Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-28 / 175. szám
IVIOCü ^CMa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1981. JÚLIUS 28., KEDD Nem maradnak magukra A segítség szervezett és rendszeres >4 járási párf-végrehajíóbizottság napirendjén Társadalompolitikai céljaink között kiemelt szerepe van a népesedéspolitikának, a családok támogatásának, a gyermeknevelés segítésének. Az utóbbi esztendőkben központi intézkedések egész sora segítette, hogy egyre több a két- vagy többgyermekes család. A XII. pártkongresszus is hangsúlyozta, hogy a népesedés fontos társadalmi és nemzeti ügy, amelyre nagy gondot kell fordítani ezután is. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a sokgyermekes családokat kiemelten szükséges támogatni, fokozni kell az idős emberekkel való állami és családi törődést. Az MSZMP monori járási végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén Kozák Sándorné, a járási hivatal elnöke beszámolt a többgyermekes családok, az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a hátrányos helyzetben levők életkörülményeinek alakulásáról, javításának lehetőségeiről. A beszámolóból is kiderült, hogy szűkebb pátriánkban a tanácsok egyre nagyobb gondot fordítanak a több gyermekkel rendelkező családok támogatására. Csaknem kétezer azoknak a gyermekeknek a száma, akikkel a gyámhatóságok foglalkoznak, következésképpen hátrányos társadalmi környezetben nevelkednek. Természetesen a legnagyobb gondot a lakáshiány okozza. Ezt bizonyítja az is, hogy a helyi tanácsi szervekhez, illetve a járási hivatalhoz a legtöbb panaszbeadvány a lakásigénylésekkel kapcsolatos. Hatvanon felül Az idén megújított 425 lakásigénylésből a tanácsi bérlakást kérő 147 család közül 37 nagycsaládos, 24 gyermekét egyedül nevelő szülő, 10 alacsony jövedelmű nyugdíjas. Ennél több személy tartana Igényt lakásra, de mivel jól ismerik a korlátozott lehetőségeket nem újították meg kérelmüket. Az elmúlt tervidőszakban tíz célcsoportos lakás épült fel a nagycsaládosoknak, ebben a tervidőszakban ennek a tízszerese épül meg. A helyzetet javítja az is, hogy a tanácsok a sokgyermekeseknek ingyenesen juttatnak építési telket. Minden községben rendkívüli és rendszeres gyámügyi segélyezésben részesülnek a hátrányos helyzetű családok. A sokgyermekes édesanyák évente egyszer pénzjutalomban részesülnek. Előnyt élveznek az óvodai felvételeknél a nagy- családosok gyermekei. A hátrányos helyzet kialakulásához többféle motiváció járul hozzá. Általában kevesen dolgoznak a családban — mivel még kiskorúak — az édesanya sem tud munkát vállalni, éppen a nagy leterheltség miatt. A gyámhatóságok, a társadalmi aktívák bevonásával igyekeznek ezeknek a családoknak segíteni a nevelésben. A szülők részére magatartási szabályokat állapítanak meg, a társadalmi pártfogói hálózat segíti a kiskorú gyermekek jó irányban való fejlődését. Jelenleg háromszázötven gyermek van állami gondozásban a járásból, különösen magas a számuk Monoron és Pilisen. Fontos feladat a hatvan éven felüli időskorúakkal való foglalkozás, az alacsony jövedelmű nyugdíjasok támogatása. Azoknak az idős embereknek, akiknek nincs családja, és a nyugdíj is hiányzik, rendszeres szociális segélyt adnak a tanácsok. Jó feltételek Járásunkban — Maglód kivételével — valamennyi nagyközségben működik öregek napközi otthona. Ebben a tervidőszakban Maglódon is tervbe vették megvalósítását. Az ellátás ezekben az intézményekben egyre magasabb színvonalú, mindenütt megoldották a rendszeres orvosi vizsgálatot, s akik rászorulnak gyógykezelést is kapnak. Társadalmunkban az idős, munkában megfáradt emberek iránti tiszteletet bizonyítja az is, hogy a gazdasági egységek szocialista brigádjai támogatják az öregek napközi otthonait. Azoknak az idős embereknek, akik betegségük miatt nem tudnak eljárni az öregek napközi otthonaiba, házi gondozással segítenek a helyi tanácsok. A gyömrői járási szociális otthonban százhúsz idős emberről gondoskodnak, jó személyi és tárgyi feltételek mellett Gondot jelent viszont, hogy jelenleg is hatvan asz- szony, illetve férfi vár elhelyezésre. A végrehajtó bizottság tagjai közül jó néhány an kifejtették véleményüket a témával kapcsolatban. Mindannyiuk hozzászólásából kicsengett, hogy a többgyermekes családokkal, a hátrányos helyzetűekkel és az alacsony jövedelmű nyugdíjasokkal a jövőben is kiemelten kell foglalkozni, segítésük komplex feladat, amelyet az általános szociálpolitika, sőt a társadalom- politika részének kell tekinteni. Elismerő szavak A testület elismeréssel szólt azoknak a munkájáról, akiknek mindennapi feladataikat képezik ezek a feladatok. Azt is javasolták, hogy a nagy gondossággal készített beszámoló kerüljön a tanácselnöki értekezlet napirendjére is a járási hivatalnál. A végrehajtó bizottság az előterjesztést a kiegészítésekkel és az összefoglalóban elhangzottakkal egyetemben egyhangúlag elfogadta. Gér József Tanszer, füzetcsomag Kedvezményes vásár Várják az újabb szállítmányokat A kereskedelem jól felkészült az idei tanévre — egyértelműen ezt állapíthatjuk meg, ha arra keressük a választ a monori üzletekben, hogyan is zajlik a két héttel ezelőtt indított kedvezményes tanszervásár. A papír- és írószerboltban az első héten volt a legnagyobb az ostrom. Azóta csendesedett valamelyest a vevők érdeklődése, de még mindig szép számmal akadnak akik idejében, s olcsóbban akarják beszerezni mindazt, amire az új tanévben szükség lesz. A füzetcsomagokat harminc százalékkal olcsóbban árusítják, a táskákat húszszázalékos árkedvezménnyel. Utóbbiból az idén különösen bő a választék, háti, kézi, sőt válltáskákat is kínálnak. Ahol két-három gyerek számára is vásárol egy szülő, ott különösen jelentős a megtakarítás, hiszen a pénzkülönbözetböl egyéb szükséges holmit szerezhet be. Tornacipőt például, amelyből ugyancsak van most bőségesen, néhány számot kivéve, de az utánpótlás is folyamatosan érkezik. Éppen a napokban érkezett a népszerű teniszcipőből egy szállítmány a papírboltba, a gyer- mektornaruhákat is várják. A könyvesboltban ugyancsak sikerrel zajlik a kedvezményes vásár. Hiánycikk csupán a gyurma, a fehér tempera, a rostirón, ám a tanévkezdésig ezekből is érkezik még. A Petőfi utcai gyermekru- haszaküzlet vezetője már kát hónappal ezelőtt megrendelte az iskolaköpenyeket, az első szállítmány meg is érkezett az apróbbak számára, különösen a leányköpenyek szépek. A kisfiúk nylon és napszövetből készült köpenyek között válogathatnak. A nagyobbak számára a napokban érkeznek az iskolában nélkülözhetetlen ruhák, pulóvert védő köpenyek. K. Zs. Fegyelmi nélkül Csinosították a környezetet is Ismét horgászhatnak a víz partján A Monori Állami Gazdaság horgászai már nagyon várták a június 20-i napot. Másfél év után ismét lehet horgászni az igazán festői környezetben. Az egyesület 1973-ban alakult 55 felnőtt és 20 ifjúsági horgásszal. Létrehozásának célja, hogy a gazdaság dolgozói kulturált, kellemes környezetben kikapcsolódva hódolhassanak horgászszenvedélyüknek. Rövid idő alatt ismertté vált a fardasdi víztároló. Az akkori napijegyforgalom megmutatta, hogy a horgászok nagyra értékelik a jól telepített, halban bővelkedő, zavartalan horgászást biztosító tavat. Az egyesület jó halgazdálkodását az alábbi eredmények bizonyítják. 1974-ben egy horgász átlagosan 9 kiló halat fogott, 1978-ban már 18 kilóra rúgott ez az érték. A vezetőség tagjai az egyesület alapítása óta vannak hivatalban és tőlük telhetőén igyekeznek jól ellátni a rájuk bízott feladatokat. A tó halállományának megvédését hivatásos és társadalmi halőrök biztosítják. Minden horgász sporttársunk tudja, hogy nemcsak joga, de kötelessége is a halállomány védelme az orvhorgászok ellen. A halállomány megvédése mellett a környezet védelme is elsőrendű feladataink közé tartozik. Az utóbbi években jelentős mértékben javult a helyzet. Horgásztársaik társadalmi munkában évente nagy- takarítást végeznek a tó partján és ezzel is biztosítják a tiszta, kulturált környezetet. Itt látszik meg, hogy az igazi horgász egyaránt szereti, megbecsüli a tavat és környékét. ■■■■ A gazdaság másfél éve — eleget téve a kötelező gátkarbantartási munkáknak és a műszaki előírásoknak — leeresztette a tó vizét. A halállományt nem számoltuk fel,. hanem bizonyos mennyiségű vizet meghagyva, rendszeresen etetve, tároltuk őket, amíg a tó fel nem töltődött. A tagság fegyelmezetten vette tudomásul, hogy egy időre búcsút kellett mondania szeretett horgászvizének. Az egyesület tagjai fokozott figyelemmel kísérték a vízfelület növekedését, és eredményesen őrizték meg a halállományt. Megmutatkozott, hogy az igazi horgász akkor is magáénak érzi a vizet, amikor nem áll módjában halat fogni. Egyesületünk horgászairól elmondható, hogy igazi sportemberek. Ezt alátámasztja a fegyelmi bizottság jelentése is, mely az eltelt idő alatt egyetlenegy határozatot sem hozott saját horgászai ellen. Gazdaságunk az idén új telepítéssel segítette az egyesületet. Több mint 12 mázsa méretes pontyot telepítettünk oly szerencsés időben, hogy az új állomány már nálunk ívott a kedvező időjárás hatására. Kapásra várva eljött az; az idő, mikor a hosszú szünetek után ismét a tó partján ülhetünk és figyelhetjük az úszók, a különféle kapásjelzők rezdülését. Nincs ennél szebb pillanat a horgász számára! Hattyár István ügyvezető elnök (Megjelent a Monori Állami Gazdaság Híradójának júliusi számában.) Vállalkozás és verseny Kocsmából sokat találni Vecsésen és környékén, de zenés hely, ahol szót váltani, táncolni, netán összebújni is lehet a meghitt félhomályban, csak egy van. Nemrégiben abba is új tulaj költözött, a fiával együtt viszi a boltot. Reggel nyolctól este tízig mosolyognak a vendégekre, és kínosan ügyelnek arra, hogy a sör dermesztőén hideg, a kávé forró legyen. Az elgyötört, karikás szemű asszony nem kis kockázatot vállalt. A forgalomból harminchárom hónap alatt csaknem hárommillió forintot fizet a vendéglátó vállalat kasszájába. Mindezt egy olyan presszóból, ahol ha pusztán a tavalyi forgalmat hozza, az idő lejártakor 200 ezer forintot fizet rá a vállalkozásra. Nagy a tét, nem csoda, hogy se éjjele, se nappala. Pénze nem volt, amikor belevágott az üzletbe, az ismeretlenbe, félig kész háza áll jelzálog alatt. Vendégcsalogató újdonságokon töri a fejét, és abban bízik, hogy ha megnyeri a környékbeliek bizalmát, a borravalóból megél. A vecsésihez hasonlóan egyre több vendéglátó helyen és kisboltban tűnnek fel új emberek, hogy elődjüknél többet, jobbat adjanak a vendégeknek, vásárlóknak. Szerződéses működési forma — így nevezik a gebineket fokozatosan fölváltó vállalkozást. Nyomában új, avagy nagyon is régi fogalmak forognak közszájon. Olyanok, mint versenyszellem, licit, óvadék, csőd, harc a vevőért. Vajon mit rejt a név? Újfajta gebint; netán a maszekvilág beköszöntét? Annyi már néhány hónap elteltével is bizonyos, hogy egyiket sem. Mégis sokaknak bögyében van, a könnyű gazdagodás lehetőségét látják benne, és szapulják, anélkül, hogy tudnák, mi ellen ágálnak voltaképpen. Mókás kavalkád Egy vidám nyári nap képei Vidám nyári nap volt — ősz. szegzésképp ennyit lehet elmondani a Közalkalmazottak Szakszervezetének járási bizottsága által szervezett nagy, mókás kavalkádról, a szakszervezeti napról. Esztendőről esztendőre megrendezik az eseményt, mely az idén sem veszített semmit népszerűségéből. Legalább hatszázan érkeztek az elmúlt hét végén a monori- erdei strandra, hogy alaposan kiélvezzék a programok adta vidámságot, s a kellemes időt. A tanácsokon csak ügyeletek voltak, aznap, az egész éven át elfoglalt intézők ezen a munkanapon lazíthattak. Hangok a járási hivatal folyosójáról, hétfőn reggel: — Remek volt! Igaz, elfogták a piros ultimat... — A délelőtti műsor is ragyogóan sikerült. Én Csala Zsuzsára emlékszem a legélénkebben. — És a főzőverseny? A gulyáslevesek. hallevesek, pörköltek! — Mennyi gyerek volt! A tagok, akik már jól ismerik ezeknek a szakszervezeti napoknak a sikerét, hozták hozzátartozóikat is, tudták, hogy érdemes. Valóban érdemes volt. Egyet A népes hallgatóságot mindvégig jókedvben tartották pódiumra lépő színészek. Burján István felvételei Csala Zsuzsa az egyik vendégművész meózza az üllőiek által készített gulyáslevest. Aki kínálja: Lehoczky Károly, a nagyközségi tanács vb-titkára. len percig sem unatkozott senki. Játszottak, főztek, beneveztek a tréfás szellemi vetélkedőre — amelynek első helyezettjei a vecsésiek lettek. Ök vitték el a babért a főzőversenyen is. sőt, a szépség- verseny második helyét is a vecsési gazdálkodási előadó szerezte meg. Hogy vidáman teljék a járásból összesereglett közalkalmazott szakszervezeti tagok napja, s tartalmas szórakozásban, könnyed látványosságban, emlékezetes programokban legyen része mindenkinek, ahhoz elengedhetetlen volt az alapos szervezőmunka. Sokan előtte is. közben is, utána is dolgoztak, jegyeket osztottak, vetélkedőt szerveztek és vezettek, beszerezték a kellékeket, gondoskodtak a szállításról. S bár ezért külön köszönetét aligha várnak, nagy a részük abban, hogy ez a nap is feledhetetlenre sikerült. Egy jó gebinről manapság úgy beszélnek, mint hajdanán a nyugdíjas állásról. A gebin hazai változata valójában furcsa helyzetet teremtett, mert a gebines lényegében magángazdálkodást folytat, vállalata kockázatára. Elvileg a teljes bevételt be kell fizetnie a kasszába, ám nála nem kattog a pénztárgép, szabadkasz- szás elszámolásban dolgozik. A kísértésnek, ki ne tudná, sokan nem tudtak ellenállni. Gyakran hallhattunk gebine- sek lebukásáról. Az sem titok, hogy a vállalatvezetők némelyike nem pusztán szerelemből adta-vette a boltokat. Az általánosítás persze ezúttal is hamis lenne, de tény, hogy történhetett visszaélés ezekben az üzletekben. Idén, évkezdet óta a gebineket sorra felváltják a szerződéses formában működő boltok. Itt — ellentétben a kétes hírű előddel — a vállalkozók saját kockázatukra dolgoznak a 3—5 évre birtokba vett boltban. Nyilvános versenytárgyaláson dől el, hogy ki lesz az üzletvezető. Azé a bolt, aki a legmagasabb átalánydíjat — vagyis a legnagyobb hasznot — ígéri érte. Ami nekünk, fogyasztóknak az egészben, legalábbis reményt keltő: a kockázatot végre azok vállalják, akik ki-5 szolgálnak bennünket. Számukra a vissza nem térő alkalmat jelentheti, hogy minimális indulótőkével; szaktudásukban, ötleteikben bízva belevághatnak a vállalkozás-, ba, hiszen a pénzt a forgalomból kell előteremteniük. Azt pedig, hogy ne kelljen kapita-. lizálódástól tartanunk, szigorú szabályok garantálják. Mindenekelőtt az, hogy a tulajdonforma nem változik,. és a szerződéses főnök csak korlátozott számú alkalmazottat vehet fel. Fontos feltétel, hogy az eredeti működési kört tilos megváltoztatni. Magyarán : pékségből senki sem csinálhat vegyeskereskedést csak azért, mert az számára jövedelmezőbb. Az igazi kérdés, hogy a szerződéses forma élesztője lehet-e a versenyszellemnek? Látszólag igen, hiszen ebben a rendszerben — elvileg — csak az él meg, aki valami újat, jobbat hoz az eddiginél. Van azonban a versengésnek egy olyan akadálya, ami független a működés módjától, amin a legtökéletesebb szabályozás sem segíthet. Vajon ott, ahol a boltok, üzletek jókora távolságra vannak egymástól, ahol égen-földön sehol a konkurrencia, ki kényszeríti rá a vendéglőst vagy a kereskedőt a színvonal állandó javítására? Márpedig tény, hogy — bizonyos körzetektől eltekintve — hazánkban meglehetősen ritka az üzlethálózat. A másik kritikus pont a szerződéses boltok áruellátása. A nagykereskedelmi vállalatok számára jelentéktelenek a kiskocsmák, kisboltok. Nyűg a nyakukon. Arról nem is szólva, hogy ha valaki eladható árut akar, netán olyat, amit más nem tart rajta kívül a környéken — nyílt titok —, mindenkit kennie kell. A vecsési presszó vezetője mindenesetre néhány száz társával egyetemben belevágott. Szabadnap nélkül, napi tizenkét órákat dolgozik. Már zenegépet is szerzett. Bízom a sikerében. A magunk érdekében is. Gazsó L. Ferenc ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) I i
