A kérdések után — ízelítőül — néhány választ is ismerte­tünk. Mi helyezhető el a la­kó-, illetőleg üdülőtelken? Lakótelken szabadon álló — oldalhatáron álló —, vagy zártsorúan lakóépület, illető­leg az ikerház vagy csoportház egy-egy lakóépület-egysége helyezhető el. Üdülőtelken szabadon álló üdülőépület, il­letve iker- vagy csoportház egy-egy üdülőegység helyezhe­tő el. Hogyan kell a szabadon ál­ló, vagy oldalhatáron álló épületet a telken elhelyezni? A szabadon álló lakó- vagy üdülőépületet a közterület fe­löli építési vonalon úgy kell elhelyezni,. hogy azt minden ol­dalon a saját telkének beépí­tetlen területe — élőkért, ol­dalkert, hátsókért — vegye körül Az oldalhatáron, álló la­kó- vagy' üdülőépületet egyik oldalával a közterület felöli építési vonalon, másik oldalá­val pedig a telek-oldalhatá- ron úgy kell elhelyezni, hogy a lakóhelyiség ablakai a ked­vezőbb égtáj felé nézzenek. A fenti módon elhelyezett épüle­tek valamennyi oldalát hom- lokszerűen kell kiképezni. Átnyúlhat-e lakó-, illetőleg üdülőépület ereszpárkánya a szomszédos építési telekre? Az ereszpárkány átnyúlásá- ra a szomszéd telekre csak az oidalhatáron álló beépítés­nél kerülhet sor. Az átnyúlás legfeljebb 0,5 méter lehet. Ilyen esetben az építésügyi hatóság előírhatja az átnyúló ereszpárkánynak ereszcsator­nával való ellátását, továbbá az ereszcsatorna lefolyójának olyan kialakítását, hogy a ki- ömlő víz elvezetése a saját telken történjék. Milyen helyiség ablaka nyíl­hat a közvetlenül szomszédos építési telek felé? Szabadon állóan elhelyezett lakó-, illetőleg üdülőépületek valamennyi helyiségének ab­laka nyílhat a szomszédos építési telek felé. Az oldal- határon álló beépítés esetén az épület-oldalhatár felé né­ző homlokzatán és tetőfelüle­tén csak mellékhelyiség — legalább két méter mellvéd magasságú — szellőzőablak lehet. Hogyan ikerház? helyezhető el az Az ikerház két épületegysé­gét a közterület felöli építé­si vonalon úgy kell elhelyez­ni, hogy azok — külsőleg egy szabadon álló épület képét mutatva — az építési telkeik közös oldalhatárán csatlakoz­zanak egymáshoz. Az ikerház két épületegységének lakóépü­let esetében legalább 6 mé­ter, üdülőépület esetében pe­dig 4 méter mélységben kell egymáshoz csatlakoznia, a csatlakozást önálló határfalak­kal kell megépíteni. Az ikerház két épületegy­sége külön-külön, is megépít­hető. Szabadon álló lakó­vagy üdülőépület építésére ki­jelölt építési telken is meg­engedhető ikerház építésié, ha a telek méretei alkalmasak rá. Heti jogi tanácsok Elvesztheti-e valaki kifizetett házát? A nyugdíjakról szóló új szabályok # Részesedés a közreműködés arányában Hetenként rendszeresen megjelenő rovatunkban min­dig közérdeklődésre számot- tartó döntésekről tájékoztat­juk olvasóinkat. Az alábbi két ügy kapcsán hozott ítéleteket most elsősorban állami válla­latok vezetőinek figyelmébe ajánljuk. • Ingatlanvétel előtt a telek- könyv megismerése a vevő alapvető érdeke. Olvasónk öt évvel ezelőtt házat vásárolt. A vételárat ki­fizette, az ingatlan átruházási illetéket kifizette. A tulajdon­jog mégsem került a nevére, mert a telekkönyvi hivatal el­utasította a bejegyzést, az adás-vételi szerződésben sze­replő helytelen telekkönyvi szám megjelölése miatt. Akkor, olvasónk hanyagságából, to­vábbi intézkedések nem tör­téntek és csak akkor lepődött meg levélírónk, amikor az el­adó halála után az örökösök igényt támasztottak az ingat­lanra. Elveszthetem-e a kifizetett házat, amikor évek óta benne lakom? — kérdezi olvasónk. Igen. Hanyagságának lehet ilyen ára. A telekkönyv meg­tekintése a vevő alapvető ér­deke. Abból azonososíthatja a megvásárolni szándékolt in­gatlan adatait, terheit, azt is többek között, hogy valóban a sajátját adja-e el az eladó, vagy éppenséggel a másét. In­gatlan adás-vételnél a hely­színrajzi szám elírásából sú­lyos bonyodalmak keletkez­hetnek, amelyeket hosszadal­mas eljárás útján lehet csak rendezni. Olvasónk azonban sem a telekkönyvet nem te­kintette meg, sem később nem hárította el a tulajdonjog be­jegyzés akadályát és békésen élt a lakóházban, élvezte annak