Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-02 / 153. szám
1981. JÜL1US 2., CSÜTÖRTÖK JEGYZET Tárgyalási készség A pohárköszöntőben, amelyet Leonyid Brezsnyev államfő mondott el nyugatnémet vendége, Willy Brandt tiszteletére adott moszkvai vacsorán, rendkívüli nyomatékkai fejeződött ki a Szovjetunió tárgyaiási készsége az úgynevezett eurorakétákról, ahogyan a nyugati sajtó a kontinensünkön levő közép-hatótávolságú nukleáris eszközöket nevezi. Ez természetes is, hiszen éppen az a politikus látogatott Moszkvába, aki 1970-ben, mint bonni kancellár, személyes szerepet is játszott abban, hogy a szovjet—nyugatnémet viszonyban az enyhülés irányába való áttöréssel felgyorsítsák az európai biztonsági rendszer megteremtését. Másrészt Bonnak jelenleg is nagy súlya van a NATO „eu- rorakéta” álláspontjának kialakításában. Schmidt kancellár egyik ihletője volt az Észak-atlanti Szervezet 1979-es rakétadöntésének, amellyel kimondták: egyszerre törekednek tárgyalásokra a Szovjetunióval és kezdik meg a Nyu- gat-Európába telepítendő 572 Pershing—2 rakéta és szárnyasrakéta gyártását. A közép-hatótávolságú rakéták ügyének nyomatékos felvetése azért is logikus volt a mostani moszkvai megbeszéléseken, mert e nukleáris eszközök közül a legtöbbet éppen az NSZK területén kívánják elhelyezni. További időszerűséget adott az „eurorakéták” problematikájának, hogy Leonyid Brezsnyev az idén őszszel az NSZK-ba látogat. S tekintve, hogy Brandt a kormánykoalíció nagyobbik pártjának, a szociáldemokratának elnöke, az álláspontok újabb kölcsönös tisztázása és körvonalazása mind szovjet, mind nyugatnémet részről már beleilleszkedhet a későbbi csúcs- találkozó előkészítésének folyamatába is. A mostani moszkvai megbeszélések során természetesen kiderült, hogy az „eurorakéták” ügyében is vannak nézeteltérések. Bonn Washingtonhoz hasonlóan ítéli meg a helyzetet, s azt állítja, hogy a NATO által SS—20- asoknak nevezett szovjet rakéták európai telepítése tette szükségessé a NATO 1979-cs úgynevezett „utánfegyverzési” határozatát, amely 1983-ra 572 új közép-hatótávolságú nukleáris eszközt akar elhelyezni Nyugat-Európában. Viszont Brandt abban egyetértett Brezsnyevvel, hogy a békét meg kell őrizni, s törekedni kell arra, hogy tárgyalások kezdődjenek a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentésére. Leonyid Brezsnyev nem először hangoztatta nagy súly- lyal a Szovjetunió tárgyalási készségét ebben az Európa biztonságát oly döntően érintő problémában. Mint mondotta: a Szovjetunió akár holnap kész arra, hogy leüljön a tárgyalóasztalhoz. Sőt tovább ment. Hozzátette, hogy azon a napon, amikor a kérdés lényegét érintő tárgyalások megkezdődnek, a Szovjetunió kész leállítani saját közepes ható- távolságú rakétáinak az ország európai részén való elhelyezését. De természetesen erre csak akkor kerülhet sor, ha az Egyesült Államok kijelenti, hogy a tárgyalások ideje alatt szintén nem növeli az Európában elhelyezett nukleáris eszközeinek a számát. S itt értünk el kérdés lényegéhez. Nyugat 1979 óta általánosságban állandóan hangoztatja tárgyalási készségét, s közben meg akarja bontani az európai rakétaegyensúlyt az 572 nukleáris eszköz telepítésével. Ezt az ellentmondást saját érvelésükben azzal próbálják leplezni a nyugati közvélemény előtt, hogy azt állítják: a szovjet SS—20-as rakéták „eltolódást okoztak” a Szovjetunió javára, s ezt az „után- fegyverkezéssel” a NATO most ellensúlyozza. Ha viszont nyugati stratégiai intézetek összehasonlító statisztikákat közölnek, csaknem mindig megállapítják, hogy Európában erőegyensúly van a középhatótávolságú rakétákban. Ezt Haig amerikai külügyminiszter is közvetve elismerte, amikor azt mondotta, hogy adatai szerint a Szovjetuniónak 1040 közép-hatótávolságú nukleáris fegyvere van. Csak éppen persze azt nem tette hozzá, hogy Nyugat-Európában is körülbelül ezer hasonló eszköze van a NATO-nak. Vagyis, ha