Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-29 / 176. szám
1931. JÜLIUS 29., SZERDA KTürJav Lakó- és üdü!őtelkek forgalma /r Építkezés magánerőből Megjelent a Házi Jogtanácsadó júliusi száma, amely ezúttal is fontos, közérdekű kérdésekkel foglalkozik. Az utóbbi években nőtt a magánerőből épülit lakások száma, szaporodtak a hétvégi házak, nyaralók. Emelkedett a telekforgalom. Mivel e kérdések iránt nagy az érdeklődés, s a jogtanácsadó e témával foglalkozó 1977/1. száma teljesen elfogyott, indokoltnak látszott, hogy a lakó- és üdülőtelkekről szóló ismertetésit ismét közreadják. A jogtanácsadó júliusi száma összefoglalja a lakó- és üdülőtelkekre vonatkozó — időközben módosított —, legfontosabb jogszabályokat. Teljes terjedelmében közli a televízió Jogi esetek című májusi adásának szövegét. Ismerteti a lakásvásárlási illetékről, a munkaviszonyban álló dolgozók szabadságáról, valamint a tsz-melléküzem- ágak szabályozására vonatkozó jogszabályokat. Kapható a hírlapárusoknál. Az érdeklődők választ kaphatnak arra: ki adhat felmentést a tulajdonszerzési korlátozás alól? Mi a szabály a többlettelekre? Mit jelent a tartós földhasználat? örö- kölhető-e az állami telek? Mennyi ideig érvényes a telekrendezési engedély? A kérdések után — ízelítőül — néhány választ is ismertetünk. Mi helyezhető el a lakó-, illetőleg üdülőtelken? Lakótelken szabadon álló — oldalhatáron álló —, vagy zártsorúan lakóépület, illetőleg az ikerház vagy csoportház egy-egy lakóépület-egysége helyezhető el. Üdülőtelken szabadon álló üdülőépület, illetve iker- vagy csoportház egy-egy üdülőegység helyezhető el. Hogyan kell a szabadon álló, vagy oldalhatáron álló épületet a telken elhelyezni? A szabadon álló lakó- vagy üdülőépületet a közterület felöli építési vonalon úgy kell elhelyezni,. hogy azt minden oldalon a saját telkének beépítetlen területe — élőkért, oldalkert, hátsókért — vegye körül Az oldalhatáron, álló lakó- vagy' üdülőépületet egyik oldalával a közterület felöli építési vonalon, másik oldalával pedig a telek-oldalhatá- ron úgy kell elhelyezni, hogy a lakóhelyiség ablakai a kedvezőbb égtáj felé nézzenek. A fenti módon elhelyezett épületek valamennyi oldalát hom- lokszerűen kell kiképezni. Átnyúlhat-e lakó-, illetőleg üdülőépület ereszpárkánya a szomszédos építési telekre? Az ereszpárkány átnyúlásá- ra a szomszéd telekre csak az oidalhatáron álló beépítésnél kerülhet sor. Az átnyúlás legfeljebb 0,5 méter lehet. Ilyen esetben az építésügyi hatóság előírhatja az átnyúló ereszpárkánynak ereszcsatornával való ellátását, továbbá az ereszcsatorna lefolyójának olyan kialakítását, hogy a ki- ömlő víz elvezetése a saját telken történjék. Milyen helyiség ablaka nyílhat a közvetlenül szomszédos építési telek felé? Szabadon állóan elhelyezett lakó-, illetőleg üdülőépületek valamennyi helyiségének ablaka nyílhat a szomszédos építési telek felé. Az oldal- határon álló beépítés esetén az épület-oldalhatár felé néző homlokzatán és tetőfelületén csak mellékhelyiség — legalább két méter mellvéd magasságú — szellőzőablak lehet. Hogyan ikerház? helyezhető el az Az ikerház két épületegységét a közterület felöli építési vonalon úgy kell elhelyezni, hogy azok — külsőleg egy szabadon álló épület képét mutatva — az építési telkeik közös oldalhatárán csatlakozzanak egymáshoz. Az ikerház két épületegységének lakóépület esetében legalább 6 méter, üdülőépület esetében pedig 4 méter mélységben kell egymáshoz csatlakoznia, a csatlakozást önálló határfalakkal kell megépíteni. Az ikerház két épületegysége külön-külön, is megépíthető. Szabadon álló lakóvagy üdülőépület építésére kijelölt építési telken is megengedhető ikerház építésié, ha a telek méretei alkalmasak rá. Heti jogi tanácsok Elvesztheti-e valaki kifizetett házát? A nyugdíjakról szóló új szabályok # Részesedés a közreműködés arányában Hetenként rendszeresen megjelenő rovatunkban mindig közérdeklődésre számot- tartó döntésekről tájékoztatjuk olvasóinkat. Az alábbi két ügy kapcsán hozott ítéleteket most elsősorban állami vállalatok vezetőinek figyelmébe ajánljuk. • Ingatlanvétel előtt a telek- könyv megismerése a vevő alapvető érdeke. Olvasónk öt évvel ezelőtt házat vásárolt. A vételárat kifizette, az ingatlan átruházási illetéket kifizette. A tulajdonjog mégsem került a nevére, mert a telekkönyvi hivatal elutasította a bejegyzést, az adás-vételi szerződésben szereplő helytelen telekkönyvi szám megjelölése miatt. Akkor, olvasónk hanyagságából, további intézkedések nem történtek és csak akkor lepődött meg levélírónk, amikor az eladó halála után az örökösök igényt támasztottak az ingatlanra. Elveszthetem-e a kifizetett házat, amikor évek óta benne lakom? — kérdezi olvasónk. Igen. Hanyagságának lehet ilyen ára. A telekkönyv megtekintése a vevő alapvető érdeke. Abból azonososíthatja a megvásárolni szándékolt ingatlan adatait, terheit, azt is többek között, hogy valóban a sajátját adja-e el az eladó, vagy éppenséggel a másét. Ingatlan adás-vételnél a helyszínrajzi szám elírásából súlyos bonyodalmak keletkezhetnek, amelyeket hosszadalmas eljárás útján lehet csak rendezni. Olvasónk azonban sem a telekkönyvet nem tekintette meg, sem később nem hárította el a tulajdonjog bejegyzés akadályát és békésen élt a lakóházban, élvezte annak hasznát, fizette minden köztartozását. S persze, most joggal ijedt meg. Ha az örökösök nem ismerik el, hogy az örökhagyó még életében eladta a hagyatékot képező ingatlant — és erről nem adnak olyan nyilatkozatot, melynek alapján öröklési Éjfélkor mentek c tanyára Álarcosok a bíróság előtt A fiatalkorú V. György, Jakab István és Lukács Kálmán szolnoki lakosok nem először állnak bíróság előtt. A fiatalkorú ez év februárjában szabadult a Szolnoki Járásbíróság által lopás vétsége miatt kiszabott 4 hónap és 4 nap szabadságvesztés büntetéséből. Jakabot a bíróság két esetben ítélte el lopás bűntette miatt, először 1 év és 2 hónapi, majd 10 hónapi szabadságvesztésre. A bíróság Lukácsot súlyos testi sértés bűntette miatt 8 hónapi — 3 évi próbaidőre —, felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta. A fiatalkorú és Jakab ez év április 11-én délután Kőrös- tetétlenen az egyik tanya közelében haladt el. Jakabnak, mivel 10 hónapi börtönbüntetésének letöltése végett kellett bevonulnia, pénzre lett volna szüksége. Szemügyre vette a tanyát: vajon kik, és hányán laknak benne? Az udvaron tartózkodó asszonytól mindenesetre érdeklődtek, van-e eladó tanya a környéken, azt is megkérdezték, egyedül lakik-e? Harmadik társuknak Lukács Kálmánt szervezték be, és két nap múlva este elindultak a községbe. Mivel csak két segédmotorjuk volt, útközben Szolnokról elvittek egy harmadikat. Éjfél körül értek a tanyához. Ketten álarcot kötöttek az arcukra. A kutyaugatásra a gazda jött ki, akitől megkérdezték, hogy milyen falu van erre legközelebb. A gazda gyanúsnak találta késői érkezésüket, ezért felhívta őket, menjenek el. Utána vissza-* ment a lakásba, és a feleségével próbálták az ajtót bezárni, de nem sikerült, mivel a vádlottak nagy erővel benyomták. A lakásban egyikük hangosan kiáltotta, „pénzt vagy életet”, amire a 71 éves férfi kijelentette, hogy nincs pénze, majd a vádlottak őt és hasonló korú feleségét megtámadták, ütötték, annyira, hogy a férfi a földre esett és ellenállni nem tudott. Az asz- szonyt leültették egy takar- mányos zsákra, és követelték tőle is a pénzt. Mivel nem adta elő, fejbe vágták. A lakást átkutatták és a megtalált 28 ezer 600 forinttal eltávoztak. Hármójuk közt 600 forintot elosztottak, a többi pénzt a fiatalkorú élettársának, az ugyancsak fiatalkorú P. Máriának adták át, hogy rejtse el. A gyors rendőri intézkedés eredményeként a Vádlottak kézrekerültek, és az elvitt pénz egy részét sikerült lefoglalni. A fiatalkorú V. György, Jakab István és Lukács Kálmán előzetes letartóztatásban várják a tárgyalás kitűzését. Órell Ferenc János bizonyítvány kiállítható, és az ingatlan tulajdonjoga olvasónkra átírható legyen —, akkor vajmi kevés reménye lehet arra, hogy megszerezze az ingatlan tulajdonjogát. A kifizetett vételárat, az ingatlanra fordított szükséges kiadásait természetesen visszakövetelheti olvasónk, mert ezek a hagyaték adósságai, annak terhei, amelyekért az örökösök helytállni tartoznak. Az a tanácsunk, hogy előbb békés úton próbáljanak megegyezni. O Kiket érint a nyugdijak, járadékok kiegészítése. Több olvasónk érdeklődött: hogyan kell értelmezni a nyugdíjak, havi rendszeres járadékok és segélyek emeléséről szóló legújabb szabályokat, kiket érint, a fizikai munkakörben dolgozó nyugdíjasok milyen összeghatárig vállalhatnak korlátozás nélkül munkát, és hogyan hat ki az özvegyi nyugdíjra. Ez év június 1-től mindazokat érinti az új jogszabály, akik 5 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, rendszeres járadékot, vagy rendszeres segélyt kapnak. Az özvegyi nyugdíjnál eddig is az volt, ezután is az a helyzet, hogy aki saját jogán és özvegyi jogán is jogosult nyugdíjra, az választhat, hogy a kettő közül melyiket tartja meg. Ha a választott nyugdíj összege nem érte el eddig a havi 1920 forintot, a másik nyugdíjból kiegészítették. Az új jogszabály szerint június 1-től 1950, január 1-től pedig 2000 forintig fizethető együttesen a két nyugdíjfajta. A nyugdíjak, egyéb rendszeres ellátások évi emelkedése eddig is, ezután is két százalék. Amíg azonban eddig a növekedés legkisebb összege 70 forint volt, most 100 forint lett. Aki tehát kevesebbet kapott eddig a két százalékos emelésben ennél, most 100 forintot kap, mert a hiányzó összeggel kiegészítik az alacsonyabb összeget kitevő két százalékot. Eddig a legkisebb öregségi nyugdíj összeg 1630 forint volt, a munkások és alkalmazottak esetében. Júniustól 30 forinttal, 1982. január 1-től pedig 100 forinttal emelkedik a nyugdíj minimális összege, s így ebben az évben 1660 forint, január 1-től pedig 1760 forint lesz. S végül, hogyan és kik dolgozhatnak nyugdíjuk korlátozása nélkül? Eddig azok a nyugdíjasok, akik fizikai munkát vállaltak, akkor dolgozhattak korlátozás nélkül, nyugdíjuk megtartása mellett, ha nyugdíjuk nem volt több 1790 forintnál. Most 1820 forint az összeghatár, a jövő év január 1-től pedig 1920 forint. Bár nem kérdezték, de hogy teljes legyen az ismertetés, említeni kell még néhány szóban a házastársi pótlékot is. Az új rendelkezés szerint, akinek a nyugdíja az 1850 forintot nem haladja meg havonta, június 1-től, ha házastársát is eltartja, az eddigi 500 forint helyett, 600 forint házastársi pótlékra jogosult. Ha a nyugdíj összege a havi 1850 forintot meghaladja és a házastársi pótlék a nyugdíjast megilleti, 2450 forintig kiegészítik a nyugdíjat házastársi pótlék címén. 2450 forint feletti nyugdíjnál nincs házastársi pótlék, ezt az újabb rendelet nem változtatta meg, viszont az említett összegű pótlékon kívül megkapják a jogosultak az eddig is folyósított havi 180 forint jövedelempótlékot. • Az élettársak és a házastársak vagyonjogi helyzetének különbözőségéről. Élettársak, házastársak vagyonjogi kérdései különösen akkor nyer jelentőséget, ha egy tartós kapcsolatból házasság lesz, felmerül a kérdés, mi történjék az életközösség ideje alatt szerzett vagyonnal. Ugyanígy problémás az osztozkodás, ha az életközösség megszakad, kié lesz és milyen arányban illeti az a vagyon, amit az életközösség alatt közösen szereztek. A Polgári Törvénykönyv szerint az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít. Dr. M. J. § Tíz nap rende/efeiből A középfokú oktatási intézményekről szóló 1965. évi 24. számú törvényerejű rendeletet az 1981. évi 9. tvr. kiegészítette. (Tanácsok Közlönye 22. szám). A repülőgépszerelő és repülőgépműszerész tiszthelyettesképző szakközépiskoláról a honvédelmi miniszter 2/1981. (VII. 7.) H. M. számú rendeleté rendelkezik. (Tanácsok Közlönye 22. szám). Az ötnapos munkahét bevezetéséről a Belkereskedelmi Minisztérium irányelvet adott ki, amelyet az érdekeltek a Tanácsok Közlönye 22. számából ismerhetnek meg. Egyes egészségre ártalmas munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozók napi munkaidejéről a 6/1981. (VII. 23.) EüM.-MüM. rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 42. szám). A szállítás és hírközlésben dolgozók műszakpótlékáról a 7/1981. (VII. 23.) KPM. rendelet intézkelik. (Magyar Közlöny 42. szám). A külkereskedelmi tevékenységből származó vagyoni igények érvényesítésnek rendjéről szóló 3/1974. KkM. számú rendelet módosításáról a 3/1981. (VII. 23.) KkM. számú rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 42. sz.). A VOLÁN 1. SZ VÁLLALAT 11. sz. üzemigazgatósága kiskunlacházi főnökségére felvesz tehergépkocsivezetőket Jelentkezni lehet a forgalomvezetőnél, Kiskunlacháza, Rákóczi út 20. „ Tudja “Q, Életbiztosítást IS mit nyújt a 60 000 forintig & rCÉD oni balesetbiztosítást Cbco OU. 1 50 000 forintig, ^ betegségbiztosítást ^ /táppénzes állomány esetén/ ^ 1 500 forintig, ^ kórházi ápolási térítést ^ 2000 forintig, ^gr gyermekszületéskor, SS gyermekenként 1000 forintot, nyugdíjba vonuláskor /ötéve* CSÉB 80* tagság esetén/ 4000 forintot.^. Lakberendezési kiállítás és vásár Szentendrén, a Felszabadulás lakótelepi általános iskolában> július 30-tól augusztus 16-ig. Nyitva: mindennap 8-tó! 17 óráig. t i r