hasznát, fizette minden köz­tartozását. S persze, most jog­gal ijedt meg. Ha az örökösök nem isme­rik el, hogy az örökhagyó még életében eladta a hagyatékot képező ingatlant — és erről nem adnak olyan nyilatkoza­tot, melynek alapján öröklési Éjfélkor mentek c tanyára Álarcosok a bíróság előtt A fiatalkorú V. György, Jakab István és Lukács Kál­mán szolnoki lakosok nem először állnak bíróság előtt. A fiatalkorú ez év februárjá­ban szabadult a Szolnoki Já­rásbíróság által lopás vétsége miatt kiszabott 4 hónap és 4 nap szabadságvesztés bün­tetéséből. Jakabot a bíróság két esetben ítélte el lopás bűntette miatt, először 1 év és 2 hónapi, majd 10 hónapi szabadságvesztésre. A bíróság Lukácsot súlyos testi sértés bűntette miatt 8 hónapi — 3 évi próbaidőre —, felfüggesz­tett szabadságvesztéssel súj­totta. A fiatalkorú és Jakab ez év április 11-én délután Kőrös- tetétlenen az egyik tanya kö­zelében haladt el. Jakabnak, mivel 10 hónapi börtönbün­tetésének letöltése végett kel­lett bevonulnia, pénzre lett volna szüksége. Szemügyre vette a tanyát: vajon kik, és hányán laknak benne? Az udvaron tartózkodó asszony­tól mindenesetre érdeklőd­tek, van-e eladó tanya a kör­nyéken, azt is megkérdezték, egyedül lakik-e? Harmadik társuknak Lukács Kálmánt szervezték be, és két nap múlva este elindultak a köz­ségbe. Mivel csak két segéd­motorjuk volt, útközben Szol­nokról elvittek egy harmadi­kat. Éjfél körül értek a tanyá­hoz. Ketten álarcot kötöttek az arcukra. A kutyaugatásra a gazda jött ki, akitől meg­kérdezték, hogy milyen falu van erre legközelebb. A gazda gyanúsnak találta késői érke­zésüket, ezért felhívta őket, menjenek el. Utána vissza-* ment a lakásba, és a felesé­gével próbálták az ajtót be­zárni, de nem sikerült, mi­vel a vádlottak nagy erővel benyomták. A lakásban egyikük hango­san kiáltotta, „pénzt vagy életet”, amire a 71 éves férfi kijelentette, hogy nincs pén­ze, majd a vádlottak őt és hasonló korú feleségét meg­támadták, ütötték, annyira, hogy a férfi a földre esett és ellenállni nem tudott. Az asz- szonyt leültették egy takar- mányos zsákra, és követelték tőle is a pénzt. Mivel nem ad­ta elő, fejbe vágták. A lakást átkutatták és a megtalált 28 ezer 600 forinttal eltávoz­tak. Hármójuk közt 600 fo­rintot elosztottak, a többi pénzt a fiatalkorú élettársá­nak, az ugyancsak fiatalkorú P. Máriának adták át, hogy rejtse el. A gyors rendőri intézkedés eredményeként a Vádlottak kézrekerültek, és az elvitt pénz egy részét sikerült le­foglalni. A fiatalkorú V. György, Jakab István és Lu­kács Kálmán előzetes letar­tóztatásban várják a tárgya­lás kitűzését. Órell Ferenc János bizonyítvány kiállítható, és az ingatlan tulajdonjoga olva­sónkra átírható legyen —, ak­kor vajmi kevés reménye le­het arra, hogy megszerezze az ingatlan tulajdonjogát. A kifizetett vételárat, az in­gatlanra fordított szükséges kiadásait természetesen vissza­követelheti olvasónk, mert ezek a hagyaték adósságai, an­nak terhei, amelyekért az örö­kösök helytállni tartoznak. Az a tanácsunk, hogy előbb békés úton próbáljanak meg­egyezni. O Kiket érint a nyugdijak, járadékok kiegészítése. Több olvasónk érdeklődött: hogyan kell értelmezni a nyug­díjak, havi rendszeres járadé­kok és segélyek emeléséről szóló legújabb szabályokat, kiket érint, a fizikai munka­körben dolgozó nyugdíjasok milyen összeghatárig vállal­hatnak korlátozás nélkül mun­kát, és hogyan hat ki az özve­gyi nyugdíjra. Ez év június 1-től mindazo­kat érinti az új jogszabály, akik 5 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, rendszeres járadé­kot, vagy rendszeres segélyt kapnak. Az özvegyi nyugdíjnál eddig is az volt, ezután is az a helyzet, hogy aki saját jogán és özvegyi jogán is jogosult nyugdíjra, az választhat, hogy a kettő közül melyiket tartja meg. Ha a választott nyugdíj összege nem érte el eddig a havi 1920 forintot, a másik nyugdíjból kiegészítették. Az új jogszabály szerint június 1-től 1950, január 1-től pedig 2000 forintig fizethető együtte­sen a két nyugdíjfajta. A nyugdíjak, egyéb rendsze­res ellátások évi emelkedése eddig is, ezután is két száza­lék. Amíg azonban eddig a növekedés legkisebb összege 70 forint volt, most 100 forint lett. Aki tehát kevesebbet ka­pott eddig a két százalékos emelésben ennél, most 100 fo­rintot kap, mert a hiányzó összeggel kiegészítik az ala­csonyabb összeget kitevő két százalékot. Eddig a legkisebb öregségi nyugdíj összeg 1630 forint volt, a munkások és alkalmazottak esetében. Júniustól 30 forinttal, 1982. január 1-től pedig 100 forinttal emelkedik a nyugdíj minimális összege, s így ebben az évben 1660 forint, január 1-től pedig 1760 forint lesz. S végül, hogyan és kik dol­gozhatnak nyugdíjuk korláto­zása nélkül? Eddig azok a nyugdíjasok, akik fizikai mun­kát vállaltak, akkor dolgozhat­tak korlátozás nélkül, nyugdí­juk megtartása mellett, ha nyugdíjuk nem volt több 1790 forintnál. Most 1820 forint az összeghatár, a jövő év január 1-től pedig 1920 forint. Bár nem kérdezték, de hogy teljes legyen az ismertetés, említeni kell még néhány szó­ban a házastársi pótlékot is. Az új rendelkezés szerint, akinek a nyugdíja az 1850 forintot nem haladja meg havonta, június 1-től, ha házastársát is eltart­ja, az eddigi 500 forint helyett, 600 forint házastársi pótlékra jogosult. Ha a nyugdíj összege a havi 1850 forintot meghalad­ja és a házastársi pótlék a nyugdíjast megilleti, 2450 fo­rintig kiegészítik a nyugdíjat házastársi pótlék címén. 2450 forint feletti nyugdíjnál nincs házastársi pótlék, ezt az újabb rendelet nem változtatta meg, viszont az említett összegű pót­lékon kívül megkapják a jogo­sultak az eddig is folyósított havi 180 forint jövedelempót­lékot. • Az élettársak és a házas­társak vagyonjogi helyzetének különbözőségéről. Élettársak, házastársak va­gyonjogi kérdései különösen akkor nyer jelentőséget, ha egy tartós kapcsolatból házas­ság lesz, felmerül a kérdés, mi történjék az életközösség ideje alatt szerzett vagyonnal. Ugyanígy problémás az osz­tozkodás, ha az életközösség megszakad, kié lesz és milyen arányban illeti az a vagyon, amit az életközösség alatt kö­zösen szereztek. A Polgári Törvénykönyv sze­rint az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való köz­reműködésük arányában sze­reznek közös tulajdont. A ház­tartásban végzett munka a szerzésben való közreműködés­nek számít. Dr. M. J. § Tíz nap rende/efeiből A középfokú oktatási intéz­ményekről szóló 1965. évi 24. számú törvényerejű rendeletet az 1981. évi 9. tvr. kiegészí­tette. (Tanácsok Közlönye 22. szám). A repülőgépszerelő és re­pülőgépműszerész tiszthelyet­tesképző szakközépiskoláról a honvédelmi miniszter 2/1981. (VII. 7.) H. M. számú rende­leté rendelkezik. (Tanácsok Közlönye 22. szám). Az ötnapos munkahét beve­zetéséről a Belkereskedelmi Minisztérium irányelvet adott ki, amelyet az érdekeltek a Tanácsok Közlönye 22. szá­mából ismerhetnek meg. Egyes egészségre ártalmas munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozók napi munkaidejéről a 6/1981. (VII. 23.) EüM.-MüM. rendelet ren­delkezik. (Magyar Közlöny 42. szám). A szállítás és hírközlésben dolgozók műszakpótlékáról a 7/1981. (VII. 23.) KPM. rende­let intézkelik. (Magyar Köz­löny 42. szám). A külkereskedelmi tevé­kenységből származó vagyoni igények érvényesítésnek rend­jéről szóló 3/1974. KkM. szá­mú rendelet módosításáról a 3/1981. (VII. 23.) KkM. számú rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 42. sz.). A VOLÁN 1. SZ VÁLLALAT 11. sz. üzemigazgatósága kiskunlacházi főnökségére felvesz tehergépkocsivezetőket Jelentkezni lehet a forgalomvezetőnél, Kiskunlacháza, Rákóczi út 20. „ Tudja “Q, Életbiztosítást IS mit nyújt a 60 000 forintig & rCÉD oni balesetbiztosítást Cbco OU. 1 50 000 forintig, ^ betegségbiztosítást ^ /táppénzes állomány esetén/ ^ 1 500 forintig, ^ kórházi ápolási térítést ^ 2000 forintig, ^gr gyermek­születéskor, SS gyermekenként 1000 forintot, nyugdíjba vonuláskor /ötéve* CSÉB 80* tagság esetén/ 4000 forintot.^. Lakberendezési kiállítás és vásár Szentendrén, a Felszabadulás lakótelepi általános iskolában> július 30-tól augusztus 16-ig. Nyitva: mindennap 8-tó! 17 óráig. t i r

Next

/
Oldalképek
Tartalom