megvalósulna a NATO 1979-es határozata és 572 Pershing—2 és szárnyasrakétát telepítenének, akkor a NATO fölényre tesz szert, hiszen 1572 közép-hatótávolságú nukleáris eszköze lesz kontinensünk nyugati részén! Leonyid Brezsnyev joggal kérte számon Washingtontól a tárgyalási készség hiányát. Szovjet részről már 1970-ben, vagyis 11 évvel ezelőtt tárgyalásokat javasoltak az Egyesült Államoknak a közép-hatótávolságú fegyverekről! De Washington még csak válaszra sem méltatta ezt a javaslatot. Később a SALT—I. szerződésről folytatott tárgyalások során a szovjet kormány javasolta: terjesszék ki a megbeszéléseket a közép-hatótávolságú hordozóeszközökre. Ez az indítvány is válasz nélkül maradt. Ugyanígy Washington nem akart hallani erről a SALT—II-ről folytatott tárgyalások alatt sem. A javaslatot Leonyid Brezsnyev megismételte 1979. március 2-án, de a fogadtatás újra negatív volt. Ugyanezt tette 1979. október 6-i berlini beszédében, s a washingtoni válasz újra csak elutasító volt... Leonyid Brezsnyev pohárköszöntőjében elhangzottak azt jelentik: a szovjet javaslat a tárgyalásokra továbbra is érvényben van. Nem a Szovjetunión múlt, hogy mind ez ideig nem jöhettek létre szovjet—amerikai megbeszélések a közép-hatótávolságú rakéták csökkentéséről. A NATO legutóbbi tanácsülésén Washington homályos ígéretet tett szövetségeseinek, hogy még az évben tárgyalásokat kezdeményez a Szovjetunióval az „eurorakéták” ügyében. S közben természetesen folytatják az 1979-es NATO-határo- zat szerint az 572 nukleáris eszköz gyártását. Joggal kérdőjelezik meg ezután több nyugat-európai országban az európai biztonság megőrzését szívükön viselő szervezetek, közéleti személyiségek az amerikai tárgyalási szándékok határozott voltát, s követelnek világosabb, konkrétabb állás- foglalást Washingtontól. Árkus István Brandt látogatása A második nap Moszkvai látogatásának második napján Willy Brandt, az SPD elnöke Borisz Ponomar- jovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, a KB titkárával folytatott eszmecserét. A megbeszélésen jelen volt Hans-Jürgen Wisch- newski, az SPD elnökhelyettese, valamint Vagyim Zagla- gyin, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettese is. A megbeszélésen megvitatták a leszereléssel összefüggő kérdéseket, érintve a SALT- folyamat és az európai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták témakörét. Napirenden szerepelt a kelet—nyugati kapcsolatok kérdése, valamint a Közép- és Közel-Kelet térsége, ezen belül az Afganisztánra vonatkozó álláspontok kifejtése is. Willy Brandt szerdán délután a világgazdaság és a nemzetközi kapcsolatok moszkvai intézetében tartott előadást. Washington támadja az AESZ határozatait Az Afrika-politika Az Egyesült Államok kedden azzal vádolta az Afrikai Egységszervezetet, hogy „hamis színben tünteti föl” Washington Afrika-politikájat. Dean Fischer külügyi szóvivő támadta az AESZ-csúcs nairobi határozatait, amelyek megbélyegezték Washington és Pretoria szövetségét és elítélték az Egyesült Államokat, amiért akadályozza Namíbia függetlenségét. A szóvivő tagadta, hogy Washington támogatná a délafrikai faji politikát és azt állította, hogy álláspontja Namíbia kérdésében összhangban van az idevonatkozó ENSZ-határozatokkal. Nyíltan sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az AESZ határozatának megfelelően a szervezet következő csúcsértekezletét Líbiában tartják Washington ugyanis Líbiát a „nemzetközi terrorizmus mozgatójának” kiáltotta ki. A szóvivő — az AESZ ügyeibe beavatkozva — egyenesen arra szólította föl az afrikai országokat, hogy a Tripoliban tartandó Afrika-csúcson a Hagyománnyal szakítva ne a házigazda Kadhafit válasszák az AESZ soros elnökévé. Fischer csalódásának adott kifejezést, amiért az afrikai országok nem ítélték el Líbia csádi szerepét. Az Afrikai Egységszervezet Nairobiban tartott legutóbbi csúcsértekezlete új ösztönzést adott a harcnak, amelyet a kontinens népei teljes felszabadulásukért vívnak — irta szerdai számában a moszkvai Pravda. A fórumot az imperialistaellenes hangulat fokozódása, a dél-afrikai fajüldöző és nyugati támogatóik ellen küzdő nemzeti felszabadító mozgalmak iránti szolidaritás jellemezte — állapította meg az SZKP központi lapja. Nairobiban fontos határozatokat hoztak, amelyek átfogták az Afrika déli részével kapcsolatos problémakör egészét, elítélték az imperialista hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok Namíbia-politikáját és Washingtonnak Pretoriával kötött szövetségét — állapította meg a Pravda. Bizakodó jelöltek Izraelben Patthelyzet a választáson Az iráni parlament ülése Teheráni Teheránban a medzslisz (parlament) szerdai ülésén a képviselők megemlékeztek a vasárnapi bombarobbanás áldozatairól és megvitatták a merénylet után Iránban kialakult hélyzetet. Jelen volt a vasárnapi robbanás során megsebesült öt parlamenti képviselő is, közülük hárman tolószékükben vettek részt az ülésen. Az Iszlám Köztársasági Párt székházában felrobbant bombák 74 áldozata közül 27 parlamenti képviselő volt. Az ülést megnyitó Hasemi Rafszandzsani az iráni ellenzéki csoportosulásokat, a „mo- narchistákat” és — közvetett módon — Baniszadr volt elnököt tette felelőssé a merényletért. Feltételezve, hogy a volt államfő a Mudzsahedin Khalk nevű, iszlám elveket valló, baloldali csoportosulás segítségével Iránban bujkál, a parlament elnöke kijelentette: A Lengyelország déli részén levő Bielsko-Biala-i vajdaságban jelentős benzinhiány tapasztalható, ami gátolja a belső turistaforgalmat Jóllehet — a varsóihoz hasonlóan — ebben a vajdaságban is bevezették azt a rendszert, hogy páros napokon azok a gépkocsik tankolhatnak, amelyek rendszáma páros számmal végződik, s páratlan napokon a páratlan végűek, az intézkedés nem hozta meg a kívánt eredményt Miiközben a varsói és több más vajdaságban hatékonynak bizonyult a döntés, Bielsko-Bialában továbbra is átlagosan öt órát várakoznak a -gépkocsik a benzinkutaknál. Különösen szuperbenzinből van nagy hiány. Nem enyhül a hetek óta tartó cigarettahiány, s emiatt a gdanski és szczecini vajdaságot követően szerdától a to- runi vajdaságban is jegyre adják a cigarettát A többi körzethez hasonlóan itt is a tizennyolc éven felüli lakosoknak jár cigaretta. Július 1-től 100 százalékkal emelték a napilapok árát. Az eddigi egy zloty helyett két zlotyba kerülnek, a szombat„Baniszadr most a Mudzsahe- dinnek foglya. A kezükben van és csupán politikai bábu”. Rafszandzsani szerint lehetséges, hogy újabb merényletekre kerül sor. A felszólalók többsége az Egyesült Államokat tette felelőssé a robbantásért. Az egyik képviselő szerint a terrorcselekményt iráni csoportok követték ugyan el, de azt a CIA és a Mosszad, az izraeli titkos- szolgálat tervelte ki. A medzslisz felesketett 11 új képviselőt, akik a múlt heti részleges időközi választások eredményeképpen lettek a parlament tagjai. ★ Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezte ki részvétét Ruhollah Muszavi Khomeini imámnak, az Iszlám Köztársasági Párt székháza ellen elkövetett merénylet áldozatai miatt. vasárnapi összevont számok ára három zloty. Valamivel kisebb mértékben emelik a hetilapok árát is. A hiányok mellett kedvező jelenség, hogy az ország legtöbb körzetében az utóbbi időben jelentősen javult a zöldségellátás, a korábbinál jobb a kínálat gyümölcsfélékből is. Nagy jelentőségűnek minősíti a baloldali, demokratikus erők győzelmét Franciaországban a szerdai Pravda. Az elnökválasztást és a parlamenti választásokat értékelő cikkében az SZKP központi lapja rámutat, hogy a baloldali fordulat kedvező előfeltételeket teremtett a dolgozók helyzetének javításához, a munka- nélküliség és az infláció elleni harchoz. Az ország politikai életének új, pozitív fejleményeként értékeli a Pravda a szocialisták és a kommunisták együttműködését a kormányban. Sajátos patthelyzet jött létre a kedden megtartott izraeli választáson: a két vetélkedő politikai tábor hajszálnyi különbséggel azonos számú mandátumhoz jutott a parlamentben. A hivatalos végeredményre még napokig várni kell. A szerda reggel hét óráig ismeretessé vált — egyelőre nem hivatalos — eredmény szerint a munkapárti Maarakh- lista 49, a kormányon levő Likud-tömb 48 képviselői helyre számíthat a 120 tagú törvényhozásban. A rendkívül szoros eredmény mindenesetre a Likud kormányalakítási esélyeinek kedvez, a fennmaradó alig több, mint húsz helyen osztozkodó többi 9 párt és lista többsége ugyanis a Szerdán délután Pekingben tízezer fő részvételével nagygyűlést tartottak az országos népi gyűlés dísztermében a Kínai Kommunista Pórt megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. A gyűlés elnökségében helyet foglaltak a kínai párt és kormány vezetői, élükön Hu Jao-pang pártelnökkel, Teng Hsziao-ping párt- alelnökkel és Csao Ce-jang miniszterelnökkel. Az ünnepi beszédet Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának újonnan megválasztott elnöke mondotta. Hu Jao-pang egyebek között hangoztatta, hogy az elmúlt hatvan évben a Kínai Kommunista Párt sok sikert aratott, de ugyanakkor súlyos hibákat is elkövetett. A szónok rámutatott, hogy Emlékeztet arra. hogy a két párt a kormány tevékenységéről kompromisszumos megállapodást kötött. A legfontosabb — állapítja meg a Pravda, hogy mindkét párt kész harcolni a széles néptömegek érdekeit szolgáló demokratikus változásokért. A Szovjetunióban megelégedéssel fogadták, hogy Mitterrand az elnökválasztási kampány során a párbeszéd folytatása, az országaink közötti hagyományosan baráti kapcsolatok mellett szállt síkra — szögezi le végül a Pravda. jobboldali erőkkel való együttműködésre hajlik. A szavazatok harminc százalékának összeszámlálása után ismeretessé vált első részeredmények megszületésekor mindkét nagy párt vezetője győztesnek nyilvánította magát. Peresz arra emlékeztetett, hogy az általa vezetett lista az 1977-es választásokhoz képest 17 mandátummal többet szerzett, míg ellenfele, a Likud, csak négy újabb helyhez jutott. Begin kormányfő viszont a Likűd kormányalakítási lehetőségeit hangsúlyozta és jelezte, hogy ígéretet kapott az összesen 12—13 mandátummal rendelkező három vallási parttól a csatlakozásra. jóllehet már mutatkoznak a* első eredmények a „balos” hibák felszámolása nyomán, a kínai pártnak ezután is számos nehézséggel kell szembenéznie és rendkívüli erőfeszítéseket kell tennie többek között annak érdekében, hogy helyreállítsa a „kulturális forradalom” következtében meggyengült tekintélyét. A Pravda szerdai száma cikket közölt a Kínai Kommunista Párt megalapításának hatvanadik évfordulója alkalmából. Az írás megállapítja: Kína a nyolcvanas évek küszöbét az ellentmondásos belpolitikai fejlődés, a nehéz gazdasági helyzet, a maoista jelszavak kudarcának és a hatalomért folytatott harc éleződésének bonyolult légkörében lépte át. Ennek ellenére a napokban megtartott pártplé- numon kijelentették: „Mao Ce-tung eszméi," továbbra is a „párt vezető eszméi” maradnak. Leonyid Brezsnyev az SZKP XXVI. kongresszusán kijelentette: „a Szovjetunió nem kereste és nem is keresi a konfrontációt a Kínai Nép- köztársasággal. Érvényben maradnak a Kínával való kapcsolatok rendezésére irányuló javaslataink, mint ahogy változatlan a kínai nép iránti tiszteletünk és barátságunk érzése is.” A KKP alapításának hatvanadik évfordulóján a szovjet kommunisták szilárd meggyőződésüket fejezik ki: Kína földjén végül is a marxista— leninista tanítás győzedelmeskedik. Lengyelország Az ellátás nehézségei A Pravda elemzése a franciaországi fordulatról Új, pozitív tejlemény A KKP megalakulásának 60. évfordulóján Ünnepi gyűlés Pekingben Komár mopedek vására 4700 Ft helyett most 4000 Ft-ért az érdi, a gödöllői, a váci, a ceglédi és a nagykőrösi járműbo/tjainkban. AMÍG A KÉSZLET TART!
