Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-17 / 166. szám

1981. JÜLIUS 17., PÉNTEK "xJfúhrn Nagyobb feladatok Felújítás előtt a házgyár Az, hogy lakáshiány van, köztudomású. Kérdés azon­ban, hogy csökkenni fog-e az elkövetkező időkben. Ez függ a házgyárak technikai és sze­mélyi adottságaitól is. A Dunakeszi Házgyár veze­tőjével, Turbók Bélával be­szélgettünk arról, hogy milyen jövő vár a lakáspaneleket gyártó üzemre: — Ez az év egyrészt kelle­mes, másrészt kellemetlen fel­adatokat állít elénk. Jó az, hogy bőven van munka, a nehézséget viszont az okozza, hogy összetételében nagyobb feladat vár ránk az eddigiek­nél. A gyár éves kapacitása 4 ezer 200 komplett lakás. En­nek legnagyobb részét a 43. számú Állami Építőipari Vál­lalat — tehát saját cégünk — veszi át, a maradékon, mint­egy 1200 lakáson pedig nyolc másik építőipari vállalat osz­tozik. Tavaly 106 ezer elemet gyártottunk, jelentősen túltel­jesítve tervünket, 4 ezer 200 lakást készítettünk el. Az idén ugyanennyit adunk át, de már 107 ezer elem jut erre a la­kásmennyiségre. Tavaly még átlagosan 25 elem volt szük­séges egy lakás felépítéséhez, idén már 29. Létszámgondok — Adottak-e a feltételek ilyen feladatok megoldására? — Nemi lesz könnyű, de mindenképpen megoldjuk. Sajnos, létszámgondokkal küz­dünk, mintegy 30-an hiányoz­nak a munkából. De hát nem csoda, nálunk is érvényesül a mezőgazdaság elszívó hatása, és utolértek bennünket — ami a bérfejlesztést illeti — a környező vállalatok is. Rá­adásul mi három műszakban dolgozunk, s ez sem különö­sebben vonzó. Főleg a kézi munkát igénylő területekről hiányoznak a kőműves szak­munkások, az , elemgyártó részlegből. Ráadásul az idén csak 2,2- -százalékos "‘’bérféj- lesztést engedhetünk meg magunknak. — Várható-e rekonstrukció a Dunakeszi Házgyárban? Rekonstrukció — Tizenegy éve egyfolytá­ban termel a gyár, s így nem csoda, hogy a gépeink, beren­dezéseink jócskán elhaszná­lódtak már. Feltétlenül szük­ség van a felújításra. Ebben az ötéves tervben körülbelül 120 millió forintot kapunk er­re a célra, de a teljes rekonst­rukcióra ez nem elég, hiszen ha más technológiát szeret­nénk bevezetni, ahhoz leg­alább 4—500 millió forintra lenne szükség. Most a beton­gyári berendezések, a vasas­üzem gépei, a vibrációs asz­talok, billenőpadok felújítá­sára, kicserélésére kerül sor, rendbe kell hozni a 18 híd­darut és a gyár teljes energia- rendszerét. Technológiai újí­tásra azonban nincs szükség, jelenlegi termékeink konst­rukciói jók, az élőmunka­igények kisebbek, mint a ha­sonló házgyáraknál. Amin vi­szont javítanunk kell, az a mi­nőség, főleg az elemek felületi kezelésénél. Rövidebb idő — Mennyi idő alatt készül el egy lakás? — A panelek 280 óra készül­nek el, a teljes szerelésre pe­dig a vállalat 1200—1300 órát fordít. Ami ebből minket il­let, nincs okunk panaszra, összehasonlításképpen: a 2-es számú Házgyárban 330—350 órára van szükség a panelek elkészítésére. Lehetne rövidí­teni ezt az időt, ha több kis­gépünk lenne, ezeket azonban általában dollárért kellene megvásárolnunk, s erre nincs pénz. Mindenesetre annyit sikerült elérni, hogy az idén nincs tárolási gondunk, holott ez évekig visszatérő ügy volt. Olyannyira, hogy raktározási gondjaink miatt néha vissza kellett fognunk a termelést. Jövőre átadják Bontanak és építenek Néhány öreg ház a Tanács- köztársaság útján már csak szomorkás nosztalgiákat éb­resztő bontási halmaz. A városi KISZ-bizottság és az úttörőelnökség kezdemé­nyezésére úttörőtábor épül majd Szobon. Hogy hogyan függ össze a kettő? Nos, az úttörőtábor épületei abból a bontási anyagból épülnek majd, amelyeket a KISZ-esek kezük munkájával szereznek meg. Régi terv az úttörőtábor felépítése. Támogatja a tanács is, a pártbizottság is. Ám amint az köztudomású, a vá­ros sürgető szükségletei min­den pénzt elnyelnek, így a táborra bizony már nemigen jut. Bontási anyag és társa­dalmi munka igénybevételével megvalósulhat a régi terv. Záhorszki Árpáddal, a KISZ városi bizottságának titkárá­val beszélgettünk erről. — A szanált családi házak bontási anyaga némi kerülő­vel jutott el hozzánk. Először a tanács költségvetési üzeme kapta . meg, ám igazi szüksé­gé : nem.; szíves-örö­mest adta át nekünk. Így be­lekezdhettünk a tervek elké­szítésébe is, amelyet a Duna­keszi Konzervgyár Kandó Kál­mán szocialista brigádja ké­szít el Pribil György vezeté­sével. Ez heteken belül elké­szül, így nekiláthatunk majd a tulajdonképpeni építkezés­nek. A bontási anyagból fel­építhetjük a 100 személyes ét­kezdét, a megfelelő konyhát, orvosi szobát, zuhanyozókat, mellékhelyiségeket. A terü­letet az Alagi Állami Tan­gazdaság könyvjóváírással — ingyen — bocsátotta rendel­kezésünkre. Megvan tehát az anyag, a terület, hamarosan meglesz a terv, így legkésőbb jövő nyárra átadjuk az úttö­rőtábort. Persze, az építőanyagot még el kell juttatnunk Szobra. Szezonvég a barackosban A hét végére befejezik a sárgabarack szedését az Alagi Állami Tangazdaság dunakeszi kertészetében. A kertészet dolgozói mellett általános iskolások és egyetemisták is segítenek a sze­désben. Képünkön: a domonyi általános iskola diákjai szüre­telik a barackot. Számítottunk — s joggal — a dunakeszi üzemek segítségére. Ezt meg is kapjuk, így ezzel sem lesz gondunk. Természe­tesen a társadalmi munka sem mehet a termelőmunka rovására. Így például a Jár­műjavítótól délutánonként ka­punk segítséget. A legnagyobb munka — a bontásnál — a 3. számú házgyár és a Szabad­ság ligeti KlSZ-alapszervezet- re hárult, s a város KISZ- esein kívül segített a Dobó István laktanya KlSZ-bizott- sága is. A tervek szerint eleinte romantikus körülmé­nyek között helyezzük el a gyerekeket — sátrakban —, s a megyei szervektől ígéretet kaptunk arra, hogy ehhez anyagi fedezetet nyújtanak majd. Moziműsor Vörös Csillag Filmszínház: 16—19: Languszta reggelire (olasz filmvígjáték). 18—19: AutóűerséríVÍfek (magyar do­kumentumfilm). 20—21: Fé­lénk vagyok, de hódítani aka­rok (francia filmvígjáték). 23—26: A királyi biztos sze­retője (brazil film). József Attila Filmszínház: 19: Blöff (olasz filmvígjáiték). 20: Sheila meghalt és New Yorkban él (amerikai film). 22—23: A bűn története I—II. (lengyel film). Anyakönyvi hírek Házasságot kötött: Császi Károly Lakatos Ibolyával és Tápai Levente "Hady Ilonával. Halálozás: Szabó József né Dudás Erzsébet (Martinovics u. 24.), Szatmári Lajosné Var­ga Terézia (Sztahanov u. 11.), Dénes Nándomé Pájer Ilona (Felsőtabán u. 36.). gifqp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Szabálysértések Fokozottabb ellenőrzés Múlt kedden került a váro­si tanács végrehajtó bizottsá­gának ülése elé a szabálysér­tésekkel foglalkozó beszámoló. Mint ismeretes, 1979-ben je­lentős jogszabály-módosítás után, a tanácsok hatáskörébe került sok olyan ügy, amely eddig a rendőrséghez tarto­zott. Nos, a testület megálla­pította, hogy az utóbbi néhány évben jóval több ügyet kellett tárgyalni, s ezeknek nagy része a tulajdon elleni szabálysér­tések közül került ki. Míg 1979-ben 113, addig ta­valy 130 esetben kellett kü­lönböző bírságokat kiszabnia a tanácsnak. A legtöbb — 62 — a már említett tulajdon elle­ni szabálysértések esete volt, de a jogosulatlan kereskedés­től a kisipari bírságig sok mindennel kellett foglalkoznia az ügyintézőknek. Mivel a tu­lajdon elleni szabálysértések nagymértékben elszaporod­tak, így a jogszabályok a bír­ság alsó határát 500-ról 1000 forintra emelte. (A tulajdon elleni szabálysértés elnevezés az esetek túlnyomó többségé­ben társadalmi tulajdont ká­rosító lopást takar. Az 1979-es 260 feljelentés­sel szemben 383 fordult elő tavaly. Ezek nagy része azonban megalapozatlan volt, vagy pe­dig a szabálysértő tartózkodá­si helyét nem sikerült kiderí­teni. Árdrágítás és élelmiszer- minőség-romlás miatt egyet­len bírságot sem szabtak ki. Mint a beszámolóból is kitű­nik, azért, mert az ilyen jel­legű visszaélések felderítetle­nül maradtak. Ezért a jövőben fokozott ellenőrzésre lesz szükség. Figyelemre méltó, hogy a pénzbírságok behajtása igen sok esetben nem sikerült. A kiszabott 179 ezer forintból 42 ezerrel vannak a szabálysér­tők hátralékban, s ez a hátra­lékarany a megye átlagát te­kintve a legmagasabbak közé tartozik. Természetes, hogy a pénzbírság befizetése nélkül magának a bírságnak sincs visszatartó ereje, így a jövőben is a végre­hajtásra sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. 1980-ban 27 esetben kellett a kiszabott pénzbírságot elzá­rásra átváltoztatni. Persze, valójában senki sem vállalta a letöltését, inkább, ha késve is, de befizették a kiszabott ösz- szegeket. Ügy látszik, hogy a haragos szomszédok régóta folyó vitás ügyeiket becsületsértési felje­lentések útján vélik rendezni. Néha sikerült a kibékítés, többnyire azonban marad a harag. Bútorvásár A változás az élet lényege, s úgy látszik, nemcsak mi ma­gunk, hanem akár egy lak- berendezési kiállítás időpontja is változhat. Egy hét alatt ez meg is történt, s most így új­ra foglalkoznunk kell a Jó­zsef Attila Művelődésig Köz­pontban megrendezendő kiál­lítással. Múlt heti számunk­ban július 25-re ígértük a megnyitást, ez azonban azóta áttolódott augusztus elsejé­re. Elsejétől 9-ig lesz nyitva a Skála-Coop Naszály Áruház bútorkiállítása és -vására. Ebben az időpontban étkező- garnitúrákat, szobabútorokat és szekrénysorokat láthatunk majd, amelyek minta után kerülnek eladásra. A Naszály Áruház 50 százalékos házhoz szállítási engedményt ad. A bútorokon kívül sok minden mást is vásárolhatunk ebben az időpontban. Az utóbbira egyébként 30 százalékos ár­engedményt is hirdettek. A Taya japán gyártmányú le­mezjátszókhoz — ezerforintos, az Akai GX—4000-es típusú magnetofonokhoz pedig 2 ezer forintos vásárlási ajándék- utalványt is mellékelnek majd. Kapható lesz NDK- gyártmányú tapéta is, teker­csenként 40—60 és 90 forin­tos árban. A kiállítás és vásár szom­baton és vasárnap is nyitva lesz, s ilyenkor sem szünetel majd az árusítás. Megköny- nyíti a vásárlást, hogy a hely­színen lesz az OTP ügyinté­zője is. Aki pedig kifejezet­ten a kiállított tárgyakra kap kedvet, s nem minta után akar vásárolni: záráskor ma­gával viheti a kiállított tár­gyakat — természetesen, ha kifizette az árát... Vajon ön tudja-e... ... hogy Dunakeszi községe 1728-ban báró Orczi István birtokába került? Birtoklása alatt — az 1740-es évek ele­jén épült a temetőben ma is Hétköznapi strand ... i ! Hétköznap 3—409-an, a hétvégeken viszont több ezren keres­nek felüdülést a dunakeszi strandon. Képünk: egy viszonylag csendes hétköznapon készült. Új hagyomány teremtődik Megjöttek a fiúk is Jó évtizede annak, hogy nagy hulláma indult el a folklór újrafelfedezésének. Országszerte gombamód sza­porodtak el a népi tánccso­portok, később pávakörök, ci- terazenekarok, táncházak. Az utóbbi két-három évben azon­ban, mintha apálya lenne en­nek a — szinte mozgalommá terebélyesedett — kultúrvo- nulatnak. Érdekes dolog, hogy Dunakeszin pontosan fordítva történt. A hetvenes évtized­ben többszöri próbálkozás el­lenére sem sikerült létrehozni egy népi tánccsoportot, az apály kezdetén, 1979-ben vi­szont megalakult a József Attila Művelődési Központ népi táncegyüttese. Tarnóczai Zoltánnal, az együttes vezetőjével és ko­reográfusával — aki egyéb­ként a Honvéd művészegyüt­tes gyakorló táncosa — arról beszélgettünk, vajon van-e igazi talaja Dunakeszin a folklórnak: — Egyértelműen állíthatjuk, hogy Dunakeszinek nincsenek igazi népművészeti hagyomá­nyai. Így ezt a tánccsoportot sem a hagyományőrzés hoz­ta létre, hanem inkább a tán­cosok társasági igénye és az egészséges érdeklődés más tá­jak, más emberek népi kultú­rája iránt. Nem volt könnyű létrehoz­ni a csoportot, 79-ben körül­belül 20 jelentkező volt, ám ebből az év közepére csak 8- an maradtak. Ráadásul fiú egy sem volt közöttük. Emiatt sikeres munkát nem is tud­tak végezni. Inkább a 80-as esztendő említhető, mint az együttes valódi és végleges kialakulásának éve. Jelenleg 10 fiú és 10 lány táncol az együttesben, s lassanként ki­alakul az a műsor, amely már valóban említésre érdemes. Többek között dunántúli ug- rós, kalocsai páros és délal­földi üveges pásztortánc is szerepel nálunk. Eleinte a Törekvés népi táncegyüttestől kaptunk igen nagy segítséget — fellépé­seinken ők láttak el megfele­lő ruhával bennünket, idén pedig a József Attila Műve­lődési Központ is, mintegy 40 ezer forintot tud adni a tánc­csoportnak. Ahogy stabilizá­lódott és fejlődött az együt­tes, úgy növekedett a költség­vetésünk is. Tavaly még csak 13 ezer forint volt, az idén pedig a már említett 40 ezer. A jövő tervei közt a legfon­tosabb a minősítésre — jövő tavasszal lesz —, való felké­szülés. Ehhez — a bronz foko­zathoz —, legalább 15 perces műsor kell, három különböző tájegység táncaival, s ezt, úgy vélem, jól tudjuk majd telje­síteni. Addig is igyekszünk minél több fellépést szervez­ni, hogy valódi rutint szerez­zünk. megtalálható középtornyos, egyhajós, egyszerű falusi ba­rokk kápolna. Még néhány érdekesség az 1700-as évek elejéről. 1701-ben kezd benépesülni újra a köz­ség a török dúlások után. De a Rákóczi-szabadságharc letö­résére vonuló német és rác csapatok nagyon meggyötrik a lakosságot. Ebből az időből való „Dunakeszi siralmas pa­nasza” Petrovai alispánhoz ar­ról, hogy a rácok végig verték és kifosztották őket: „A sok özvegy, árva szemiből kieső könnyűhullatás az egeket éri”. 1707-ben a boldogi köz­gyűlés elhatározta, hogy adó- mérséklést kér, mivel a had­járatok következtében „egész sor helység nincs többé”. Ezek közé tartozik Dunakeszi is. A szatmári békekötés után Dunakeszi is újra benépesült. Az 1715. évi népesség-össze­íráskor 18 család lakik itt és az okiratban már Dunakeszi néven szerepel a község. Eb­ben és a következő évek ösz- szeírásaiban ma is gyakori családnevekkel találkozha­tunk, többek között: Sipos, Veres, Lovász, Száraz, Len­gyel, Kurucz, Budai, Hubina, Tárcsái, Legindi. Az akkori gazdasági viszonyokból arra lehet következtetni, hogy a lakosság, természetesen a föld­művelés mellett, igen sok szarvasmarhát tartott. Ezt egyébként azok a régi istál­lók is bizonyítják, amelyek­nek maradványai ma is meg­találhatók. Legelő volt a mai Banktelep és a második vi­lágháborúban elpusztult Kis­erdő területe is. A szántók és rétek akkori elnevezései még ma is hasz­nálatosak, például a Tetétlen, Malomárok, Orrétje, Nádas. A község akkori magva, a je­lenlegi kul túrközpontra és közvetlen környékére terjed ki, két utcájával a Fő és Templom utcával.’A zsellérek lakóhelye az alsó és felső Tabán volt. amelynek terüle­tét ingyen használhatták. (Forrás: Dunakeszi Krónika.) Az oldalt írta: Kovács Attila Ernő Fotó: Barcza Zsolt á I

Next

/
Oldalképek
Tartalom