Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-15 / 164. szám

LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI IÄRÄSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1981. JŰLIUS 15., SZERDA Az alkotó ember Kötődve a mindennapókhoz Aki kedveli a képzőművé­szetet, s a kiállítások rendsze­res látogatója, észrevehette: a gödöllői városi-járási művelő­dési központban megnyitása óta jóformán szünet nélkül működik a Gödöllői Galéria- így, nagy kezdőbetűkkel, hi­szen ez a terem ez idáig csak erre a célra szolgált, otthonul a képzőművészeti tevékeny­séghez. Az értő néző azonban arra is felfigyelhetett: nem a hagyományos értelemben vett tárlatokat látja. Gödöllői Galéria S ha nem, akkor mit? Erre kértünk választ P. Varga Kál­mán művészeti előadótól: — Mint a házban folyó köz- művelődési munka más terü­letein, a képzőművészeti prog­ramok kialakításakor is arra törekszünk, hogy a művészeti .értékek mellett olyanokat is bemutassunk, amelyek erősen kötődnek a mindennapi élet­hez. Célunk az is, hogy be­építsük munkánkba a vidék ki­emelkedően gazdag népművé­szetét is. A tevékenységet ösz- szefogó Gödöllői Galéria fel­adatait is ennek alapján hatá­roztuk meg. E feladatcsokor három rész­re osztható. Az első a kiscso­portos munkáé. — Ennek alapját a kézmű­ves stúdió adja, amely több­féle tevékenységet fog össze: szövést, hímzést, játékkészí­tést, fafaragást, kerámiát. Célja, hogy olyan összetett képzést nyújtson, amely egy­szerre ismertet meg a népmű­vészeti hagyományokkal, az anyagi kultúrával, miközben a Közösségi életre, munkára épít. Csalc egy példa: a fafaragók dolga lesz a ház mögötti park játszóterének elkészítése. Három sorozat ' A kézműves stúdió most ala­kul, a különböző képzőművé­szeti szakkörök szeptemberben kezdődnek. Az utóbbiak nem­csali a rajzolás alapelemeivel ismertetik meg a főként diá­kokból verbuvált tagságot, ha­nem az alkotókészség kialakí­tására törekednek. így lesz a fotószakkörben, vagy a kisegí­tő iskolával közösen szervezett cigánygyerekeknek meghirde­tett ra j zsza kikö r ben. De térjünk vissza a beve­zetőben emlegetett kiállítási programhoz, amely már ez idáig is szép teljesítményeket produkált: — Az eddigiekből is kide­rülhetett, hogy nem elsősor­ban az úgynevezett magas­művészet alkotásait kívánjuk bemutatni, nem nagynevű mű­vészek válogatásait nyújtjuk. Inkább a sajátos esztétikai át­meneteket jelentő, összetett értékű anyagok felvonultatása a célunk. Erre szolgál a két kiállítássorozatunk. Aki látta a Tájépítészet vagy a nemrégiben bezárt A fény üzenete című kiállítást, az első, a Természet-művészet sorozatból szemelhetett. Ezt a sort folytatja az augusztus 20- ra tervezett Ikebana és btó­ért című tárlat. Jelenleg is megtekinthető viszont a Gyer­mekbútorok című kiállítás, amely a másik összeállítás, a Környezetünk — tárgyaink ré­sze. Ebből a témakörből merí­tett a Kisplasztikák ottho­nunkban című kiállítás, s két további: a július 22-én kez­dődő Játszóterek, valamint a szeptemberi Panelház és belső tér. Ezekből a kiállításokból a járás nemcsak úgy részesül­het, hogy bejön a házba: — Tervünk, hogy több tár­latot, mint például a Tájépí­tészet, vándoroltatunk. De emellett más kiállításokat is kínálunk a községeknek. Az idén még két ilyen rendez­vényre számíthatnak az ér­deklődők. Az egyik a Képző­művészeti Alap által kiadott poszterek gyűjteménye lesz. amelyek mellé vásárlási akció­kat, kasírozást, képkeretezést is szervezünk. Közösségteremtő erő A látogatók már eddig is tapasztalhatták, hogy a kiállí­tásokat kapcsolódó rendezvé­nyek kísérték, színesítették. Ez a Gödöllpi Galéria harmadik feladatkosara: — A kapcsolódó rendezvé­nyekkel az a célunk, hogy megkönnyítsük a befogadást, s hogy a nézőket is alkotásra serkentsük. Még inkább így lesz ez a jövőben, amikor megkez­dődik ez az előadás- és fog- lalkozássorozat, amelyre első­sorban a népművészet aktív képviselőit, a város és a járás pedagógusait és egyetemistá­kat várunk. A rendezvényso­rozat újszerűén elemzi a kép­zőművészeti alkotásokat s ah­hoz is hozzá kíván járulni, hogy a résztvevők e művészeti ág közösségteremtő erejéből is minél többet magukba szív­janak. A rövid ismertető s a to­vábbi, részletes tervek is sok szellemi izgalmat ígérnek a jövőre. Az eddigi mérleggel az előadó és a ház is elégedett lehet. Az első tárlat megnyi­tása óta eltelt három hónap alatt sok volt a látogató. A kísérleti előadások is népsze­rűek s így minden remény megvan arra, hogy ősszel már egy törzsközönség folytatja a képzőművészettel való, kü­lönleges, gödöllői ismerkedést. G. Z. Népszerű állandó kiállítás Megnyitása óta igen népszerű és látogatott a gödöllői helytör­téneti gyűjtemény állandó kiállítása, a szecessziós művészeti irányzat virágzásakor született alkotások tárlata Nyilas Ilona felvétele Sportdinasztia születik Közösség a pályán és az életben Ha valaki szorgalmas olva­sója a Pest megyei Hírlap sportrovatának, az a tavaszi labdarúgó-bajnokság idején hétről hétre találkozott a kar- tali Száraz testvérek — Száraz Árpád és Zoltán — nevével. A csapat az elmúlt idény­ben harmincnyolc gólt rúgott, s ebből tizennégynek a hátvé­det játszó Árpád volt a szer­zője. Zoli játékát, lelkesedését, labdakezelési technikáját csak úgy jelezte a tudósítás, hogy a mérkőzésen a legjobbak kö­zött volt Száraz Zoltán. Az 1980/81-es megyei bajnokság­ban a harmadik helyen végez­tek, s ez még dobogós helye­zésnek számít. Harmadik hely — 1978-tól játszunk a me­gyei bajnokságban, s azóta nem adtuk alább ennél a hely­nél. Talán többre is futná az erőnkből, de jó lenne-e az, ha egy ilyen kis községnek a csa­pata esetleg felsőbb osztályba lépne — gondolkodik hango­san Száraz Zoltán, aztán mindjárt válaszol is. — Más a játékosok kívánsága a veze­téstől. Több az edzésre fordí­tandó idő, s az utazás költsé­ge, és természetesen sokkal erősebb a mezőny is. Több lenne talán a vereségünk. A vereségek számának emel­kedése pedig csökkentené a szurkolók számát, ezért keve­sebb lenne a bevétel, még ne­hezebb lenne a csapat fenntar­tása. A nehézségek megtörnék a csapat egységes jó szellemét, kedvetlenséget, széthúzást szülnének. Árpád helyesli bátyja sza­vait. — 1972-ben az egykori nagycsapat kiesett a megyei bajnokságból. A vereséget az akkori játékosok nagyobbik része nem bírta elviselni, s a csapat nyolcvan százaléka el­távozott. Az ifiben játszottunk akkor, s mintegy új hullám­ként kerültünk a szétrepüit felnőtt korosztály helyébe. Amilyen örömmel és büszkén vettük magunkra a felnőtt csa­pat szerelését, olyan boldogan és felelősségtudattal küzdöt­tünk minden mérkőzésen. — Nem ismertük a lazsálást, a látszatjátékot. Szívünket, lel­künket egyaránt feltettük egy- egy győzelemre. Ebben a szel­lemben kovácsolódtunk igazi emberi közösséggé, mert ha igaz az, hogy a labdarúgás csapatjáték, akkor az is igaz, hogy sikerekre, eredményekre csak az a csapat számíthat, amelynek játékosai szeretik, becsülik egymást. Nemcsak a meccsen — És nemcsak a pályán, ha­nem a mindennapi életben is — toldja meg az idősebb Szá­raz az elhangzottakat. — Hét éve rúgjuk együtt a labdát Felújították a bagi húsboltot Szakmai tudással a vevőkért Néhány hónap alatt újjáva- rázsolódott a túrái Galgavidé- ke Áfész bagi húsboltja. Há­rom hűtőszekrény, külön fel­dolgozó helyiség, és ragyogó tiszta falak várják a . vevőket. A hatalmas kampókon egy­más mellett függ a sertés­comb, a karaj, de akad mar­hahús és füstölt malac is. Hentes és mészáros Major Ervin üzletvezető ré­gi embernek számít a szakmá­ban. Az 1945-ben kiállított bi­zonyítvány szerint hentes- és mészáros szakmunkásvizsgát tett. Kevesen tudják, mi az egyszerre elnyert, de két mes­terség folytatására feljogosí­tó szakmai elismerés kíözött a különbség. Ezt így magyaráz­za. — A hentes csak sertést vág és sertéshúsból készít töltelék­árut, a mészáros a marha le­vágását és feldolgozását végzi, s emellett ért a birkához és Kecskéhez is. Ma már ez a két szakma ritkán jár együtt. A fiatalembert beiskolázzák, az­tán megtanulja a féldisznók bontását, mert az üzlet fél disznót kap a vágóhídról, és a oontott árut kiméri, eladja a vevőnek. Részfeladatokat vé­geznek az üzletek dolgozói. Te­gyen próbát — javasolja Ma­jor Ervin — kérdezze meg a fiatalabb húsipari szakmunká­sokat, mit jelent ururzaigolni, aztán ha ezt tudják, kérdezze meg, mi a látelli és mi a hibli fartő. Major Ervin sok kifejezést sorolt még, de én csak ezt a hármat jegyeztem meg. Ez is elég volt, hogy próbát tegyek. Három fiatal, a közelmúltban végzett szakembertől kérdez­tem a szavak jelentését, de egyik sem tudta. Leírom hát a fordításokat. Ururzaigolni any- nyi, mint töltelékárut készíte­ni. A látelli marhaoldalas, a hibli fartő pedig a fartő vége. Mentségükre legyen viszont a fiatal henteseknek, hogy va­lamennyien felsorolták a fél disznó részeit: oldalas, tarja, dagadó, lapocka, első comb, hátsó comb, rövid és hosszú karaj, csülök, köröm, fej. Ma­jor Ervin, az öreg hentes és mészáros sem tudta különben. Birkával kezdődött — Gimnáziumba írattak a szüleim — mondja arra a kér­désre, hogyan lett belőle hen­tes és mészáros. — Valahogy nem tetszett a tanulás, s apám, anyám egyre mondogatta: ha nem tanulsz, mesterember le­szel. Nem féltem ettől a fenye­getésnek tűnő jövőtől. Apám Moór csapatkapitány vezetésé­vel. A csapat tagja Kiss Mi­hály, Magony István, Tóth 11- kó Mihály, Nagy József, Gá­bor László, Vrbán László, Ger- hát János, Jakus János és a tartalékok: Kovács József, Szabó Sándor, Zámbó Ferenc, Péli Gábor, Berta József. Van már két ifistánk is: Csák László, valamint Vrbán Mi­hály. A felsoroltak egysége nemcsak a meccseken látszó- dik, de a mindennapokban is. Gonoszkodva megjegyzem: a mérkőzések utáni közös vacso­rákon ! a Száraz testvérek tilta­koznak. Házépítés együtt — Egyszer megnézhetné egy- egy csapattag házépítését, amikor versenyezve ássák a focisták az alapot, keverik a betont, hordják a téglát. Nincs különbség hátvéd és csatár, kezdő vagy öreg róka között. Mindenki képes dolgozni egyért, egy társának a boldogulá­sáért. Lehet, aki segít, arra gondol, hogy a segítséget visz- szakapja. De bűn ez? Nem. Nem bűn, mint aho­gyan az sem bűn, hogy a mér­kőzések után közösen vacso­ráznak, és ezeken a közös va­csorákon legtöbbször ott ülnek a férjeik mellett a feleségek is. Nem bűn az sem, hogy évenként 3-4 napot közösen kirándulnak Csehszlovákiába, s ezt a kirándulást barátságos mellett sajátítottam el a szak­ma minuen fortélyát. Utólag is oevaliom, nem volt könnyű. — Legelső alkalommal bir­kát vágtunk, ködös, csípős ko­ra hajnal volt. Gimnazista ko- romoan ilyenkor még a másik oldalamra fordultam, anyám talán be is takart volna. Szó­val nekem kellett felfájnom a birkát. Ez úgy történt, hogy a Dirka hátsó lábán a hentes­acél, segítségével felfejtették a port,- aztán a birka bore alá szájjal levegőt kellett fújni, mert így könnyen fejtődött, szép, vsertetlen maradt a bir­kabor. — Azt tartották ekkor, hogy az az inas, aki ezt a műveletet elvégzi, biztosan megszerzi a mester címet. Én elvégeztem és ezenirivül még sok próbát ki­álltam. Takarítottam pöcegöd- röt, szárazra csavartam a vé­res törlőrongyot, nyújtott láb­bal dolgoztam a lefektetett marha mellett, de nem is so­rolom tovább. Házi disznótorok — Az az igazság, hogy 1945- ben szakmunkásvizsgát tet­tem, ám a háború utáni idő­szak nem kedvezett a szak­mának. Nem volt mit vágni. A híres marhaállományt Nyugat­ra hajtották, a sertéseket min­denki maga levágta, a hentes A MAE ifjúsági bizottsága, a KISZ Központi Bizottsága és az agrártudományi egyesü­let szaktanácsadási munkabi­zottsága az Alkotó ifjúság pá­lyázathoz kapcsolódóan fel­hívja a fiatalokat, hogy minél többen munkálkodjanak olyan pályaműveken, amelyekkel nö­velhetik a mezőgazdasági ter­melés hatékonyságát. Szakmai alkotásokat elsősor­ban a pályakezdő fiataloktól, az agráregyesület egyetemi-fő­iskolai csoportja, valamint a működő fiatal agrárszakem­berek tanácsa tagjaitól vár­nak. Különösen az energiata­karékos technológiák és a mű­szaki eszközök kifejlesztésére, a melléktermékek és a hulla­dékanyagok hasznosításának megoldásaira, az eszközállo­mány jobb kihasználására, valamint a mainál korszerűbb üzem- és munkaszervezési mó­dok bevezetésére vonatkozó javaslatokat várnak. A pályaművek jövő év jú­nius > 30-ig küldhetők be a mérkőzéssel színesítik. Az sem bűn, hogy télen tíznapos edző- táborozással egybekötött tábo­rozást szerveznek a csapat ré­szére Hajdúszoboszlón. Keményen dolgoznak a sike­rekért, s ha megszületnek, egy egész falu büszke rájuk. Volt olyan mérkőzésük 1977-ben, amikor a Magyar Népköztár­sasági Kupában a legjobb 32 csapat közé verekedték magu­kat, és így Kartalon fogadták az Újpesti Dózsát, hogy négy­ezer ember biztatta őket. Családi egyetértés — A tangazdaság és a Pető­fi Termelőszövetkezet, meg a községi tanács sokat segít. A két mezőgazdasági üzemnek köszönhető, hogy a tizennyol- cas keret minden tagja hely­ben dolgosuk. — Csak így lehetett megol­dani a heti kétszeri edzést. Meg úgy, hogy a feleségek nem zúgolódnak a gyakori távoliét miatt — mondják a Száraz testvérek, és azt is bevallják, hogy az asszonyok sportszere- tete nem újkeletű. Ők már a párválasztásnál is érvényesí­tették elképzelésüket: — A fe­leség legyen szurkolója, türel­mes megértője a férj szenve­délyének. — Nem volt merész az ilyen elképzelés? — Mi már az édes­anyánkat ilyennek ismertük — nevet Árpád és Zoltán. — ö is mindig a meccs kezdéséhez igazította a vasárnapi ebéd idejét, hiszen édesapám har­mincöt éve egyetlen mérkőzés­ről sem hiányzott. Lehet, hogy így születnek, alakulnak a sportdinasztiák? Fercsik Mihály legfeljebb böllérnek kellett, a házi disznótorokhoz. Erre a tevékenységre a kényszerítő körülmények hatására sem vállalkoztam. Elmentem segéd­munkásnak az Árammérőgyár­ba. Aztán lassan ismét szükség lett ránk. Kartalon lettem ön­álló üzletvezető, majd Hévlz- györkön dolgoztam és pár hó­nappal ezelőtt kerültem Bagra. Kolbászrecept Kedvenc töltelékárujának re­ceptje után érdeklődöm. — A csabai kolbász ízét, zaJ matát Bagón is meg lehet te­remteni. Csak idő kell hozzál Törvény, hogy a jó kolbász el­készítéséhez 2—3 nap szüksé­ges, mert csak a szikkadt hús darálható, aztán a ledarált masszát dagasztani kell, ke- leszteni, és csak azután tölteni. Ez a türelmes bánásmód fon­tosabb, mint a fűszerezés, amely lehet teljesen egyéni. — Ma már — vallja be a mester — én sem készítek így kolbászt. Nem érünk erre rá, meg talán a vevők sem igé­nyelnék az ilyen portékát, hozzászoktak a nagyüzemi ké­szítményekhez. Kapom a fél disznót, bontom és kimérem. Egyhangú lenne ez a munka, ha a vevőkör nem lenne ezer­arcú. F. M. Magyar Agrártudományi Egye­sület titkárságára, amelynek címe: Budapest V.. Kossuth tér 6—8. A pályázat részletei­ről a MÉM Értesítő idei 8. számában közöltek tudnivaló­kat. Annak, hogy erről szót ej­tettünk, oka, hogy városunk oktatási, kutatási intézmé­nyeiben, nemkülönben a já­rás nagyüzemeiben dolgozó fiatalok figyelmét felkeltsük, felhívjuk erre a lehetőségre. A pályázaton, amely jeligés, minden 35 év alatti fiatal, vagy fiatalokból álló közösség részt vehet, munkájukat neves szakértőkből kinevezett zsűri bírálja el. A legjobbak kül­földi utazást, pénz- és tárgy- jutalmakat nyerhetnek, szak­dolgozataikat szakmai lapok­ban teszik közzé. Nemzetközi konferencia A Magyar Agrártudományi Egyesület talajtani társasága háromnapos tudományos ülést szervez, amelyre még elfogad, ják a jelentkezéseket A ta­nácskozást augusztus 26—28. között tartják a gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen. A nemzetközi konferencián a ta­lajbiológia környezetvédelmi problémáit elemzik a résztve­vők. A művelődési ház programja Este hat órakor, a TIT vá­rosi-járási szervezete rendezé­sében audiovizuális műsort mutatnak be, amelyben egye­bek közt a Föld kialakulásáról, a táguló Universumról, a nap­rendszerről, a radioaktív su­gárzás és az ember kapcsola­táról és hazánk földtörténeté­ről lesz szó. Nyári Gaíga Kupa Az idén is megrendezi a galgamácsai Galgaparti Ösz- szefogás SE tömegsportbizott­sága a hagyományos nyári Galga Kupa kispályás labda­rúgótornát. A küzdelemsoro­zatot immár hatodszor hirde­tik meg. Akárcsak eddig, most is üzemek, intézmények, baráti körök tagjaiból ver- búválódott csapatok nevez­tek. Városi moziműsor Walt Disney állatbirodalma. Délután 4-től. Kamaszok. Tizennégy éven felülieknek, este 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Pályázat Fiatal mezőgazdászoknak *

Next

/
Oldalképek
Tartalom