Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-19 / 168. szám

Dolgoznak a molnárok is Rozsot lenget a szél Kilenc kombájn járja a táblákat Vastag sugárban ömlik a gabona a szállítójárművekre Mind kevesebb aranyló búzaszálat, rozsdabarnába hajló színű rozsot lenget a szél a Pest megyei szántóföldeken. A leg­több gazdaság hamarosan a betakarítás finiséhez ér. Szünet nélkül érkeznek a malmokba a szállítmányok, éjjel-nappal járnak a gépek, dolgoznak a molnárok, telnek a robusztus silók. A kombájnok megállás nélkül keringenek a táblákon, bár néha álljt parancsol nekik a szeszélyes időjárás. Az Örkényi Béke Termelőszövetkezetet sem kényeztette el az idő, a nyár derekán a betakarított gabona egy része nem malomiba, előbb a szárítóba jut. — Ez az igazság — szól Szalai Vilmos, a közös gazdaság gabonatermesztési ágazatvezetője. — Idén 1200 hektárnyi volt a szántónk, 150 hektáron búzát, 80-on árpát, 620-on rozsot termesztettünk. A tavasszal már láttuk: nem számíthatunk rekordtermésre. Talán majd a kukorica többet hoz a közös gazdaság konyhájára. Kilenc kombájn járja most is a rozstáblákat. Időnként megállnak, pótkocsis vontatók gördülnek melléjük, vastag su­gárban ömlik a gépekből a gabona. Most éppen 30 fokos a meleg, forróak a lémézek, verejtékeznek az emberek. — Péter-Pálkor elkezdtük az aratást, jó esetben két hét alatt befejezhettük volna. Ám hiába a technika, a műszaki fejlődés, az időjárás ma is meghatározó a mi munkánkban. Most is a falu másik végéről jöttünk ide át, mivel ott hatal­mas zápor zúdult a földekre — toldja meg Krasnyánszki József komoájnos. Kezében két csavar, meghibásodott a gépe. Most a szerelők veszik majd kezelésbe az SZK—8-os masinát. Lassian ebédidő van. A termelőszövetkezet kocsija hozza a kiadós ételt. Rövid pihenő, erőgyűjtés következik a délutáni munkához. V. F. Szünet nélkül járják a kombájnok a táblákat »AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxv. Évfolyam, i68. szám Ara 1,80 forint i98i. jűlius i9., vasarnap D.’óstlon: augusztus elsejétől Öt munkanapból áll a hét Sikerült megteremteni minden feltételt Mint arról már lapunkban is beszámoltunk, a hónap ele­jétől több megyei üzemben — elsősorban a nehézipar és a könnyűipar területén — bevezették az ötnapos mun­kahetet. A gépipari vállalatok üzeme várakozó álláspontra helyezkedett: kevés kivételtől eltekintve csak a jövő év ele­jén kívánnak áttérni a min­den szombat szabad — rend­szerre. Az egyik kivétel a Ma­gyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyára: miután sikerült megteremteniük a bevezetés feltételeit, augusztus elsejétől az ötnapos munkarend szerint dolgoznak. Melyek voltak ezek a felté­telek, s milyen gyakorlati­szervezési lépéseket kellett megtenni a diósdi gyárban? — erről kérdeztük Józsa Ödön gazdasági vezetőt. Mint is­meretes, a legfontosabb köve­telmények között szerepelt, hogy a vállalat önerőből, gaz­dasági visszaesés nélkül hajt­sa végre az áttérést, s a rövi- debb munkahét következté­ben ne csökkenjen a dolgo­zók jövedelme. A diósdi gyárban már több mint három hónapja foglal­koztak a feltételek megterem­tésével, ? - ezek vizsgálata so­rán több időpontra is kidol­goztak alternatív megoldáso­kat. Ezekről — felhasználva az üzemi demokrácia külön­böző fórumait — összegyűj­tötték és megismerték a dol­gozók javaslatait és vélemé­nyét is. A végkövetkeztetés egybehangzó volt: ha lehető­ség van rá, minél hamarabb álljanak át az új rendszerre. A bevezetés természetesen nem csupán a kívánságo­kon múlott, sokkal inkább azon, mennyiben teremtik meg ennek alapját az első éléves eredmények. A gyár vezetői ezt úgy fogalmazták meg: az irányadó feltétel az első félév termelési célkitű­zéseinek sikeres teljesítése. Nos, ez a várakozásnál is kedvezőbben alakult: mint Jó­zsa Ödön elmondta, az év el­ső hat hónapjában darabszá­mot .tekintve 2 százalékkal, érték szerint pedig 4 százalék- ! kai termeltek többet a ter­vezettnél. Erre az alapra építették fel azoknak a műszaki fejlesztési és szervezési intézkedéseknek a sorozatát, melyek arra hi­vatottak, hogy biztosítsák a zökkenőmentes átállást. Né­hány példa ezek közül: az üzemekben bevezetik a me­leg gépváltást. Ez annyit je­lent, hogy műszakváltáskor a távozó munkás nem állítja le a gépet esetleg már félórával a munkaidő befejezése előtt, hogy délutános társának az újra beállítással akár ugyan­annyi időt kelljen eltölteni, hanem kölcsönösen megvár- ják egymást, s üzemben lévő gépet adnak át. Ugyancsak sok veszteség­idő forrása volt, hogy a mun­kahelyi beosztások, a napi feladatok közlése reggelente sok értékes percet vettek igénybe. Ennek kiküszöbölé­sére a művezetők a jövőben már a műszakkezdésre elké­szítik a beosztást — szükség esetén úgy, hogy korábban bejönnek. A hibabejelentés egyszerűsítése és gyorsítása érdekében pedig diszpécser­szolgálatot vezetnek be. Az intézkedési terveket ter­melési tanácskozásokon, szak- szervezeti rendezvényeken vi­tatták meg, majd a közelmúlt­ban Debrecenben tartott MGM összbizalmi testületi ülés is elfogadta. A jóváha­gyás szerint augusztus elsejé­től a diósdi gyár egész terü­letén, a debreceni törzsgyár­ban pedig 2 üzemben vezetik be az ötnapos munkahetet. W. B. Ma: 3 oldal: RÁZÓS ÚTON KÉT KERÉKEN Beszélgetés aratóünnep után Lakóhelyünk 4. oldal: Játékos gyermekbírodalom 6. oldal: Lehet kellemes, ha szigorú? 7. oldal: Emberi példák egysége 5. oldal: Élednek apró falvaink 12. oldal: Foglyul ejtett ügynök Pest megyei úttörők ünnepe Jubileum Zantárdiban Születésnapi eseménysorozat a táborban Kürtszó fogadja a táborba érkezőket Idén* az úttörőmozgalom Balaton partján, Zamardiban zászlóbontásának 35. évfordu­lóján sajátos Pest megyéi ju­bileum is akad: éppen ne­gyedszázada annak, hogy a Pemifín és tréningruha Aki vevőt keres, talál is Exportmérleg Százhalombattától Vácig Megfordul a kocka: a tava­lyinál nehezebb külpiaci fel­tételek között kell idén helyt­állnia a százhalombattai Du­nai Kőolajipari Vállalatnak is. Jó példa erre, mondta Esz­tergomi Miklós, a termékfor­galmi osztály vezetője, hogy amíg 1930-ban 700 dollár kö­rüli ára volt egy tonna pa­raffinnak, 1981-ben több mint ioI már a kombájnoknak nincs uk, ekevas hasítja a barázdát, készülnek a másodvetésre ,rcza Zsolt és Bozsán Péter felvételei Gondos gazda módjára \ rekkeriő hőségben, ** vagy a viharfelhőktől sötétlő égbolt alatt egyre fogynak az aranylóan ringó kalászok, kombájnok alatt hajtanak fejet magtól duz­zadva. Helyükön, igaz, csak ideig-óráig, a tarló világ- ük sárgán. Ki később kez­dett, hovatovább az is a nagy munka végére ér. Magtárba kerül a szem, amit jó gazda módjára be­gy űj tünk. Jó gazda módjá­ra — s nem véletlenül ke­rül a hangsúly e szavakra. Hiszen az idén nem sike­rült rekordokat döntenünk — a termés a vártnál gyengébb. De ebben a nagy műhelyben, még a legjobb gazda is csalatkozhat szá­mításában, hiszen az időjá­rás, s a korai érés is köz­beszólt. S ha az előzetes számításban csalatkozunk is, ezért még ma is nagyon sok múlik az aratókon, a betakarításban résztvevő- kön. Valóban begyűjtöt- tek-e a lehetőségekhez ké­pest minden megérett sze­met? Rekordsebességgel zavarja-e a kombájnos végig a tábián gépét, hogy gyorsan végezzen a napi penzummal? Kérdőjelek. Mert jól tudjuk, nem min­den a gyorsaság, s ennek jegyében nem is áldozhat­juk fel a több eredmány- nyel kecsegtető pontossá­got. Éppen az említett kérdő­jelek késztettek arra több Pest megyei tsz-t is, hogy ■ a bérezést a szemveszteség csökkentésének szolgálatá­ba állítsák. így például a maglódi Rákosmezeje Tsz-l is. Náluk a tarlón marad) mag aránya a tavalyi négy százalék helyett az idén csak kettő lehet. S ez a két százalék a • maximum Zsebbevágó feltételek. pénzre megy a játék, an­nak, aki a nagy munka cselekvő részese. Az anya­gi érdekeltség, mint mindig, most is a közös érdek szol­gálatában áll. Hisz jövő évi kenyerünkről van szó. Miközben jóleső érzéssel nyugtázzuk, hogy magtá­rakba kerül az új búza, nem feledkezhetünk meg egy pillanatra sem arról, hogy a magtárakban le­gyen minél több szem ab­ból,. ami megtermett, s ne maradjon a tarlón. Az új búzával rakott, a magtá­rakba tartó gépkocsik út­ját se jelezze Pest megyé­ben sehol a földre hullott szemék milliárdja. Mert a kenyerünkről van *■'-* szó, melyből jövőre is nagyobb karéjt szeretnénk szelni, jóízűt harapni. S a szemveszteség nem valu miféle természeti csapás mellyel szemben védtele nül állunk. Nem! Az ara tők pontos, lelkiismereíef munkájával lesz kisebb a veszteség. Látszólag nem kérünk tőlük sokat — s ez a kevés mégis minden. holnapunk egy parányi da rabja! ' Varga Edit 20 százalékkal zuhant az ár; 530—540 dollárra. Hogy mégis sikerült 50 millió dollár árbevételhez jutniuk, csak annak köszön­hették, hogy javították a piackutató tevékenységüket, és minden eladási lehetőséget kihasználtak. Értékes aromás cikkeikből például a terve­zettnél többet, 79 ezer tonnát szállítottak ki és kenőolajból — amelynek viszonylag ki­sebb az áringadozása — 20 ezer tonnát. Utóbbiból — jól jelzi a termelésnövekedést —. hogy tavaly egész évben 28 ezer tonna keit el. Elsősor­ban jugoszláv és osztrák cé­gekkel állnak üzleti kapcso latban. Egyetlen exporttétellel sem maradt le a Váci Kötöttáru­gyár június 30-ig. Gondjuk inkább, hogy számukra ugyan­csak kedvezőtlenül alakultak a külpiaci viszonyok. Szerel­tek volna több vevőt találni határainkon túl, de nem sike­rült. Igaz, így is a tervezett­nek megfelelő árbevételhez jutottak: 45 millió a vállalat tőkés országokba irányuló ex­portjának értéke, míg 50 millió forint a szovjet piacon eladott termékeké. Csekei. Lajos főmérnök is hangsú­lyozza: sokkal nagyobb ener­giát fordítottak — fordítanak a piaci munkára, mint koráb­ban bármikor. Igyekezetüké) nemrég számottevő siker ko ronázta: 2 millió holland fo­rintért szállíthatnak tréning­ruházati cikkeket és sportpu­lóvereket Hollandiába. Utób­biból például 100 ezer darabo) -rendeltek, 30 ezret még idei kiszállítással. D. Gy. elkészült az ország első me­gyei úttörőtábora. Az évforduló alkalmából tegnap „születésnapi” ese­ménysorozat színhelye volt a tábor, itt találkoztak az egy­kori építők, a? úttörővezetői ismereteket itt elsajátított egykori ifik, pajtások, s a most három hétig nyaraló Suhl, Szófia, valamint Pest megyei kiváló pionírok és út­törők. Az eseményen részt vett dr. Husti István, a KISZ Pest megyei bizottságának első tit­kárai Kovács Antalné, a HNF Pest megyei bizottságának tit­kára, ott voltak Maczkó Jó­zsef és Gutái Katalin, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának munkatársai, vala­mint Gránitz Erzsébet kis- kunlacházi pedagógus, az Or­szágos Úttörőelnökség tagja. Részletes tudósításunk a 3 oldalon. KÉST Atomreaktorok A peksi erőműbe is A KGST keretén belül Cseh­szlovákia eredményesen hajt­ja végre azokat a feladatokat, amelyek rá az energetikai és nyersanyagforrások fejlesztésé­re irányuló hosszú távú együtt­működési célprogramból há­rulnak. A VI. ötéves tervidő­szakban Csehszlovákiában a Szovjetunióval szorosan együtt­működve új iparág alakult ki: az atomipari gépgyártás. Csehszlovákia kapta meg a WER—440-es típusú atom­reaktorok gyártását. Az elkövetkező öt évben ti­zennyolc ilyen típusú atom­reaktort állít elő belső szük­ségletekre. s a többi szocia­lista országnak. Az első agg- regátot, amelyet a paksi atomerőmű kap, már szerelik. 1985-ben az atomerőművek a villamosenergia-termelés egész növekedésének 85 százalékát adják majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom