Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-17 / 166. szám

Kéknyakkendősök vándort óbora A szűkebb hazával ismerkedtek Sok élménnyel, vidáman tértek haza A monori vasútállomáson az­nap reggel piros és kék nyak­kendők lobogtak, hátizsákok szorongtak a várótermek pad­jain. A szolgálatot teljesítő vasutasoknak az izgatottan nyüzsgő gyereksereg látványa rém újdonság. Nyáron egymás után indulnak táborozni innen is a monori gyerekek. Akiknek akkor nyomába eredtünk, mára már otthon mesélik élményei­ket, emlékeiket. Hatnapos, ese­ményekben is jól szervezett, programokban bővelkedő tá­borozása egy huszonkét tagú k’sdoboscsapatnak véget ért. Őket még egy kis sereg követ­te a Monori-erdö, Gomba, Far- kasdpuszta útvonalon. A Monori Állami Gazdaság gombai üzemegységének ebéd­O lőjében a kombájnosok, kazalrakók társaságában ebédelhettek — a nehéz nyári munkát végző felnőtteknél nem kisebb ét­vággyal — a környéken túrázó kisdobosok. Nem tudni, hol is pattant ki legelőször az ötlet, ami a já­rási úttörőelnökség azon nyom­ban felkarolt: az országjáró út­törők példája nyomán az idén a még kevesebbet bíró kisdo­bosokat a szűkebb hazában, a monori járásban kell táboroz- tatni, megismertetni velük lát­nivalókban cseppet sem sze­gény közvetlen környezetüket, gazdagítani őket a vándortá­borozás hasonlíthatatlan élmé­nyeivel. Aggódó mamák integettek az indulás hűvös reggelén a Mo- nori-erdő felé tartó vonat után. A monori Ady úti iskola há­rom pedagógusa. Kábái József - né, Burján Sándorné és Kaczi- ba Antalné, ifivezetőként Pal- kovits Zita vette át az eleven csapat irányítását, hat teljes napra. Mint kiderült, a monori-er- dei kemping ideális állomás­hely. A kétszemélyes, igazi sát­rak birtokbavételét ujjongás kísérte, s az első nap prog­ramja — a fürdés a közeli strandon, amely mindjárt az egyik próbakövetelmény, az úszás elsajátítására is lehető­séget adott — osztatlan sikert aratott. Este szorgosan hordták a rőzsét a közeli erdőből, s a tábortűz felcsapó lángjainak fé­nyében táncra is kerekedtek. A monori-erdei sátrak két nap után maradtak árván egy idő­re, a csoport Gombára indult tovább. Hátizsákjaikat kocsi vitte előre, ők gyalogszerrel Pihenő, ebéd után — játékkal. Péter László felvételei vágtak neki a több kilométe­res útnak. Zengett végig a dal, túlteljesítették a második pró­bakövetelményt alaposan, amely öt új dal megtanulását írja elő. Gombán és Felsőfarkasdon számháború, akadályverseny, jelmezbál, gyalogtúra szerepelt a programban, s nem tudni melyik is jelentett maradan­dóbb élményt, hiszen a gyere­kek a legnagyobb lelkesedés­sel fogtak minden feladathoz. A fiúk, Dombai Robi, Szikora Gyurka, a számháborúért lel­kesedtek, a lányok főleg a jel­mezbálért, hiszen a lepedőkből, törülközőkből kedvükre állít­hatták össze az udvarhölgyi toaletteket. Ismerkedtek közben az úttö­rőélet katonás rendjével is, a napiparancs-hirdetésekkel, a Az a bizonyos aranyfedezet Az edző ars poeticája Már készülnek az üllői labdarúgók A most hetvenöt éves Ko- hűt Vilmos, a magyar váloga­tott és a Fradi legendás hírű balszélsője mindig azt hajto­gatta, a Kinizsi Sörgyár NB Il-es csapatának edzésén, hogy csak az jöjjön, az húzza magára a mezt, aki az igazi versenyszerű sport szeretete mellett magával hozza az egyesületi kis közösségért do­bogó fáradhatatlan szívét is. Az ars poeticám nekem is ez — hangoztatja Bafia János, az üllői sportegyesület labda­rúgócsapatának új edzője. — Huszonöt évig rúgtam, kergettem becsületes helytál­lással a labdát a jól ismert NB Il-es kőbányai Drasché- tól o Sörgyáron át Üllőig, ahol egyébként lakom. A vá­logatott mez árnyékában járó olyan játékosok voltak a zöld gyepen a társaim, mint Kapta László, Gondos Tibor, Sütő Károly, Cserényi József, meg a többiek, akiket akkoriban magas áron jegyeztek sport­berkekben, s aikik a munka területén is szinte válogatott szinten álltak helyt. Magam sem szeretem az utcasarkon ólálkodó fiatalo­kat, akik esetleg csak azért jönnek edzésre, hogy ott lő­dörögve elűzzék a szemekre nehezedő álmosságot, tömény unalmat. Tudom, nehéz idők várnak rám, nagyon megerő­södött az új rendszerű területi csoport, s alig egy csapatra való játékos áll rendelkezé­semre, akik jelenleg a jó sze­replés aranyfedezetét jelentik, egytől egyig számításba jön­nek az összeállításnál.' Persze vissza kell csalogatni azokat a tehetségeket is, akik valós, vagy vélt sérelem miatt hűt­lenek lettek — most hiányza­nak — az eredményesen fej­lődő község sportéletéből. A hét elején tartott első edzésen, amíg a játékosok az izomlazító gyakorlatokat vég­zik, elmondta még a mester, hogy nagyobb gondot fordíta­nak ezután az utánpótlást je­lentő ifik nevelésére is, és már repül is a pettyes, a hu­szonöt méteres passz az edző lábáról pontosan az érkező szélső lába elé. Egyetlen céljuk van az ül­lői labdarúgóknak: az erős mezőnyben a tabella közepén szeretnének végezni a maga­sabb osztályban. Ehhez minden adottságuk megvan. K. S. zászló fel- és levonásával, az ügyelettel, ébresztővel, takaró­déval. Fegyelmezetten vonul­tak Gombán az étterembe, Farkasdon az állami gazdaság ebédlőjébe, hogy falat se ma­radjon a tányérokban. Minden táborhelyet úgy hagytak ma­guk után, hogy szó ne érhesse csapatukat — egyébként ez is próbakövetelmény volt. Gom­bán például, ahol az új iskolá­ban töltöttek két napot, még a hálótermeket is felmosták, hogy az utánuk érkezőket tisztaság várja. — Okos, értelmes, jó csopor­tot vezethettünk — mondta a táborozás utolsó napján Kábái Józsefné — sok mindent meg­tanultak, jól éreztük magunkat együtt. Ami a három tanítónő és az őket megelőző és követő pe­dagógus kollégáik számára bi­zony nem kis fáradsággal járt. Reggelit vásároltak és készítet­tek, mosták a piszkosan felej­tett füleket, csomagolták a de­geszre tömött hátizsákokat, ke­resték az elkallódott zseblám­pát, dalt tanítottak, készítették a számháború kellékeit, s vé­gül hazahozták, épen, egészsé­gesen az élményeiket mesélni alig győző, vándortábort járt sereget. A gyerekek közül nem egy azért pityergett, hogy máris vége. Nemcsak ők re­mélik, hogy a monori járás szép környékeit bejáró kisdo­bosok vándortábora ezentúl egyetlen nyáron sem marad ki a programból. K. Zs. inti A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 1981. JÜLIUS 17., PÉNTEK Hat hónap a mérlegen Jobb körülményeket t eremtettek 5j Ezekben a napokban va- ^ lamennyi gazdasági egység- ^ ben, üzemoen a félévi mér- 4 leg készítésén fáradoznak a f számviteli szakemberek. 'j Kisebb-nagyobb zökkenők- ^ kel kezdődött az új eszten- ^ dő a vállalatoknál, de már jí a negyedév végén sejteni 4 lehetett, hogy biztatóak a kilátások a következő hóna­pokra. Az eredményes fél­évzárás annál is inkább fontos, mivel az első hat hónap mérlege döntően közrejátszik az év végi eredmények alakulásában 5 is. A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság monori erdészeti üzeme is eredményes félévet hagyott maga mögött. Amint Telegdy Páltól, az üzem főmérnökétől megtud­tuk, árbevételük meghaladta a tizenkilenc és fél millió forin­tot, a termelési értéket is túl­szárnyalták időarányosan. Ezek a számszaki eredmények annál is inkább figyelemre méltóbbak, mert a tervezettnél huszonkét dolgozóval kevesebb dolgozott ebben az időszak­ban. Új erdők Az üzem egyik fontos fel­adata az erdőtelepítés és -fel­újítás. Negyven hektáron tele­pítettek fenyőt, akácot és nyárfát. Ötvenkilenc hektáron a régi erdőterületeket újították fel. Megfelelő gépparkkal ren­delkeznek, s ezt részben Szol­nokon, részben a fővárosban javították május közepéig. Ak­kor adták át rendeltetésének a korszerű, minden igényt kielé­gítő új üzemcsarnokot a csév- haraszti kerületben. Azelőtt a gépeket, jelentős költségtöbblettel tudták csak javítani, hiszen az ingázás so­rán a traktorok és egyéb jár­művek üresen tették meg a több száz kilométert. Gondot okozott az is a csévharaszti kerületben, hogy az ott dolgo­zó műszaki szakembereknek nem állt megfelelő szociális helyiség rendelkezésre. ­Ezen a gondon enyhítettek a vállalat vc-etői az új üzem­csarnok felépítésével. A léte­sítményben kapott helyet a szerelőcsarnok, a lakatosmű­hely, a gépterem, a motorfű­rész-javító és autóvillamosság- szerelő részleg, továbbá a műszaki raktár, a korszerű öl­töző és a hatvan személyt be­fogadó ebédlő. Szerelőcsarnok épül Már az első félévben Csév- haraszton javították a monori üzem traktorait és tehergép­kocsijait. Az üzemcsarnok és a szociális helyiségek átadásá­val nem fejezték be a munkát, a telephelyen hozzáfogtak egy vasvázas szerelőcsarnok épí­téséhez. Befejezés előtt áll az üzemi utak kialakítása, készül egy üzemanyagkút, s egy gép- kocsiparkoló. A hátralevő mun­kákkal előreláthatólag szep­temberben végeznek. A főmérnök elmondta azt is, hogy a mendei csemetekert­ben hozzáfogtak egy úgyneve­zett szelektív hazai nyár kikí­sérletezéséhez. A szabadalmat külföldről vásárolták meg li- cenc alapján, s biztatóak a kí­sérletek eddigi eredményei. Ügy tervezik, hogy négy év múlva már egymillió darab nyárfacsemetét tud kibocsáta­ni a mendei telep. Fontos feladatuk a lakosság tüzelőfaigényének kielégítése. Ezen a területen még kevés a lehetőségük. Kevesen tudják, hogy az erdészet területén — elsősorban Csévharaszton és Üllőn — lehetőség van a vé­konyabb, ipari célokra nem alkalmas gallyak és fák össze­gyűjtésére, s kedvezményes áron való megvásárlására. Az úgynevezett gallyfát például köbméterenként 125 forintért vehetik meg az érdeklődők. Hiányzó munkáskezek A bevezetőben már említet­tük, hogy kevesebb létszám­mal dolgoztak az első félév­ben. Különösen a csévharasz­ti új üzemcsarnokban szorít a cipő, ahol legalább tíz szak­munkást tudnának még foglal­koztatni. Szükségük lenne au­tó- és motorszerelőkre, szerke­zeti lakatosokra és mezőgazda- sági gépszerelőkre. Ez által to­vább bővülhetne az ott javí­tott gépek skálája. G. J. Ifjúsági parlamentek Tanulás, beilleszkedés Kevés az újítás Hasznos es Elkészült az A Monori Állami Gazda­ságban nem elégedettek a vezetők az újítási tevékeny­séggel. Tavaly mindössze hét újítást nyújtottak be, abból hármat elfogadtak, kettőt el­utasítottak, a többit hosszabb vizsgálatra bocsátották. A hét újításból származó megtakarítás elérte a szá­mítások szerint a százkilenc- venezer forintot. Mivel elé­gedetlenek voltak az újítások zmecserék íj szabályzat számával, 1980-ban a rende leteknek megfelelően átdol goztáik a gazdaság szabályza­tát Feladattervet dolgoztak ki e fontos tevékenység fellendí­tése érdekében, az új változá­sokat szocialista brigádveze­tői értekezleteken ismertették Tervbe vették, hogy úgyne­vezett újítási hónapokat szer veznek, ahol lehetőség nyílik az őszinte eszmecserére, a ta­pasztalatok kicserélésére is. A Minisztertanács határo­zata értelmében a soron kö­vetkező ifjúsági parlamente­ket 1981. szeptember eleje és 1982. április vége között bo­nyolítják le az illetékes álla­mi, gazdasági szervek. Az idén immár negyedik alka­lommal megrendezendő par­lamentek a szocialista demok­rácia sajátos ifjúsági fórumai, melyek jelentős szerepet töl­tenek be az ifjúság közéleti tevékenységének fejlesztésé­ben, a párt ifjúságpolitikájá­nak megvalósításában, az if­júsági törvény végrehajtásá­ban. Több ezren Az eddig három alkalom­mal lebonyolított fórumokon járásunkból is több ezer fia­tal — az érintett korosztályok mintegy kétharmad része —, fejtette ki véleményét és mondta el javaslatait közér­dekű tennivalókról, helyi gaz­daságpolitikai célok megvaló­sításáról és a munkahelyi — iskolai közösséget érintő prob­lémákról. A korábbi tanácskozások tapasztalatait felhasználva a Minisztertanács pontosította és részben kibővítette az ifjú­sági parlamentek jogkörét. Így a most kezdődő fórumok célja az ifjúsági törvény he­lyi végrehajtásának értékelé­se, a következő időszakra ér­vényes új intézkedési tervek megvitatása, a VI. ötéves tervidőszak gazdasági felada­tainak végrehajtására történő mozgósítás, valamint a KISZ X. kongresszusán elfogadott határozatok széles körű ismer­tetése. Az ifjúsági parlamenteken elhangzó beszámolók értéke­lik majd az ifjúságot érintő országos és helyi határozatok végrehajtását, az ifjúság ne­velésével, társadalmi beillesz­kedésével kapcsolatos felada­tok állását, a KISZ érdekvé­delmi-érdekképviseleti jogai­nak helyzetét, az alkotó ifjú­ság pályázat eredményeit, he­lyi tapasztalatait. A következő hároméves időszakra szóló' ifjúságpoliti­kai intézkedési tervek pedig foglalkoznak majd a fiatalok élet- és munkakörülményei­nek. tanulási helyzetének ala­kulásával, a pályakezdő fia­talok munkahelyi beilleszke­désének segítésével, a szak­munkástanulók bérezésének kérdéseivel, a munka melletti továbbtanulás támogatásával, a szocialista brigádmozgalom és munkaverseny ifjúságot érintő kérdéseivel. Működési feltételek Természetesen ismét napi­rendre kerül a KlSZ-szerve- zet működési feltételeinek biztosítása, az úttörőcsapatok­kal meglévő jó kapcsolat erő­sítése, valamint a fiatalok egyre növekvő szabad idejé­nek eltöltését segítve: az if­júsági klubok munkájának értékelése, a turizmus kiszéle­sítése, a tömegsportakciók, rendezvények lebonyolítása. A középfokú oktatási in­tézmények parlamentjein pe­dig szó lesz az iskolai de­mokratizmus kérdéseiről, az oktatás szervezeti és tárgyi­technikai feltételeiről, a pá­lyaválasztás segítéséről és a tanulók szociális helyzetét érintő kérdésekről. A negyedízben sorra kerü­lő ifjúsági parlamentek bizo­nyára sok hasznos tapaszta­latot, felvetést tartalmaznak majd. Tömegbefolyás Ezeknek végső soron ma­guk a fiatalok látják és ér­zik majd hasznát a következő években, elősegítve ezáltal is az MSZMP ifjúságpolitikájá­nak megvalósítását, a szocia­lista demokrácia kiszélesítését, és nem utolsó sorban a KISZ tömegbefolyásának erősödését. F. J. Kirándulás Sopronban jártak A Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat gyöm- rői vegyi gyáregysége a helyi ÉSZKV-val együtt tartotta meg néhány héttel ezelőtt a gyermeknapot. A szocialista brigádok kez­deményezése nyomán a hét elején újabb ajándékkal ked­veskedtek a dolgozók gyer­mekeinek. Nyolcvan alsós és felsős gyerek szállt, autó­buszba s indult kétnapos ki­rándulásra Sopronba. A ki­rándulás költségeihez jelen­tős összeggel járult hozzá a gyáregység: A gyerekek sok­sok élménnyel, vidáman tér­tek haza a Nyugat-Dunántúl legszebb tájairól. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) / I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom