Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-25 / 173. szám

A barátság fesztivál eseményei Felhívás a világ ifjúságához Pénteken délelőtt a Barát­ság Házába látogattak a III. magyar—szovjet ifjúsági ba­rátságfesztivál magyar és szovjet delegációjának veze­tői, Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Dmitrij Filipov, a Lenini Komsziomol Központi Bizottságának titkára. A ba­ráti találkozón Tétényi Pál, az MSZBT alelnöke a Magyar— Szovjet Baráti Társaság or­szágos elnöksége nevében kö­szöntötte a vendégeket, akik­kel együtt érkeztek a barát- Bágfesztivál díszvendéged. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón részt vett Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára. Ott volt Jurij Aszaturov, a Szovjetunió budapesti nagy­követségének tanácsosa és Ivan Szalimon, a Szovjetunió nagykövetségi tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője. A béke, az enyhülés, a leszerelés jegyében délután forró hangulatú nagygyűlést tartottak a KISZ KB szék­hazában. A KISZ, a Komszo- mol és a DÍVSZ közös ren­dezvényén a magyar és a szovjet delegációk mellett je­len voltak a DlVSZ-iroda tagjai. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára nyitotta meg a nagygyűlést. Elsőként Kovács Jenő, a KISZ KB titkára lépett a mikrofonhoz. Emlékeztetett arra, hogy a magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál olyan időszakra esik, amikor ismét feszültebbé vált a nemzetközi helyzet, majd hangsúlyozta: minden józanul gondolkodó ember száméra nyilvánvaló, hogy a katonai erőfitogtatás, a fegyverkezés fokozása, a félelemkeltés nem vezet, nem vezethet eredményre. Nagy tapssal fogadott beszé­dét követően Dmitrij Filipov, a Lenini Komszomol KB tit­kára emelkedett szólásra. Ki­jelentette: a háború megaka­dályozásáért és felszámolásá­ért vívott harc a fiatal in­ternacionalisták legfőbb fel­adata. Ranajit Guha, a DÍVSZ al­elnöke arról szólt, hogy a világszövetségnek mindenkor egyik fő célja volt a békéért és a leszerelésért folytatott harc. Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, a barátságfesztivál díszvendége a Magyarország felszabadulásáért harcolt ve­teránok nevében köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, Nyina Krjukova Komszomol- díjas munkásnő, a szovjet de­legáció tagja beszámolt ar­ról, hogy az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott ha­tározatokat tettrekészen, nagy lelkesedéssel fogadták a szov­jet fiatalok milliói. A felszólalásokat követően a nagygyűlés résztvevői, a magyar—szovjet ifjúsági ba­rátságfesztivál delegátusai a világ ifjúságához intézett fel­hívást fogadtak el. A népeket a fegyverkezési verseny, a hidegháború új­jászülető szelleme fenyegeti — hangoztatja bevezetőjében a felhívás. A nagygyűlés résztvevőinek nevében felhívjuk a világ If­júságát közös tömegakciókra annak érdekében, hogy meg­óvjuk a békét a földön, s hogy megvédjük a nemzetközi feszültség enyhülésének ügyét — folytatódik a doku­mentum. Felhívjuk a világ velünk egykorú fiataljait, hogy tiltakozzanak az új ame­rikai nukleáris rakéták Nyu- gat-Európába telepítése és a fegyverkezési hajsza fokozása, valamint az agresszív * hábo­rús készülődés ellen. Világ fiataljai! Egyesülje­tek a háborús veszély, a fegy­verkezési hajsza ellen, a tar­tós békééért folytatok harc­ban! — fejeződik be a felhí­vás. Valerij Mvszatov követ­tanácsos, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője fogadta a ba­rátságfesztiválon részt vevő magyar és szovjet politikai küldöttséget. A KISZ Központi Művész- együttese este a Budai Park­színpadon nagy sikerű mű­Csinos, vidám fiatalok egy csoportja sort adott a fesztivál résztve­vőinek tiszteletére. ★ Omszk megye 19 tagú kül­döttsége, élén Vjacseszlav Dvorakovszkijjal, a Komszo­mol Omszk megyei Bizottsá­gának osztályvezetőjével, teg­nap Gödöllőre látogatott. A delegátusokat az egyetem, a gödöllői járás és a város párt- és KISZ-vezetői, mun­katársai fogadták az Agrár- tudományi Egyetem kapujá­ban. A programban elsőként dr. Raátz Elemér, az egyetem fő­titkára tartott tájékoztatót a több mint két és fél ezer nappali tagozatos és levelező egyetemi hallgató életéről, majd a kedves vendégeket végigkalauzolta az oktatás színhelyein, az előadó- és gyakorlótermeket, laborató­riumokat tekintették meg, s a kiváló kollégiumot. Ezután 'a delegáció a helyi Petőfi Sándor Művelődési Központtal ismerkedett: Ban­kó Erzsébet népművelő mu­tatta be a kulturális létesít­ményt. Végezetül a Szilasmenti Termelőszövetkezetbe indult a csoport. A szövetkezet gaz­dálkodásáról; a fiatalok min­dennapjairól beszélt a delegá­tusoknak Kovács László, a szövetkezet pártbizottságá­nak titkára, Szabó Zsuzsa, a M*EST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^I^ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM Ara 1.40 farint 1981. JÚLIUS 25., SZOMBAT 140 ezer tonna gabona a magtárakban A búzaaratás finisében Spor tinyel ven szólva az utolsó körre csöngettek az aratásban résztvevőknek. A búzabetakarítás finiséhez ér­ték a gazdaságok, mivel a megyében már a kenyémek- való 95 százaléka került a magtárakba. Sok nagygazda­ságban, így a dabasi Fehér Akácban, a fóti Béke tsz-bem is már befejezték a búzaara­tását. Most a rozs, a tavaszi árpa és a zab van soron. A Pest megyei Tanács me­zőgazdasági osztálya szak- felügyeleti csoportjától ka­pott információ szerint a rozs hatvan százaléka, a tavaszi ár­pa 68 százaléka és a zab 18 Aczél György fogadta Csingiz Ajtmatovot A délelőtt folyamán Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese baráti beszélge­tésen fogadta Csingiz Ajtma- tov Lenin- és Állami díjas írót, a Szovjeunió írószövet­ségének titkárát, a Szocialista Munka Hősét, a III. magyar —szovjet ifjúsági barátság­fesztivál díszvendégét. Aligha él Pest megyében felnőtt és fiatal, aki hírből ne ismerné az idén 53 esz­tendős kirgiz írót, Csingiz Ajtmatovot, vagy ne olvasta volna műveit. Az első tanító, Dzsamila szerelme, A ver­senyló halála, Kései darvak, A fehér hajó ... Elbeszélések, kisregények szerzője, egykor agrár szak­ember, újságíró, ma író, s a III. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál díszvendége. Csingiz Ájtmatov tegnap Köpf Lászlónénak, a KISZ Központi Bizottsága titkárá­nak és ördögh Szilveszter írónak kíséretében látogatott megyénk művészeti életének központjába, Szentendrére. Az egész napos program során elsőként a Ferenczy Múzeumba indult, majd nagy tetszéssel szemlélte meg Ko­vács Margit haűalkotásait, s ahogy mondotta: amit a mú­zeumban látott, arról tanús­kodik, hogy Kovács Margit művészete egyszeri, megismé­telhetetlen. A múzeumlátogatás után szentendrei városnéző séta következett, a hangulatos Fő tér és Templom tér műem­lékei között, ebéd után pedig a televízió Stúdió ’81 műsorá­nak nyilatkozott a világszer­te ismert író. Délután a szentendrei mű­vésztelepre látogatott Csingiz Ájtmatov, műtermében talál­kozott és beszélgetett Bálint Ildikó textilművésszel és a művésztelepen élő fiatal al­kotókkal. Jelentések az árvízről Szünetel a dunai hajózás A Duna árhulláma csütör­tökön Becsnél tetőzött 746 centiméterrel. Péntek reggel­re a vízszint 30 centiméterrel apadt. Harmadfokú készült­ség van a Duna szigetközi ré­szén, másodfokú a Mosoni- Duna bal partján és a komá­romi szakaszon, míg az esz­tergomi védvonalakon elsőfo­kú készültséget rendeltek el. Az árvízvédelmi munkában csaknem 300-an vesznek részt. Győr határában tovább dol­goznak egy 5 kilométer hosz- szú nyári . gát erősítésén. A dunaremetei vízmérce pénte­ken 635 centiméteres vízma­gasságot mutatott. Budapestnél a folyó víz­szintje tegnap 568 centi volt, egy nap alatt 60 centiméter- nyit áradt. A tetőzésre a jö­vő hétfőn és kedden lehet számítani, 650—700 centimé­teres vízállással. Tegnap este 20 órakor lezárták a budai rakpart Mozaik utca és Ha­lász utca közötti szakaszát és a pesti oldalon a Dráva utca és a Kossuth Lajos tér kö­zötti szakaszt. A Fővárosi Ta­nács közlése szerint várha­tóan szombat este 20 órától a többi alsó rakparti útvonalat is lezárják. (Itt hívjuk fel olvasóink figyelmét, hogy a rakpartok lezárása hatással lesz a Dunakanyar forgalmá­ra is, nagy torlódásokra kell számítani.) A Közraktár ut­cai szakasz lezárásával módo­sul a forgalmi rend a Szabad­ság híd pesti hídfőjénél. Erről a táblák adnak útbaigazítást. A MAHART közli: a ma­gas vízállás miatt vasárnap­tól a Nagy-Dunán, az összes menetrend szerinti, valamint bérelt járatait bizonytalan ideig szünetelteti. A magas vízállás miatt ki­kötötték a kishajókat is. A Duna vízszintjének emelke­dése megkövetelte, hogy a Javító Vállalat a hajózási sza­bályzat betartása, valamint az utazóközönség biztonsága érdekében bizonyos járatain ideiglenesen szüneteltesse a forgalmat. Kisoroszi—Viseg­rád, Határcsárda—Szigetmo­nostor és Nagymaros—Viseg- rád között a teherforgalom, Lupa-sziget—Budakalász kö­zött pedig a személyforgalom szünetel átmenetileg. Tegnap délután újabb forgalomkorlá­tozást kellett bevezetni Ercsi és Szigetújfalu, valamint Adony és Lórév község kö­zött. Dunakeszin a városi tanács a magas vízállás miatt lezá­ratta a szabad strandot. százaléka került be a földek­ről. Felgyorsult a betakarítás üteme, a gazdaságok egymás segítségére sietnek a nagy munka mielőbbi befejezésé­ben: a gombaiaknak kom­bájnjai Sülysápom „vendéges­kednek”, a pátyiak a toki gazdaságban, a bemecebará- tiak Letkésen vágják a gabo­nát Teljes a nagyüzem a mal­mokban, a felvásárlóhelyeken is. Karsay István, a Budapes­ti és Pest megyei Gabonafor­galmai és Malomipari Vállallat kereskedelmi igazgatóhelyette­se arról számolhatott be, hogy az operatív felmérések sze­rint eddig 140 ezer tonna ga­bonát vásároltak fel, amely­ből 130 ezer tonna volt az ét­kezési búza. Most a legna­gyobb ütemben a rozs érkezik a felvásárlóhelyekre, ponto­san 1940 tonnát vettek át ed­dig a rozstermelő gazdaságok­tól. A jövő hétre várják a tava­szi sörárpát a malmokba a termelőszövetkezetektől. A Pest megyeiek közül elsősor­ban a váci és a gödöllői járás gazdaságaitól, mivel ebben a térségiben kedvezőek az ég­hajlati adottságok a megfele­lő minőségű söralapanyag ter­mesztéséhez. Ha az időjárás is. úgy akar­ja, a megyei gazdaságokban augusztus első napjaira be­fejezik a kenyérgabona beta­karítását ... Ma: 3 oldal: NÉGY ORSZÁGON ÁT A TENGERIG 4. A lodkák és a lipovánok 6. oldal: Itt a Steinach, jön a Badalona 7. oldal: Családban - ház körül Együtt az utakon 8. oldal: Hétvégi kalauz Pénzt fialó összefogás A hústermelés javításáért A Duna hét végére várható tetőzése miatt kiürítették a papszigeti kempinget. Pénteken 150 sátras-lakókocsis turista hagyta el a közkedvelt kemping területét Halmágyi Péter felvétele Nem a nyugat-európai gaz­dasági közösség újabb, vál­ságjavító elhatározásairól kö­vetkezik itt alább híradás, ha­nem arról, hogy kilenc Pest és Nógrád megyei gazdaság életre hívott egy társaságot, amelynek legfőbb célja a ser­téshústermelés mennyiségi, de sokkal inkább minőségi javí­tása. Az erről szóló megálla­podást szerdán délelőtt ünne­pélyes keretek között írták alá a Pest-Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kultúrtermében a taggazdaságok képviselői. A színhely nem véletlen, hiszen a sertések felvásárlásában és feldolgozásában érdekelt vál­lalat a társaság gesztora: ma­gyarán, ők jogosultak a tagok képviseletére, a társaság ügyeinek intézésére. Arról, hogy milyen sürgető szükségszerűség hozta létre a társulást. Tatár Sándor, a PENOMÄH kereskedelmi igazgatóhelyettese tájékoztat ta a jelenlévőket. Közismert, hogy az utóbbi években elsősorban a felvá­sárlási árak és a felvásárlási szervezet korszerűsítése révén mennyiségét tekintve alapo­san megnövekedett a vállalat működési területén a sertés- tenyésztés. Míg a hetvenes években mindössze 120—140 ezer jószágot vásároltak fel, addig ma 450 ezerrel számol­nak, de megvan a lehetőség arra is, hogy félmillióra nö­veljék ezt a mennyiséget. Lé­nyeges azonban, hogy a fel­dolgozásra kerülő sertések zö­me a háztáji gazdaságokból kerül ki, s nem mindig felel meg az ipar által diktált ma­gasabb minőségi követelmé­nyeknek. A népgazdaság, a termelő és a feldolgozó közös érdekét szolgálja tulajdonképpen a frissen alakult társaság. Ne­vezetesen azt, hogy a tudo­mányos alapon kiválasztott fajták tenyésztésével, a ter­melés gazdaságossága, az ér­tékesítés biztonsága növeked­jen, a világpiacra versenyké­pes végtermékek kerüljenek ki a két megye húsüzemeiből. Nyilvánvaló, e magasra tett mérce átugrásához a termelő­nek, és a húsiparnak is ko­moly erőfeszítéseket kell ten­nie. Az alapító okiratban megfogalmazottak szerint a mezőgazdasági nagyüzemek tenyésztő-hizlaló munkájukat a társaság érdekeinek megfe­lelően alakítják ki, azaz a faj­ták kiválasztásán túl a leg­célszerűbb tartási-takarmá­nyozási módszerek alkalma­zásával, a technológiai folya­matok betartásával igyekez­nek jó minőségű alapanyagot szolgáltatni a feldolgozónak, mégpedig ügy. hogy a vágó­sertések mennyiségét sem csökkentik. S hogy mi ebben az üzlet a társaságot alkotó gazdaságok számára? A PENOMAH az úgynevezett hasított súlyban minősített sertések után kilo­grammonként 40 fillér ter­meltetési térítést fizet a gaz­daságoknak, s amennyiben a sertések Számát is növelik, úgy további 20 vagy 30 fillér többletet kapnak. A megalakult társaság még' egy helyes célt szolgál: Pest megyében a kistermelés javá­ra aránytalanul eltolódott a sertéstartás. A vállalkozásban résztvevő gazdaságok tevé­kenysége azt is eredményez­heti, hogy ez az arány némi­képp javul, vagyis több vágó­sertés kerül a háztájinál jobb feltételekkel rendelkező nagy­üzemekből a vágóhidakra. Az ünnepélyes aktust köve­tően kerül sor csak igazán a nagy munkára. Az, hogy a társaság végül is beváltja-e a hozzáfűzött reményeket, nemcsak tagjain, hanem a nagy sertéstenyésztő rendsze­rek a KAHYB és a HUN- GAHYB tevékenységén is mú­lik. A sertéshús minőségének javulásából keletkező többlet­értéket a társaság tagjai 1983 januárjától osztják meg ma­guk között. A ceglédi Lenin, a törteli Dózsa, a tápióbicskei Április 4., a péceli Rákosvölgye, az abonyi Ségvári, az albertirsai Micsurin Tsz, a ceglédi Álla­mi Tangazdaság, a Magyar- nándori Állami Gazdaság és az érsekvadkerti SERKÖV másfél esztendős munkáján múlik, mekkora összegen osz­tozkodhatnak. Tegyük hozzá, a népgazdaságnak annál jobb, minél több ez a pénz! G. M. KISZ-bizottság titkára és Varga Tibor központi agro- nómus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom